Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-17 / 269. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Kedd, 1970. nov. 17. Hold körüli pályán a Luna-1 A TASZSZ vasárnap dél­előtt az alábbi közleményt adta ki: Mint annak idején jelen­tettük, 1970. november 10-én a Szovjetunióban Hold felé vezető pályára juttatták a Luna—17 jelzésű automati­kus űrállomást. Mikor a Luna—17 a Hold közelébe jutott, működésbe lépett a fékezőberendezés, s ennek eredményeként az űr­állomás Hold körüli pályára tért,. amelynek távolsága a Hold felületétől: 05 kilomé­ter. A program értelmében az űrállomás többféle manővert végez a Hold körüli pályán. Tclemetrikus adatok sze­rint az űrállomás berende­zése kifogástalanul műkö­dik. \ mai el a politikai ivek a leglmlal olvasókhoz is... (Folytatás az 1. oldalról) — Figyelemre méltó, bn"v a politikai könyvhónapok ha­tósugara is évről évre növek­szik. De ennek az akciónak az eredményessége nem csu­pán az eladott könyvek szá­mával, vagy értékével mér­hető. Sokkal nagyobb jelen­tőséget tulajdonítunk annak, hogy növekszik a politikai könyvek olvasótábora, s hogy miközben a kulturális forra­dalom eredményeképpen emelkedik népünk általános műveltségi színvonala, e lépést tart a politikai kérdé­sek iránti érdeklődés fejlő­dése is. Ez nem tekinthető véletlennek — mondotta, majd így folytatta: — Ha­zánkban a pártunk helyes politikája alapján elért ered­mények mind nagyobb töme­geket győznek meg arról, hogy világnézetünk, a mar­xizmus—leninizmus az egye­Hruscsov nyilatkozata Nyikita Hruscsov az aláb­bi nyilatkozatot adta a sajtó számára: ..Mint az amerikai Egye­sült Államok és néhány más kapitalista ország sajtóközle­ményeiből kitűnik, most ké­szítik elő közlésre N. Sz. Hruscsov úgynevezett em­lékiratait, vagy visszaemlé­kezéseit. Ez koholmány, és felháborít engem. Semmiféle emlékiratot, vagy emlékirat jellegű anyagokat soha sen­kinek nem adtam — sem a Timesnek, sem más külföldi kiadónak. Szovjet kiadóknak sem adtam ilyen anyagokat. Ezért kijelentem, hogy mind­ez hamisítvány, ilyen hazug­ságokkal már nem egy ízben lepíeződötí le a megvásárol­ható burzsoá sajtó. N. Hruscsov” Mi történt Szíriában? Katonai hatalomátvételről érkezett hír Szíriából. Az or­szágban nem ritka a katonai hatalomátvétel, annak ellené­re, hogy inkább Latin-Ame- rikában divatos az ilyesmi, mint az arab világban. Szíriának egyetlen legális, több arab országra kiterjedő pártja van, a Baath, vagy más néven az Arab Üjjá- születés Pártja. A párt maga nemcsak nemzeti frakciókra bomlik, de mintegy évtizede megfigyelhető, hogy a szíriai pártrészben hatalmi harcok dúlnak, s ennek egyik leg­főbb részese a hadsereg. A hatalomátvételről meg­lehetősen bizonytalan, kevés hírünk futott még be. Tulaj­donképpen csak egyet szö­gezhetünk le biztosan: a je­lenlegi háíborús helyzetben az arabok ügyének nem szolgál hasznukra a belső torzsalko­dás. Szíria mindig is ellenez­te az Izraellel való viszály politikai megoldását. A tűz­szünet meghosszabbítása ide­ién való katonai hatalomát­vétel a szintén háborúban álló országban fokozza a le­hetőségét annak, hogy Szíria továbbra is fenntartja külön­állását az egyiptomi, jordá- niai, békére törekvő kettős­től. dűl helyes iránytűi adja ke­zünkbe a fejlődésünk során felmerülő egyre bonyolultabb kérdések megoldásához. En­nek nyomán fokozódik a marxizmus—leninizmus von­zóereje, s mind többen is­merik fel, hogy csakis e tu­dományos világnézet birto­kában lehet céltudatosan munkálkodni nagy céljaink megvalósításán, a szocialista társadalom felépítésén — hangsúlyozta, majd arról szólott, hogy a politikai iro­dalom iránti érdeklődés nem­csak belső építésünk ered­ményei nyomán fokozódik. Utalt a gyorsan változó világ eseményeire, és arra, hogy a nyugati tőkésországok könyv­piaca is tele van a legkülön­bözőbb tendenciájú politikai könyvekkel, és sajátos jelen­ség, hogy a nyugati olvasók egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a kommunista, a marxista művek felé. — A mai változó világban való tájékozódást és eligazo­dást segítik elő a Kossuth Könyvkiadó művei és kiad­ványai, amelyek marxista választ adnak a különféle kérdésekre — mondotta a to­vábbiakban, majd befejezésül arról szólott, hogy az idei politikai könyvhónap meg­rendezése szinte egybeesik i pártunk X. kongresszusával I Utalt rá. hogy a Központi | Bizottság kongresszusi irány­elveinek országos vitája, a kongresszus egész előkészíté­se rendkívüli mértékben nö­velte népünk politikai akti­vitását, s ez az általános po­litikai aktivitás egyrészt megkönnyíti a politikai iro­dalom terjesztőinek feladatát, j másrészt kötelezi is őket, hogy ebben az évben foko­zottabb buzgalommal igye­kezzenek még több ember­hez eljutni, még színvonala­sabban kielégíteni a külön­böző rétegek speciális érdek­lődését is, és szerezzenek sok új olvasót a politikai köny- j veknek. * Az ünnepi megríyitó után kitüntetéseket és jutalmakat nyújtottak át a politikai iro­dalom legeredményesebb ter­jesztőinek, majd a jelenle­vők megtekintették a Kos­suth Könyvkiadó műveiből ez alkalomra készített repre­zentatív kiállítást. Csépányi Lajos 24. Az egyhangú berregés nem zökkentette ki gondolataiból. A készülékhez lépett, lenyo­mott rajta egy gombot, s be­leszólt a mikrofonba: — Igen. Olyan jelentést kapott, amire számított. — Beke őrnagy és Ébert százados megérkezett. — Jöjjenek be! A katonás jelentkezés csak egy másodpercig tartott. Az ezredes mosolya, barátságos kézfogása a szorosan össze- tartozók meghittségéről- be­szélt. Első kérdése sebesült .beosztottjára vonatkozott: — Paál? — A hét végén ki jön a kórházból. Beke — ismerve elöljáró­ja gyengéjét és .jellemző munkamódszerét — a térkép­re pillantott: — Látom, a zászlók már a helyükre kerültek ... — S te rövidesen indul­hatsz Körmendre. Nem fog nagyon neheztelni a húgod? — Megszokta már ... — No. igen, igen, de hát esküvő ritkán adódik az em­ber életében. — Mielőtt folytatnám a szabadságomat, néhány kö­rülmény még tisztázásra vár. — Remélem, rövidesen azon is túl leszünk. Mit ja­vasoltok, melyikkel kezdjük? Ezt ők ketten már nyilván megbeszélték, mert nagyon egyöntetű volt a válaszuk. — Az őrmesterrel, — Helyes. Amíg elővezetik, addig elfogyasztunk egy fe­ketét. Az ezredes ezúttal nem te­lefonált, hanem kiment az előszobájába. Beke közben ezt dörmögte: — Elegem van már a fe­ketékből ... Alig várom, hogy valamilyen üdébb színnel is találkozzam. — Azért nem kell majd feltétlenül behajtanod a Ba- konyba. Tudod, régi igazság, hogy legjobb az egyenes út... — Nekem mondod ? Elöljárójuk visszatért. — Örülök, hogy a kedélye­tek csorbítatlan. Hát, foglal­junk helyet. Mindjárt itt lesz a kávé... Király őrmester szorongva nézett végig a folyosókon. Itt is, ott is némán álldogáló ka­tonákat látott.' Mellükön gép­pisztoly. Kísérője a lift ajtajánál elővette fényképes igazolvá­nyát. Az őr gondosan meg­vizsgálta. csak azután en­gedte be őket a felvonóba. Amikor a második emeleten kiszálltak, s elindultak Ker­tész ezredes irodája felé, is­mét igazoltatás következett. Rövidesen feltárult előttük a párnázott ajtó. Az elágazásnál rajzos táb­la mutatja, hogy a bekötő út az Ongai Csavargyárhoz ve­zet. Pontosabban szólva: a Csavaripari Vállalat ongai gyáregységéhez. És ez nem egészen mindegy. A központ a fővárosban, a Váci úton van, vagy kétszáz kilométer­nyire ide. A gépkocsi három óra alatt teszi meg az utat. Néhány esztendeje ez a vállalat kapta a feladatot, hogy kielégítse az ország „kötőelem”, csavar szükségle­tét. Gazdaságosabb így, mint­ha minden vállalat maga gyártana csavarokat, olcsóbb, mintha importálni kellene az apró, de nélkülözhetetlen kötőelemeket. Sok gondol okoz viszont az, hogy a vál­lalat — minden erőfeszítése ellenére —, eddig nem tu­dott lépést tartani az igé­nyekkel, jelenleg az ipar csavar-szükségletének körül­belül 75 százalékát képes ki­elégíteni. Magától adódik a következtetés: a vállalatnak fejlődnie, gyarapodnia kell. A fővárosban is. Ongán is. Háromszáz, vagy ötezer A vállalat — s ezen belül az ongai gyár — gépeinek tetemes része a csavargyár­tást megszüntető üzemekből származik. Az ongai gyáregy­ségben 230 féle gép — össze­sen mintegy ötszáz gép — dolgozik! S ez a „változatos­ság” igen sokba kerül. Sok­ba kerül az is, hogy a gépek jelentős hányada bonyolult, sokfajta műveletre alkalmas forgácsoló-berendezés, eszter­gapad. Sokat tudnak tehát ezek a gépek, a csavargyár­tás viszonylag egyszerű tech­nológiájához képest túlságo­san is sokat; a bennük rejlő lehetőségeknek csak töredé­két tudják itt hasznosítani. Ugyanakkor a csavargyártás­hoz nem eléggé termeléke­nyek. Az ongai gyárnak ab­ban az üzemében, ahol for­gácsoló gépekkel dolgoznak, egy gép óránként 300 csavart készít. A másik, a korsze­— Ezredes elv társ jelen­tem, Király Zsolt őrizetest előállítottam! A tudomásul vételt fejbó- lintás jelezte, s egy intésre a kísérő kemény hátraarcot csinált. Az őrmester zavartan üdvözölte a két ismerősét, majd az ezredesre nézett. — Én ártatlan vagyok! A tisztek hallgattak. „Ér- déloes — gondolta Király — jobbra van az ablak és bal­ra a függöny. Minek a falra függöny? És még hozzá mi­lyen nagy! Tiszta pocsóko- lás ...” Most vette csak észre, hogy a bal sarokban egy fia­tal tiszt ül, előtte egy furcsa készülék. Utólag odaköszöni neki is, aztán megismételte a hiábavaló védekezést: — Én nem csináltam sewi- mit! — Üljön }e — mutatott az ezredes az egyik szék felé, s mielőtt ő is leült, a hadnagy­ra nézett. Az kiegyenesítette a hátát, ujjait a billentyűk­re helyezte. — Hát azért valamit mégis csak csinált.. . A rábeszélő, közvetlen hang megnyugtatta Király őrmestert. Nagyobb szigorú­ságra, hideg-hivatalos kérdé­sekre számított. Beke és Ébert is bátorítólag nézett rá. Szinte ajkukon volt a bizta­tás: „Beszéljen őszintén! Előttünk nyugodtan kitárhat­ja a szívét!” Akadozva be­szélni kezdeti. — Igen. úgy látom, min­dent el kell mondanom. Ak­kor én el is mondom. Ügy, ahogy történt . .. „Hátha el is hiszik” — rűbb üzemben sajtoiással ké­szülnek a csavarok. Egy gép termelése: óránként 5 ezer darab! A technológiák termelé­kenysége közötti különbség nagyon szembetűnő. S ha eh­hez még hozzátesszük, hogy — a forgácsolás anyagveszte­sége miatt — a sajtolt csa­varok anyagköltsége csak mintegy ötödrésze a forgá- esoltakénak, nem nehéz el­dönteni, melyik módszer a gazdaságosabb. Kgyenlő munkáért „Az elhanyagolt problémák lassan átszövik magukat akut politikai kérdéssé” — mon­dotta a megyei pártértekez­leten elhangzott felszólalásá­ban Bialis József, a Miskolci járási Pártbizottság első tit­kára, a csavargyár példájára utalva. — „A vállalatnál az elmúlt öt évben a bérszínvo­nal '32 százalékkal növeke­dett, ugyanez a százalék On­gán mindössze 6 volt” — tette hozzá. Kétségtelen, hogy az ongai gyár munkája nem volt problémamentes az utóbbi néhány évben. A gyáregység nem tudta teljesíteni terveit. De ha alaposabban megvizs­gáljuk az ongai üzem fejlődé­sét, mást is észre kell ven­nünk. A gyár 1965-ben — 1970-es árszinten számolva — 34 millió forint értéket ter­melt. Budapest — ugyaneb­ben az évben — 403 milliót. A III. ötéves terv évei so­rán az ongai gyár termele.se csaknem ötszörösére nőtt, idei — egyelőre hozzávetőle­ges — eredménye 169,6 millió forint. A központ termelése ugyanennyi idő alatt 409,4 millióra, tehát körülbelül 1 százalékkal növekedett. Vagyis: a csavaripar ötesz­tendős felfutása szinte teljes egészében Ongáról származik. Érdemes megvizsgálni a hatékonyság alakulásét is. Budapesten 1965-ben 1919 ember dolgozott. A létszám csökkent, ma alig éri el az gondolta magában. . — Az az igazság, hogy egy nagy érzés áldozata lettem. A tiszta szerelemé. Az ezredes megkérdezte: — Mikor lett szerelmes? — Most egy fél éve. Ami­kor megismertem Medgyes Katit. Beke uralkodott magán, hogy el ne mosolyodjon. — Maga hány éves? — Februárban múltam negyvenöt. — Katit hány évesnek gon­dolta ? — Tizenötnek. Hiszen első gimnáziumba járt... — És ezekhez mit szól? — nyúlt; az aktatáskája felé Ébert százados. Három por­nónál amerikai magazint vett elő. A tisztek meglepetésére az őrmester egy cseppet sem ijedt mag. Ellenkezőleg: ha­tározott magabiztossággal vá­laszolt. — Ezekhez én csak annyit szólhatok, hogy szolgálati kötelmeim folytán kerültek hozzám. Nekem ugyanis, mint az üteg szolgálatvezető­jének, kötelességem elkoboz­ni az ilyesféle erkölcsrombo­ló szellemi termékeket. Már­pedig a katonák között min­dig akad egy-kettő, aki kap­csolatai révén hozzájut ezek­hez a szennylapokhoz. S nem elég. hogy saját maga né­zegeti. hanem becsempészi a laktanyába, és a társainak is mutogatja. Én ilyen esetek­ben ... (Foly latjuk) 1530-et. Ongán 564-ről, 1290- re nőtt a létszám. De a haté­konyság vizsgálatához együtt kell néznünk a létszám és a termelés alakulását. A terme­lékenységre jellemző egy fő­re jutó termelés Budapesten 211 ezerről 263 ezer forintra, tehát mintegy 25 százalékkal, Ongán pedig 66 700-ról 137,5 ezerre, vagyis több mint 100 százalékkal növekedett. A számok természetesen azt is megmutatják, hogy ma is nagyobb a termelés, ma is nagyobb a termelékenység. Persze, a vállalati beruházá­sokból, fejlesztésekből is na­gyobb arányban részesült a fővárosi csavargyártás. Ke­rül teli Ongára is korszerű gé­pek. De ez nem elég. És — Bialis elvtárs felszólalásához kapcsolódva — nézzük, ho­lly an alakultak a bérek. Egy dolgozó átlagos éves kerese­te 1965-ben Budapesten 20 300 forint, Ongán 18 860 lorint volt. Jelenleg Buda­pesten évi 27 800, Ongán pe­dig 20 000 forintot keres egy csa vargyári dolgozó. Az on gai gyár bérszínvonala öt evvel ezelőtt a járásban kö­zepesnek számított. Ma a leg­alacsonyabb! A tervek realitéísa Hogy milyen létszámgon­dokat okoz, ha egy üzemnek ennyire alacsonyak a bérei, azt talán nem kell külön részleteznünk. S most vizs­gáljuk meg ennek a tükré­ben, mit tervez a Csavaripari Vállalat az 1971-től 1975-ig terjedő időszakra. Idézzük ismét Bialis Józsefnek a pártértekezleten elhangzott felszólalását: „A vállalat ter­vezi, hogy a következő öt­éves tervben 113 százalékkal emeli Ongán a termelést. Ezt viszont extenzív módon kí­vánja megoldani, úgy, hogy 400-zai emeli az ott dolgozók létszámát. A terv készítése­kor nem kérdezték meg a pártbizottságot, nem mérték fel reálisan a lehetőségeket.” A teljessség kedvéért hoz­zá kell tennünk, hogy a IV. ötéves tervre előirányzott termelésfelfutáshoz beruhá­zást is kap a gyár. A vállalat 500 milliós gépi beruházásá­ból 126 milliót. Ez nem kis összeg, a növekedésnek tehát intenzív elemei is lesznek. De Onga részesedése a fejlesz­tésből kisebb arányú lesz, mint a III. ötéves tervben. És a bérfejlesztés? Ongán a 24 400 forintot, a két közpon- ti gyárban a 34 ezer forintot kívánják elérni. Vagyis to­vább nő a „távolság” Buda­pest és Onga között. .. To­vább nő a távolság a beren­dezések korszerűsége szem­pontjából is. Ami pedig a ter­vezett 400 — egészen ponto­san 418 — fős létszámnöve­lést, az intenzív fejlesztési il­leti, az után már oda írhat­juk a kérdőjelet. A járási pártértekezlet beszámolójá­ban elhangzott, hogy a mis­kolci járásban a férfiak fog­lalkoztatottsága csaknem száz százalékos. És — amilyen bér-adottságai vannak, illetve várhatók — az ongai gyár még csak csábítani sem tud sok sikerrel. Tudjuk, hogy a Csavar­ipari Vállalatnak a központ­ban is sok a gondja. A nép­gazdasági igények kielégíté­séért érzett felelősség súlva nem csekély. Tydjuk az: is. hogy a központi gyárnak a Váci úti üzemek bérszínvo­nalúval kell versenyeznie. Sőt. arról is értesültünk, hogy i beruházási hitelek folvósi- ása is nehezen indul. Orszá­gosan több. támogatást kelle- ie kapnia a csavariparnak. Mégis, nehezen tudjuk el­fogadni, hogy ilyen messze legyen Ongától Budapest. Planck Tibor I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents