Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-05 / 208. szám

Szombat, 1370. szept, 5.

Ä- ;

PWi^H«á

mmm

1 i

Tímár Mátyás nyilatkozata a mezőgazdasági kiállításon

l>r. Csanádi György, a Magyar Népköztársaság közlekedés- és postaiigyi minisztere tiszteletbeii diplomát kapott az NDK-beii Drezda város egyetemétől. Képünkön: Dr. Hermann Wagener (bal oldalt) rektor átnyújtja a díszdiplomái a magyar miniszternek.

Indonézia

üzetésképtelen

Tárgyalásai után Hágában tegnap nyilatkozbtt a sajtó képviselőinek Malik j indonéz külügyminiszter. A miniszter sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Hollandiában élő Amboin-szigeti szeparálj sták megtámadták, majd elfoglalták Indonézia hágai nagykövetségét. Mint Malik mondotta, ha ez nem következik be, úgy nemcsak egyetlen napra korlátozódott volna Suharto elnök hollandiai látogatása, hanem az indonéz küldöttség tagjainak lehetősége nyílt volna hazájuk akut pénzügyi és egyéb gazdasági problémáját a holland kormány elé tárni,

*

A beismerés szép dolog, csak az indonéz nép érdekében hamarabb rá kellett volna jönni az immár ötéves rablógazdálkodás majdani kihatásaira). Indonézia jelenleg nagyon súlyos gazdasági helyzetben van — állam- adósságait önmaga képtelen kifizetni. Malik Hágában felvetett egy olyan lehetőséget, hogy mind a nyugati, mind a szocialista országok foglalkozhatnának azzal a gondolattal, hogy közösen alapítanak valamilyen konzorciumot, ami segít hazájának jelenlegi, katasztrófát idéző helyzetében. A javaslat nem kivihetetlen, csak az a kérdés, ki valósítja majd meg? Mert a világ közvéleménye még elég élénken emlékszik arm az időre, amikor a Suharto vezette Szeptember 30. mozgalom uralomra kerülése az Indonéz Kommunista Párt szétveréséhez és közel 300 000 ember ételének kioltásához vezetett a szigetországban. (hz) i

Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese pénteken ellátogatott a mezőgazdasági kiállításra; ahol Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Szőke Mátyás, a vásár igazgatója fogadta. A miniszterelnökhelyettes megtekintett több hazai és külföldi bemutatót. A látottakról az MTI munkatársának elmondotta:

— Három évenként megrendezett kiállításnak az évenkénti bemutatókkal

szemben megvan az az előnye, hogy jobban érzékelteti a megtett utat, az elért fejlődést. Most ez annál is inkább így van, mert a kiállítás lépten-nyomon utal a jubileumi esztendőre, a 25 év alatt elért fejlődésre — és az nagyon helyes.

Ami a részleteket illeti: figyelmét kelt a korszerű háztáji gazdaság bemutatója. A modern lakóépületek nemcsak a tervezők szakmai tudását dicsérik, hanem a megváltozott paraszti életformára is utalnak. A melléképületek pedig tanúsítják: megvan a lehetőség, hogy aránylag kis összegből nem nagy átalakítással a jelenlegi portákon kialakítsák a korszerű szarvasmarha-, sertés- és a baromfi tartáshoz- szükséges körülményeket, jó ha felfigyelünk erre, mert a háztájiban még mindig sok a kihasználatlan férőhely.

A zöldség- és gyümölcs- termesztés korszerű nagyüzemi módszereit is bemutatja a kiállítás. Ez külön örvendetes, mert köztudomású, hogy ezekben az ágazatokban sok még a tennivaló.

A kormány elnökhelyettese a továbbiakban utalt arra, hogy az élelmiszergazdaságban a gazdaságok, vállalatok között egészséges versenyszellem van kialakulóban, s a kiállítás jól szemlél-, teti ennek eredményeit is.

Befejezésül hangsúlyozta:

— Az idei esztendő, a nehéz nyári—őszi betakarítás arra figyelmeztet, hogy a gazdaságokban nemcsak a jó termést kell megalapozni, hanem be is kell takarítani- azt, ami megtermett a földeken. Ezért is örvendetes, hogy a kiállításon sok olyan új géppel ismerkedhettek meg a szakemberek, amelyekkel gyorsabban, gazdaságosabban lehet betakarítani a különféle növényeket.

Bondor József Párizsban

nyugati • nagyhatalmak, amikor 1949-ben — í«*” rúgva a potsdami szerződés ide vonatkozó po?1' jait — megteremtették a Német Szövetségi K°?' társaságot, talán maguk sem gondoltak arra, hogy tulaj' dóriképpen kialakítanak égy olyan államot, mely gáti* lesz az európai békének és biztonságnak. A másfél év' tizedes adenaueri korszak nemcsak a gazdaságilag s#' pen fejlődő új országot rekesztette ki a világ politiW vérkeringésének, egy részéből, hanem igen gyakran zott merev magatartásával problémákat a nagy nyug'8" partnereinek is.

Adenauer eltűnt a politikai színpadról, s a már aldö* a pátriárkák korát élő politikus hamarosan meg is ha*1: Utána maradt: a hatása, azaz a néhány tucat Politik?1 vezető, aki még ma sem vette észre, hogy egykori ve#' rük szereplésének követése ma már igazi konzervatív!?' mus. Közismert dolog, hogy a német szoeiáldemokrád? opportunista, sőt, az is, hogy a szociáldemokrád® opportunizmusának bölcsőjét Németországban ringatták Mégis: most a szociáldemokraták vezette nyugatnérn®; kormány volt az az erő, mely felmérve az állam ig8® érdekeit, visszaadta a lehetőséget a világnak, azt a le!#' tőségét, hogy a kettészakított Németország — bár két állam — egyaránt vehessen részt a világ nagy ké/ déseinek megoldásában. Nem új a „találmány”, ezér harcolt két évtizeden keresztül az egész haladó Világ. / konkrét lépések megtétele. viszont egy, a realitások^8 nagy mértékben számot vető nyugatnémet kormány1® várt.

Van szovjet—nyugatnémet szerződés, láthatáron bf lülre kerültek egy összeurópai biztonsági konferenfii* körvonalai. Korántsem ilyen kedvező a helyzet mag8' ban Nyugat-Németországban. Az ország hosszú ideif> kormányzó pártja — a Keresztény Demokrata Unió és 11 Keresztény Szocialista Párt — erős parlamenti ellenzék?* alkot. Amint a mostanában megjelent nyilatkozatok!501 kitűnik, sem a volt kancellár Kiesinger, sem Franz. J0' seph Strauss nem adja be egykönnyen a derekát akfc°íj amikor a szerződés ratifikálásáról, törvényre emelésé#1 lesz szó. Tegnapelőtt Gerhardt Schröder, a Keresztén!' Demokrata Párt elnökhelyettese kijelentette; „Németoi" szág érdekében igyekeznünk kell minél nagyobb hasi" not húzni a moszkvai szerződésből!”

A német belpolitikában tehát megindult az erjedés1 folyamat, melynek alapja a realitások tényleges felisn#' rése. Szükséges és törvényszerű ez a folyamat, lehet0' séget teremt Európa egyik nagy államának ahhoz, ho& méltóképpen képviseltesse magát a nemzetközi politikában, hogy saját érdekeit belátva, végre hozzájáruljon/ második világháború áífeos örökségeinek felszámolás»' hoz. Hegyes Zoltán

Bondor József , építésügyi és városfejlesztési miniszter pénteken délután, André Bettencourt, francia szervezési és területfejlesztési miniszter meghívására, hatnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett.

Bondor József francia kollégájának ez év májusában? tett budapesti látogatását vi- í szonozza. Megérkezése után felkereste Albin Chalandon lakásügyi minisztert.

André Bettencourt pénteken este lakásán vacsorát adott Bondor József tiszteletére.

Használjon mérsékeli hangot

A bonni kormány egy szóvivője pénteken megcáfolta egy angoi újság értesülését, amely szerint megvonják a Szabad Európa Rádió NSZK-beH működési engeIría : Andrzej 2übych

83.

Edit nevetett, s közben arra gondolt, hagyha fél is a fronttól ez a főhadnagy, üdvarolni azért még tud.. Méghozzá szépen és határozót-» tán. S hogy ne emelkedjen közéjük ismét a szótlanság fala, nevetve mondta:

— Ahhoz, hogy továbbra is együtt legyünk nem feltétlenül szükségesek az aknák.

— Kitüntetéssel vizsgáztam a tűzszerészség- ből is — mondta a fiú, s Edit szíve megreme- gell. amikor rámosolvgott.

A viaduktőrség őrmestere összefüggéstelenül bőszéit. Vasutas kabátja kigombolva, sapkája, alól vastag sál lógott ki. s egészében úgy nézett ki, mint egy toprongyos öregasszony. De sem Kloss, sem pedig Broch ezredes nem fordítottak rá nagy figyelmet.

—- Reggelfelé történt — magyarázta most az őrmester — pont az őrségváltásnál. Troschke szakaszvezetőt megölték. Gruber lövész! pedig súlyosan megsebesítették. Még szerencse, hogy a fiúk az állomáson meghallották a lövöldözés!

és idesiettek. Csak azt tudnám, hogy hormán tudják az őrségváltás időpontját? Én parancsot adtam, hogy fedezékbe vonuljanak, de hiába. Lőni kellett, s azt sem tudtuk melyik irányból tüzelnek ránk.

— Csak egy robbanás volt —1 mondta Kloss

— A robbanóanyag egy része bedöglött.

— Nem értem, hogy miként juthattak át az aknamezőn — mondta az ezredes. — Vagy egyáltalán nem is aknázták le az ide vezető utat? — fordult kérdőn az őrmesterhez.

— Két napja magam ellenőriztem az utat — mondta Kloss. — Le volt aknázva.

— Azt akarja mondani ezzel, hogy a partizánok ismerik az aknamfező beosztását? — húzta össze a szemét Broch.

— Nincs kizárva, ezredes úr.

Mondani akart még valamit, de a vonatról leszállt fiatal főhadnagy az ezredeshez lépett:

— Ezredes úr... — akart jelenteni, de az öreg leintette.

— Mi van?

— Érdeklődni szeretnék, van-e segítségre szükség?

— Nincs, fiam. Nemsokára indulhatnak tovább.

Az őrmester futott, hogy intézkedjen a vonat továbbhaladásáról. Néhány perc múlva a mozdony egy rövidet Rittyentett, mintha nem akarná túlságosan hangosan az ellenfél tudtára adni, hogy elindulnak.

Amint a vonat elhaladt mellettük, az ezredes megfogta Kloás karját:

— Menjünk mi is — aztán rövid szünet után így folytatta. — Ez már a második robbantási kísérletük. Nagyon fontos lehet számukra.

— Ön csodálkozik ezen? — kérdezte Kloss.

— Ez a legrövidebb út a fronthoz, s ezt ők még nálunk is jobban tudják.

— Igen, mindig közelebb van a front — mondta Broch —, s az ember olykor már el sem akarja hinni, hogy valaha Moszkva alatt álltunk.

— Az aggodalomra nincs ok. A győzelem a mi kezünkben van! — mondta hangosan Kloss, s közben intett a fejével a sofőr irányába.

Az ezredes csak percek múlva, amikor már a motorberregés elnyomta szavukat, csak alifcoi szólalt meg ismét: - •

— Köszönöm, Kloss.

— Az Abwehrnek vigyáznia keli a hadsereg moráljára — mondta Kloss, s elnézően mosolygott.

Befutottak a városbg. Kloss utasította a sofőrt, hogy álljon meg, s elbúcsúzott az ezredestől.

— Van egy ids elintéznivalóm itt — mondta, s tisztelgett a távozóknak.

Szánandóan szomorú vagy, ezredesem — húzta el a száját Kloss, amikor a kocsi tovább ment, s eszébe jutott, hogy milyen gyermeki örömmel fogadta az ezredes az iménti meghívást ma estére. Hogy új esztendőt köszöntsenek, távol a hazától. A front közvetlen közelében.

Kloss a maga módján tisztelte az ezredest Jó tisztnek tartotta, s-rni több: intelligens embernek. Olyannak, áld többet gondolt, mint amennyit el-elszólt a frontról, s visszavonulásról, vagy éppen a Gestapo módszereiről. Kloss azt is tudta, hogy az öreg szereti a fiatalokat, s talán éppen ezért maradt meg „örökös ezredesnek”, holott képességei és kora már a tábornoki rangra is méltóvá tették.

, Megnyújtotta a lépteit. Átment a téren, elsétált a leégett zsinagóga romjainál, s betért egy keskeny kis utcába, s megállt egy sárgára meszelt faháznál, amelynek parányi kirakata fölé az órások szokásos cégjelzése volt kitűzve.

Körülnézett, nincsenek-e járókelők, aztán háromszor egymás után kopogott az ajtón.

*

Nesztelenül nyílt ki az ajtó, s Kloss egy óvóhelyszerű, sötét, nedves szobában találta magát.

Ismerte a teredet. A rejtett kijárati ajtóhoz lépett, ott is leadta a szokásos j'elet, s az ajté itt is megnyílt előtte. Odabent rádióhallgatóval a fején ült egy férfi, s kérdően nézett a belépőre.

— Meg mindig semmi — mondta idegesen Kloss. — Nem értem, hogy hogyan lehet ilyen fontos helyre tapasztalatlan embereket küldeni? Csak vakolatdarabokat robbantanak le a hidpillérröl.

— Zsuzsanna néni azt kéri — mondta a rádiós —, hogy legkésőbb Január hétedikéig végezzünk a híddal.

Kloss elmosolyogta magát, mint az elmúlt években már annyiszor, amikor a „Nagy földiről érkező utasítások alatt olvasta, vagy hallotta a komikus fedőnevet: Zsuzsanna néni.

■— Beszélj meg egy találkát Bartókkal — mondta Kloss a fiúnak, s az asztalra dobot! egy csomag cigarettát, s még mindig vidáman hozzátette:

— Es ne füstölj annyit, mint egy gyárkémény. A birodalom abban megy tönkre, hogy téged látlak el cigarettával.

(Folytátjut)

délyét. A szóvivő közöl#' hogy a SZER működési ént#' délye automatikusan mcL hosszabbodott, rreinthoí? egyik fél sem mondta fel /*' érvényben levő szerződés1. Hivatalos helyen sem cir folni, sem megerősíteni ne/ voltak hajlandók azt a htej hogy a kormány részér?1 felszólították a Szabad Eur°' pa Rádió vezetőségét: has2' náljon mérsékelt hangot / szocialista országok irány8' ban.

Kanyaró elleni védőoltás

Az egészségügyi minis»#! utasítást adott ki a kanya/ elleni védőoltások megsz®/ vezéséről és végrehajtásár01 Az utasítás szerint védő°!' tásban kell részesíteni a»?' kát a gyermekeket, ak>! 1969-ben születtek, valami? azokat is, akik 1968-ban s#1' lettek, s kanyarón még n®1! estek át:, ellene , védőoltás még nem kaptak. Az oltás?' kát szeptember 21—30. 1{Ö' zött végzik el. Akik ebi#1’ az időben az oltásról eim?" radtak, október 5—10. K°'

zött pótlólag kell. hogy me?' kapják az oltást.

Az oltások előkészítése / szervezése a fővárosi, a m/ gyei és a megyei .jogú vár0/ tanács végrehajtó bizottság, egészségügyi szí i k i gazgatí#1 szervének feladata. am?/ ezt a Közegészségügyi J?’ ványügy! Állomás útján I/!' ja el. Az oltásokat a járás1: a városi, illetőleg a vár°s

kerületi 'özegészségüSöT járványügyi szolgálat -ír»' nyitásával és ellenőrzésév0 az általa meghatározott // lyeken és időben, a kijei01 oitóorvosok végzik

Az oltásokhoz csak azt oltóanyagot és oldószert sz®' bad felhasználni, amelyet - célra az Országos Közegé8'4' ségügyi Intézet ad ki.

.

Német realitások