Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
Vasárnap, 1970. nov. 22. ÉSZM-MAGYARORSZÁG 5 PapírMtaléM export A háztartások, sőt az üzemek papírhulladékának jó rész" is a szemétre, vagy a tűzre kerül még. Pedig érdemes megbecsülni ezt a hasznos másodlagos nyersanyagot, Nagy szükség van rá a hazai papírgyártáshoz, továbbá nagyok az exportlehetőségek is. A papírhulladék tetemes valutát hoz a népgazdaságnak. Az export jelentős részét a Borsod megyei MÉH Vállalat bonyolítja le. Megyénkből az idén mintegy 2000 tonna bálázott papírhulladékot szállítanak Ausztriába, Olaszországba és Jugoszláviába. Nagy érdeklődés a jövő évi BNV iráni A jövő évben május 21 és 31 között rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt, amelyre már sorra érkeznek a külföldi jelentkezések. A vásárt rendező MUNGEXPO szerint az 1071. BNV iránt' a szokásosnál is nagyobb az érdeklődés. Különösen nagy számban jelentkeztek a szerszámgépeket és a könnyűipari berendezéseket előállító és értékesítő vóAlölatok. Például a világhírű olasz Meechi-cég elküldi a BNV-re cipő- és konfekcióipari gépeit, s jelentkezett az olasz Rimoldi- gyúr is. Sok neves svájci és NSZK-beli szerszámgépgyár is feliratkozott már a kiállítók közé. A világhírű autógyárak közül máris egész sor jelezte, hogy bemutatja legújabb típusait; egyebek között a Citroen, a Renault, a BMW, a Mercedes és a Ford. A BNV kiállítói között először szerepel majd hivatalos nemzeti bemutatóval Írország és Dánia. Néhány évi szünet után az Egyesült Arab Köztársaság is jelezte részvételét. A szocialista országok kiállítói szintén nagy számban kezdték meg a felkészülést a BNV-re. A közelmúltban Öregek jövője címmel cikk jelont meg lapunkban, melyben írtunk róla, hogy a szociális otthon mellett n jövő útja a nyugdíjasok háza lesz. Olvasóink a várinál nagyobb érdeklődéssé^ figyeltek fel erre a lehetőségre, s számos kérdést kaptunk. Ezekre a kérdésekre mi nem tudtunk válaszolni, ezért a legilletékesebbek elé terjesztettük. E téma legjobb is- )nerőjével, Tok Miklóssal, u városi tanács vb-elnökhcjyet- tcsével, Kammel Lajosnéval, az I. kerületi tanács vb-el- nökével, dr. Szabó Istvánnal, a tanács vb egészségügyi osztályának vezetőjével és Szilvást Lajossal, a szociálpolitikai csoport vezetőjével beszélgettünk. összegezve a több órás eszmecserét, a következőket közöljük olvasóinkkal: Egyelőre illuzórikus lenne beszélni róla, hogy a szociális otthon fokozatosan átalakulhat nyugdíjas házzá, az ellátást Igénylők száma jóval nagyobb, mint a jelenlegi férőhely. Nehéz volna megvalósítani, hogy egy épületben valaki többet, más pedig kevesebbet, vagy egyáltalán semmit sem fizessen az ellátásért. Ideáiig körül nini vek Megnéztük a szociális otthont, amelyet most rendeznek be, s ekkor értettük meg az ellenvetést. Itt ugyanis csupa kétféröhelyes szobák vannak. Modern bútorral rendezték be, amelyeket az Avas bútorgyár külön erre a célra tervezett és készített. Annál a körülménynél jobbat, mint amit ez a miskolci szociális otthon nyújt az öregeknek, intézményes keleteken belül nem lehet pillanatnyilag megvalósítani. Érdemes megemlíteni. ez az otthon az országban is a legtökéletesebb. Feszültséget okozna, ha üt most valakitől 1000 forintos térítést fogadnának el, mert az esetleg egy teljesen nincstelen rászorultat zárna ki az otthonból. Min* várhat a nyugdíjas? A kis tanácskozás részvevői egyetértettek abban, hogy valamilyen megoldást feltétlen találni kell arra is, hogy a nyugdíjas, de szociális otthoni kedvezményes ellátást nem Igénylő, önállóságukat védő idős embereken is segítsenek. Erre egyetlen megoldás kínálkozik a közeljövőben: — az új lakótelepeken külön épületben garzonlakásokat kell, építeni nyugdíjasok részére. Természetesen többről lenne azért itt szó, mint szokványos garzonokról. Pályázatot kellene hirdetni, hogyan lehelne házgyári elemekből ilyen speciális igényű épületeket létrehozni. Lift és étterem Az épületben szükség van liftre, a földszinten közös étkezőhelyre, de legalább arra. hogy a közelben étterem legyen. Ha saját étkező hely van. az nappal presszóként, olvasóként üzemelhetne, s a szociális otthonból is lehetne diétás ételt hozni. Legalább egy olyan alkalmazott kellene, a házba. aki szükség esetén a gyengélkedő öreg szobájába viszi az ételt. Különben komfortos garzonok lennének a lakások, s a lakbér árába a rendszeres takarítást is be kellene számítani. Kinek mi lenne a haszna ? Az rtiár első pillanatra látszik, hogy az igény nagy. Az első ilyen ház lakásainak szétosztásánál mutatkozna meg tulajdonképpen, hányán vágynak szolid, kényelmes, egészséges, nyugodt otthonra, amit meg is tudnának fizetni. Az idős ember elsődleges haszna az lenne, hogy továbbra is önállóan élhet, nem kell bevásárolnia, takarítania, tüzelőről gondoskodnia, önálA kohászati hengerművekben a revéseké a legnehezebb munka. Az ö feladatuk, hogy — amikor az öntecsek, bugák, bugavégek 1000 Celsius fok körüli hőmérsékletükben a gépek, a hengerek szorításába kerülve levelik a tűztöl és a gépek harapásától meg- pörkölődött „hámrétegüket" — a revét összeszedjék. Az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerművében a tűz, a hő, a por, a gáz, a gőz és a zaj birodalmában Baróczi József és Papp Ferenc szedi össze a revét a hengerek alól. Alagúton, a tomboló gépek alatt közelítik meg a hengersorok aknáját. Nemcsak a zaj, hanem a por is hull rájuk. így a rövidre szabott reg- gelitdö a pihenés ideje is számukra. A hatalmas daru egy vörösen izzó, több mázsás bugavéget hoz és tesz eléjük. ..•■asasztalukra”. A két revés ekkorra már előkészíti a vas- nvárson a jókora darab szalonnát. bal tenyerükre újság- pnpirlanol lesznek, rá a nagy önrah kenyeret, a kény erre egy sor nagyinál. Aztán az izzó bugavég fölé emelik jobb kezükkel a nyársra tűzött szalonnát, fedetlen arcukat kissé hátrahajtkák, meri a tüzes vas pörköl. S anu nem jó az ember arcának, az kell a szalonnának. Szaporán csöpög a zsír, először a bugavégre, aztán a kenyérre. S ahogy megszíne- zödik a zsírtól a kenyér egy darabja, s rajta a szalonna, úgy le is harapják azt a falatot. S ha elfogyott bal tenyerükből a kenyér, s ha megpirult a szalonna, ismét jön a daru, fölmarkolja a kél revés „vasasztaláról” a több mázsás, vörösen izzó bugavéget, s elviszi. Néhány perc múlott csak el. A két revés megreggelizett, s kissé megpihent. S megpihent az izzó bugavég is, hogy aztán tovább menjen, elinduljon végtelen útjára. Vajon mi minden készül belőle? O. J. lóan él, de mégsem elhagyatottan, mert a ház lakói közösséget alkotnának. Általában minden miskolci nyugdíjasnak van főbérleti lakása, nem is egynek olyan nagy, amit nem tud kihasználni. A garzonba költözésnél a tanács a meglevő lakást értékelné, s a különbözet árát a nyugdíjas lelakhatja. Olyan is előfordulhat, hogy egyáltalán nem kellene lakbért fizetnie, ha most nagyobb értékű lakásban vagy saját házban lakik. Így nem merülhet fel az az ellenvetés sem, hogy a lakásépítés terhére nem lehet ilyen garzonházat építeni, hiszen az öregek beköltözésekor lakások szabadulnának fel. küniiYcbh a gondozás Hosszasan sorolhatnánk még, mi minden került szóba az említett megbeszélésen. Többek között az, milyen nagy elfoglaltságuk van jelenleg a szociális gondozónőknek. Szinte képtelenek naponta felkeresni minden rászorulót. Bizonyos mértékig javulna a kórházi férőhelyek igénybevétele is. Nem titok, hogy több olyan öreg ] foglalja el a kórházi ágyak egy részét, aki csak azért van ott, mert télen nem tud magárót gondoskodni. Végezetül még egy nagyon fontos érv: nem lenne szükség eltartási szerződésekre. A lakásért, a házért sokkal jobb gondoskodást kaphatna az öreg ember egy ilyen házban, mint idegen, kényszer családi közösségben. Ha olvasóinknak vannak további javaslataik a nyugdíjas garzonok létrehozásához, lapunk hasábjain szívesen továbbítjuk azt az illetékesekhez. Adamovics Ilona A legjobb befektetés i L m'iinL Ei-tn lezajló technikai forradalom, a gépek nui iiunutiu térhódítása az élet valamennyi területén — bár végső soron ez az embert szolgálja — kissé háttérbe szorította magát az embert, az emberekkel való fokozott foglalkozást, az emberekről való fokozott gondoskodást. Gazdasági vezetőink egy része az embert magát is. csak mint a termelés egyik alkatrészét, csak mint termelő erőt tartja szómon. Ezért lepett meg, amikor a közelmúltban a Bükkaljai Bányaüzem főmérnökével, Tuskán Józseffel arról beszélgettünk, hogy minek köszönhetik szép eredményeket. produkáló tevékenységüket. A főmérnök azt mondotta, hogy a legjobb befektetés ebből a szempontból is a termelő ember, a bányász mindenféle gondjainak ismerete, panaszainak orvoslása. A főmérnök emberségét közel másfél évtizede ismertem meg, amikor egy kis akna vezetője volt,-s így a keze alatt dolgoztam. Szinte kivétel nélkül mindenkit nevén szólított. Tudta, hogyan dolgozik, hogyan él. Ezt a jó tulajdonságát örömmel fedeztem fel most is, pedig ma mór egy nagyüzem | műszaki vezetője. Megmaradt az a jó tulajdonsága is, hogy emberi közelségbe tud kerülni a bányászokkal, hogy szívesen és bizalommal fordulnak hozzá, és hogy amit megígér, azt meg is tartja. Vezetői tevékenységének ezek a jó oldalai nem taktikai meggondolásokból alakultak ki. Természetes adottságai, amelyeket sokszor nem is tudatosan használ fel. Persze, a /főmérnököt legalább ilyen szenvedélyesen érdekli mindaz az új, ami manapság a technikában, a bányászatban születik. A Bükkaljai Bányaüzem is óriási léptekkel haladt az utóbbi években a műszaki fejlesztés útján. Itt is végrehajtották ‘az aknák, a munkahelyek koncentrációját. Míg néhány éve hat aknában 180 vagon szenet termeltek, most három aknában mér 300 vagon szén a napi teljesítmény. A vékony telepek nagyüzemi művelése érdekében sok kísérletet kellett végrehajtani. Itt született meg a Dobson rendszerű bizosí tóberendezés világrekordja. Nagyszabású munkaszervezési intézkedésekre volt szükség. És gondoskodni kellett az ű.i technika, az új technológia megismertetéséről, megszerettetéséről. Mindezt csak úgy lehetett sikeresen megoldani, hogy ha ebben az időszakban is legalább annyit törődtek az üzem gazdasági és társadalmi vezetői a bányászok gondjaival, problémáival, mint az új technikával. Ezeket a nagyszabású feladatokat csak a dolgozókkkal való teljes egyetértésben és együttműködésben lehetett megvalósítani. Csak így tudták a legnagyobb nehézségek között is a csatát megnyerni, csakis így érhették el, hogy a bányaüzem a Borsodi Szénbányák legjobban termelő egységei között foglal helyet. Eredményeikre jellemző, hogy nem pillanatnyi fellángolásokról van szó, hanem tartós sikerekről. F/Prí vallía a főmérnök az üzem többi vezetőivel ‘ együtt, hogy a legjobb befektetés az emberekkel való fokozott foglalkozás, az emberekről való fokozott gondoskodás. Mert enélkül a pénzben kifejezhető többi befektetés, a műszaki fejlesztés, a gépesítés sem oldható meg. (Oravec) A köz kárára kupeckodtak Hussonketten a vádlottak padján Társadalmi tulajdont kárositó, folytatólagosan elkövetett csalás, üzérkedés, vesztegetés, sikkasztás, magánokirat-hamisítás szerepel annak a 22 vádlottnak bűnlajstromán, akik felett hónapokig tartó, alapos vizsgálat után hirdetett ítéletet a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság dr. Szigethyné tanácsa. A sokfelé ágazó gazdasági bűnügy főszereplői vezetői beosztásukkal tudták több mint egy éven át takargatni kártevésüket. Barathy Sámuel, a zemplénagárdi Szőke Tisza Tsz volt elnöke és Soltész János, a megyei Állatforgalmi Vállalat sátoraljaújhelyi kirendeltségének volt vezetője több beosztottjukkal. s más, gazdasági szerveknél dolgozó ismerőseikkel összejátszva, társtettesi minőségben különféle visszaéléseket követtek el. Fondorlatosán. a maguk hasznára — s a közösség kárára — ..megvámolták” például a háztáji tehéntartás ösztönzésére szánt állami támogatást. A vemhes üszők kedvez- ménves vásárlásának feltételeit törvényes rendelkezések szabályozzák. ásárlási ügyletek Reggeliznek a revések. (IVIizeráU István felvétele) 1 V Az Állatforgalmi Vállalat megbízottai, Papp János és Szécsi István a zemplénagárdi körzetben nem ellenőrizték az eladók és a vevők személyazonosságát, elfogadtak az előírásoknak nem megfelelő járlatleveleket. Ennek az lett a következménye, hogy az állatvásárokon Barathy és társai kedvükre k u peckedhettek: például ugyanazt a tehenei — nem egyszer járlatlevél hamisításával — rövid időn belül többször is értékesítették. A zemplénagárdi vásáron feltűnően megnőtt az állatforgalom. Barathy nem riadt visz- sza fiktív vásárlási ügyletek lebonyolításától sem, sőt, másolóiak is teremtett ilyen lehetőséget. A saját zsebükre nyerészkedők másik jól jövedelmező vadászterületének a vágóállatokkal való spekuláció kínálkozott. A szerződéses vágómarháért az Állatforgalmi Vállalat többet fizet, mint a szabadforgalmi árak. Ezt a lehetőséget kihasználva Laczi István, a vállalat felvásárlója és Barathy megállapodott, hogy magángazdáktól vásárolnak — felhaj- tóik révén — állatokat, s azokat a tsz nevében és szerződésére, tehát jelentős felárral. saját hasznukra értékesítik. Egyetlen ilyen ügyletüknél 24 ezer forint árkülönbözeten osztoztak a bűntársak. Gyengébb áru — feljebb minősítve Mesterkedéseikhez tartozott az is, hogy a magántermelőtől alacsonyabb osztályúként vásárolt jószágot már íeliebb minősítve adták el az Állatforgalmi Vállalatnak, s ily módon is tetemes többlethaszonhoz jutottak. Ilyen, s hasonló mesterkedésekbe vonták be például Deák Ferencet, a tiszakarádi Tisza-part Tsz brigádvezetőjét, Nagy Sipos Bertalant, a semjéni Búzakalász Tsz elnökét, s Erdődi Tibort, a ri- csei termelőszövetkezet főkönyvelőjét is. Végül már annyira „nagyvonalúakká” váltak, hogy ökröket a sokkal drágábban értékesíthető hízott tinókként adtak el. Mi számított szegy ennek? A kinyomozott anyagi kártétel sok tízezer forintra rúg. Még nagyobb azonban az az erkölcsi kár. amelyet a bűntársak társadalmi környezetükben okoztak. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy Zemplénagárdon olyan légkör alakult ki, amelyben az számított „szégyennek", ha valaki nem kísérelte meg az állami támogatás jogtalan megszerzését. A járásbíróság Barathy Sámuelt 3 évi, helyi bűntársai közül a korábban már lopásért kétszer büntetett Bányász Istvánt 2 év 8 hónapi, a sikkasztásért már szintén elítélt Balogh Józsefet 2 év 2 hónapi, Soltész Jánost 2 év 6 hónapi — tizennyolc bűntársukat pedig io hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztésre ítélte. Közkegyelem folytán a büntetés valameny- nyi elítéltnél felére csökken. Hogyan lehetne nyugdíjasok háza Miskolcon?! Revések reggelije
