Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
Vasárnap, 1970. okt. 11. ÍSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ÖTVEN VÁLASZTOTT szakszervezeti vezető. Ózd város szervezett munkásainak képviselői ültek asztalhoz csütörtök délután, a Liszt Ferenc Művelődési lláz klubjában, hogy megbeszéljék a szakszervezetek feladatait, és azokat a problémákat, amelyek az ózdi munkásokat — a város lakosságát is — jelenleg foglalkoztatják. A beszélgetésre meghívtál; Tóth Józsefet, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkárát és Szegő Istvánt. a vasas-szaks'-ervezet képviselőjét. Előzetesen kerékasztal- konferenciának nevezték ezt az értekezletet: hasznos, gazdag tartalmú, tanulságos beszélgetés lett belőle. Es így volt ez jól. A vendégeket és a beszélgetés részvevőit Léka Tivadar, az Ózdi Kohászati Üzemek szakszervezeti bizottságának titkára üdvözölte. Ózd vámos üzemeinek, vállalatainak és intézményeinek választott szak szervezeti yezetői közt foglalt helyet a mozgalom egyik régi harcosa. tisztelt és megbecsült veteránja, Válóczi Elek. a Szak- szervezetek Országos Tanácsának és a vasas-szakszervezet központi vezetőségének tagia. az ÓKÜ •s-",kszervezeti tanncsánek -elnöke. Tóth József ismertette a különböző szakszervezetek Borsod megyei tevékenységét, az elért eredményeket, a meglevő proh’émákat és a fel a.d P+n’- „ t. l-T •' - rfí.jtyőzt0, hogy jelenleg a szr' szervezeti munkában is elsődleges feladat a X. pártkongresszusra való felkészülés, a kongresszusi irányelvek sokoldalú és alapos megvitatása, megismerése, valamint az, hogy a dolgozók mindenütt eredményes munkaverseny-, nyel köszöntsék a párt kongresszusát. több — az a kérdés: mi a szak- szervezet fő feladata? Egyes dolgozók érdekeivel, sérelmeivel törődni, vagy inkább a termelést, a gazdálkodást segíteni? A válasz egyértelmű volt. A szakszervezetnek kötelessége az egyes dolgozók érdekeivel, sérelmeivel foglalkozni, de ugyanígy fontos feladat a'termelés, a gazdálkodás segítése is. Molnár Lajos, az ÓKÜ szakszervezeti bizottságának szervezőtitkára Ózd város ellátási problémáiról beszélt. A város ellátása iparcikkekkel és élelmiszerekkel a megyei átlagnál is rosszabb. A húsellátás meg annyira rossz, hogy — egy lakosra számítva —, Ózd város kapja a legkevesebb húst a megyében Emiatt a munkások gyakran zúgolódnak. És jogosan, mert az ózdi üzemek, vállalatok termelési eredményei országosan is kjemelkedőek. Je- j lenleg a kongresszusi ver- j senyben is olyan eredményeket érnek el, hogy azok job- hak minden eddiginél. SOK KIFOGÁS hei^Ozd egészségügyi ellátása miatt is. A kommunális ellátásról és a lakáshelyzetről ugyanilyen • vélemények hangzót- j lak el. Tóth József elmondta, j hogy ismerik Ózd város va- | lamennyi problémáját, és a következő ötéves terv során enyhítik ezeket. A beszélgetés végén Léka Tivadar átnyújtotta Tóth Jó leseinek azt a díszkötésű al bumot, amelyben összefoglalták az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak kongresszu- j si felajánlásait. (szón drei) i Kollektív buzgalommal A kongresszusi előkészületek tapasztalatai az encsi járásban Alapszervezeleink jelentőségének megfelelő gonddal készítették elő az augusztust taggyűléseket, melyet igen fontos állomásnak tekintettek a kongresz- szusi felkészülésben, A beszámolók kollektív munka eredményeként születtek és tükrözték az adott terület gazdasági, politikai helyzetét. Különösen sokat foglalkoztak a gazdasági kérdésekkel és az ebből eredő helyi problémákkal. Szó esett arról Is, hogy mit tehet a pártszervezet a politikai munka eszközeivel és hogyan segítheti a jobb eredmények eléréséhez elengedhetetlenül szükséges politikai morál megteremtését. Megítélésünk szerint a | A BESZÉLGETÉS ______________________mint k ét órán át tartott. Megbeszéltek egy tucatnyi konkrét problémát is. Elsősorban a közelgő szakszervezeti választásokkal kapcsolatos feladatokat. Többen elmondották, hogy a választások, alkalmával tovább kell fokozni a szervezett dolgozók aktivitását. élni kell a szakszervezeti és* az. üzemi demokrácia minden lehetőségével. Felvetődött — többek közt Viráokombinát A főváros egyik legnagyobb termelőszövetkezete a Rozmaring. Fő profilja — virágtermesztés. 1967-ben határozta el a szövetkezet közgyűlése, hogy üj, korszerű kertészeti kombinátot épít. Az idén el is készül Pesthidcgkúton a 45 ezer négyzetméter üvegfeliile- <íi kombinát. Mivel a termelőszövetkezet 90 százalékban szegfűtermelésscl foglalkozik, és bevételének jó részét exportból nyeri, a kész üvegházakban már ősszel megkezdik az első szállításokat. Húsz év a tanács szolgálatában „Hogy jobb legyen” — Elnézést a zavarásért Nem tudná megmondani, hol lakik Bátfai Józsefné'í — szólítok meg Encs főutcáján csak. úgy, találomra egy középkorú férfit. — Dehogynem. Ott az az új önkiszolgáló fűszer-csemege bolt. Amellett, a piaccal szemben. Abban a házban, amelyiknek olyan szép nagy kertje van — hangzik az útbaigazítás. Meggyőződésből Szép kert. Az ablaktalan kis konyhából is a fehér, pi ros és cirmos szirmú krizan- ténumokra látni. Arról' kapja a fényt a nyitott ajtón. Arról jön be a puhaléptű, őszi meleg. S talán mindez teszi, hogy hamar eltűnnek az ismeretlenség kezdetben szigorú határai, és közvetlen lesz a beszéd. — Hogy megérte-e a húszéves tanácstagság? Kérdezték mér mások is sokan, miért csinálja Annus néni miért szaladgál, jön-megy annyit. Ilyenkor mindig azt feleltem, azért kedveseim hogy jobb légyen. Nektek f nekem is. ’Hgyelem, ahogy beszél. Mozdulatlanul ül a tűzhely melletti széken, csak arca rezdülései, szemének hol borúsabb, hol vidám, már-már nevető villanásai kísérik szavait. Szépen kerekre formált mondatai határozottak, s ez árulkodik róla: kimondott véleménye meggyőző- , désből fakad. Igyekszem megfejteni a titkát. Találgatok. Ez a biztos eligazodás az élet dolgaiban, ez volna az a lenyűgöző erő. amelynek hatására úgy hallgatnak rá az emberek? Ez is. Meg aztán az a nagy-nagy jóság, ami egész lényéből árad. Az őszinte emberek jósága. Mert aki őszinte, az senkinek sem akar rosszat — így tartják ezt ezen a vi délien is az emberek. Nem véletlenül mondta is neki egy hajdani ötvenholdas paraszt: „Áldjon meg az isten minden szavadért, Annus! De jót tettél velem, amikor rávettél a közösre ...” Bíznak benne ,Az emlékek, a szép emlékek idézése megoldja az élet., a nehéz sors kemény-szögletesre faragta arcvonásait. Különösen, ha az Országházra gondol. — 1938-ban jártam először Budapesten. Egy földim kalauzolt, aki már ismerte a várost. Mondtam neki: János bácsi! Én bizony, innen addig el nem megyek, amíg meg nem' látom az Országházat. Jól van — mondta, és elvitt. Húsz év múlva aztán, meghívtak engem/ is egy nagy tanácskozásra, a Parlamentbe. — Húsz év tanácstagság nagy idő . .. . — No, igen — veszi át p szót. — Nehéz azt elmondani, miért bíznak bennem ennyire az emberek. Talán azért, mert hagyom őket beszélni. Mert tudom, szükség van rá. hogy kiönthessék lelkűket. Segít mindetik'nek — A pártnak tagja-e Bátfai néni? — Nem. Az elején nem léptünk be férjemmel, utána meg már öregnek éreztük magunkat hozzá. De ismernek engem ott is. Mert ha valakinek az ügyét nem sikerül elintézni sem a községi, sem a járási tanácson megyek tovább a párthoz, hogy segítsenek! Segítenek is, hiszen tudják, oktalané' nem kérek — És milyen gondokkal jönnek az emberek? — Ó. azt nem lehet elsorolni! Mindenfélével. Minden embernek más a baja. Van, akinek a piacon nem tetszik valami, van. aki azt kifogásolja, miért csak utalványra adják a szenet a TÜZÉP-en, pénzért miért nem, s van, aki azt jön elmondani, hogy összevesztek otthon a családban. Mindenesetre jó érzés ez. Nagyon. Nekem különösen, mert eredetileg nem is encsi vagyok. Zsolcaról kerültünk ide, adósságot törleszteni. Házat építettünk akkor, s az. ottani bérlőgazdától kértünk kölcsön. Az aztán ide került, s kérte a férjemet, jöjjön Encsre dolgozni néhány évre hozzá, törlesztés fejében. Végül itt is maradtunk. Árián hogy, hogy nem, én egy kepés felesége a felszabadulás után belecsöppentem a közéletbe. Tagja lettem az igazoló bizottságnak, meg mindennek, ami akkor volt. Utána az MNDSZ elnökének is megválasztottak, később pedig én alakítottam meg a nőtanácsot és voltam járási tanácstag is. Pár éve megbetegedtem. s azóta kevesebbet dolgozom. , Eoyütt mennek > í Az idő elszaladt. Bátfai j Józsefnénak vissza kell men- j nie a vasútra, ahol vagon- ; számláló. Indul is már. Az- j tán szól valaki: „Annus néni. menjünk együtt!” Egy I fiatalasszony a kerten át | jött. az utca felől. Ezen a kerten át mindig jár valaki. Erre rövidebb az út az állomás felé. Ezen az úton. j mindig akad útitárs ... Bíró Péter I taggyűlések, de a beszámolók is megfelelő mélységben foglalkoztak a szervezeti élet kérdéseivel, a párt demokrácia érvényesülésével is. Elemezték a pártépítést, a p'árt- csoportok munkáját, de az egyes párttagok, tevékenységét is. Szinte minden beszámoló megfelelő arányban foglalkozott a pártaiktatás helyzetével és a párttagság tanulási fegyelmével. Azonban még mindig bátortalanok vezetőségeink a párttagság politikai, ideológiai nevelő tevékenységének értékelésénél : kevés szó esel) a cselekvésben passzív párttagok aktivizáláséról. A viták során felszólalt a tagság 23,6 százaléka, tehát majdnem minden negyedik ember mondta cl véleményét és legtöbben felelősségteljesen és segítő szándékkal. Több párttag részéről elhangzott, hogy a vezetőségek tegyenek többet a szervezeti szabályzat követelményeinek betartásáért. Következetesebb eljárást kérnek azokkal szemben, akik még mindig nem szakítottak a vallásos világnézettel. Ezt megfogalmazták egyértelműen a párton kívüli vezető beosztásúikkal szemben is. mivel ezzel zavarják alap- szervezeteink ideológiai, eszmei egységét és károsan hatnak párttagokba és pár- tonkívüli dolgozókra egyaránt. Általánosan merült fel az py. ie, -my,, hogy a párt- ve '««‘gok tegyenek többet a kommunisták megbecsüléséért. Tartsanak szorosabb kapcsolatot a gazdasági vezetőkkel és nyújtsanak több segítséget a párttagok emberi problémáinak megoldásához. Felelősséggel szóltak párttagjaink a személyes és helyi problémák mellett általános, az egész lakosságot érintő gazdasági és társadalompolitikai kérdésekről is. Szóvá tették a közéletben tapasztalt lazaságokat, az ellenőrzés hiányát. Az augusztusi tafJ££: nek igen fontos jellemzője volt a jó politikai hangulat, az alkotó légkör, amelyet legjobban. a párttagság közvetlen. a társadalmi kérdéseket féltő vitakészsége fejez ki. A X. kongresszus előkészületei során nagy feladat elé állította párttagságunkat a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat vitája. az abban való állásfoglalás. Párttagságunk megértette. hogy e történelmünket alakító dokumentumok megvitatása és valamennyi észrevétel, megjegyzés, javaslat összegyűjtése, az egységes állásfoglalás kialakítása Igen felelősségteljes feladata alapszervezeteinknek. A viták során párttagjaink kifejezték, hogy egyetértenek és helyeslik a IX. kongresszus óta folytatott politikát és c politika folytatását kérik a X. kongresszustól Állásfoglalásaikban kommunistáink biztosítják a Központi Bizottságot, hogy a program végrehajtásában számíthat járásunk kommunistáira és egész népére. Az egyetértés mellett azonban hangoztatták a párttagok. hogy következetesebb fellépésre van szükség az üzérkedők harácsolok ellen. A fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulása végett szükségesnek látszik a kollégiumi díj és elhelyezés rendszerének felülvizsgálata. A termelőszövetkezeti dolgozók kérik, hogy a tagok nyugdíjrendszerét igazítsák a munkásokéhoz. Párttagjai nk egy része javasolja a gazdasági szabályozók és ösztönzők felülvizsgálatát és a hitelpolitika körültekintőbb alkalmazását. Pedagógus-szakszervezeteink kérik közoktatásügyünk jelenlegi helyzetének felülvizsgálatát. A X, kongresszusra való felkészülés igen fontos aktusa volt a vezetőségek újjá- választása. Ennek lebonyolításánál igen nagy szerepet kaptak a tisztségviselők. Szinte valamennyien elismerésre méltóan, felelősségiéi- lesen dolgoztak. 122 alap- szer vezetnél választottunk vezetőséget. A jelölő bizottságok javaslata alapján 35 százalékos a titkárok és vezetőségek cserélődési aranya. A természetes változásokon túl az összetételben is változások következtek be. E változások pozitív irányúak. Nőtt a vezetőségekben — 1968-hoz viszonyítva — a nők, a fiatalok és kismértékben ugyan, de a fizikai dolgozók aránya is. 1968-hoz viszonyítva nőtt pártvezetőségeink műveltségi színvonala. Ugyanez vonatkozik a politikai műveltségre is. 1 kommunistái,járásunk nak életében az augusztusi és szeptemberi taggyűlésekkel jelentős szakasz zárult le. Ez azonban nem jelent megállást a munkában, hiszen a kommunistákat nem a megnyugvás. hanem az állandó tevékenység jellemzi. E hónap pártélete sok új igényt fogalmazott meg, amelyet a megválasztott pártvezetőségeknek kell valóra váltani. Nagy Bertalan csoportvezető -MSZMP járási bizottsága, Encs Alkotó szel t anácskozott a BVK pártértekezlete Október 9-én tartották meg a Borsodi Vegyikombinát nagyüzemi pártértekezletét a kazincbarcikai Radnóti Miklós Művelődési Házban. A pártértekezleten részt vett Tóth József elvtárs. az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, az SZMT vezető titkára, és dr Vékony Ernő elvtárs, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első titkára. Szatmári Ferenc elvtársnak. a BVK pártbizottsága titkárának értékes szóbeli kiegészítője után harmincán szólaltak l'el, s valamennyien helyeselték a kongresszus: irányelveket, kifejezve azt a véleményt: az üzem kommunistái egyetértenek pártunk következetes politikájával Az üzemi pb beszámolója széles skálán mutatta meg. hogy az üzem kommunistái, a pártonkívüli dolgozókkal közösen hogyan hajtották - végre a IX. kongresszus állal kitűzött politikai és gazdasági feladatokat. Az elmúlt évek során erősödött a I part tekintélye, cselekvési egysége, nőtt tömegbefolyá- sa. A BVK gazdasági, műszaki sikerei is azt mutatják, helyesnek bizonyultak azok- az intézkedések, amelyek a IX. pártkongresszus és a BVK 1966-os pártértekezlete óta születtek s realizálódtak a gyakorlatban. A pártértekezlet küldöttei kézhez kapták a vegyikombinát negyedik ötéves tervének irányelveit, így efölött is vita bontakozhatott ki. Ebből is kiderül; a gazdasági, termelőmunkában is van mit lenniük a kombinát kommunistáinak. egész kollektívájának. hogy sikeresen hajtsák majd végre a X. párt- kongresszus nagy horderejű határozatait is. Az esti órákba nyúló tanácskozás után megválasztották az új üzemi pártbizottságot és végrehajtó bizottságot. A pártbizottság titkára ismét Szatmári Ferenc elvtárs lett. (-— szegedi —) 00 dtvßnen ßg\§ asztalnál
