Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-30 / 255. szám

ÉSZAK - MAGVAKOKSZÁG 4 Péntek, 1970. október 30. A JÖVÖ KÖNYVTÁRAI A Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztálya fejlesz­tési tanulmányt tett közzé Alapelvek és követelmények a közművelődési könyvtárak távlati tervezéséhez címmel. A tanulmány a közelgő III. országos könyvtárügyi konferencia téziseihez kapcsolódik. Tulajdonképpen szakmai érdekű a kiadvány, de mell a könyvtárral a nagyközön­ség szoros kapcsolatban van, nem érdektelen az olvasó százezreknek is ismerni, mi­ként képzelik a jövő könyv­tárait, könyvtárhálózati rend­szerét. De szükséges volt e tanulmány közzététele azért is. mert a könyvtár egész életünkben sajátos szerepet t ilt be. A könyvtár a világ­ból szerzett ismereteinket tartalmazó dokumentumok gyűjtő-, jeltáró- és közvetítő- hely e. s mint ilyen, alapozó jellegű szolgáltatásként kap­csolódik a társadalom leglé­nyegesebb élet jelenségeihez. Működésének sajátossága, hogy kellő körülmények biz­tosítása esetén ezt a társadal­mi funkcióját jelentős rész­ben az egyén igényeinek és képességeinek megfelelő egye­di szolgáltatások formájában elégíti ki. Mindezek alapján a könyvtárügy továbbfejlesz­tése megkülönböztetett fi­gyelmet. fokozott erkölcsi és anyagi támogatást igényel az állami és társadalmi szervek részéről. Ilii*! Hazánkban a lakosság nyilvános könyvtári ellátása lakóhely szerint és szakterü­letenként történik, a tanácsi könyvtárhálózatok és az or­szágos szakkönyvtárak ré­vén. Mivel a lakosság döntő többsége a lakóhely szerinti ellátást veszi igénybe, és rendszerint ezen keresztül jut hozzá a többi könyvtár szolgáltatásaihoz is, szüksé­gesnek mutatkozik, hogy a könyvtárakat fenntartó ta­nácsok a társadalom általá­nos fejlődésével összhangban fejlesszék könyvtáraikat. Ezért bocsátja közre a mi­nisztérium az említett tanul­mányt. A tanulmány részben a társadalom — politikai, gaz­dasági és kulturális fejlődé­se által meghatározott és nö­vekvő — szükségleteiből, másrészt a települési szerke­zet várható változásaiból ve­zeti le .a lakóhely szárinti könyvtári ellátás fejlesztésé­nek irányait, illetve követel­ményeit. Nem egyetlen ötéves terv tarlfllmi és fejlesztési feladatait tartalmazza. hanem általános keretet és irányt je­löl ki a fr'r "dés számára. Részletes őri elemzi a lakó­hely szerinti közművelődési könyvi ári ellátás fejlesztésé­nek irányát. Felvázolja a tár­sadalom új követelményeit a könyvtárakkal szemben, és meghatározza az ellátási rendszer modelljét. Ennek lényege, hogy a közművelő­dési könyvtári szolgálat a la­kosság egészének álljon ren­delkezésére. Tehát a terve­zésben a különböző rétegek, korosztályok igényeit és azok kielégítését elvi egységben kell tekintetbe venni. A jö­vőben a könyvtári hálózatot olyan rendszernek kell fel­fogni, amelynek központja a kor társadalmi, gazdasági, polililiai követelménynek megfelelő tudományos szintű tájékozódásra is alkalmas nagykönyvtár, tagjai pedig a különféle alközpontok, illetve a nagykönyvtár hatósugarán belüli települések és város­részek, a lakosság száma alapján fejlesztett helyi könyvtárai. Ezt a könyvtári' rendszert egészítik ki a mű­velődési autók könyvállomá- sai. a bibliobuszok, a tanyai könyvkölcsönzők, a külterü­leti. kórházi és szociális ott­honi fiókok, a falusi könyv- kölcsönzők és a' klubkönyv­tárak. Ez utóbbiak, mint a hajszálak behálózzák a leg­kisebb lakóhelyig az ország egész területét, és minden társadalmi réteghez eljuttat­ják a könyvet, az irodaimat, mint az ismeretterjesztés, a személyiség-fejlesztés eszkö­zét, s növelik az olvasók tá­borát. A tanulmány a követke­zőkben a városokban műkö­dő könyvtárak, majd a falu­si könyvtárak szervezési, fej­lesztési feladatait elemzi, szól a külterületek, tanyák ellátá­sáról. a főváros sajátos hely­zetéről, és a könyvtárközi együttműködésről, majd meg­határozza a könyvtári rend­szer helyét a művelődésügy egészében, kiemelve, hogy a közművelődési' könyvtárnak azt a lenini elvet kell meg­valósítania, hogy az ország bármely lakópontján élő ol­vasó akadálytalanul hozzá­juthasson a számára szüksé­gessé vált irodalomhoz. Az Alapelvek és követel­mények a közművelődési könyvtárak távlati tervezé­séhez című tanulmány bizo­nyára sok szakember hozzá­szólását, finomító javaslatát váltja még ki a III. országos könyvtárügyi konferencia előtt és annak vitájában. Alapelveit azonban már most el kell hogy fogadjuk, és célszerű lenne, hogy a könyv­tárüggyel bármilyen szinten foglalkozó tanácsi hivatala­ink. intézményeink belőle is­merjék meg a könyvtárfej­lesztés legfőbb irányvonalait. (benedek) A belorusz együttes Miskolcon Részlet Ma délelőtt érkezik meg Miskolcra a Belbrusz Álla­mi Táncegyüttes. A szovjet kultúra napjai rendezvény­sorozat kapcsán hazánkban vendégszereplő együttes mű­vészetéből —- a televízió jó­voltából — már ízelítőt kap­tunk. A flO táncos a miskol­ciak érdeklődését is felkel­tette, s nyugodtan mondhat­juk, szinte versengtek az emberek a jegyekért. Mert ma este fellép a Belorusz bemutatott táneából. Állami Táncegyüttes a me­gyei Rónai Sándor Művelő­dési Központban. Az együttes 195ft-ben ala­kult. Akkor ötven ifjú és lány — valamennyien önte­vékeny művészeti csoportok tehetséges táncosai — alkot­ta az együttest,' mely egé­szen rövid idő alatt vívott ki nv iák elismerést a Szov­jetunióban. A. G. Opana - szenko vezetésével működik a csoport, mely szinte a Szovjetunió valamennyi köz­társaságában. fellépett már. s több külföldi vendégszerep­lés is van a hátuk mögött. Hazánkban először láthat­juk őket. Budapest után a vidéki nagyvárosokban lép­lek fel — mindenütt kirob­banó sikerrel.. Ma a miskolciak, holnap pedig az ózdi közönség tap­solhat nekik. Mert nem kell ahhoz ‘jóstehetség, hogy mondjuk: egészen biztosan nem csalódnak majd mind­azok, akik felfokozott vára­kozással tekintenek az elő­adás elé. A szovjet kultúra napjai­nak legrangosabb eseményé­re kerül sor a Belorusz Ál­lami Táncegyüttes vendég- szereplésével Köszöntjük az együttest városunkban és megyénkben, s bízunk ab­ban, hogy itteni vendégsze­replésük számukra is emlé­kezetes lesz. az együttes egy korábban IGÉZŐ Díszbemutató és ankét Szombaton este kerül kép­ernyőre a Magyar Televízió legújabb filmje, a Lengyel József ismert és kiváló no­vellájából, az Igézőből ké­szült azonos című tv-feldol- gozás. A tv-filmet Szinetar Miklós, a Magyar Televízió főrendezője rendezte. Az Igézőt a pécsi játékfilm­szemlén már látták a jelen­voltak, csütörtökön, este pe­dig Budapesten, a Fészek Művészklubban tartották meg a mű díszbemutatóját, s ezt egybekötötték a film rende­zőjével történő beszélgetés­sel. Az Igézőt a meghívott közönség tetszéssel fogadta, majd a vetítés után élénk szakmai vita alakult ki. Egy felmérés tapasztalatai [AZ ELMÜLTl A^Miskttó 35 általános iskolájának he­tedikes tanulói kérdőíveket töltöttek ki. A pályaválasztá­si tanácsadó munkatársai ar­ra kerestek választ — e kér­dőívek segítségével — hogy az idén végző általános isko­lások hol, milyen iskolatí­pusokban kívánják tovább folytatni tanulmányaikat, milyen pályát válasszanak maguknak. Nem a puszta kí­váncsiság vezette őket: a fel­mérésnek nagyon is konkrét célja volt. A válaszok össze­sítésével ugyanis — s azok feldolgozásával — egy meg­előző képet alkothatnak ma­guknak a várható jelentke­zésekről, s most még időben tudják jelezni az iskoláknak, az iskolák pedig a szülők­nek, ha a jelentkezések, az egyéni elképzelések és a le­hetőségek ütköznek egymás­sal. összesen 2338 kitöltött kér­dőív érkezett vissza a pálya- választási tanácsadóba. El­enyészően kevés azoknak a tanulóknak a száma, akik — azért mert akkor éppen hiá­nyoztak — nem töltötték ki a kérdőívet. Érdekes képet kapunk, ha azt vizsgáljuk, hogy hogyan oszlik meg a különböző is­kolatípusokba való jelentke­zési szándék. A fiúk közül csupán 225-en kívánnak gim­náziumban tovább tanulni, míg a lányok közül 437-en. Majdnem szám szerint is fordított az arány a szak­munkásképző intézetekbe va­ló „jelentkezéskor”. A szak- középiskolákba pedig a fiúk és a lányok közül is több mint 400—400-an kívánnak tovább tanulni. A statisztikai feldolgozás lehetőséget nyújt arra is, hogy a konkrétabb pályavá­lasztási elképzelésekre is vá­laszt kapjunk. A szakmun­kástanuló intézetekbe je­lentkezett lányok összesen 27 szakmát jelöltek meg. Még mindig nagy keletje van a vendéglátóipari, kereskedel­mi és fodrász szakmáknak, ezekre a helyekre sokkal többen kívánnak jelentkezni, mint amennyit előreláthatóan felvesznek. Ugyanakkor csak elenyésző számban választot­ták kpzülük az olyan szak­mákat, amelyekkel a mű­anyagfeldolgozó iparban, a fonodában, vagy a forgácsoló és esztergályos pályán lehet elhelyezkedni. Ennek oka, hogy viszonylag keveset tud­nak ezekről a szakmákról. Az elkövetkező időszakban a pe­dagógusoknak több figyel­met kellene fordítani e szak­mák megismertetésére. A fiúk esetében -nagyjá­ból reálisak az elképzelések, bár még mindig divatos a festő és autó-motorszerelő szakma. Választ kértek arra is a pályaválasztási tanácsadó munkatársai, hogy kinek a hatására választanak pályát a fiatalok. Érdekes, hogy csak rendkívül ritkán kíván­ják folytatni az apa mester­ségét — ha az fizikai mun­kát végez. Az értelmiségi szülők gyermekei viszont az esetek túlnyomó többségében valamelyik szülő foglalkozá­sát jelölték meg saját élet­hivatásukként is. Ugyanak­kor azonban a pálya megvá­lasztásában főként a szülői elképzelés érvényesül. Hatás­sal van a gyermekekre a te­levízió és a különböző üzem- látogatás is. tapasztala­tait rövi­desen megküldik az iskolák­nak. A tényleges jelentkezé­sekig már így foglalkoznak majd a pedagógusok a nyol­cadikos gyermekekkel. Cs. A. |a felmérés A Miskolci Közlekedési Vállalat felvételt hirdet villamos jegykezelői munkakörbe, 8 általános iskolai végzettségű, 18. életévüket betöltött férfiak és nők részére. Felvételre keresünk még 2 éves gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket, motorszerelőket, karosszéria-la­katosokat, valamint autóvillamossági szerelőket. Ezenkívül felvesz a vállalat közlekedési technikumot végzett, illetve érettségizett fiatalokat forgalmi irányítói munkakörbe. Dolgozóinknak és családtagjaiknak korlátlan utazási igazolványt biztosítunk autóbusz- és villamos járműve­inken. Forgalmi dolgozóink részére téli-nyári egyenruha, szak- és segédmunkások részére munkaruha, valamint 44 órás munkahét. Bővebb felvilágosítást a vállalat munkaügyi osztálya, Miskolc, Baross Gábor u. 24. sz. alatt ad. Az ÉLGÉI* nyíregyházi kirendeltsége B.-A.-Z. megyei munkaterületre FELÜLVIZSGÁLÓ szakértői munkakörbe felvételre keres erősáramú villamosipari technikusokat valamint érintésvédelmi mérésekre szakképzett villanyszerelőket Jelentkezés személyesen, 1970. november 5-én 17-től 18 óráig, Miskolc, Ilona u. 7. sz. alatt, vag,v írásban. Nyír­egyháza, Bessenyei tér 18. sz. alatt. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz: automata gázkezelői képesítéssel rendelkező dolgozó­kat. kazánfűtőket. Jelentkezés: Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 4.. fszt. 2. (Munkaeró'-srazdálkodáe i i Közerdekf küzitmény! I Értesítjük vásárlóinkat, hogy vállalatunk — a mezőgaz­daság őszi munkáinak megsegítése érdekében — a ko­rábbiakban meghirdetett leltárát elhalasztja! november 9-től november 25-ig Leltár előtt utolsó kiszolgálási nap: november 8. Leltár után első kiszolgálási nap: november 26. A leltározás időtartama alatt az árukiszolgálás szüne­tel. Kérjük, esetleges igényeikkel társvállalatainkat (AG- R.OKER Eger. Nyíregyháza, Debrecen) keressék fel. AGROKER VÁLLALAT. alkatrész osztály

Next

/
Thumbnails
Contents