Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

ÉSZAK -MAGYARORSZÁG Szombat, 1970. október 3, 2 Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) jelenleginek több mint kétszerese. A fogyasztás változását jel­zi, hogy miután a mezőgaz­dasági dolgozók jövedelme átlagosan elérte a munká­sokét a fogyasztásuk is egy­re inkább azokéhoz válik hasonlóvá. A nagyszabású lakásépítési program erőtel­jesen növeli a bútorok és más lakásfelszerelési cikkek iránti igényt. Az elkövetke­zendő években sokan fog­ják korszerűsíteni otthonu­kat. Mindez nagy feladatot ró a kereskedelemre. Rá­adásul nagyobb lesz az egészen fiatal, de már keresettel rendelkező vevők aránya is, akik jobban követik a divatot, s általában igényesebbek. Nem kevésbé fontos, hogy a 3 millió munkaképes korú nők számára, akiknek 70 százaléka ugyancsak kereső lesz, kellő mennyiségű fél­kész ételt könnyen kezelhe­tő ruházati cikket, korszerű háztartási gépet kínáljon a kereskedelem, az úgyneve­zett második műszak meg­könnyítésére. A vitában ismét felszólal­tak Borsod megyei képvise­lők. javaslatban szerepel ugyan, hogy a bányászat termelésé­nek csökkenésével egyidejű­leg a kormányzat gondoskod­ni kíván a felszabaduló munkaerő elhelyezéséről, a fejlesztési tervek kidolgozá­sánál azonban gondolni kell a volt abaúji, illetve zemplé­ni tájak kevésbé iparosított mezőgazdasági területeire is. Rámutatott arra is, hogy a nagy koncentrált ipari beru­házások hatalmas feladatokat rónak az építőiparra, amely nem tud megbirkózni a vele szemben támasztott, egyre növekvő igényekkel. Borsod­ban ugyanis más megyékből — mint Szolnok, Hajdú, Sza­bolcs megye jó néhány épí­tőipari vállalat tevékenyke­dik „bedolgozóként”. Ezek a vállalatok azonban termé­szetszerűen a saját megyé­jük fejlesztését biztosító munkákat helyezik előtérbe. Javasolta a képviselő új épí­tőipari vállalat szervezését Borsodban. A törvényjavaslatot elfo­gadta. A negyedik ötéves tervről folytatott tanácskozás az esti órákban fejeződött be, a vi­ta szombat reggel folytató­dik. Farkas Pál: Az OVH segítségét kérte Farkas Pál (Borsod megye, fi. vk. képviselője) agrono­mics a Sajó völgyének ár­mentesítésével kapcsolatban kérte az Országos Vízügyi Hivatal segítségét: azt, hogy e problémát sorolják a ki­emelt feladatok közé. Mivel a képviselő hivatko­zása szerint a Sajó folyó szabályozásának, illetőleg völgye ármentesrtésének ta­nulmánytervei most készül­nek, nyomatékkai hívta fel az illetékesek figyelmét, hogy a bennük foglalt munkálato­kat a negyedik ötéves terv során feltétlenül végeztessék el. Ellenkező esetben a Sajó folyó völgyében keletkező vízkiöntések milliárdos ter­melési kieséseket okozhat­nak. A törvényjavaslatot elfo­gadta. Imri (»villa: J Munkáshiány van Borsodban Irnri Gy tetet, Borsod megye, ! 6. számú választókerület képviselője, a Szerencsi já­rási Pártbizottság első titká­ra, a foglalkoztatottság prob­lémáiról szólva megállapítot­ta, hogy míg a borsodi ipari központokban mindinkább állandóvá válik a munkás­hiány, addig a városoktól tá­volabb eső vidékeken igen jelentős a munkaerő-felesleg. Ezzel kapcsolatban megemlí­tette, a negyedik ötéves terv­Brezsnyev beszéde (ffGtf jrfaiés az I. otdalrot) s*Bbadsóeszeí>ett> erők fóíek adata. hogy politikai eszkö­zökkel békés rendezést érje­nek el, felszámolják az iz­raeli agresszió következmé­nyeit, és az e térségben élő valamennyi nép számára biztosítsák a szilárd alapo­kon nyugvó békét és nyugal­mat. Ezután méltatta Nasszer eí'demeit. Kifejezésre juttat­ta meggyőződését, hogy az Egyesült Arab Köztársaság vezetői, Nasszer harcostár­sai becsülettel érvényre jut­tatják az elhunyt elnök esz­méjét. ..A jövőben is minden se­gítséget megadunk az arabok igazságos harcának, az ag­resszórók által ettoglait terü­letek felszabadításáért, a szilárd béke megteremtésé­ért a Közel-Kelet térségé­ben” — mondotta. Az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára ezután a Szovjetunió és az NSZK között létrejött szerződésről szólt. Leonyid Brezsnyev kife­jezte reményét, hogy Georges Pompidou szovjetunióbeli látogatása új lényeges feje­zetet nyit majd a Szovjet­unió és Franciaország ba­rátságának. egyetértésének és együttműködésének törté­netében, összhangban a két ország, az európai és a vi­lágbéke érdekeivel. Bravúros KlSZ-mnnka Ozúon Az Ózdi Kohászati Üze­mek durvahengermű gyár­részlegének KISZ-fiataljai néhány évvel ezelőtt már építettek az ózdi Piac té­ren egy fedett pavilont. Az idei kongresszusi vállalá­saikban is szerepelt egy ugyanilyen pavilon építése, azonban, a „Tiszán innen — Dunán túl” vetélkedő felhí­vása meggyorsította elhatá­rozásukat. Alig egy héttel ezelőtt vállalták, hogy a pa­vilont október 2-án déli 12 órára, a vetélkedő napjára elkészítik. Nem sokat aludtak az utóbbi héten a durvahen­germűi KISZ-fiatalok, de felajánlásuknak megfelelően, tegnap déli 12 órára befe­jezték a munkát. Egyheti társadalmi munkájuk értéke meghaladja a 300 ezer fo­rintot. Tegnap délután ünnepé­lyes külsőségek között vet­ték át a durvahengerműi KISZ-fiataloktól az új Piac téri pavilont. Az ünnepélyes átadáson részt vett és elis­meréssel nyilatkozott a munkáról a tegnap esti ve­télkedő Bács-Kiskun megye képviselője is. A pavilon ünnepélyes át­adásán, tegnap- a legtöbb társadalmi munkát végző fiatalokat kitüntették. A „Közösségért” arany fokozat kitüntetési kapta Kaszter Lajos, az Ózdi városi-üzemi KISZ-bizottság munkatársa, Balázs Lajos, a durvahen­germű gyárrészleg KISZ- csúcsszervezetének titkára, Pethő Gábor, Poduszló Sán­dor, az alapszservezet tagjai, valamint Bánhegyi Árpád, a j városi tanács tervosztálya- j nak vezetője és Tóth Gyu­la, a tervosztály helyettes vezetője, továbbá 12 durva- hengerműi fiatal kapta meg a „Közösségiért” kitüntetés ezüst fokozatát. T. I. Negyedszázados az SZVSZ H uszonöt évvel ezelőtt, 1945. szeptemberében Párizs­ban 70 millió szervezett dolgozó képviseletében 50 ország szakszervezeteinek küldöttei találkoztak, hogy megtartsák a fasizmus leverése utáni első nemzet­közi konferenciájukat. Az előzetes tárgyalásokon határo­zatot hoztak egy átfogó világszervezet létrehozásáról. A tanácskozást október 3-án alakuló kongresszussá minősí­tették. Azóta ezt a napot a Szakszervezeti Világszövet­ség születésnapjaként tartják számon — az idén huszon- ötödször. Negyedszázada az akkor elfogadott alapszabály célul tűzte a szakszervezeti mozgalom egységének létrehozá­sát, a munkásosztály érdekeinek fokozott védelmét a mo­nopóliumokkal szemben. De ennél szélesebb programot is megfogalmaztak az alapító kongresszus részvevői: az emberiség békéjének, biztonságának védelmezését. a szakszervezeti mozgalom funkciójának kiterjesztését. „Harcolni kell a háború és a háború okai ellen” — mondja ki az alapszabály. A nemzetközi monopóliumok felismerték azt az erőt, amelyet a munkásmozgalom összefogott ereje képvisel, és felismerték azt a veszélyt is, amelyet az egységes szak- szervezeti mozgalom a nagytőke érdekeire jelent. Ezért nem sokkal a Szakszervezeti Világszövetség megalakulása után támadást indítottak ellene. így következett be, hogy a nagymonopóliumok befolyása alatt álló amerikai szakszervezetek kiváltak az egységes szakszervezeti szö­vetségből, és létrehozták a szakadár szervezetet. Ez azonban nem gyengítette és nem térítette el eredeti céljaitól a Szakszervezeti Világszövetséget. Az SZVSZ tagjai — híven a 25 évvel ezelőtt elfogadott programhoz — mindig is állást foglaltak a nemzetközi imperializmus törekvéseivel szemben, elítélték az agressziókat, a neoko- lonialista törekvéseket, leleplezték a modern imperializ­mus természetét. Az SZVSZ elvileg szilárd politikájának eredményeként a szervezet taglétszáma az alakulás óta nagy mértékben megnövekedett: az 1969 októberében Budapesten meg­tartott VII. szakszervezeti világkongresszusra már 124 országba küldték szét a résztvevőknek a meghívókat. A negyedszázados évfordulón eredményes munkáról adhat számot az SZVSZ. A világ dolgozói a jövőben is úgy tekintenek a Szakszervezeti Világszövetségre, mint a munkásosztály érdekeinek hatásos védelmezőjére, a nemzetközi béke és biztonság ügyének biztos támaszára. Belgrádi jelenléti Nixon látogatásáról Lengyel—NSZK szerződés A nyugatnémet külügymi­nisztérium szóvivője tegnap bejelentette, hogy Walter Scheel külügyminiszter no­vember 2-án Varsóiba utazik és előreláthatólag pairafálja majd azt a szerződést, amely normalizálja Nyugat-Német- ország és Lengyelország vi­szonyát. A szerződéssel kapcsolatos tárgyalások következő me­nete hétfőn kezdődik Bonn­ban. A lengyel tárgyaló kül­döttséget Jozef Winiewicz külügy mi niszler-helyeües, a nyugatnémet delegációt pedig Georg Ferdinand Duckwilz külügyi államtitkár vezeti. Nixon amerikai elnök pénteken kom délelőtt — a jugoszláv fővárosban kiala­kult hagyományoknak meg­felelően — elültetett egy fát az új belgrádi Barátság-park­ban, s közvetlenül ezután el­utazott Jugoszláviából. Ni- xont a belgrádi repülőtéren Tito, felesége és a legmaga­sabb rangú jugoszláv szemé­lyiségek búcsúztatták. Belgrádban a jugoszláv— amerikai tárgyalásokról ki­adott rövid közleményben megállapítják, hogy az konk­rét programot csak a két or­szág közötti kapcsolatok vo­natkozáséban tartalmaz. A közlemény jóinak és baráti­nak mondja Belgrad és Wa­shington viszonyát, s egyér­telműen síkraszáll e kapcso­latok széles körű továbbfej­lesztéséért, kiemelve a gazda­sági és tudományos-műszaki terület különleges fontossá­gát. Ami a nemzetközi kér­déseket illeti, a közlemény csupán felsorolja az érintett témákat — Közel-Kelet, Dcl- kelet-Ázsia, kelet—nyugati kapcsolatok, európai bizton­ság, a fejlődő országok prob­lémái — és csak teljes álta­lánosságban emlegeti a tár­gyalások szükségességét. Úi szakasz kezdetén (Folytatás az I. oldalról) szervezetek végezlek a tár­sadalmi, politikai, gazdasági élet valamennyi területén A város lakosságának rész­vétele a mindennapi ter­melőmunkában, a szélesedő szocialista munkaverseny- mozgalomban. "s a város fej­lesztésében, meggyőzően bi­zonyítja, hogy a párt követ­kezetes politikáját a kom­munisták és a párionkívüli dolgozók egyaránt támogat­ják. — Ez telte lehetővé, hogy a IX kongresszus határoza­tait és a III. ötéves tervből a városunkra háruló felada­tokat végrehajtottuk hangsúlyozta az előadó. A továbbiakban részlete­sen elemezte az új gazda­ságirányítási rendszer helyi tapasztalatai!, a városi párt- bizottság és a pártszerveze­tei: ideológiai, kulturális, tu­datformáló tevékenységét és a párt belső helyzetét. \ beszámolót követő tar­talmas vita — lett légyen szó a Sárospatak arculatát átformáló új üzemek, a Csepel gyáregység, az ÉMÁSZ üzemigazgatóság eredményeiről és problémái­ról a bizony szűkké vált óvodáról, iskolákról, a ta­nyai gyerekeknek égetően szükséges kollégium sürgeté­séről, a pedagógusok társa­dalmi szerepéről, a pedagó­gusképzés korszerűsítéséről — ékesen bizonyította a kommunisták személyes fe­lelősségvállalását a maguk munkaterületén a lehetősé­gek jobb kihasználása érde­kében. Dr. Németh Pál, az eddi­gi közvetlen irányító járási pártbizottság nevében meg­állapította, hogy a pataki pártbizottság eddigi eredmé­nyes munkájával rászolgált 'osköre megnövelésére. Kovács Mihály a megyei pártbizottság képviseletében köszöntötte a pártértekezle­tet. Hangsúlyozta, hogy Pa­tak hagyományos kulturális funkcióját akkor folytathat­ja teljes sikerrel, ha meg­teremti a fejlődés korszerű gazdasági feltételeit is. Az utóbbi két évben elért ered­mények mór biztatóak. Sá­rospatak fejlődését indokol­tan megkülönböztetett fi­gyelem kíséri — hangsúlyoz­ta —, ez tükröződik a me­gyei sajtó hasábjain is. Ez a város sok tekintetben hasz­nosítható tanulságokkal szol­gál megyénk más települé­sei számára is. Végezetül elismeréssel szólt arról. ' hogy a párlér- lekezlet hozzászólásai és ja­vaslatai jó alapul szolgál­nak a kövefkező négy év feladatainak meghatározásá­hoz. Ezután a pártértekezlet megválasztotta az új párt­bizottság tagjait. A 41 tagú vezető lestület ismét Bujdos Jánost választotta meg a most már járási jogú városi pártbizottság első titkárává. Bciec/, József Nyugodt alkotó munka Kommunisía küldöttek tanácskozása Rövesáen Az MSZMP Mezőkövesdi nagyközségi Bizottsága október 2-i pártértekezletén beszámolt a IX. kongresszus óta vég­zett munkáról. A küldöttek megvitatták a beszámolót, a kongresszusi irányelveket és a szervezeti szabályzatterveze­tet, megválasztották az új pártbizottság tagjait és a járási pártértekczlet küldöttei!. Az elnökségben helyet fog­lalt a megyei pártbizottság képviselőjeként Bartók And­rásáé, a járási pártbizottság részéről Molnár András első titkár. A beszámoló és a szóbeli kiegészítés összegezte az el­múlt négy év gazdasági, po­litikai, ideológiai és kulturá­lis eredményeit. Megállapí­totta. hogy minden vonatko­zásban dinamikusan fejlődött Mezőkövesd. Az ipari, mező­gazdasági üzemek korszerűb­bekké váltak, a lakosság életszínvonala emelkedett, fejlődött a szocialista köz- gondolkodás, erősödtek a párt tömegkapcsolatai. Közgazdászon tapasztalatcseréje A hét közepén rendezték meg Debrecenben a területi ipargazdasági bizottságok tapasztalatcseréjét. A talál­kozóra a Borsod megyei köz­gazdászok — a MTESZ Ipargazdasági Bizottsága és a fiatal közgazdászok bizottsá­ga — is elküldték képvise­lőiket. A tapasztalatcsere részve­vői nagy érdeklődéssel fo­gadták Hopka Bélának, a fiatal közgazdászok borsodi bizottsága elnökének korre­ferátumát. a vitát pedig töb­bek között Losonczi László, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese. dr. Ba­logh András, az SZMT tit­kára, az Ipargazdasági Bi­zottság megyei titkára, Kiss Albert, a megyei tanács ősz tályvezetője és Szilágyi Ist­ván, a fiatal közgazdászok megyei titkára gazdagította értékes gondolatokkal. Molnár András első titkár a következőkről szólt: — Mezőkövesd társadalmi fejlődésében a kedvező ten­denciák érvényesülnek, a dolgozók politikai hangulata jó. Nyugodt légkörben folyt és folyik a munka. Az utóbbi négy év eredményeinek reá­lis értékelése, megvitatása biztosítja a IV. ötéves terv­időszakában a helyi feladatok reális megszabását, azok si­keres végrehajtását. Az etet­és munkakörülmények to­vábbi javításához a iövöben kedvezőbb tárgyi és személyi feltételeket kell teremteni A kulturális élet. a közoktatás területén meg kell szüntetni a differenciáltságot. Az ú.i pártbizottság széles aktivahá- lózat kiépítésével törekedjék a párthatározatok gyakorlati megvalósítására. Az első két napirendi pont vitájában a küldöttek 25 százaléka vett részt, bizonyít­va: a párlszerű keretek kö­zött folyó viták erősítik a párt egységét, és nélkülözhe­tetlen feltételei a politika egységes értelmezésének és végrehajtásának. Az úi pártbizottság alaku­ló ülésén Ismét Bíró 7ózsef elvtársat választotta meg a Mezőkövesdi nagyközségi Pártbizottság titkárává. Pataki István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents