Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-17 / 269. szám

K~drJ, 1970. nov. 17. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kongresszusra készülve: ; u' ' ' - ~v.?,­Osztályharc! A gyűrűs- fonóban kapitalista országokban az utóbbi években több olyan könyv jelent meg, amely bizonygatni pró bálja: a munkásosztály állí­tólag elveszítette forradalmi szellemét és már nem ugyan­az. mint Marx és Lenin ko­rában. következésképpen a forradalmi csaták es a heves osztályharc ideje a múlté Ezek az írások táplálják és tükrözik a burzsoázia azon törekvését, hogy a ..partner­ség’', a ..részvényesség” han­goztatásával osztálybékét hirdessen, vagyis a dolgozók tömegeit az osztályharc fel­adására buzdítsa. Sajnálatos, de tény, hogy ezeknek a re­akciós köröknek bizonyos fokig a kezükre játszanak a mun kásm ozgalom sora iban tevékenykedő jobboldali op­portunisták. akik a munkás- ' osztály társadalomátalakító forradalmi szerepének „csök­kenéséről” gyártanak „elmé­leteket” és az ultraforradal­márok is, akik viszont sok­szor anarchista kalandokba próbálják belerángatni a munkásságot és kommunista pártját. E torz felfogások es káros gyakorlatok legélesebb bírá­lója maga az élet. Vitatha­tatlan realitás ugyanis, hogy korunkat nem az „osztálybé- ke”, a „társadalmi béke”, ha­nem az jellemzi,"' hogy a munkásosztály, a dolgozók tömegei a kapitalista világ­ban fokozódó harcot folytat­nak nemcsak gazdasági hely­zetük megjavításáért, hanem politikai követeléseik teljesí­téséért. Követeléseik mindin­kább közvetlenül a monopol- lökés uralmi rendszert, veszik célba. Gondoljunk például a nagyszabású politikai csaták­ra Olaszországban. A dolgo­zók megmozdulásai megin- gatjáik, vagy lehetetlenné te­szik az uralkodó osztályok különböző manővereit a ka­pitalista rend stabilizálására. Ezzel magyarázható az. ún. középbal-politika tartós vál­sága. De jó példa Spanyol- ország is. ahol a tömegek harca érezhetően gyengíti Franco diktatúráját. Mindent, összevéve teljesen helytálló a kommunista és munkáspár­tok tavalyi közös értékelé­se: „Fellendült az osztály­harc és a sztrájkmozgalom, erősödtek a dolgozók, a diá­kok és inás társadalmi réte­gek megmozdulásai...” B ár a kapitalizmus fel­legváraiban folyó osz- tályharc említett új vonásának a jelentősége óriá­si. nem lebecsülendők o harc p.yyik megnyilvánulásának, a ■ -trajkóknak tömeges mére­tei sem. A fejlett tőkés or­szágokban a sztrájkolok szá­ma 1964 és 1967 között 19 millió 500 ezer volt. 1967 és i í)7o között pedig 52 millió! •íven kiterjedt sztrájkmoz- aalomra korábban még soha nem volt példa. Ez a minőségi és mennyi­ségi fejlődés tehát eppen ak­kor domborodik a monopó­liumok elleni küzdelemben, amikor az imperializmus a munkásmozgalom ellen wí eotva, lábbal tiporja a ae­mpkri i tikus szabadságjogo a , leplezetlen erőszakot máz, a rendőrterror kímélet­len módszereihez és mun kásellenes törvényekhez fo­lyamodik. Emellett; felhasz­nálja a demagógia, a bur- zsoá reformizmus eszközeit. szüntelenül új módszereket keres, hogy a munkásmoz­galmat. belülről megossza. s „beillessze” a kapitalista rendszerbe. Ilyen körülmé­nyek között vagyunk tanúi a lökés o' zugokban az osztály- harc fellendülésének — és .tz ..osztálybékét” hirdető elme- letek nyilvánvaló, tendenció­zusan hamisító szándékai­nak. tíz a fellendülés persze nem önmagától következett be. Dönlö szerep jutott eb­ben a kommunista mozga­lomnak, annak, hogy a pár­tok egyrészt maguk igyekez­tek megtalálni a helyi poli­tikának megfelelő bel vei módszereket, másrészt tuda­tosan törekedtek a munkás- osztály egységének megte­remtésére. s a szocialisták­kal. a szociáldemokratákkal Való — elvi engedmények nélküli — együttműködés mellett foglaltak állást. Kö­zeledtek a munkásosztály harcához a kis- és középpa­rasztság a városi középréte­gek, az értelmiség bizonyos csoportjai is, Fokozódó poli­tikai aktivitást tanúsít az if­júság egyre nagyobb része, főleg Nyugat-Európában, de Amerikában és Japánban is. Megfigyelhető a nők töme­ges részvétele az osztályharc­ban, főleg az imperialista külpolitika ellen, a béke frontján. Ez a részvétel leg­szemléletesebben az ameri - kaiak vietnami agressziója elleni megmozdulásokban ta­pasztalható. Ha tehát összegezni akar- .puk mindazt, amit ma a ka­pitalista országokban folyó osztályharcot, jellemzi, azt mondhatnék: a célok hori­zontja kitágult, a monopolis­taellenes front sorai bővül­nek, s a harc eredménye, hogy — idézzük a kommu­nista mozgalom tavaly jú­niusi nemzetközi tanácskozá­sát — „a munkásság nagy osztálycsatái sok kapitalista országban szétzilálják a mo­nopóliumok hatalmát, elmé­lyítik a kapitalista társada­lom ingatagságát és elleni- mondásait”. E i zek olyan nyilvánvaló tények — mondhatná valaki —, hogy nem is lehet vitás: az osztályharc a tőkés világban változatlanul folyik. Mivel tudnak akikor operálni azok, akik a mun­kásosztály „megváltozott sze­repét” bizonygatják? Vitatha­tatlan tények erősen vitatha­tó magyarázatával. Vegyük például korunk egyik jellem­ző vonását, a tudományos- műszaki forradalmat. Nos, ebből a burzsoá ideológusok szociális demagógiával, a ka­pitalizmus „ k i menthetetlen lehetőségeiről” terjesztett il­lúziókkal arra a következte­tésre próbálják rávezetni — magyarul: - megtéveszteni — az embereket, hogy enyhülni fognak a szociális és ideoló­giai konfliktusok, eltűnnek az osztályok, jön a „népi ka­pitalizmus”. a „jóléti állam”, a „bőség társadalma”. Ezzel szemben az igazság az: hogy a tudományos-műszaki forra­dalom nemhogy eisekélyesí- tené az osztályharcot, hanem új feladatokat állít elé. Új módon kell küzdeni a mun­kanélküliség, a kizsákmá­nyolás ellen, a munkafelté­telek javításáért, más körül­mények között, kell fellépni a monopóliumok nemzetközi összefonódása ellen —, hogy csak néhány problémát em­lítsünk. Senki sem gondolja persze, hogy az osztályharc sima. ki­taposott út. Görögországban, vagy Indonéziában, az Egye­sült Államokban és Portugá­liában — de sorolhatnánk más országokat, is — nagyon nehéz körülmények között vívja harcát a munkásság Sokak életébe kerül ez a harc, sokszor minden erőfe­szítés ellenére is előretör a reakció, a győzelmeket oly­kor vereségek váltják fel. De vajon ezek a helyenkénti és átmeneti vereségek megvál­toztat ják-e azt a tényt, hogy a munkásosztály és szövetsé­gesei egyre nagyobb erővel lámadják a monopóliumok hatalmát? Nyilvánvalóan, vi­lágméretekben nem. I- gazuk van a X. párt- kongresszusra kiadóit irányelveknek: „Az im­perializmus elérhet ugyan átmeneti sikereket, a kapita­lista rendszer kibékíthetetlen ellentmondásait azonban nem képes megoldani, a politikai válság állapotában van ...” Pálos Tamas Fokozott hatékonyság — növekvő életszínvonal A Miskolci Pamutfonó BI) j gyűrű sfon ójában dolgozik, I példamutató teljesítménnyel, Szűcs Mária. Fotó: Szabados György. (Folytatói az I. oldalról) Népgazdaságunk a fejlő­dés olyán szakaszához érke­zeti. amikor nincsenek többé számol tevő lehetőségeink az exlenziv fejlesztésre. Az egy íöic jutó nemzeti jövedelem a következő tervidőszak vé­gére olyan összeget er el, amikor a gazdaságban már minőségi változásoknak act) bekövetkezniük, s a terv ké­szítésekor már ezeket a vál­tozásokat. a fejlettebb gaz­daságra jellemző követelmé­nyeket is figyelembe kellett venni. Amint az a nyilvánosságra hozott icrvlörvényböl is­mert. a IV. ötéves terv idő­szakában a nemzeti jövede­lem felosztásakor nem no a felhalmozás aránya. A fel 'Halmozáson belül pedig nö­vekszik a nem termelő beru­házások súlya. Ismert az is hogy a munkaerőforrások lé­nyegében kimerültek, tehát olyan fejlesztési koncepciót kell megvalósítani, amely- nem a foglalkoztatás növelé­sére, hanem a népgazdaság hatékonyságának növekedé­sére alapul. Ennek megfele­lően kell alakítani a népgaz­daság szerkezetet, a beruhá­zási politikát, és a hatékony­ság követelményei szerint lseit élnünk meglevő lehető­ségeinkkel is. A IV ötéves tervben, a nem termelő területek közül kiemelt szerepet kap a köz­lekedés fejlesztése, a vízgaz­dálkodás és a lakásépítés. A lakásépítési program egyben azt is jelenti, hogy a fo­gyasztáson túl is növekszik az életkörülmények javításá­ra fordított összegek aránya, A hatékony fejlesztés érde­kében a népgazdasági terv néhány kiemelt programot jelöl meg A központi fej­lesztési programok: az ener­giaszerkezet korszerűsítése, az autóbuszprogram, az alu- mü.iumfeldolgozó ipar fej­lesztése, a könnyűszerkezetes építési mód bevezetése, a ruházati ipar rekonstrukció­ja. valamint az elektronikus számítógépek kooperációs gyártásának és széles körű felhaszn álásának program­ja. Igen fontos az építő- és építöanyagipar fejlesztése is. A mezőgazdaságban elsősor­ban az állattenyésztés, a hús­termelés fejlesztése a fel­adat. Köviíiew’n áladják a forgalomnak Elkészüli a Kisfaludy utcai felüljáró Néhány nap múlva, no­vember 21-én éjfélkor átad­ják a forgalomnak a Kisfa­ludy utcai, martintelepi fe­lüljárót. Ehhez a vasúton át­ívelő hídhoz az egész város élete, mozgása kötődik Mint ismeretes, Martintelepen 26 ezer ember lakik, sokan jár­nak el innen, vagy jönnek ide dolgozni. A városnak fontos a Síid — Április 26-án kezdődött a vasszerkezeti munkák fel­újítása. — Beszélgettünk Papp Istvánnal, a Közúti Építő Vállalat építés vezetőjé­vel. — Tudtuk, hogy- a vá­rosnak nagyon fontos a híd. A költségeket, a tervező 1 millió 600 ezer forintra kal­kulálta. de végül is 2 millió 200 ezer forintba került a felújítás. Sok mindent ki kel­lett cserélni, amire nem szá­moltunk, amit a tervező elő­re nem is láthatott. A művezető sorolja az el­végzett munkákat: — 17 kereszttartót cserél­tünk ki. Növelni kellett a teherbírást, s így valameny- nyi tartóra erősítő vasöveket szereltünk fel. Minden vas­Beszélgetés egy kongresszusi küldöttel Politikánk töretlen, egyenes A megyei pártértekezlet vitájában elhangzott felszólalásában Mezó Ist­ván, a mezöcsáti járás küldötte, a já- rási pártbizottság első titkára a többi között a következőket mondotta: „A mezöcsáti járás, amely mezőgazdasá­gi jellegű volt, és bizonyos értelem­ben ma is az, olyan változáson menl keresztül, amely alapvetően megvál­toztatta a falu társadalmi viszonyait. A falut is még jobban formálja, át­alakítja a gazdasági fejlődés és válto­zás. a mezőgazdasági nagyüzem; en­nek technikája, és a nagyüzem adta elelvüvíi]mén,vek javulása. A húszas- harmincas évek falukutatói, akik az akkori falu tespedtségét, nyomorát, egyben ideálját bemutatták — ma sok mindent, s alapjában véve min­dent. másképp találnának.'.. A falvak átalakultak, megváltoztak. A mező- Csáti járásban ma a közösen végzett munka eredményeként, modern nagy­üzemek vannak kialakulóban, ahol az er értékét a közösség javára vég- hr>iáro/,7,a meg." Hétfő, 1970. november 16... ..Bejelentés” nélkül, úgyszólván hi vatalos Időn kívül kerestem meg Me­zó Istvánt, a Mezöcsáti járási Párt­bizottság első titkárál. megyénk 56 kongresszusi küldöttének egyikét. A megye egyik legismertebb, legjellegze­tesebb mezőgazdasági járása 22 terme- őszövetkezeti községének eredménye­it. gondjait összegeztük rövid beszél­getésünk során. Még néhány nap, s Mező István is ott ül a küldöttek kö­zött pártunk X. kongresszusán, ahol az egész ország, a dolgozó magyar nép szocialista építőmunkájának eredményeit, gondjait összegezik. Ma­gától adódott tehát a kérdés: mit vár Mező István a X. kongresszustól? Pillanatnyi szünet. Hirtelen jött a kérdés, bár Mező István már önmagá­nak is sokszor feltette ugyanezt. A válasz megfontolt, nyugodt. A szünet arra kell, hogy új módon fogalmazza meg mondanivalóját, hiszen — s ezt Hangsúlyozza —■ a közhelynek lüno kijelentéseket szeretné elkerülni; an­nál is inkább, mert nagy kérdések­ben nincs helyük a közhellyé kopta­tott szavaiénak. A párt és az egész or­szág oly nacv eseménye előtt, mint a X. kongresszus, súlya, jelentősége van a megfogalmazott mondatoknak. — Mit is várok a kongresszustól? — teszi fel a kérdést, szinte önmagá­nak. S a válasz nyílt, egyenes: — An­nak a politikának folytatását, megerő­sítését. amit a IX. kongresszus szel­lemében végeztünk. Ezt kell tovább folytatnunk, töretlenül a megjelölt úton haladva. Ez a fő, az alapelv. de mosl már a részletkérdésekre is job­ban ügyelve. Megyei pártértekezle­tünk is világosan fogalmazott, és ál­lást foglalt; politikánkat határozottan, következetesen kell továbbfolytat­nunk: mégpedig azt a politikát, amely nemcsak az egyik, vagy a másik osz­tály. hanem mindkét osztály alapvető érdeke. Sokat várok a X. kongresz- szust.ól, de nem többet, mint ameny­nyil az élet, a politika dialektikus fej­lődése révén elvárhatunk tőle. A va­lóság talaján maradva várom, hogy állásfoglalásaival, iránymutatásával leloldja a termelés területén mutat­kozó feszültségeket, az ellentmondá­sokat, amelyek — s most a mi sajá­tos területünkre gondolok — a mező­gazdaság anyagi és eszközellátásában, mint állandóan visszatérő problémák mutatkoznak... Az irányelvek szelle­mében mást is várok, Várom, hogy kongresszusunk megfogalmazza és ki­mondja: jobban érvényesüljön a vég­zett munka erkölcsi és anyagi megbe­csülése. Másképpen szólva: a gazdál­kodó egységek kezdeményezőkészsé­gükkel és lehetőségeik jobb kihaszná­lásával eredményesebben járuljanak hozzá a népgazdasági célok elérésé­hez. A vállalatok jövedelme, és a dol­gozók keresete a hatékonyság javulá­sával összhangban emelkedjék. Az egyéni, valamint a vállalati, a szövet­kezeti csoportérdekek az össztársadal­mi érdekekkel összhangban érvénye­süljenek. 22 termelőszövetkezeti község gond- ia-baja nyugszik a mezöcsáti járási irányító szervek vállán. A járási párt- bizottság első titkára ma sem nézte az órát, hogy mikor kezdődik a ..hiva­talos” munkaidő. Ez a hétfő is olyan volt, mint a többi: egy új, dolgos hét kezdete. Egy héttel a X. kongresszus előtt. Onodvári Miklós szerkezetet felülvizsgáltunk, hiszen 1944 óta nem festet­ték ezt a hidat, és így sok kárt tett benne a rozsda. — Milyen nagy ez a híd*? — kérdezem a művezetőt — Harmincnégy meter hosszú és hat méter 20 cen­timéter széles. Nagy forga­lom bonyolódik le rajta. A szorgalmas brigád Igen rövid idő alatt nagy munkát végeztek itt az épí­tők. Megcsúszott a töltés, és így mintegy 60 köbméter anyag felhasználásával tám­falat Is kellett építeni, 22 köbméter volt a faanyag, amelyet az állványzathoz fel­használtak. Húsz tonna asz­faltburkolatot kapott a híd. A kitöltő és az úgynevezett védőbeton mennyisége is meghaladja a 32 köbmétert. A jelentős munkát Urbán Ferenc kilenctagú brigádja végezte. A kiváló kollektíva majdnem 1 hónappal a ha­táridő előtt végzett feladatá­val. — Iparkodtunk — mondja a művezető —, tudtuk, hogy­annak a rengeteg embernek, akik itt hajnalonta munká­ba. este pedig haza igyekez­nek, milyen fontos, hogy le­rövidüljön ez a napi két út. Például amint befejeződött a vasszerkezeti szerelés, a bri­gád nyomban éjszakai mű­szakot szervezett, és egyik napról a másikra elvégeztük a betonozási munkát. A híd készen áll. újjáépít­ve, karcsún íveli át a vas­utat. A kivitelező Közúti Építő Vállalat 1970. december 15-i átadással szerződött a híd újjáépítésére. Lapunk egy közérdekű közleményt ka­pott, amely szerint a KPM Közúti Igazgatósága hírül adja, hogy’ a híd megerősí­tési munkái november 20-án befejeződnek, és november 31-én éjfélkor átadják ezt a forgalomnak. Csengett Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents