Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-15 / 268. szám

Vfi^rnop, 1970, noY, 15. H^rfi "Tk M i I.A fc ' fit/™' A^T Telkibánya kincsei A vuikánvilág éks^esmííbeWf Kristálymczo Zemplénben Raeebtis a|áiwléka: Zsírom kenyér J hapv inával Méress, de szerény véle­ményein szerint követendő újítással találkoztam a Bacc- husban. Félreértés ne essék: Bacchus ezúttal nem a szőlő és a bor római istenét, ha- ! nem egy gyöngyösi pincebo­rozó nevét jelenti. A fővárosból jövel, meg­éhezvén azt kérdezte egyik útitársam: ennék-e finom, házizsíros kenyerei, felsze­letelt vöröshagymával? Meg­mosolyogtuk. mondván, hogy ilyen magyaros specialitás sehol sem, kapható, legfeljebb odahaza, mire ö abba a bizo­nyos Bacchusba irányította gépkocsinkat. És ott., csodák csodájára, szinte filléres áron. n legnagyobb előzékenység­gel. találták ‘elénk a valósá­gos csemegét: friss. ■ropogós fehér kenyeret, vastagon meg­kenve zsírral, s .,megkoronáz­va” vitaminnal, leli. hagy- maszeletkékkel. Bogy csak ügyes üzleti fo- : gás ez a vendéglátásunkban j eddig alig ismert borkorcso- j lya? Ám legyen. Fontos, hogy j ízlett, hogy jólesett. Talán | akad idővel, megyénkben is ! egy-kél olyan kvaterkázó \ hely, ahol nem irtóznak a hagy ma illattól, s az ilyen ol­csó. látszólag kevés hasznot hozó jó falattól:’! A földfelszínt formáló ter­mészeti erők jóvoltából ismét érdekes íélőhellyel gazdago­dott a Zempléni-hegység amúgy is gazdag ásványvilá­ga. Telki bányától nem mesz- sze, a hajdani aranybányák környékén csillogó mezőre bukkanhat 'a szerencsés tu­rista. Mintegy 15 holdnyi gyér fűvel benőtt területen ezer­számra villannak fel a fel­szín alól előbukkanó mára- marosi gyémántok, a kisebb- nagyobb méretű kvarckristá­lyok. A geológusoknak, ás- ványgyűjtőkr ^ valóságos el- dorádót kínál a természetnek eme ékszerészműhelye. Az oszloposán, halszögesen kris­tályosodott kvarcok között gyakran találni egy-egy re­mekbe szabott, muzeális ér­tékű példányt is. A hegyikris tályok között; nem ritka a tö­kéletesen víztiszta, nyolc-tíz centimétert elérő darab sem. A lelkibányai helyek, s ha­zánkban páratlan ,.kincses bányája” sok millió eszten­dőn ót a mélyben aludta Csipkerózsika-álmát. Ezen a területen talán a múlt szá­zadban. vagy még azelőtt irl hatlak ki az erdőt, s így a kopárrá vált meredek hegy­oldalon a víz megkezdte rom­boló munkáját. Lassanként lehordta a termőföldet, s mintegy feltárta a kristályo­kat rejtő anyakőzetet. A fagy, a szél és a napsugárzás ké- ; söbb magát az anyákőzetet is szétmorzsolta, az üvegnél ke­ményebb kvarckristályokkal azonban nem bírt, ezeket va­lósággal kipreparálta börtö­nükből. A látványos lelőhely nem­csak ásványtani, hanem föld- történeti szempontból is rop­pant érdekes. Ez a kristály- mező ugyanis a 30—40 millió éve ezen a területen működő vulkánok hagyatéka. A tűz­hányók először andezit lává­val borították be a környé­ket. A kitöréssel járó vulká­ni gázok — akárcsak az élesz­tő kenyeret — egy-egy he­lyen szivacsosra fújták fel a lassan kihűlő lávát, s így a megszilárduló kőzetekben né­hány köbcentiméteres, sőt ökölnvi üregek keletkeztek. A vulkáni tevékenység hala­dó szakaszaként különböző ásványi anyagokkal telített hévizek törtek fel a mélyből, s az anyakőzetek üregeiben ezekből az oldatokból kris- j tályosodlak ki a máramarosi i gyémántok, akárcsak mélyen I a hegy gyomrában a kőzet- , repedéseket kitöltő aranybe- lérek. ; Kalandozások — útlevéllel A címben jelzett kalando­zásokban az olvasónak egye­lőre úgy lehet része, hogy itthon kezébe veszi és ké­nyelmesen elolvassa mind­azokat az érdekes útleíráso­kat, amelyeket egy ú.i könyv- sorozat kínál számára. Pénteken este rendezte meg a Miskolc II. kerületi, Gárdonyi Géza Művelődési Ház a miskolci költők estjét. Serfőzö Simon, Bari Károly és Mán doki T. György talál­kozott a város versbarátai­val. Tegnap, november 14-én 18 órai kezdettel Dinnyés •lözsef, a pol-beat fesztivá­lon annak idején nagy sikert aratott „Ez ám a karrier .. A sorozat egyes darabjai már korábban megjelentek. Például Gál Zsuzsa Feleség voltam New Yorkban című munkája harmadik kiadás­ban került a sorozatba, Fe­hér Klára és Nemes László japáni utazásáról szóló Gé­cirnü dal szerzőjének önálló i estjére kerül sor a Gárdo­nyiban. Ma, 15-én, vasárnap délután 5 órától a szolnoki „Pop-beat” együttest látja vendégül a hejőcsabai mű­velődési ház. Non-stop mű- | soruk különlegessége, hogy a zenei számokon kívül pró­zai és filmbetéteket, ..is tar­talmaz. sak, pagodák, titkok című útikönyve szintén harmadik kiadásként. Második kiadás­ként került a könyvesbol­tokba Germanus Gyula Ke­let fényei felé című útirajza, Bihari Klára és Barát Endre Bahcsiszeráji látomása, és a népszerű tv-riporter, Vitray Tamás Mexikói mozaik c-mui kötete. Valamennyi kötet sok fényképpel illusztrált, érde­kes olvasnivaló, A korábbi kiadások nagyon hamar el­fogytak. A kiadó, a Táncsics Könyvkiadó Vállalat most a címben írt gyűjtőnévvel újra megjelentette ezeket a mun­kákat, a Szövetkezeti Könyv­terjesztő Vállalat pedig so­rozatként hozza forgalomba. A szerzők útlevéllel kalan­doztak a könyveikben leírt helyeken. Az olvasó útlevél nélkül követheti őket — ha szereti az érdekes útteíráso- I kai, Hét vége a Gárdonyiban Fodor László útinaplója CIPRUSI BARANGOLÁS Mecsettomyok a zöld vonal MKOZ1AI TARTÓZKO­DÁSOM alatt meglátogattam egy olyan intézményt, amely töröklakta területen fekszik. Az 1563-as és 1067-es gö­rög—török fegyveres kon­fliktus óta ugyanis a török közösség a görögök közé be­ékelt területeken visszahú­zódva, szinte csak önmagá­nak él, a fővárosban épp úgy, mint az egész ország­ban. A szálloda portását megkértem, hívjon taxit. Türelmet kért, mert mint mondotta: „Törökországból'' hívja az autót. A görög gép­kocsivezetők ugyanis nem hajlandók elhagyni a saját népük által lakott részt. Most értettem csak meg igazán, mennyire élő a szi­geten az imperialisták pén­zén felszított török—görög viszály! Bár az 1967-es zavargások másik oldalán oldalán játszanak, meg vé­letlenül sem próbálták „meg­mászni”. a roncsautókat, a homokzsákokat, a benzines hordókat, hogy egymáshoz átmenjenek. Lehet, hogy ők is haragszanak egymásra?! Nikoziából a 12 kilométer­nyire levő Kyrénába, a hí­res tengeri fürdőhelyre — miután az út török falvakon visz keresztül — úgy lehet csak eljutni, ha összegyüle­kezik 15—20 gépkocsi, a ka­raván élére egy ENSZ- dzsipp áll. amelyen annyi amennyi csak elfér, bizto­sítva a konvojt. Aki erre nem vállalkozik, nem tehet mást, 50—60 kilométeres ke­rülővel, göröglakta területen jut le a tengerpartra. Az enoziszen túlmenöleg, amelyet leegyszerűsítve úgy fogalmaznak meg: a görögök akarják, a törökök nem. vita toljak az új alkotmányról is. Az eredeti alkotmány — amelyet Anglia, Görögország és Törökország garantált — 70/30 százalékban állapította meg a kormányon belüli számarányt. A görögök vétót emeltek, mondván: Ciprus lakosságának 77 százaléka görög, 18 százaléka török, a többi angol, örmény és Szí­riái arab, s e számok azt bizonyítják, hogy a törökök­nek számszerűségüket mesz- sze meghaladó beleszólásuk van az országos dolgokba. A józanabb görögök azt is fel­vetették. hogy a 9251 négy­zetkilométeres szigeten tel­jesen értelmetlennek látszik a helyi kormányt két külön­álló igazgatásra osztani. Vi­tatkoznak azon is. hogy a törökök, illetve a görögök felett bíráskodhat-e a másik nemzetiségű, milyen legyen a választási törvény, he­lyes-e vágj' sem, ha önállóan intézik vallási, kulturális es kommunális ügj'eiket. Sót. egj’es törökök, még gj'anak- vással szemlélik az érseket is. szemére vetve: a kor­mány nem tud megfelelő védelmet nyújtani a törő köknek. Nehezíti a „közös nyelven való beszólást”, hofer a töröklakta területeket a ciprusi kormány látja el pél­dául vízzel és villanyáram­mal, aminek értéke másfél millió fontra rúgott az el­múlt öt év alatt, s aminek a felél sem fizették be ar államkasszába. Szemükre vetik a törököknek azt is, hogy nem járulnak hozzá az ország gazdasági életéhez, s mintegy 35 ezren nem a kor­mánynak. hanem a török községi kamarának fizetik adójukat. SEMMI KÉTSÉG, az erő­szak nem segíthet a sziget­ország belső dolgain. Erre hívta fel a figyelmet Ezekiel Papajoannu, a kommunista párt főtitkára a márciusban megtartott Ili. pártkongresz- szuson. amikor leszögezte: Ragaszkodnunk kell a gö­rög—török megbeszélések­hez, mert biztosak lehetünk benne, hogy ha mi magunk nem oldjuk meg problémá­inkat, megteszik ezt mások, de nem a ml javunkra". Következik: Üvegházi éghajlal A revolveres szerelők A cím rémtörténetet sej­tet. Pedig a legtisztább, em­beri szándékról esik szó írá­sunkban: a segíteni akarás­ról. — A házgyári lakásokban — mondja Nagy Pál. a Mis­kolci Villamosipari Szövet­kezet elnöke — igen nagy gondot okoz a. csillárok, fali- tartók és függönytartók rög­zítése, felszerelése. Ezért most szögbelövőpisztolj't sze­reztünk be. Ezzel pillanatok, percek alatt elvégezhetjük ezt a munkát. Gyakran előfordul, hogy valami ok miatt kialszik a lakásban a lámpa, elsötétedik a tv képernyője, nem műkö­dik a vasaló, a rezsó, a hűtő­gép. Ilyenkor gj’ors segítséget kíván az elhangzó kérés: — Nincs áram a lakásban. Kérem, ha lehet, azonnal jöj­jön ki valaki. Az ilyen gondok megoldá­sa érdekében az év második felében megszervezték a gyorsszolgálatot. Az emberek gyors mozgása érdekében ko­csit szereztek be. A szövet­kezet vezetői azt mondják, hogy u gyorsjavító szolgálat 24 órán belül elvégzi a sür­gős munkát. Az időt még hosszúnak tartják. A sürgős javítás és szerelés érdekében a közeljövőben a gyorsszol­gálatot két műszakban szer­vezik meg, s szeretnének 4 órán belül a helyszínen len­ni. A szolgáltatás fejlesztése összefügg a csökkentett mun­kaidővel. A kollektívában 1971. január 1-én térnek ót a 44 órás munkahétre, és ez egv sói' szervezést kíván. A 120 fős kollektíva jól esöen nyugtázza a háromne­gyed évben elért eredményt. — A kongresszusi munka­verseny eredményeképpen — mondja Wolh Imre főköny- velö — a tervezettnél 900 ezer ’ forint értékkel többet teljesítettünk. Ez a villany- szerelők, a tekercselők és a motorkerékpár-üzem érdeme A ! többlet korántsem az árak növeléséből adórlntl Bai' több anyag ara emelke­dett. a szövetkezet változat­lanul az 1968-as évben meg­állapított árak szerint dol­gozik. Az eredmény minde­nekelőtt a dolgozók jó mun­kájának, a termelékenység növelésének a gyümölcse. A jó munkának meg is van az eredménye, mivel átlagosan 6 százalékkal nőtt a dolgozók keresete, s biztató a nyereség alakulása is. Mi a gondjuk? A legna­gyobb az, hogy a jelenlegi te­lephelyükön nincs sok re­mény a fejlődéshez. Ez előbb- utóbb szanálás aló kerül. Az átmeneti állapot tagadhatat­lanul nyomasztóan hat a szö­vetkezet életére. Sok gondot okoz az anj'agellátás. 800 olyan anyaggal dolgoznak, amely a hiánycikkek listáján szerepel. így aztán rengete­get utaznak, s ahogy mond­ják. hét megye területén sze­dik össze a szükséges anya­gokat. (cs, b.) óta nem következett be na­gyobb fegyveres incidens, mégis lépten-nyomon érzi az ember a két nép közti fe­szültséget. Ha Nikozia, de bármely más város utcáit rója az ember, eljut az úgy­nevezett zöld vonalig, ahol fehérre festett benzines hor­dók szűkítik össze a forgal­mai úgyannyira, hogy csak egy autó, no, meg a gyalogo­sok férnek át rajta. A hor­dókat homokzsákokkal erő­sítették meg, gondosan ki­alakítva a lőréseket, és a fi­gyelőhelyeket. Amikor elő­ször hallottam a zöld vonal elnevezést, találgatni kezd­tem, honnan is származhat a megjelölés. Megkérdeztem alkalmi ismerőseimet is. Vol­tak, akik azzal magyarázták, hogy Ciprus a zöld övezet, a virágok, a pálmák hazája, s Röppen az elkeseredettség, a gúny akasztotta rá a nevet e helyekre, ahol még fű sem nő. De lehet, hogj' valame­lyik dús fantáziájú újságíró röppentette világgá, vagy ép­pen diplomata mondta ki először. Az átjárók melletti házak, üzleteli még most is üresek, legtöbbjük kiégve, ahogy a fegjweres összetűzé­sek során megrongálódtak. Láttam Nikoziában olyan zöld vonalat is, amelyen nem volt átjárás. Itt az utca közepén barikádot emeltek, s az. utcába csali a két vé­géről lehet bemenni. A gj’e rekek, akik a barikád ké! Kiégett Üzletházak a zöld vonalnál (A szerző (elvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents