Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-18 / 270. szám
EiZAK-MAGYARORSZAG 4 Szerda, 1970. nov. 18, Propagandisták kézikönyve Ezzel a kötettel főleg a tömegpropaganda pártmunkásainak kíván segítséget nyújtani a Kossuth Könyvkiadó. Mindenekelőtt a pártszervek és pártszervezetek, illetőleg a propagandisták feladataival, a propaganda- munka szervezésével, irányításával és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. Az egyes fejezetek címei: A tömegpropaganda helyzete és problémái; A párt szervek és pártszervezetek feladatai a propagandamunka megszervezése és irányítása terén; A pártoktatás tárgyának ás módszerének összefüggései és sajátosságai; A propagandista személyisége, a propagandista, mint pártmunkás; A propaganda- munka néhány metodikai problémája. Olyan segédanyagot kapnak a propagandisták, amely nemcsak a pártmunka, hanem a felnőttoktatás pedagógiai módszertani oldaláról is megközelíti e nagyon fontos és megtisztelő pártmegbízatást. Vila a Gárdonyiban Minden bizonnyal különböző vélemények hangzanak el és csapnak össze a miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Ház november 18-i vitaestjén. A téma ugyanis mai életünk egyik aggasztó társadalmi jelenségére hívja fel figyelmünket: magunknak élünk-e, valóban csak az anyagi érvényesülést, a pozí- cióhajhászást tekinti-e fő céljának az emberek többsége? A művelődési ház vezetősége meghívta a vitaestre Fekete Gyula írót. Szövetkezeti együttműködés a továbbképzésben A tokaj-hegyaljai termelő- szövetkezetek és szakszövetkezetek területi szövetségei az idén közösen szervezték meg a szövetkezeti vezetők továbbképzését. A második évfolyamába lépő téli szabadegyetemen a tsz-ek és a szakszövetkezetek elnökei, főagronómusai és főkönyvelői, valamint a nagyobb üzemegységek vezetői vesznek részt. Az előadásokra Szerencsen és Sátoraljaújhelyen kerül sor. Együtt rendezi a két szövetség a számviteli szakemberek továbbképzését is. Elő szőr a főkönyvelők, majd a beosztott számviteli dolgozói: részére szerveznek egy-egy- hetes, bentlakásos tanfolyamot. Erre azért van szükség, mert most vezetik be mindenütt az új egységes mezőgazdasági számvitelt, s a tanfolyamokon ezt ismertetik az érdekelt szakemberekkel. Ugyancsak közösek a két szövetkezeti típusban az ellenőrzési feladatok. Ezért az ellenőrző bizottságok elnökeik oktatását is együtt oldják meg. A részükre rendezett tanfolyam témája a napokban megjelent kormány- határozat a szövetkezetek ellenőrzési rendszerének további fejlesztéséről, s a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének összefoglaló tanulmánya, a szövetkezeti belső ellenőrzés tapasztalatairól. A két területi szövetség a jövőben is együtt rendezi az ilyen jellegű továbbképző tanfolyamokat. Gólyabál Kazincbarcikán A Nehézipari Műszaki Egyetem legfiatalabb kara, a kazincbarcikai vegyipari automatizálási főiskolai kar szombaton, november 21-én este hét órai kezdettel rendezi meg gólyabálját a főiskola Lenin út 1. sz. alatti épületében. A kar jogelődjének, a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumnak A Felsözsolcai Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat azonnali belépéssel keres gyors- és gépírónőket, normatechnölógust, síkköszörűs, esztergályos, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, továbbá könnyű fizikai munkára NŐI DOLGOZÓKAT. Bérezés — a korábbi gyakorlati évek figyelembevételével — megegyezés szerint! Jelentkezés: Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Felsőzsolca, Állomás u. 5. Munkaügyi csoport. diákjai a korábbi években már többször tartottak hasonló rendezvényt, az első főiskolai gólyabál azonban külön említésre érdemes esemény mind a kar, mind a város életében. A rendező a II. évfolyam, a bál fővédnöke pedig dr. Szántó István, a Borsodi Vegyikombinát igazgatója, a díszelnöki tisztre pedig Szilágyi Gábort, a főiskolai kar igazgatóját kérték fel. A bálon a budapesti Volán-zenekar muzsikál. Az öntevékeny művészeti csoportok a közízlésért A különböző művészetek — a ma fiuk sajátos eszközeivel, kifejezésmódjaival — jelentős szerepet játszanak a közízlés fejlesztésében, A művészeti alkotások .— legyenek az irodalom, vagy a képzőművészet termékei, a zene, u film, a színház, vagy a tánc produktumai — mindig valakihez szólnak, s valamit közölni, mondani akarnak szamunkra. Az úgynevezett „hivatáso--. művészeten” és a „hivatásos művészeken” kívül azonban egyre jelentősebb szerepe kapnak a közízlés formálásában, a művészi nevelésben az öntevékeny művészeti cső poriok, együttesek. Ez a szc- repnövekedés több szempon;- ból is érthető, hiszen még a televízió elterjedése, térhódítása sem tudta, s tudja megtörni a személyes részvétel élményének varázsaAz is nyilvánvaló, hogy az. ilyen művészeti alkotások — bármelyik művészeti ág reprezentánsai is legyenek — nem jutnak el minden kis településre, ahol emberek élnek. Vagy ha eljutnak is, az eljutás nem folyamatosan rendszeres, hgnem többnyire esetleges. De még az olyan városokban is, ahol adottak a művészetek és a közönség közötti közvetlen kapcsolat lehetőségei, szükség van rá, hogy öntevékeny művészeti csoportok, amatőr együttesek tevékenykedjenek. Szükség van rá, mert az öntevékeny művészeti mozgalomban egy sor sajátos lehetőség rejlik. E csoportok munkájában — elsődlegesen a részvevők szerepe a jelentős. Hiszen, akárcsak megyénkben is, nehéz lenne számba venni, milyen hatalmas erőt képvisel azok tábora, akik akár az irodaim' színpadokban, a' d•• a színjátszó csoportokban, az amatőr képzőművészeti csoportokban, akár pedig a különböző művészeti ágakban művelik — méghozzá nem is akármilyen színvonalon — a különböző művészeteke.. Annyi bizonyos; e csoportok részvevői, tagjai igényesebbek lesznek magukkal a művészetekkel szemben is. Arról nem is szólva, hogy az alkotások befogadásánál is érzékenyebbek, G Ennél azonuan lényegesen többgt jelent a kulturális és művészeti nevelésben az öntevékeny csoportok léte. Ha csak .azt vesszük, hogy közvetlen környezetük is vonzásukba kerül, márpedig a különböző előadások és kiállítások tapasztalata ezt mutatja, igazolódik az a „kiinduló tétel”: az öntevékeny művészeti mozgalomnak jelentős szerep>e van közízlésünk formálásában. Hiszen még arra is jócskán találunk példát, hogy olyanok is megtekintik műsoraikat, kiállításaikat, akiket egyébként nehéz lenne „becsalni” egy-egy színházi előadásra, vagy kiállításra. Olyanok is megnézik például az űrodalmi színpadok műsorait, akik egyébként — fáradtságukra, időhiányra Tanácskozás a közművelődés helyzetéről A községi tanácsok vezetői, művelődési házak igazgatói, népművelési ügyvezetők, könyvtárosok vettek részt Mezőkövesden azon a tanácskozáson, amelyen Papp Endre járási népművelési felügyelő elemezte, értékelte az 1970-ben végzett közművelődési munkát, és megbeszélték a teendőket. 1970-ben a nagy évfordulókkal kapcsolták össze a tudatformálást, a világnézeti, erkölcsi, politikai nevelést. A jubileumi műsorok, találkozók, vetélkedők, pályázatok és kiállítások hatásosak voltak. A családi és társadalmi ünnepségek száma szaporodott, színvonaluk emelkedett. Javult a könyvtárak tárgyi és személyi ellátottsága, nőtt az olvasók létszáma. Az öntevékeny művészeti mozgalom fellendülőben van. A tudományos ismeretterjesztés jól szolgálta a világnézeti nevelőmunkát, a szakképzettség és az általános műveltség fejlesztését. Hiányosság, hogy a népművelésből jelentős társadalmi rétegek maradtak ki (bejáró munkások, a tsz-tagság egy része, a háziasszonyok). Nem volt megfelelő kapcsolat a művelődési házak vezetői és az üzemek, vállalatok kultúrfelelősei között. A kulturális alapot sok helyen célszerűtlenül használták fel. A könyvtárosok többsége mechanikusan látta el feladatát. Az ízlésfejlesztésre, az olvasóvá nevelésre kevés gondot fordítottak. A továbbiakban a következő év közvetlen feladatairól és a IV. ötéves terv köz- művelődési irányelveiről tájékozódtak a tanácskozás részvevői. panaszkodva — ritkán vesznek kezükbe könyvet. Ha az öntevékeny művészeti mozgalom jól értelmezi feladatát, s nem „csúszik el” az „önmu- togatás" felé, sokan eljutnak rajta keresztül a különböző művészeti alkotások, produk- .umok befogadásáig is. Mindez felelősséget is ró az öntevékeny művészeti mozgalomra. Hiszen nemcsak az a cél és a feladat, hogy mind több embert vonjon ••öny'-skö'ébe. hanem az is, kogy mind magasabbra ■mel.ie önmaga számára a mércét, a követelményeket. Egyrészt tehát az a felada- lunk, hogy szélesítsük az ön- ‘evékeny művészeti mozgalom részvevőinek táborát, mind több embert nyerjünk meg e csoportok számára, másrészt pedig folyamatosan, kitartó erőfeszítésekkel kell törekednünk e csoportok fel- készültségének, ezen keresztül pedig tevékenységének javítására. Ezt a célt szolgálják a különböző, versenyszerű pályázatok is. amelyekben a jövő esztendőben sem lesz hiány. De ezek a pályázatok, vetélkedő-versenyek figyelmeztetnek is bennünket: felhívják figyelmünket az egyenetlenségekre. amelyekben még sajnos, bővelkedünk. Mert például viszonylag elégséges számban vannak megyénkben öntevékeny irodalmi színpadok és színjátszó csoportok, az amatőr kórusrhozgalomról viszont már nem mondhatjuk el ugyanezt. Egészen pontosan: a kórusmozgalom jószeréyel csak iskoláinkban él, s csak elvétve találunk kórusokat — ifjúságiakról van szó — az üzemekben, a termelöszöve* '-izetekben. a Művelődési intézményeink már eddig is sokat tettek — olykor még lehetőségeiken is túl — a'z öntevékeny művészeti mozgalom fejlesztéséért, gazdagításáért. Ezt a munkát — nyugodtan mondhatjuk — hatványozottabban kell folytatniuk az elkövetkező években is. Nem lesz könnyű, hiszen az anyagi nehézségeken kívül meg kell birkózniuk olyan gondokkal is, mint például a csoportok vezetőinek biztosítása. Mert ez — sajnos — nemcsak anyagi kérdés, sőt, elsősorban nem is az, hanem személyi probléma. Némely művészeti ágban kevés a megfelelően felkészült, hozzáértő népművelő. Ahhoz, hogy ezt a feladatot „végrehajtsuk”, koncentráltabb, s mind nagyobb erőfeszítésekre van szükségünk. Mégis, meg kell tennünk, mert valamennyiünk, s egész kultúrpolitikánk érdeke. Csutorás Annamária A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat taníolyamot indít szakközépiskolát végzett fiatalok részére toronydaru-kezelőnek, eöiöpözőgép-kezelőnek. t tanfolyam ideje alatl 2000 Ft havi bért biztosítunk. e.e; .e/.n :eliet a BAEV gépészeti osztályán. Miskolc. ,L:vR tér 4 1 em 107 szoba. A RAJKÓ-ZENEKAR BORSODBAN Húsz esztendővel ezelőtt alakult meg a Rajkó-zenekar. Fennállásuk óta bejárták szinte már az egész világot: 22 országban tapsoltak már művészetüknek, s a világifjúsági találkozókról 9 alkalommal tértek haza aranyéremmel. Életükről, akár már regényt is lehetne írni. Hiszen életrajzukhoz hozzá tartozik még, hogy háromszor nyerték el a kiváló együttes címet, s megkapták a szocialista kultúráért kitüntető jelvényt is. A jubileumát ünneplő Rajkó-zenekar november 24- töl december 6'-ig Borsod megyében turnézik. Négy esztendővel ezelőtt turnéztak utoljára megyénkben — szinte mindenütt kirobbanó sikerrel. Idei turnéjukon Kazincbarcikára, Szikszóra, Sárospatakra, Putnokra, Ki- ráldra, Ozdra, Sátoraljaújhelyre, Miskolcra és Borsod- nádasdra látogatnak el Műsorukban magyar nóták, népdalok és cigánydalok kaptak helyet. A zenekarral együtt szólisták is érkeznek a megyébe; Molnár Júlia, Varga Imre, Mészáros Jolán és Gyurján József működik közre a Rajkó-zenekar műsorában. A kétórás, színes, változatos népzenei koncert egészen biztosan megnyeri a borsodi közönség tetszését is, mint ahogy eddig mindenütt a világon lelkesítette a hallgatókat A B.-A.-Z. megyei Vas- és Fémipari Vállalat. Miskolc, Sajó-part 2. sz. alatti telepére kapus és éjjeiri szolgálat ellátására FELVÉTELRE KERES FÉKMDOLGOZOK/V) A jelentkező lehet nyugdíjas is. Jelentkezni lehel: Miskolc. Sajó-part 2. sz. alatti télén irodahejy ségében. naponta 7—14 óráig Fizetés megegyezés szerint!
