Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Vasó mop, 1970. okt. 4, Egy yiiuíhaíó intézkedésről Keli-e a luiíra az ózdiaknak? Növelni, s nem csökkenteni kell a kínálatot! Beszéd, majd vitatéma volt Özdon a Liszt Ferenc Művelődési Ház igazgatóságának egy évvel ezelőtti intézkedése. A múlt év őszén avatták az új városnegyedben. a Béke-telepen a 400 személy befogadására alkalmas, korszerű, modem művelődési házat, melynek megnyitása után — a várakozással ellentétben — nem bővült a moziválaszték a gyárvárosban. Sok évtizedes hagyomány volt ugyanis, hogy a Liszt Ferenc Művelődési Házban heti négy vetítési napon két filmet mutattak be, egy éve azonban kettőre csökkentették a vetítési napok számát, mert a másik két napon ugyanazt a filmet az új művelődési házban vetítik. További csökkentés?... Egy művelődési házzal több lett tehát Özdon. de sem a filmválaszték, sem a vetítések száma nem növekedett. Bármilyen furcsán is hangzik, de megyénk második városában a filmkínálat alig különbözik az apró, 1— 2 ezer lélekszámú falvak kínálatától. A minőségi különbség az vitathatatlan, hiszen Özdon premier jellegű filmeket vetítenek széles változatban, de a választék . . . Nos, a tavaly indult vita most tovább gyűrű zik. Az a hír járja ugyanis — s mint utánajártunk, igaznak bizonyult —, hogy a vetítések számának további csökkentését tervezik Özdon. A napi két vetítést egyre redukálják. Mit jelent ez közelebbről? Két évvel ezelőtt minden filmet négy, illetve ha vasárnap is közbeesett, öt alkalommal vetítettek a Liszt Ferenc Művelődési Házban. Tavaly — mint említettük — felére csökkentették. s ha a mostani tervet megvalósítják, egy filmet csak egyszer vetítenek. Teljes férőhely-kihasználása esetén is a Liszt Ferenc Művelődési Házban csak 000, a Béke-telepiben pedig 400 ember nézheti meg. A városnak 4! ezer lakosa van. A terv tehát a kultúra kínálatának csökkentésével egyenlő... Kezdeményezés J és kudarc Sárközi Ferencet, az Özdi Népművelési Intézmények igazgatóját kérdeztük meg, mivel magyarázható a tavalyi vitatható intézkedésük és a mostani még vitathatóbb tervük? A népművelési intézmények igazgatója két okot említett magyarázatképpen. Az első. a mozik elnéptelenedése összefügg a másodikkal. a gazdasági helyzettel. Ebben az évben tovább csökkent a mozik látogatottsága. A d'^utáni el'" adásokon a férőhelyek 56 százaléka volt kihasználva átlagosan, az esti előadásokon 35—40 százalékos a látogatottság. — A filmek kölcsönzési d íja eszmei-tart almi -művészi kategóriájuk szerint megváltozott. Példák sorozatával bizonyíthatom, hogy sok filmnek a nézőszáma a százat sem érte el. Ilyen kis látogatottság esetén a bevétel megmaradó része nem elég az alkalmazottak fizetésére és a vetítéssel járó költségekre. Ráfizetés tehát a népművelési intézményeknek. — Mivel magyarázható Özdon a művelődési házak el néptelenedése ? A magyar játékfilm ünnepe kezdődik holnap, október 5-én, Pécsett. Az ünnepi zászlódíszt öltő Széchenyi téren ismét megjelennek a magyar filmek kinagyított képei, érdeklődők népes tömegei keresik fel a filmszínházakat, ahol a ^ játékfilmszemle versenyfilmeit vetítik, azokat is, ahol új mágyar alkotások első bemutatóit élvezhetik. Hatodszor nyújt otthont Pécs a magyar játékfilmszemlének, amely ünnep és munkaértekezlet egyben. Ünnep, mert film és közönség, alkotó és közönség találkozásaira nyílik lehetőség, mert Baranya megye nyolc helységében — a megye- székhelyen kívül — kis „fesztiválok” lesznek; ünnep, mert a közönség véleményt mondhat az elmúlt év, szakemberek által legjobbnak tartott alkotásairól, s mert a legfrissebb termésből is ízelítőt kaphatunk. De munkaértekezlet ez a hat nap, mert a szakma számvetést is készít ilyenkor. Országos tanácskozáson mérik fel ebben az évben is a magyar film helyzetét, és hihetőleg az alkotó vita újabb lendületet ad majd ennek a milliók érdeklődése előterében álló művészeti ágazatnak. A VI. magyar játékfilmszemle a korábbi éveknél több versenyfilmet kínál. Az elmúlt egy esztendő terméséből 8 alkotás kerül a verseny programjába — Szemüvegesek, Arc, Ítélet, Isten hozta, őrnagy úri. Utazás a koponyám körül, Vi- rágvasárnap, Imposztorok, Szemtől szembe —, s érdemes megjegyezni, hogy a nyolcból négy az elmúlt évi pécsi szemlén került először közönség elé. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy ismét hiányzik a szemle mezőnyéből a vígjáték, mert az Isten hozta, őrnagy úr! groteszk játék, a maga sajátos műfaji hovatartozásával semmiképpen sem a magyar film- vígjáték-művészetet képviseli. Hihetőleg szó lesz erről a vígjáték-hiányról a magyar film helyzetét felmérő tanácskozáson is. A szokásoknak megfelelően több új film is közönség elé kerül, és tájékoztatási célzattal tucatnyi külföldi filmmel is megismerkedhetnek a fesztivál résztvevői. A magyar filmművészet legtöbb ágazata igen magas rangot vívott ki magának az egyetemes filmművészetben. A magyarországi filmfesztiválokat és szemléket már határainkon kívül is számon tartják. A kisfilmeket felsorakoztató miskolci filmfesztivál, a játékfilmeket, elsősorban fiatal alkotók munkáit bemutató kőszegi ifjúsági filmnapok vonzerőt jelentenek a hazai és külföldi alkotóknak egyaránt. A pécsi játékfilmszemle pedig, az évek óta megmutatkozó nagy érdeklődésből remélve, ugyancsak nemzetközi rangot vívott ki magának, még ha témája sajátosan magyar is, a vitáit a magyar film helyzete, a magyar filmművészet előbbrevitele is inspirálja. A tanácskozásokon felszólaló különböző külföldi filmművészek, kritikusok nyilatkozatai messzehangzóan tanúsítják a magyar filmművészet iránt megnyilvánuló nemzetközi érdeklődést. H olnap megkezdődik hát a magyar játékfilm hatnapos ünnepe. Érdeklődéssel várjuk rendezvényeit, a versenyfilmek vetélkedését, az új alkotásokat, s nem ■ ut< sorban a gyümölcsözőnek ígérkező vitákat, hogy e hatodik szemlét mint a magyar filmművészet jelentős mérföld- jelzőjét jegyezhessük majd fel. Benedek Miklós — Sokszor felvetődött már: kell-e, igénylik-e a kultúrát az ózdiak. Durva dolog ezt így megfogalmazni, de felméréseink szerint éppen az. értelmiségiek és a műszakiak kerülik el a legjobban a művelődési házat. Hiányzik a vezető beosztású emberek személyes példamutatása is. De az elnéptelenedésben szerepe van annak is, hogy csökkent a közönségfilmek száma. Több kísérlettel próbálkoztunk a közönség visz- szahódítása érdekében. Tíz jegyből álló bérletet adtunk ki, tetszés szerint választott filmek megtekintésére. A 11. jegyet ingyen adtuk volna. A kísérlet kudarcba fulladt. Nyugdíjasoknak és tanulóknak kedvezményt adtunk. de többnyire csak a tanulók veszik igénybe. \em helyes, de... A mozik elnéptelenedése országos jelenség. Miskolcon is jelentősen csökkent egy év alatt a mozinézők száma, mégsem korlátozták az. előadásuk számát, sőt emelté!;. Nem kevesebbet, még többéi kínálnak. És ez a helyes! — Az állami mozik kis látogatottság esetén dotációt kapnak — mondta Sárközi Ferenc. — Az Öz.di Népművelési Intézmények helyzete egészen más. A Szakszervezetek Országos Tanácsa felügyelete alá tartozunk, s össztevékenységünk évi költségvetése 3 millió forint. Több mint a felét saját bevételből kell biztosítanunk. Dotáció nélkül __ — Helyesnek tartja-e Sárközi elvtárs a kultúra kínálatának csökkentését? — Kultúrpolitikai szempontból nem helyes. A törvényszerű az lenne, ha különösen szabadnapokon növelnénk a kínálatot. Csakhogy ennek egyik akadálya az igénytelenség, a másik pedig az, hogy a kultúra gyakran áruként jelentkezik. Ez pedig nekünk is korlátokat szab... A mozik száma csők kiütésének magyarázata az igénytelenséggel és a gazdaságossággal első hallásra meggyőzőnek és indokoltnak tűnik. Senki sem kívánhatja, hogy ráfizetéses legyen egy intézmény. Csakhogy a kultúra kínálatának csökkentése kultúrpolitikai szempontból a lehető leghelytelenebb. Tóth István Előkészületben A NAGY KARRIER Beszélgetés Orosz Györggyel, új rendezéséről Bár a miskolci közönség mégnem találkozhatott vele, pénteken este megtörtént a Miskolci Nemzeti Színház idei harmadik premierje. Szakonyi Károly Adáshiba című darabját Egerben mutatta be előbb a színház, s .Miskolcon november 20-tól szerepel a programban. Megkezdődtek azonban már a kő vetkező miskolci bemutató előkészületei is, sőt. már tar tanak a próbák. Zorin, szovjet színpadi szerző, akinel: Varsói melódia című darabja Budapesten kiemelkedő siker, A nagy tcarrier című munkájával .jelentkezik először a miskolci színpadon. Az előadást Orosz György, a színház főrendezője rendezi Vele beszélgettünk. — Bár Zorin neve a Varsói melódia után ismerős, darabjáról, A nagy karrierről keveset tudunk. Mit mondhatnánk el olvasó nknak, a színház látogatóinak a darabról előre? — A nagy karriert Zorin a hatvanas évek elején írta. Jó emberek címmel szovjet színpadokon hagy sikert aratott. Napjainkban játszódik egy kisvárosban, de nem kötődik egy adott helyhez, történhetne akár nálunk is. Sza Ura. Élesen szatirikus vígjáték. A figurák elnevezését Szekeres József nagyon jó fordításában egy kicsit „meg- magyarítottuk”, s így, mint a szovjet eredetiben, a nevek nagyrészt fedik a jellemeket. Például a darab központi alakja egy gátlástalan, ^zél- hámoskodó figura, neve Viktor Vagonján. Egy másik pedig, a nevéből is kitűnik a jelleme: Hektor Balekon. Egy harmadik Makszlm Mimozin. De megtalálható ben- ne például Lapulovszkij professzor. Sóderon professzor vagy Parazitov, egy ellenőr szerepében Vizsgálón és így tovább. — Anélkül, hogy á közönség izgalmát csökkentené, mit lehet a darab tartalmából elmondani? — Az Ókori Kultúra Intézetében játszódik a darab. A professzorok ...jó emberek”, akik kényelemszeretetből, rosszul értelmezett emberség- l)ő' egu szélhámost támogatnak. Olyannyira. hogy az lassan mindnyájuk fö'ébe kerekedik, valósággal ők ültetik maguk fölé. Arról szól ez a darab, hogy a túlzott jóindulat, a kényelem, a gyengeség miként ad lehetőséget az indokolatlan nagy karriereire és az oktatna érvényes'* lésre. — Az év elején magyar átdolgozásban ugyan, de szovjet eredetű művet láttunk, ugyancsak az ön rendezésében, a Tizenkét széket. Vru-e valami különösebb oka. hogy most ismét szatirikus vígjátékot rendez? — Szovjetunióbeli tapasztalataim arról győztek meg, hogy a mai szovjet társadalmi drámák és színmüvek ér- zékelhetösége a mi társadalmunkon belül kevesebb, mint a vígjátékoké. A társadalmi fejlődés más, már fejlettebb fokán álló szovjet közösségben adódó drámai konfliktusok a mi közönségünk számára még viszonylag ritkán állnak közérthető közelségben. A vígjátékok, szatírák témái sokkal inkább rokonok, a mi jelenségeink- kel azonosíthatók. ezért könnyebben gyökerezte!hetőlc nálunk A nagy karrier szinte. egyenes folytatása valahol a Tizenkét széknek. Egy más korszak, más társadalmi körűmén yek között tovább élő Őst tap Bender je *ennek a darabnak Viktor Vaganján- ja. — Osztap Bendert annak idején Makay Sándor játszotta, igen nagy sikerrel. — Bízom benne, hogy Viktor Vaganjánt is legalább olyan sikerrel fogja megszemélyesíteni. A további szerepekben Varga Gyulát, Máthé. Évát, Hegedűs Lászlót. Csapó Jánost. Somló Ferencet. Lenkey Editet, Dari- day Róbertét, Pákozdy Jánost és Kulcsár Imrét kell megemlítenem. A díszleteket és a jelmezeket egyaránt Gergely István tervezi. Több helyen szerepel majd az előadásban zene, részben aláfestéskor)!. részben a cselekmény és a figurák hangsúlyozására. illetve ellenpontozására. — És mikor láthatjuk a darabot? — A szovjet kultúra napjainak nyitányaként, az országos rendezvénysorozathoz kapcsolódva, október 23-án, pénteken este tartjuk a bemutatót. (benedek) Uiker esés — gondokkal így, ősz táján, bármely művelődésügyi intézménybe is látogat az ember, mindenütt elsősorban és legszívesebben a tervekről, az elképzelésekről beszélnek. A me- zőcsáti járási művelődési központban Pataki Sándor igazgató is ezt tette. Tanfolyamok és klubibqlalkozások — Arra nem panaszkodhatunk — kezdte a beszélgetést —, hogy az emberek nem támasztanak igényt a művelődési központtal szemben. Sőt, valahogy úgy alakult, hogy inkább az okoz problémát: hol helyezzük el Barczi Pál rajza a különböző foglalkozások résztvevőit, mikor tudunk számukra helyet biztosítani. Persze, mindebben a jelenlegi sajátos helyzet is közrejátszik, hiszen a mozi épületének átalakítása miatt ideiglenesen az is a művelődési központban kapott otthont. Szerda kivételével minden este foglalt a nagyterem. — Legfőképp az iskolákra építünk. A már hagyományos klubjaink népszerűek a gyerekek között. Az ifjú technikusok körét bővítjük egy barkácsoló részleggel, s a rádiós szakkörbe a felnőtteket is várjuk — folytatta Pataki Sándor. Újdonságként jelentkezik az idei programban, hogy a gimnáziummal közösen itt tartják meg — hetente négyszer — a német társalgási órákat. Némiképp szükségmegoldás ez, a gimnázium „rekonstrukciója” miatt ott nem tudják megoldani. S minden valószínűség szerint a művelődési központban működik majd az általános iskolai „zenetagozat”: az iskolában ugyanis, a kevés számú jelentkező miatt nem lehetett létrehozni. kimozdulni a holinontról A művelődési központ másik fontos területe: törődés a mezőgazdaságban dolgozókkal. Érthető, hiszen az egész járásra jellemző, a mezőgazdaság „egyeduralma”. — Néhány községünkben, mint például Igriciben, Ároktőn és Szakáidon már kialakították az agrárklubok illetve az agrárfórumoK hagyományos módszerét. A nü velődési központban mos' akarunk „kibillenni” a hol* pontról. Még a nyáron elkészítettéi egy ajánlási jegyzéket a mezőgazdasági szocialista bri gádoknak. A járási partbi zottsággal közösen dolgozta! ki azokat a vállalásokat m: lyek gazdagíthatják a sz" cialista brigádok tevékenységét —• Sajnos, mostanáig inkább csak az elképzelésekről beszélhetünk. Konkrét megállapodást még keveset kötöttünk. Lehetséges azonban, hogy a mezőcsáti termelőszövetkezettel közösen egy kertészeti előképző tanfolyamot indítunk. A művelődési központ és a helyi szövetkezetek, intézmények között tulajdonképpen most kezdődik meg a kapcsolat felvétele. Igaz, egyelőre ez csak arra szorítkozik, hogy néhány" ismeretterjesztő előadást tartanak náluk, illetve helyet biztosítanak számukra egy-egy nagyobb rendezvény megtartásához. I// érdekli az embereket? Mindezzel korántsem merült ki az elképzelések és a tervek gazdag skálája. Hiszen többek között azt is tervezik, hogy Műhibán paraszt együttessé szervezik a tánc- csoportot, s „felfejlesztenék” a hét éve működő mezőcsáti gyermekjáték csoportot is. A Röpülj, páva sikerén felbuzdulva pedig néhány új kórus létrehozása is szerenel a tervekben — Azt is mondhatnám —• folytatta . a beszélgetést a művelődési központ igazgatója —. hogy az idei közművelődési évadot az útkeresésnek szenteljük. Olyan tematikát szeretnénk kialakítani. amely leginkább érdekli az ember eke Így, és csakis így lehet elfogadni mindazt, amit erre az esztendőre terveznek a művelődési központban. Mert. érzésünk szerint, egy kicsit sokat markolnak. Félő, hogy a sokféle program túlzottan is próbára teszi ere- ; ültet De talán arra jó lesz, logy az „aprómunkából”, iondos mérlegelés után. id- •álasszák majd azt. ami ieg- nkább megfelel e terüle' lakosságának. a saiátns igényeknek Csutorái Annamária Pécs — hatodszor
