Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 232. szám Ara: 80 filler Szombat, 1970. október 3, BREZSJNYEV Békés rendezést Közel-Keleten Ez alkalomból pénteken Bakuban beszédei mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára. Kijelentette, hogy a Del- vietnarm Ideiglenes Forra­dalmi Kormány új javasla­tai a párizsi tárgyalásokon igazságosak és jó alapot je­lentenek a háború beszünte­téséhez. — Meggyőződésünk, ha az Egyesült Államok kormánya kellő módon értékelné ezt a lépést, józanul mérlegelné a i jándék f'iehmnnmk m&m A Központi Fizikai Kutatóintézetben Pál Lénáról igazgató október l-én bensőséges ünnepségen adta át azt a több mint kétmillió torint értékű műszert és kutatóberendezést, ame­lyet a KFKI ajándékozott a Hanoi Fizikai Intézetnek. helyzetet, es belátásról tenne tanúságot, akkor a vietnami politikai rendezésben hala­dást. lehetne elérni. Abban az esetben viszont, ha Wa­shington kitart agresszív szándékai, mellett, az erőpo­litika mellett, akkor mégna- gyobb nehézségekkel, még súlyosabb vereségekkel kell szembenéznie — mondotta Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára kijelentet­te, hogy Tel Aviv uralkodó körei felelősek az EAK, Jor­dánia és Izrael Jarringon keresztül történő kapcsolat- felvételének meghiúsulásáért. Izrael az Egyesült Államok kormányának támogatásával mindent elkövet, hogy lehe­tetlenné tegye Jarring misz- szióját. Az Egyesült. Államok kormánya tovább bújtogafia az izraeli agresszorokat. lé­nyegében a tárgyalások meg­hiúsításának politikájára ösztönzi őket. miközben újabb és újabb támadó fegy­vereket szállít Izraelnek a szomszédok elleni újabb ak­ciókhoz — jelentette ki a főtitkár. Ügy véltük és véljük ma is, hogy megengedhetetlen minden külső katonai be­avatkozás a Jordániái esemé­nyekbe. Hangsúlyozta, hogy a Kö­zel-Keleten ma a béke- ét (Folytatás a 2. oldalon) Uj szakasz kezdetén A sárospataki pártértekezlet taoáeskozása A X. pártkongresszus elő­készületei októberrel új sza­kaszhoz érkeztek. Az egész párttagságot mozgósító alap­szervi vezetöségválasztó tag­gyűlések után most a fel­sőbb szintű pártszervek számadásaira kerül sor. Me­gyénkben az első ilyen jel­legű pártértekezletekct ok - töber 2-án, pénteken tartol­lák meg. A sárospataki pártérte­kezlet jelentőségét növeli, hogy ezen a napon a sáros­pataki pártbizottság járási jogú pártszervvé vált, s az új vezetőség már a megnö­vekedett jogokkal velejáró nagyobb önállósággal és fe­lelősséggel munkálkodik a kommunisták megbízásából, s az egész lakosság bizal­mából azért, hogy ez a nagy múltú város a híréhez mél­tóan fejlődjék tovább a kö­vetkező években. Á pártértekezlet tanács­kozásán megjelent Kovács Mihály, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, dr. Németit Pál, a Sátoraljaúj­helyi járási Pártbizottság el­ső titkára. Az elnökség so­rában helyet foglaltaik a vá­rosi tanács, az ipari és me- zőgazdaísági üzemek, az ok­tatási és kulturális intézmé­nyek, a társadalmi szerve­zetek képviselői. Az írásban beterjesztett beszámolóhoz Bujdos János, a városi pártbizottság titká­ra fűzött szóbeli kiegészí­tést, ami magában foglalta a fejlődés legújabb adatait is Á IX. pártkongresszus óta eltelt időszakban fordu latot jelentő változás történt Sárospatakon, a ™ ősi i ang visszanyerésével- Ennek ha­tására meggyorsult itt a «Ü­ifklés. 1968 óta háromstaor o- sára nőtt az ipari üzemek termelése, ezer fővel gyara­podott az iparban foglalkoz­tatottak száma. Gyorsabb iramú fejlődésnek indult a mezőgazdaság is. Lehetővé vált nagyobb arányú tele­pülésfejlesztési, ipari és me­Tanácskozik az országgyűlés Gáspár Sándor felszólalása Folytatódott as új ötéves tervről szóló tör vényj avas lat vitája zögazdasági beruházások előkészítése es megvalósítá­sa, az élet- és munkakörül­ményélv javítása. A lakos­ság egyetértésével, találko­zott az a céltudatos tevé­kenység, amelyet a városi vezető pártszerv és a párt- (Foly tatás a 2. oldalon) Az országgyűlés őszi ülésszakának harmadik napján nagy érdeklődés kísérte Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkárának felszólalását. Képünkön: a szónok mellett jobbra Biszku Bé­la, az előttük levő sorban Losonezi Pál és Fock Jenő. lönbözösegeben, arra azonban vigyázni kell, hogy nagyfokú béraránytalanságok ne kelet­kezzenek. A keresetek es ,iö> rdrl- mek különbözősége ter­mészetesen megköveteli az árukínálat fokozol! differenciálását is. Miközben fokozottan törek­szünk az átlagjövedelmű ré­tegek igényeinek kielégíté­sére, különös gondol kell for­dítanunk a kisebb jövedelmű családok jogos szükségleteire, hogy nekik Is lehetőségük legyen sokféle, jó minőségű árucikk megvásárlására. Ki­tért Gáspár Sándor az árpoli tikára is, s hangsúlypzU. hogy bár kBSjtezdásfrsdNai-*W--' dokolt, hogy hosszabb táv­latiban altatóban az értéke szerint fizesse meg a fogyasz­tó, amit megvásárolt, az ár mégsem csupán közgazdaság: kategória, hanem társadalmi, politikai tényező is. Ezért fenn kell tartanunk mindazokat az árkedvez­ményeket, amelyek álla­munk szociális, kulturá­lis és egészségügyi fel­adataihoz kapcsolódnak. Az. országgyűlés pénteki ülésén folytatódott a népgaz­daság negyedik ötéves tér­iéről szóló törvényjavaslat vitája. Az ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az. MSZMP KB első titkára. Fock Jenó. a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, továbbá Apró Antal. Biszku Béla, Fehér Lajos. Gáspár Sándor, Kállai Gyu­la, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Közpon­ti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula, az ország­gyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy az üze­mekben és az intézmények­ben nyugodt, bizakodó a lég­kör, javult a dolgozók kezde­ményezőkészsége is, ami rendkívül fontos nagy terve­ink megvalósítása szempont­jából. Mindamellett vannak olyan tényezők is — tette hozzá —, mint a lelkiisme­retesség, a becsületesség, a felelősségérzet, az emberek­ben, amelyeket ugyan nem lehet számszerűen papírra vetni, mégis nélkülözhető! ­lenek. Gáspár Sándor a továbbiakban kijelen­tette, bőgj- noha a téri' megvalósítása még nem leszí lehetővé az összes igények kielégítését, mil­liók aktivitásával jelen­tősen gyarapíthatják eredményeinket. Ami a növekvő reálbéreket illeti, arra törekszünk, hogy a teljesítményeket a munka társadalmi hasznossága alap­ján mérjük, ez pedig a ke­resetek nagyobb differenciá­lását vonja maga után. Ezzel párhuzamoson a. szociális él.-... látottságot is társadalmi mé­retekben igyekszünk javítani. A jövedelempolitika — mondotta — csak akkor le­het. eredményes, ha a mun­kásosztálynak, a parasztság­nak, a lakosság' valamennyi rétegének és csoportjának rendszeresen emelkedik az életszínvonala. Helyes, tette hozzá, ha a vállalatok közöt­ti hatékonysági különbségek kifejeződnek a prémiumok és a nyereségrészesedés kü­Sziirdí István beszéde Szurdi István belkereske­delmi miniszter petitek dél­után elhangzott felszólalása is Gáspár Sándor nagy ér­Borsod természeti kincsei az egész népet szolgálják Beszélgetés Kádár János elvtárssal A borsodi történelmi táj­egységek: a gönci kajsziter­mő vidék, a cseresznyéjéről híres Szomolya és környéke, a Bükk déli lejtőin elterülő hajdan híres promontórium: a daróci, geszti, sályi szőlő- kultúra híre mindjobban bejárja az országot. Szá­munkra ugyanakkor bizta­tást ad, hogy ezek fejleszté­se, a lehetőségek kutatása és feltárása is mind élénkeb ben foglalkoztatja a kor­mányzati szerveket. Minapi parlamenti tudósí­tásomban már utaltam rá. hogy Fehér Lajos elvtárs, a kormány elnökhelyettese és űr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter hosszú perceken át faggatták Németh Imre or­szággyűlési képviselőt (aki ről közismert, hogy a gönci tájkörzet patrónusa), az idei terméseredményekről, a ter­vekről, egyszóval a további fejlesztésről. Tegnap pedig' ugyancsak az ülésszak szü­netében Kádár János élvtárs­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának véle­ményét ismerhettük meg eb­ben a témában. Kádár János elvtárs, visz- saaemlékezve az idén Bor­sodban eltöltött napokra, el­mondta az Észak-Magyaror- szág munkatársának, hogy maga is megkóstolta néhány, a tájegység jellegét izében, aromájában annyira magu­kon viselő gyümölcsünket, es azóta is sokat gondolkodott azon, mitől van az, hogy például a gönci kajszi any- nyira elüt más, az. országban termő valamennyi gyümölcs­től. Egészen bizonyos — fe­lelt meg az önmaga áltál tellett, kérdésre —, bogy a sajátos talajszerkezet, a klí­ma és maga a különleges fajta okozza ezt. Természete­sen, a. kérdés eldöntésé a szakemberek dolga — mond­ta Kádár elvtárs —, nekem azonban az a véleményem, hogy feltétlenül érdemes, sőt. szükségé« ezzel közelebbről is foglalkozni. Kádár János elvtárs a to­vábbiakban a bükki gyü­mölcs. illetve szőlőkultúra fejlesztésének lehetőségeiről kérte Németh Imre képvi­selő véleményét, aki ismer­tette például a szomolya i cseresznye termesztésének gazdaságosságát, nem utolsó­sorban a sályi, geszti, daróci borvidék ma még kisebb, de a jövőben remélhetőleg egy­re nagyobb népgazdasági je­lentőségét. A párt első titká­ra megjegyezte beszélgeté­sünk végén, hogy azt a nem­zeti kincset, amelyet termé­szeti adottságainknál fogva ezekben a tájkörzetekben kaptunk, meg kell becsül­nünk es e tájkörzeteket fej­lesztenünk kell az ott élő emberek es az egész ország javára. Jóleső érzéssel adjuk közre Kádár János elvtárs bizta­tó, buzdító szavait. Nagy örömünkre szolgál. hogy ennyire figyelemmel kíséri megyénk életét, fejlődését. Az egyes tájkörzetek hasz­nossága a maguk nemében valóban páratlan, ám azt is tudjuk: ma még korántsem tudjuk kihasználni ezeket az adottságokat. A tennivalók sokaságában, melyek a kö­vetkező ötéves tervben ránk várnak, szükséges és kell is időt szakítanunk, hogy meg­szívlelve Kádár János elvtárs tanácsait is, a nagy múltú, s gazdaságilag oly jelentős táj­egységeinken minden eddi­ginél nagyobbat lépjünk előbbre a fejlődés útján. Ónod vari Miklós deklődéssel fogadott gondo­lataihoz kapcsolódott. Véle­ménye szerint figyelmet ér­demel a tervezett áruforgal­mi növekedés, amely szerint. 1975-ben -10 százalékkal vá­sárolhat majd a lakosság többet, ami kereken 50 mil­liárd forinttal több. az ez évi forgalomnál. Körvonalazta a miniszter a fogyasztás összetételében várható változásokat, ame­lyek mind az élelmiszer- forgalomban. mind az ipar­cikkek vásárlásában nagy­mértékben kifejeződnek majd. Csupán egyetlen pél­dát említünk az általa fel soroltak közül. 1975-ben 100 közül 70 család rendelkezik majd hűtőszekrénnyel, azaz » (Folytatás a 2. oldalonj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents