Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-20 / 195. szám
fSZÄK-M ÄGVÄROf?SZÄG 4 Csütörtök, 1970. aug. 20. Sajóbábony és az Északmagyarországi Vegyiművek neve ma már elválaszthatatlan egymástól. A korábbi jelentéktelen, kis hegyvidéki falu napjainkban jelentős ipari település, gyárüzemmel, korszerű lakóteleppel, megváltozott élettel. Másfél évvel ezeló'tt kerekasztal-beszélgetésen vitattuk meg a község, az üzem és a miskolci járás vezetőivel, hogy milyen változást jelentett a nagyüzem jelentkezése a község életében, és mit jelent az üzem támogatása — elsősorban művelődési vonatkozásban — Sajóbábonyban. Megállapítottuk, hogy a gyár rendkívül pozitív hatással volt és van a község fejlődésére, művelődési életének minden ágazatára. ^ . Szönyi Gyula rajza Film jegyzet | Modesty Blase A beszélgetés akkori égjük részvevője, Juza Károly, az Észak magyarországi Vegyiművek igazgatója a közelmúltban részt vett Borsod megye képviselőjeként az országos népművelési konferencián. Módja volt a népművelés országos gondjait megismerni, és a sajóbábonyi helyzetet más üzemekkel ösz- szemémi. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Juza Károllyal a napokban. — Mennyire tartja valónak napjainkban is azt a sajóbábonyi közművelődési képet, amit másfél év előtti beszélgetésünkön kialakítottunk, s milyen képet mutat ma Sajóbábony és az üzem közös művelődési élete? — A korábban kialakított kép ma is valós, helyes. Az Északmagyarországi Vegyiműveknek van kulturális bizottsága, amely a szakszervezet égisze alatt igen komoly erőfeszítéseket tesz a közművelődés fejlesztésére, és ebbe, szűkös lehetőségeinek határán belül bekapcsolódik a vállalat igazgatósága is. Hadd büszkélkedjek el egy friss eredménnyel: klubunk nemrégiben elnyerte a kiváló ifjúsági klub címet. A Déryné nevét viselő üzemi művelődé® házunk sok segítséget nyújt szakmai vonatkozásban is. A fiatal műszakiak és közgazdászok igen értékes gazdasági fejlesztési ankétokat rendeznek, amelyeken a vállalat vezetősége is részt vesz, véleményt nyilvánít. Jónak tartom, hogy ezek az ankétok az esti órákban baráti összejövetelekkel folytatódnak. Pozitív eredményekről adhatok számot a szakoktatás, szakmai ismeretterjesztő filmek és az ideológiai rendezvények látogatottságáról, s azok hatásfokáról. A szocialista brigádok és a KlSZ-alapszerveze- tek részére külön tematika szerint rendezik ezeket a filmvetítéseket, előadásokat., s mindenkor vitával kapcsolják össze. Jelentősen fejlődött a könyvtár és a közönség kapcsolata, több letéti könyvtár létesült, és 14 szocialista brigáddal kötött szerződést a könyvtár az Olvasó népért! mozgalomba való bekapcsolódásra. Az Északmagyarországi Vegyiművek bekapcsolódott o miskolci járási művelődési hetek programjába is. Legutóbb itt nyitották meg nálunk az 1970-es művelődési hetet, a mi szákembereink tartották az előadások egy részét. Véleményem szerint ezek a szakmai előadások is népművelési célokat szolgálnak, mert az emberekben nemcsak kulturális, hanem technikai és politikai szomj is van, és azt kielégíteni magas szakmai szinten a mi közművelődési feladatunk. Hasonlóan kapcsolódik a köz- művelődéshez a Borsod—Miskolc Budapesten című rendezvénysorozatbeli szereplésünk. — Az országos népművelési konferencia megállapításai között elhangzott, hogy a gazdaság, a termelés, a termelékenység és a művelődés közötti összefüggések erősödnek. Hogyan látja ezt a konferencia tükrében? — A konferencián több, gazdasági területen dolgozó ember is részt vett és felszólalt. Többségben budapestiek voltak. Felszólalásaik a sajóbábonyi példát igazolták, ahol, mint azt másfél évvel ezelőtt is megállapítottuk, igen jó törekvések tapasztalhatók az egységes népművelési program megvalósítására. Örömmel hallottam a konferencián, hogy a budapesti gazdasági vezetők a világváros lehetőségei között is súlyt helyeznek dolgozóik művelődési igényeinek felkeltésére *ís kielégítésére. Ez elgondolkoztatott, vajon mi eleget teszünk-e itt, Sajóbábonyban a ránk háruló feladatoknak, kielégítjük-e valóban az igényeket, lépést tartunk-e azok fokozódásával? A szakmai képzést az előbbiekben részben már említettem, és úgy érzem, hogy a konferenciának a termelés és a művelődés közötti összefüggésre vonatkozó megállapítása szinkronban van a mi, gyáron belül és a lakótelepen végzett művelődési tevékenységünkkel. — A tárgyi feltételekről szólva a konferencián az is hangot kapott, hogy a vállalatok és egyéb közületek törekedjenek a kulturális alap folyamatos növelésére, célszerű felhasználására, cs saját dolgozóikon kívül az állami közművelődési feladatokból való résztvállalással járuljanak hozzá az adott település fejlesztéséhez. Sajóbábonyban már jó törekvésekkel találkoztunk ebben a vonatkozásban. — Adottságaink, sajátosságaink, feladataink több irányú tevékenységre kell, hogy ösztönözzenek minket, mert Miskolc közelsége ellenére, nekünk Sajöbábonnyal, a kis településsel kell számolnunk, ahol dolgozóink többsége lakik. Amit eddig tettünk, á konferencia célkitűzésével találkozik, ez mind a részesedési alapon, mind egyéb tevékenységünkön keresztül bizonyítható. Kis, vidéki település vagyunk, keskenymozi- val, klubbal, gyártelein művelődési házzal, és mint már említettem, sok szép eredménnyel büszkélkedhetünk. De feltétlenül szükségesnek látszik egy lakótelepi művelődési ház. Ez közérdekből táplálkozó igény. Ezt eddig nem tudtuk megvalósítani, s alighanem sok időbe is telik még a megvalósítás. Elkészült Sajóbábony 25 éves rendezési terve, s ebben a kulturális centrum képe is benne van. A IV. ötéves tervben 30 millió forintot fogunk Sajóbábonyban lakásra költeni. Ha a megyei tanács is segítene minket, már ebben az első öt évben megvalósulhatna a művelődési intézmény megteremtése is. Községünk még nem nagyközség. Szeretnénk, ha az lenne, sokat várunk egy ilyen közigazgatási változástól, mert akkor önállóságával, fejlesztési alapjával többet segíthetne önmagán közművelődési vonatkozásban is. Az urbanizálódás feltétlenül segítené a közművelődési élet fejlesztését. — Milyen gondolatok foglalkoztatják most elsősorban közművelődési vonatkozásban, a konferencia után? — Az országos népművelési konferencia számomra igen sok tapasztalattal szolgált, és iránymutatását természetesen magamévá tettem. Jelenleg az a kérdés foglalkoztat, vajon milyen mélységű legyen közművelődési tevékenységünk, fennállnak-e egészében azok az igények', amelyeket ki akarunk elégíteni, mert az anyagi oldaláról megközelítve e kérdést, nem közömbös, miként gazdálkodunk, nem adunk-e ki megalapozatlan igények kielégítésére fölöslegesen súlyos pénzeket? Mire, mennyit költsünk? Fontos kérdés szerintem, napjainkban. Töprengek azon is, vajon a népművelésben való aktív részvétel nem csökkent-e? Nem túlzottan jelentkezik-e bizonyos fokú anyagiasság a közreműködésben? A konferencia feladatai hosszú távra szólnak, sokat kell töprengenünk a megvalósításon. ííj iskoíákj kollégiumok A megye évről évre gyarapodó új létesítmény-hálózatában rangos helyet foglalnak el az új iskolák, kollégiumok. Az anyagi erőforrások megszabta lehetőségek okos felhasználásával számos, ilyen jellegű létesítmény születik meg Borsodban is, emeljenek tervezéséről, építé- [ sérül, átadásáról lapunkban j gyakran tudunk hírt adni. Természetes, hogv tovább- ( ra is sok a tennivaló, számos terv, elképzelés vár megvalósításra. Jelenleg megyénk középiskolai tanulóinak 28,2 százaléka élvezi a diákotthonok kollégiumok előnyeit. Ez az arány, az országos ellátottság átlagánál jóval kedvezőbb, de a negyedik ötéves tervben továbbra is szükséges az újabb diákotthoni férőhelyek megteremtése. A számítások szerint ebben a tervidőszakban körülbelül 400 férőhely megteremtése szükséges különös tekintettel a kazincbarcikai, a leninvárosi igényekre. Encsen mintegy 30 személyt befogadó diákotthon létrehozását tervezik, egy épület átalakításával. A tervidőszakban tovább növelik az általános iskolások napközi otthonos ellátását. A városokban, a kiemelt településeken, a körzeti iskolai székhelyeken több helyen is új iskolákat építenek. A tervek valóra váltása után nagymértékben javul a napközi otthonos ellátottság. A nyugati világban egykor híres James Bond kémfilm- sorozatok nálunk ugyan nem ismerlek, de a krimik és kémfilmek paródiái mindig nagy közönségsikerre számíthatnak. Ez a közönségsiker még inkább biztosítottnak látszik, ha e paródiák szerepeiben jól ismert filmsztárokat láthat viszont a néző. A most műsorra kerülő színes angol film, a Modesty Blase Ilyen szórakoztatással szolgál. A főszereplők között találjuk például az egészen más jellegű szerepekből ismert olasz viíághírességet, Monica Vit- tit, egyik partnerét meg a nem kevésbé híres angol filmszínész, Dirk Bogarde személyesíti meg. A szuperhősök karikatúrája mozog előttünk a roppant szexepiles Modesty (Monica Vitti) alakjában, s a körülötte kavargó történet váratlan, vagy más esetben korábbi kémfilmekből gy8' nított fordulatai olyan száguldó tempót diktálnak 8 mese sodrának, hogy ugyan- csak nehéz azt követni. D6 talán szükségtelen is. hiszen paródiát látunk, bevallottam lehetetlen szituációkat, a realitás talajáról messze elrugaszkodó mozzanatokat. Egf 50 millió font értékű gy®' mánt után folyik a hajsza* s mint ilyenkor szokás, különféle kémcsoportok, szervezetek állnak egymással szemben. Folyik az üldözés földön, vízen, levegőben, 8 korszerű technika legfejlettebb eszközeinek és a határtalan fantázia szülte lehetőségeknek felhasználásával- összességében jó kétórai kellemesen izgalmas szórakozást jelent a műfaj kedvelőinek. Laura szerelme A fiatal Serban Crean(Ja román rendező első filmjével jelentkezik a magyar mozik vásznán. Mint elsőfii' mes fiatalnak, gondolatvilágát természetesen korosztályának problémái foglalkoztatják. Egy kisvárosi szerelmi háromszög története Pe' reg valójában előttünk, de az alkotó ennél többet szeretne elmondani a hároú1 fiatalt körülvevő társadalom' ról. Szándéka csak kis rés*' ben valósul meg. A romár katonaélet apró mozzanata1 színesek, érdekes képet les- lenek a mai román falus* életről azok a képsorok* amelyek az egyik fiú mű' velődési igazgatói munkája* érzékeltetik, egészében azon' ban a film a mesterkéltséü érzetét kelti a nézőben. A sárga tengeralattjáró Erről a filmről keveset le' hét és kell mondani. Színe8, zenés amerikai rajzfilm 8 Beatles-együttesről. Ügy *s mondhatnánk: felnőtt fiat8' lóknak szóló mese film. A már jól ismert zeneszámok köré kanyarított mesécske aligha fogja zavarni af együttes muzsikáját kedvel0 nézőket, a muzsika színvonalát az együttes fémjelzi, ,s talán az sem lesz zavaró- hogy az ismert személyen helyett jól rajzolt karikatúrák mozognak a vásznon. A film nem egészen friss, ó® a benne hallható számok népszerűsége közömbössé teszi a készítési idejét. Jól szórakoztatja a beat kedvelőit(bm) Benedek Miklós Kollégiumba készülnek / Szeptember 1-én Mezőkövesden új kollégium nyitja meg kapuit A megye legkülönbözőbb településeiről, hatvan nyoLcadik általánosba járó fiú költözik be a kollégiumba. Valameny- nyien fizikai dolgozók gyermekei, olyanok, akiket képességeik, tehetségük alapján választottak ki. © A léckerítés mögött, a pázsitos udvaron hárman dolgoznak. — ítt laknak Nagyék? Mosolygós arcú asszony siet előre. — Itt, itt, kerüljön csak beljebb! — A fiuk miatt jöttem. Az asszony arcán öröm fut át. — Csak nem azért, mert felvették a kollégiumba? Egy percnyi szünetet tart, aztán hozzáteszi: — A tehetséges gyerekek kollégiumába. Sajnálkozik, hogy István épp nincs otthon. Sárospatakra ment be a gyógy- i szertárba. — Jaj. de fog örülni, ha megtudja, hogy keresték. Igen, már hallottunk, a cigándi tanító mondta meg. Biztos megérkezik a papír is nemsokára. Nagy Sándor, az édesapa is abbahagyta a munkát közben. — Mozdonyfűtő vagyok, Tiszaka- rádról Szerencsre járok be. Nehéz munka ez, nehéz kenyér. A fiunk, reméljük többre viszi. A kislányunk is tovább tanul, már harmadikos az újhelyi közgazdaságiban, öt is tovább akartuk taníttatni. Csak még azt nem tudtuk eddig, hogy hol. — Ezek szerint nem bánják, hogy elmegy itthonról. — Egy évvel korábban, mint gondoltuk. Szokatlan lesz, csendes lesz a ház. De hát mit meg nem tesz az ember a gyerekéért? — mondta Nagy Sándor. Az édesanya arcán, egy pillanatra, de igazán csak egy pillanatra szomorúság fut át — Hát nehéz lesz. Bőszen olyan eleven gyerek! Aztán mintegy önmagát is biztatva, folytatja: — De kollégiumba kerül! Ugye, ott nagyon vigyáznak majd rájuk? Mert az nagy megnyugvás. Amikor először szóba került, hogy elmegy, sírtam, ö meg azt mondta nekem: ne bánatodban, hanem örömödben sírj, anyukám. Ilyen gyerek. — Nem sajnálja a barátait? — Egy kicsit talán, de hát hazajön ő még. A nyáron elment dolgozni, először életében. Háromszáz forintot keresett. Kipótoltuk, vettünk egy nadrágot, meg egy pulóvert. Vigyen magával újat is. e A cigándi Térjék Pisti is a szerencsések közé tartozik, öt is felvették a mezőkövesdi kollégiumba. A kis ház hűvös szobájában majdnem teljesen együtt volt a család. Csak a családfő, Térjék István hiányzott, ő épp a termelőszövetkezetben dolgozott. — Hiányozni fog a gyerek —-kezdte a beszélgetést Térjék mama. — Sokat segített itthon, bár az iskolában is sok dolga volt. De ha hazajött, akkor csak elszaladt a boltba, vagy felvágta a fát. ö a legkisebb. Hogyne hiányozna! Azután, mintha feledtetni akarná, amit mondott, folytatja: — De azért nagyon örültünk neki. Nemcsak azért, mert megtiszteltetés, hogy felveszik, hanem azért is, mert így biztosan rászorítják a tanulásra. — Mondd csak, Pisti, mi szeretnél lenni? — Hát .1; elektroműszerész. De, ha sikerül továbbtanulni, akkor elektromérnök. — Az még sok év tanulást jelent ám! A gyerek az anyjára nézett. — Tudjuk. De ha tehetsége van iá, akkor tanuljon. Csak tanuljon. — Mezőkövesd egy kicsit messze van Cigándtól... — Havonta egyszer majdcsak hazaengedik őket. Meg, ha úgy alakul, mi is meglátogatjuk. — Nem sajnálod a barátaidat? — Nem leszek rajta a tablón. De Cigándról megyünk néhányan, nem lesz mindenki idegen. Ott is lesznek barátok, nem vagyunk remeték. Pisti mosolyog. Igaz, kicsit fájlalja, hogy legjobb barátjának nem sikerült a vizsgája, de azért a gyerekiélek hamar vigasztalódik. Már tervezget. S készül a kollégiumba. — Űjabban már maga mossa a zokniját —, meséli nevetve édesanyja. — Nem akartam hagyni, de azt mondta, hogy ott nem várhatok majd anyura. Azért ugye, mosnak majd ott rájuk? — Nem lesz nagy megterhelés a családnak? Tagadóan int a fejével. — Ruha Itt is kell rá, meg azt mondták, hogy nem kerül sokba. Azt a kis pénzt, amit zsebpénznek adunk, ki lehet bírni. Az ő érdekében. © Hogy is mondták a szülök? Mit meg nem tesz az ember a gyerekéért. A mezőkövesdi általános iskolai tehetséges gyerekek kollégiumában hatvan gyerek él majd egy esztendeig. Azért létesült a kollégium, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulását segítse. A feltételeket | megteremtették hozzá. Nekik most már csak bizonyítaniuk kell. Csntorás Annamária Közművelődés. a gyárkerítés két oldalán
