Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
Vasárnap, 1970. okt. 25. ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Gazdaságfejlesztésünk kiemelt programja; ML A vezető új munkatársai Határozat — valóság Minden kérdésre válaszolni ken A negyedik ötéves terv legjellegzetesebb vonása, hogy valamennyi programpontjával a gazdálkodás magasabb szintjének megteremtésére szervezi a társadalom anyagi és szellemi erejét a gazdasági élet minden szektorában. így is fogalmazhatnánk: kicsiben és nagyban is. Nagyban: cél az iparszerkezet korszerűsítése — azoknak az ágazatoknak dinamikusabb fejlesztését irányozza elő. amelyek korunk tudományos-technikai színvonalának teljes mértékben megfelelnek, hazai adottságokra épülhetnek, hosszabb távon jobban szolgálják a társadalom gyarapodását. Kicsiben : ehhez a gyarapodáshoz olyan eszközöket ír elő, amelyek a gazdálkodás minőségileg fejlettebb eszközei sorába tartoznak: intenzív fejlesztés, hatékonyság-fokozás. a műszaki haladás, a tudományos eredmények gyorsabb alkalmazása. A jobb hatásfokú gazdálkodás eovik nélkülözete^n eszköze ma már a számítás- technika. A terv kiemelt fejlesztési programiai között ott: szerepel a hazai számítástechnikai program is. Tsy: .„számítástechnikai program ’ — s nem leszűkítve: számítógép-termelés. A számítógép ugyanis egymagában, megfelelő környezet, személyzet, kisegítő berendezések. és nem utolsósorban — alkalmas, pontos programok nélkül nem hozhatja meg a kívánt eredményt. A szá mi tástcch ni Kai program lényegében több — s egyaránt fontos — fejezetre, teendőcsoportra oszlik, s legalább 4 tárca feladatköréhez tartozik. Feladat a számítógépek és tartozékok — ahogy a szakemberek mondják: perifériák — hazai gyártásának fejlesztésé. Ez a kohó- és gépipar feladata. Jelenleg »0 számítógép dolgozik hazánkban, s ezek szinte kivétel nélkül külföldi gyártmányok. A tervidőszak végére összesen 400 számítógéppel kell rendelkeznie az iparvállalatoknak, a kereskedelemnek, közlekedésnek, a kutató- és az oktatási intézményeknek, az állam- apparátusnak. Ennek a számítógép-parknak a mainál nagyobb aránya lesz már hazai gyártmány, illetve a „felfutó” hazai gyártás exportjából fedezhetjük az importgépek beszerzését. A hazai számítógépgyártás alapjait a TIT. ötéves terv Időszakában megvetettük — ennek fejlesztése, bővítése most a cél. Az EMG 830-as típusú gépe már ismert konstrukció, a IV. ötéves tervben egy ennél fejlettebb, úgynevezett harmadik generációs gép gyártását kell a gyárnak „felfuttatnia”. A számítógépek nemzetközi mezőnyében a teljesítmények alapján megkülönböztetnek kis. közép és nagy teljesítményű egységeket. A magyar ipar a kis számítógépek gyártására rendezkedik be. míg a KGST-ben mások a közép és a nagy gépekre szakosodnak. majd kölcsönös szállításokkal tesszük teljessé egymás számítástechnikai rendszerét. Ugyanígy a perifériák gyártásúban is szakosított programban állapodtunk meg a baráü országokkal: a MOM. a BRG. az ORION, a VI- 1, ATI es az EMg különféle lyukszalagtechnikai berendezéseket. memóri aegvségeket, jelolvasó és leolvasó berendezéseket perifériákat — gyárt majd. más szükséges berendezéseket pedig a KObT-ben szerezhetünk be. Erre :1 gyártásfejlesztésre mir.tegv 7 milliárdot fordí- lunk. A3 is kétségtelen, hogy e gyártás kibontakozasa az egész magyar elektrotechnikai iparra serkentőleg hat majd. |<Y|.w|;i( a programszercldddt rjnj — újabb fejezetként — gondoskodni a számítástechnika al kalmazá sáliak szellemi bázisáról. Űj technika ez — új szakma is egyben. Különböző szinten képzett szakembereket kíván alapfoktól — felsőfokig. A gyártásban és az alkalmazásban egyaránt. A gyártó- műveknél meg fog jelenni a specializált szakmunkás, • a computer-technikus és mérnök. Ezek képzése a felsőfokú intézményekben már kézzelfogható szándék. Hasonlóképp meg kell szervezni. illetve ki kell terjeszteni a karbantartók körét is. A szakemberek másik cso- portjának oktatását részben már megszervezték, alap- és középfokon a programozók oktatását. Ezek a szakemberek „etetik” majd a gépet, értik majd a nyelvét a géneknek. ök állítják majd össze a programokat, illetve ök kezelik majd a nerei idézéseket. Ezek mind oktatásügy feladatai, amelyek a tárca IV. ötéves tervében szintén szerepelnek. Az a gondolat is bontakozik, hogy a felsőoktatásban meg kell szervezni — mérnököknél, közgazdászoknál mindenképp —, hogy a választott szakmájukra való felkészítés közben — kötelező tantárgyként — számítástechnikai ismereteket is szerezzenek. A felhasználás feltételeinek megteremtése is feladat ugyanis ebben a programban. A számítógépet nem lehet bárhol alkalmazni. Csak ott, ahol az adatszolgáltatás pontos, jól szervezett, az ügyvitel fegyelmezett, a termelésben, a gazdálkodásban rend van. Ahol nincs kapkodás, ahol pontosan tudják, eldöntötték, mi a szándékuk, tervük — legalábbis középtávon. Ahol tehát okos, lényegre törő kérdéseket tudnak feltenni a gépnek, s ahol arra használják a számítástechnikát, amire kell — nem az írógép, vagy a „tíz ujjuk” helyett. A gép ugyanis mindig pontosan annyit tud — amennyit gazdája, csak azt „gyorsabban”, té- vedhetetlenebbül, vagy ha úgy tetszik, „könyörteleneb- bül”. A ,rnlál>nn hatékony ter- \ dl0Ililll meiésirányitás, de általában a magas szintű, eredményes munká, vezetés, programozás, szervezés feltétele ma már a számítás- technika. A gazdálkodás magasabb szintjéhez a legbiztosabb lépcsőfok. Ezért lett kiemelt programja a tervnek — s lényegében ezért tartozik, szinte valamennyiünkre e program végrehajtása. A számítástechnika tudománya a közeljövő üzenete. Akik holnap, holnapután is helyt akarnak állni, elöbb-utóbb meg kell ismerkedniük vele, de az irányítás kulcspontjain már ma kötelesség megtanulni — akárcsak a múlt század derekán a gőzgép működési elvét. Gerencsér Ferenc A NÉGY ÉVVÉG ezelőtti megyei pártértekezleten nagy figyelmet keltett a Diósgyőri Gépgyár egyik küldöttének felszólalása. Szaniszló Bálint csaknem húsz esztendőt töltött akkor már az esztergapad mellett. A mindennapi munkában és a politikai közéletben szerzett, gazdag tapasztalatainak, s mintegy háromezer gépgyári kommunista véleményének adott hangot a megye legmagasabb pártíórumán. Gondolatai méltán kaptak helyet lapunk hasábjain, s nem véletlen az sem, hogy a párt központi lapja, a Népszabadság is idézte a diósgyőri esztergályos szavait. Megsárgult papírlapok, s azóta már archívumba került újságok őrizték meg Szaniszló Bálint felszólalását. Azt tette szóvá a DIGÉP küldötte, hogy akadnak még párttagok, akik nem váltak a szó igazi értelmében kommunistává, azt, hogy nem elég egyetérteni a határozatokkal. de teljes szívvel és felelősséggel kell küzdeni azok megvalósításáért is. Szólt a párttagok ideológiai, politikai felkészültségének fontosságáról. arról, hogy éppen a párt gerincét alkotó fizikai munkások politikai képzettségét kellene erőteljesebben fokozni. Elmondta, hogy a különféle téves nézetek forrása részben a gyakorlati munka időnkénti eltorzulása, de legalább ennyire a nem elég gyors, nem elég alapos tájékoztatás. Minden kérdésre válaszolni kell, mégpedig őszintén és határozottan. Aztán szólt Szaniszló Bálint a pártvezetők termelésirányító' munkájáról is: a jövőben a pártszervezetek ne úgy foglalkozzanak termelési ügyekkel, hogy a gazdasági és műszaki vezetők helyett dolgozzanak, hanem mindenekelőtt a termelés gazdasági, politikai, emberi oldalát elemezzék, s a fő kérdések meghat ározásával érvényesítsék a párt vezető szerepét. köza politikai oktatás színvonalát, hogy „felfelé” is, meg „lefelé” is sokat javult a tájékoztatás. Elmondta azt is Szaniszló elvtárs, hogy a jobb ideológiai munka eredményeként észrevehetően megnőtt a dolgozók, s nemcsak a párttagok politikai, közéleti aktivitása. Ha van is még tennivaló, igen nagy eredménynek számít, hogy az emberek egyéni boldogulásuk mellett mind többet törődnek a közösség érdekeivel is. — Amit a pártszervezetek gazdaságirányító munkájáról mondott, az ma már mindenütt igen fontos követelmény. Hogyan tudtak ebben előbbre lépni a DIGÉP kommunistái? — Ügy érzem, ebben is értünk el eredményeket. A pártszervezetek egyre ritkábban akarják „helyettesíteni” a műszaki, gazdasági vezetőket. A DIGÉP-ben folyó rendszeres vezetőképzés és a kárdermunka — amely nemcsak kiválaszt és véleményt mond. hanem a vezetők tennivalóit, a továbbképzésükkel kapcsolatos követelményeket is megfogalmazza — megteremtette az újszerű irányítás felvételeit. A gazdasági vezetők politikai feladatokat is ellátnak, s így lehetőség van arra, hogy a pártszervezetek valóban az átfogóbb kérdésekre összpontosítsák erőfeszítéseiket. SOKÁIG, V',RVOn _______________sokáig beszélgetünk. Négy esztendővel ezelőtt elhangzott szavakat, mondatokat idézünk, s összevetjük ezeket a ma tapasztalataival. Szaniszló Bálint elégedett. Igaz, van, amit újra elmondana. Igaz, az ideológiai munkában tovább kell növelni a színvonalat. Azt is el lehetne mondani, hogy még ma is vannak párttagok, akik ki sem látszanak a munkából, s olyanok is, akik kevesebbet vállalnak. A kommunista vezetők felelősségtudatát is tovább kell mélyíteni. Aztán a gazdásági munkában is lehetne előbbre lépni. De ez nem változtat azon, hogy a gépgyár párt- szervezetei sok-sok nehézség közepette is a négy esztendeje kijelölt úton haladtak. F lanek Tibor BESZÉLGETÉSÜNK ben felelevenítjük az 1960-os megyei pártértkezlet, s a IX. kongresszus határozatait. — Abból, amit elmondtam, igen sok gondolatot láttam viszont a határozatokban. De ennél is jobban örülök annak, hogy a határozatok nyomán igen sok dologban előbbre léptünk — mondja. Nézzünk csak szét itt, nálunk a gépgyárban — folytatja. — Részt vettem az augusztusi taggyűléseken és a vállalati pártértekezleten elhangzott felszólalások elemzésében. A leginkább az ragadott meg, hogy a fizikai munkások milyen felkészülten, milyen felelősséggel értékelik aiapszer- veik és a vállalat problémáit. Azt hiszem, ebben benne van, hogy fokozni tudtuk 166 holdon termeszt almát a Gyöngyös-domoszlói Állami Gazdaság a Jonathán, Starking és a Golden Deli- ciosus fajtákból. A három fajtából várhatóan 350 va- gonnyi mennyiség lesz és ebből 270 vagont fognak exportálni. Most a Starkingot szedik és indítják útba a Szovjetunió felé. Verseny a „milliárdos borsodi építkezéseken Az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat brigádjai „milliárdos beruházás” megvalósításán dolgoznak. így egyik legfontosabb feladatuknak a határidők tartását, illetve lerövidítését tekintik, s ennek érdekében a kongresszusi versenyben a munka jobb megszervezése mellett több olyan újítást vezettek be, amelyekkel gyorsabban, gazdaságosabban termelhetnek. A vállalat egyik legnagyobb munkahelye a diósgyőri Lenin Kohászati Müvek, ahol 50 ezer négyzetméternyi alapterületen építik fel az új nemesacél finom hengerművet. A hat — egy másba kapcsolódó, átlag 300 méternél hosszabb — acélszerkezetű üzemcsarnok elkészítésére, berendezéseinek vásárlására és felszerelésére 1 milliárd 800 millió forintot költenek. A hatalmas1 üzemcsarnok vasbeton alapjainak építésére új eljárást dolgoztak ki, amelyet szabadalomnak is elfogadtak. Az úgynevezett csáptalpas kútalapo- zással készülő pillérekhez kevesebb beton és élőmunka szükséges — így alkalmazása igen gazdaságos Nagyobbrészt ezzel a módszerrel az év végéig három óriás- csarnok alapozását fejezik be. A munkákat szalagszernél! végzik, ami azt jelenti, hogy már hozzáfogtak az épületek vázszerkezetének kialakításához is. A kongresszusi versenyben eddig ezer tonna acélszerkezetet szereltek ösz- sze és a munkák ütemére jellemző, hogy a jövő évben már a berendezések elhelyezésére is sor kerül Az új nemesacél finom- hengermúben mintegy 191 millió rubel értékű NDK gyártmányú gépet és bérén-1 dezést szerelnek lel és segítségükkel 1973 júliusától évi 2:10 ezer tonna ötvözött hengerelt árul gyártanak. Az október 15-én újjáválasztott járási pártbizottság első intézkedése volt a szeptemberi taggyűléseken megválasztott. alapszervezeti és csúcstitkárok tájékoztatása a politikai munka soron levő feladatairól. E célból a minap egész napos tanácskozást szerveztek Mezőkövesden, amelyen 71 alapszervezeti és 8 csűcsvezetőségi titkár vett részt. Molnár András, a pártbizottság első titkára szívből gratulált a pártszervezetek új, illetőleg újraválasztott titkárainak, és munkájukhoz sok sikert kívánt. Egyebek közt szólott arról, hogy a járási pártbizottság feladatának és kötelességének tartja a pártszervezetek munkájának folyamatos segítését, tevékenységük egybehangolását, a pártmunka bevált módszereinek általánosítását és elterjesztését. Ezért rendszeresen sor kerül majd a párttitkárok tanácskozására, a X. kongresszust követően pedig 5 napos tanfolya- mot szerveznek részükre. A tanfolyamoii elsősorban az új titkárok helyes munkastílusának. munkamódszerének kialakításához, a pártmunka folyamatosságának biztosításához és a vezetés színvonalának emeléséhez kívánnak segítséget nyújtani. Mindemellett a pártbizottság az alapszervezeti és csücsveze- tőségek titkáraitól — hatáskörükben — nagyfokú önállóságot és kezdeményezést vár. Ezt kővetően a járási párt- bizottság első-titkára értékelte az augusztusi és szeptemberi taggyűlések tap. ,„,u • fait, tájékoztatást adott a járási pártértckezlei munkájáról és határozatairól. Elégedetten állapította meg, hogy a X. kongresszus politikai és szervezeti előkészítésének időszakában, különösen pedig a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek és módosított szervezeti szabályzattervezetének megvitatása során nagyfokú politikai aktivitás bontakozott ki a járás területén; a politikai munkában sikerült elkerülni az öncélú befeléfordulást, s a felkészülés időszakában nemcsak a párttagság eszmei, politikai és cselekvési egysege szilárdult meg, hanem a pártszervezetek tömegkapcsolatai is erősödlek. Ennek megtartása és tovább szilárdítása a politikai munka legfontosabb feladata. Egyidejűleg ügyelni kell arra is — mondotta —. hogy a párt- szervezetek továbbra is tartsanak lépést az eseményekkel, a mindennapi élet követelményeivel. A soron következő feladatokról szólva — többok között — felhívta a figyelmet az új pártoktatási év megkezdésével, a pártcsoport bizalmiak újjáválaszt ásóval, a hatáskörök tisztázásával, a funkció-jegyzékek kiegészítésével; továbbá a KISZ akció- programok értékelésével, a tsz zárszámadó közgyűlések politikai elkészítésével kapcsolatos tennivalókra; valamint a X kongresszus után esedékes feladatokra is. Hasonló tanácskozásokat tartottak, illetőleg tartanai; megyénkben valamennyi járási jogú pártbizottságon. Csépányi Lajos Lépést tartani az eseményekkel Az új parttitkárok első tanácskozása Mezőkövesden
