Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
ttasúmog, 1970, nov. 22, ADÁS H I BA A Miskolci Nemzeti Színház bemutatójáról HARAGOS-FÁJDALMAS komédia Szakonyi Károly mánműve. Az író, aki novel listaként indult uz ötvenes évek végén, mu legsikeresebb színpadi szerzőink egyike. A mű pedig, az Adáshiba, az Életem, Zsóka után annál sokkal kiforrottabb, hatásosabb, s méltán, arat nagy sikert színházainkban, A történet, amelyből ez a színpadi alkotás kikerekedett, voltaképp parabola; tanító- mese a televíziós ártalomról. Bódogékat. ezt a derék családot rabságban tartja, szellemi-lelki egyensúlyából teljesen kibillenti, életükben minden mást háttérbe szorít, esetlegessé, mellékessé tesz az abszolút fontossá vált Műsor, amit oly kábán, elré- vedten bámulnak, ahogyan a kiszemelt áldozut bámulhatja az elébe ágaskodó kígyót, mielőtt az ráveti magát, hogy megfojtsa, összeroppantsu s aztán egészben nyelje el. Csakhogy Szakonyi parabolája nem a Műsort hibáztatja ezért, hanem bennünket, mindannyiunkat, akik kispolgári énünkkel, házicipős tunyaságunkkal egyenesen arra teremtődtünk, hogy e Műsor, s minden más műsorok előregyártott elemekből összeállt szellemi sablonjai töltsék be bennünk azt a .helyet, amelyet a gondolatoknak, a véleménynek, az állásfoglalásnak. a szellemi szuverenitásnak, egészében: érző és gondolkodó ember- voltuniknak kellene betöltenie. A mű tükörként tartja Bódogék elé, mindenki elé a televízió képernyőjét: ilyenek vagytok, ilyenné tesz benneteket a szellemi restség, a minden új iránti érdektelenség, á szürke, buta közönyösség. Ahogy Bódog semmit fel nem fogva, nem értve, hipnotizáltén bámulja a pergő képeket, s ugyanígy nem látja, nem érti, mint hullik szét körülötte a család, ahogy Bódogné merev nyakkal s kitágult szemmel csetlik- botlik, mint valami alvajáró, s a tűnt ifjúság emlékfoszlányaiba kapaszkodik, Sa- ei és Dönci élelmes-újfajta kispolgáriságukkal, amit mint pasztával a cipőt, sznob- és kisszerű úrhatnámsággal mázolnak fényesebbre — mind megérdemlik, hogy a Műsor áldozatául essenek. Szakonyi ítélete mégsem őket marasztalja el elsősorban; haragjának éle a magatartás, ä kispolgári életforma és szemlélet ellen irányul, amfhek ezek a kisemberek nemcsak megtestesítői, hanem egyúttal szánandó áldozatai is. Nem szatíra tehát az Adáshiba. Az író nem kívülről és felülről nézi hősei i világát, hanem velük együttérezve s helyettük kínlóriva-kláltva figyelmeztet, fel akarja rázni őket bódulatuk közönyéből. A FIGYELMEZTETÉST ketten hallják meg a családból; akik még képesek a tv-n kívül másra Is figyelni. Vanda, az elvált s boldogtalan, magányos asszonyleány, és Imrus. a még tizennyolc éves. a még lelkesedő, lázadozni tudó kamaszféríi. akit még nem rontottak meg a konvencionális sablonok, megszokások. Ö az. aki lehet más is még. mint a többiek. De ehhez fel kell lázadnia, ki kell törnie ebből n viliig- j ból. ebből a családból, amely- I nek révületét a sablonból eleven valósággá testesülő Krisztus megjelenése, csoda- tételei sem tudják megtörni. Cs-’k az. adáshiba töri mer j pillanatra révületüket, nk- j kor azonban HsHton. tanácstalanul bámulnak egymásra, s rohannak szólni a szerviz- . nek. Kan-kodásuk olyan, mint í a morfilistáé, aki n régóta kívánt hiányolt méregndn- j got ivvekszik így minél ha- ! maróbb magába fecskendezni. Írói remeklés. Sza- j konvl nagy ötlete az Ember- i fi-Kricztus szerepeltetése, aki : Hlbétaö’-ónt csöooen ebbe a j környezetbe, s Tmrus lelke- sültségétől meghatódva pró-1 bálja újra megváltani ha nem is a világot, de Bódogékat. Bódogékor! azxmban a Krisztus sem segíthet, nem kell nekik a megváltás, fülük csak a műsort hallja, szemük csuk a képernyőt látja. S Emberi 1, miután elbizonytalanodva megpróbálkozik néhány kunsz.ttal, hogy érdeklődést keltsen *— borrá változtatja a szifonban levő vizet, meggyógyítja a bénult lábú Szűcs szomszédot —feladja megváltói ambícióit, megadja magát a szerelemre éhezett Vanda karjai előtt. Szakonyi szentenciája: ebből az, életvitelből ki kell törni, ezzel gyökeresen szakítani keli, itt nincs helye a krisztusi belátásnak, kompromisz- s zumokn aki alku vasoknak, előadás rendezője Zaámbéki Gábor, meghívott vendége a színháznak. Értő, érzékeny, az író szándékát pontosan érvényesítő előadásban hozza elénk az Adáshibát. Rendezői leleménye. hogy u képernyőt a nézőtérre helyezi, hogy a darab szereplői ezáltal állandóan felénk fordulva, ránk figyelve játszanak és beszélnek, közvetlen részesévé teszi a nézőt is a cselekménynek, erősíti a hatást, amelynek Szakonyi szándéka szerint is sokk-szerűnek kell lennie. Kitűnően beállított jelenetei — például a terítés, vagy Emberfi megjelenése — emlékezetesek. Talán csak az előadás tempóját kellett volna valamivel gyorsabbra, dl- numikusabbra fognia. Különösen az első részben érezhető olykor a tempó sulása. a ritmusvesztés. A színészi alakítások közül a Szakonyi-teremtette figurát a legteljesebben megteremtő Péva Ibolyáé emelkedik ki, aki Sacii, ezt a berzenkedő- tollászkodó tyúkocskát, ezt a bújolgásai mögött önző, számító és sznob felcségecskét játssza. „Pusz-puszai” különösen remekek; láthatóan jól ismeri és kellően utálja is A Magyar Televízió november 22-re, hétfőre rendkívüli adásnapot iktatott be a kongresszus tiszteletére. Ezen a napon délután 14 órától helyszíni közvetítés útján kísérheti nyomon az ország a kongresszus munkáját. A közvetítés előreláthatólag 19.30 óráig tart, amikor a Tv-híradó jelentkezik majd. A délutáni élő adást körülbelül 17 órakor rövid időre megszakítják, s a szünetben a Vándor kórus Tábortűz című műsorának néhány részletét láthatjuk. A továbbiakban a kongresz- szus minden napján — kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton — este 19.50-kor jelentkezik a képernyőn A Magyar Szociaezl a nőtípust. Bódogot, a saját frázisaiba' lépten nyomon belekeveredő derék atyát Fehér Tibor alakítja mulatságosan, találóan, s a tőle ismert magas komlkusi szinten. Bódogné Nádassy Anna alakításában — bár a szerep vázlatos, kevés színnel írt — lép elénk. Rudolf Valentinós elmélá zásainak tányértörés a vége; derék kotlósösztönü anyu ő aki bizony, elszunyókál a műsor közben is a többiek megbotránkozása ellenére. Emberflt Pákozdy János játssza. Remekül fogja meg a figura jelképes lényegét, tragikomikus erőtlenségét, s unukro- nizmusát. Félbemaradó, lelassult gesztusai, elszontyo- lodása a nyáj nélkül maradt pásztor, a közönség nélkül iehetetlen csodatevő Itt nevetésre ingerlő csalódottságét érzékeltetik, Maliié lila, mint Vanda a kelleténél talán drámaibb, erősebb eszközökkel oldja meg feludu- tát, nem érezve s éreztetve eléggé a szerep finom iróniáját, humorát. Markaly Gábornak Imrus szerepe láthatóan nem okoz sok gondot. Azzal azonban — s ez szerepének is adóssága talán —. hogy Imrus útját pontosan megmutassa fejlődésében, zabolátlan és gáttnlan lelkesedéstől n felnőtt elhatározásig. adós marud. Vajda László Dönci szerepében, s Szili János mint Szűcs szomszéd, jó alakításaikkal részesei a megérdemelt sikernek. Dicséret illeti Wegenast Róbertnak a kispolgári otthon illúzióját maradéktalanul megteremtő díszleteit, s Hruby Mária ötletes jelmezeit. ítélve úgy érezzük, az Adáshiba megnyerte a Miskolci Nemzeti Színház közönségének tetszését is. .Tó művet láttunk, jó előadásban. S ez ma, drámaírásunk panel-korában nem is olyan kis dolog. Papp Lajos lista Munkáspárt X. kongresszusáról jelentjük című 40 perces összefoglaló, s a híradóműsorok Is külön foglalkoznak a kongresszusi eseményekkel. Szombaton ez a negyven perc a szükségnek megfelelően esetleg meghosszabbodik. A Magyar Televízió a külföldi televíziók híradói számára is készít felvételeket. Akik a rádiót jobban kedvelik, ott szintén bőséges tájékoztatást kaphatnak a kongresszusról. Hétfőn 13.33- kor kezdik a Kossuth-adó- ban a helyszíni közvetítést és ez 19.35-ig tart — rövi- debb megszakításokkal, amikor híreket és zenei műsorokat sugároznak. Ezt megelőzően már 13.35-ös kezdetlíjttsági ház a lányén A közigazgatásilag Mezőkereszteshez tartozó C»i ne sétány a az utóbbi években szintén szépen fejlődik. A tanyát már évekkel ezelőtt villamosították, mostanáig pedig mintegy háromezer méter hosszúságú járdát is építettek. Egy újabb terv szerint a közeljövőben Ifjúsági házul létesítenek Csincsetanyán. Ezt u tervei á mezőkeresztesi községi tanács és a mezőkövesdi járási KlSZ-bizotlság- gal, valamint a Mezőnagymi- hályi Állami Gazdaságsai együttesen akarja megvalósítani. Ü,j ötéves terv elüti állunk, s ugyanakkor napjainkban készítik a közművelődési munka új éves tervét. Vajon mikéül hal ki a Borsodi Szénbányák Vállalatnál a gazdaságirányítás rendsze a különböző művelődési ágak támogatására, mit tud a vállalat tenni a mintegy 100 községben élő dolgozók művelődéséért, hogyan tudja segíteni a működési területén élő népesség kulturális Igényeinek jobb kielégítéséi, hogyan tudja támogatni a fizikai dolgozók gyermekeit, végül miként érződik a dolgozók művelődésének hatása a gyakorlati munkában. Ezekkel u kérdésekkel kerestük fel Monos Jánost, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatóját, aki igen sok adattal alátámasztottan tájékoztatott u vállalatnál meghonosított művelődést támogató gyakorlatról. Számadatok általában szürkének tűnnek, mégis szüktel adnak egy rövid élő közvetítést a tanácskozásról. Keddtől kezdve a Reggeli Krónikában 5.30-kor és 7 órakor részben visszapillantó, részben előrejelző Ismertetést sugároznak, délben a krónika a délelőtti eseményeket foglalja össze helyszíni beszámolóban, majd 15 órakor újra nagyobb helyszíni közvetítéssel színesített összefoglaló következik, az Esti Krónika pedig összefoglalja az egész napot. Ezenkívül a Petőfi- adó este sugároz mindennap összefoglalót, és 22 órakor ismét a Kossuth-adó veszi át a tájékoztatást napi ösz- szefoglalóval. »V, J ele vízió- és rádióközvetítések a kongresszusról A MISKOLCI A TAPSRÖL SKÉKBLY DEZSŐ ZUHOGJ, ESŐ! Zuhogj, cső, áztasd szét a porban a nyomor a amelyből a nép türelmet tanult — s lapjai közt a préselt lóhere négy levelén négy évszak reményéi preparálta ki a mostoha múlt. Zuhogj, cső, védhctctlcn jóság, szaggasd le a hazug plakátokat, mosd ki a világ sebeit. Villám, törd n mohos kőtáblákut. fényednél írja meg az ember a megmaradás új törvényeit. Zuhogj, eső. iödctlcn fejemre, légy a keresztvíz, amellyel együtt a Spartacus nevet kapom, s halljam, miközben áldást osztanak rám. hogy faragják már a százezer karót északon, délen, keleten, nyugaton. séges néhányat ide iktatni. A III. ötéves terv keretében, ez év október 31-lg bezáróan, a művelődési Intézményeket 12 millió 232 ezer forinttal, a sportlntézménye. ket 10 millió 41)4 ezerrel, uz üzemen belüli szakmunkás- képzést- két év alatt 1 millió 090 ezerrel, az üdülést 10 millió 394 ezerrel, a klubokat 723 ezerrel, a külföldi üdüléseket 1 millió 033 ezerrel, a legényszállók kulturális tevékenységét 550 ezerrel, a szakkönyvtárakat 450 ezerrel, végül tanulmányi ösztöndíj formájában a fizikai dolgozók egyetemen, főiskolán tanuló gyermekeit 900 ezer forinttal támogatták. A művelődés ügye így hát — beleértve a felsorolt szélesebb értelemben vett közművelődést is, valamint az apró, ilyen tekintetben elválaszthatatlan sportot — összesen 47 millió 600 ezer Sorint összegű támogatást élvezett. A sok figyelmet érdemlő művészeti csoportok tevékenysége mellett meg kell említeni a kevésbé látványosnak tűnő, de mindenképpen közművelődési munkákat. Például a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa minden üzemnél működik, csakúgy, mint a vállalati központban. Tevékenysége rendkívül hasznos, tagjai a KISZ keretén belül vállalati célfeladatok megoldásán dolgoznak. Nagy gondot fordítanak a vállalatnál a különböző továbbképző jellegű munkákra, például a bentlakásos vezetőképzésre, a politikai, szakszervezeti és KISZ továbbképző tanfolyamok szervezeti és anyagi támogatására. Érdekes újítás, hogy u vezetőképzés keretében nem a tanfolyamok hallgatóit telepítik Budapestre, vagy más tanfolyamhelyre, hanem ide hívják meg az előadókat, ahol a hallgatók helyben találhatók. A vállalat műszaki gárdája — — csak mérnökből 230-nál több van! — bekapcsolódnak a Nehézipari Műszaki Egyetem mérnök-továbbképzésébe. ugyancsak részt vesznek sokan mérnökök és technikusok a TIT szervezte technikus-továbbképző munkában. A külföldi szak- irodalommal és technológiákkal való lépéstartás, s a külföldi kapcsolatok bővítése végett négy nyelvtanfolyamot szerveztek, amelyen bizonyos munkakörökben kötelező a részvétel. A közművelődési munkának e széles körű értelmezése és annak a fentiekben ismertetett támogatása nagyrészt már az új gazdaságirányítás rendszerében alakult így, s ez az az alap, az a bázis, amelyre e támogatás továbbra is épül. Különösképpen a szakmai képzésben kívánják erősíteni a vállalati kulturális tevékenységet, hiszen az új technika új ismereteket követel, s ezért például az új gépekkel dolgozók csoportjait nemcsak az ország más részébe küldik a gépeket megismerni. hanem külföldre is utaztatják, hogy ott, a helyszínen tanulmányozhassák leendő munkaeszközüket. A Borsodi Szénbányák Vállalat u szakmai képzés vonatkozásában az országos állagnál magasabb szinten áll. Kötelező ennél a vállalatnál a munkakultúra, a munkabiztonság mind magasabb szintre emelése, a munkaszervezettség fokozása. Monas János beszélgetés közben kiemelte: — A negyedik ötéves terv mottója nálunk: oktatni, okulni, tanulni, hogy az európai színvonalat a mi bányászkodásunknál el tudjuk érni. Jelenleg már uz országos szint felett vagyunk. Magnsszintű kutatási tevékenységei folytat a vállalat, egyetemekkel, főiskolákkal, kutatóintézetekkel együtt. Társadalmi vonatkozásban, illetve társadalmi tudományos egyesületek bevonásával is végeznek különféle, nem szorosan a vállalati profilhoz tartozó kutatásokat, mint például talajjavító eljárások kidolgozása, cementgyártási technológiák stb., s ezeket más, illetékes szerveknek ajánlják. A tudományos munka érdekében sok tapasztalatcserét bonyolítanak le külföldi országokban, elsősorban a barátiakban, de meg van a kapcsolat Nyugat-Németországgal és Angliával, s most ismerkednek Franciaország rokon iparágaival. Sok gondol fordítanak az egyéni alkotó-' kedvből fakadó ötletek társadalmi támogatására, demokratikus alapon való felkarolására. üüji m A fenti vázlatos képből az tűnik ki, hogy a Borsodi Szénbányák Vállalatnál — igen helyesen — széles körűen értelmezik a művelődési munkát, és bőkezűen támogatják azt. Nem szűkül te ez a támogatás sem egyik irányba, a művészetek, vagy a népművelés fogalomkörére, és nem szorítkozik másik oldalon csupán a technikai kultúrára. Mindkettő nagy sulival szerepel a válto'atve- zetés által fontosnak ítélt .munkában, tgy dolgozott az elmúlt ötéves tervben a vállalat, így támogatta a művelődést, és így kívánja segíteni a jövőben is. Érdemes idejegyézn! mit válaszolt Monos János igazgató, amikor azl kérd .ük, mit szeretne még elérni" közművelődési tekintetben a vállalatnál: — Jó tenne egy énekkar. Tényleg. .90 községbe járnak az ott lakó bányászokat nemesen szórakoztatni, 47 milliónál többet költenek művelődésre, s kórus még nincsen. De ez talán nem is vállalati p'mogalá-- ■■ múlik, Benedek Miklós A borsodi bányák és a művelődés
