Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

Csütörtök, 1970. axtg. 20. ÉSZAK-MAGYARORSZ ÄG % Helyünk és hírünk E zer esztendőt es benne huszonötöt ünnepiünk. Ezer esztendeje szüle­tett az államalapító István király és huszonöt esztendő- Vel ezelőtt kezdődött az új államalapítás. Nem eröltetet- ten vonunk párhuzamot, ha ?zt mondjuk, hogy István Király éppen úgy a kor pa­rancsának tett eleget az aK- |'ori Európába való beillesz- p*déssel, ahogyan az új ál­omalapító, a hatalomra ke­félt nép is a kor szavára hallgatva csatlakozott az em­beriség jövőjének mai leté- ternényesei hez, a haladó ^ölthöz. A maga korában István, a mi kitágult vilá­gunkban a nép szolgálta és Szolgálja a nemzet fennma- ' adását és boldogulását a tör- ’'inelem szavának megértésé­vel. folytathatnánk a párhuza­mtól azzal, hogy Istvánnak ls>. a dolgozó népnek is ke- mtetiy, olykor kegyetlen küz­delmet kellett vívnia a múlt, a maraddság erőivel, de ő is, a nép is győzött, mert nem Szembeszegült, hanem lépést 'ártott a kor áramával. Ehelyett azonban szóljunk 'bőst arról, miként biztosítja a szocialista Magyarország dolgozó népének békés építő- 'bunkáját, a magyar nép Nemzeti függetlenségét a s*ocialista országokhoz fűző­dő viszonyunk talpköve, a Proletár internacionalizmus *s a más társadalmi rend­szerű országokkal fenntar- tett kapcsolatainkat jellemző békés egymás mellett élés Politikája. Európában több mint ne­gyedszázada hallgatnak a rpgyverek és ez annak kö- szönhető, hogy a szocialista '’ilágrendszer és benne a Szovjetunióval együtt az Európai szocialista országok bj nemzetközi erőviszonyokat teremtettek. A Magyar Nép- köztársaság, mint a szocia­lista világrendszerhez hű or­szág, az új erőviszonyok ki- biakításának egyik részese, ^mmi sem állíthatja meg a haladás nemzetközi erőinek ’ovábbi növekedését, ha a szocialista országokban si­kerrel épül az új társadalmi rond és a szocialista országok Megőrzik és szorosabbra fű­zik egységüket. Ezt követeli a világpolitika legégetőbb Kérdéseinek mielőbbi megol­dása is. Nem vitatható, hogy ha ma biztatóan alakul az összeurópai biztonsági érte­kezlet előkészítése, átmeneti tűzszünet jöhetett leire a Közel-Keleten, és fennaka­dással ugyan, de tárgyalnak Párizsban az indokínai hábo- i óban érdekelt felek, akkor ez a szocialista világrend- szer létének, erejének, a vi­lágpolitikai realitások lassú., de lel tartózta thatatlan érvé­nyesülésének köszönhető. A Magyar Népköztársaság külpolitikája tevékeny és el­ismerésre méltó szerepet vál­lal a világ békéjét és az em­beriség boldogulását érintő legfontosabb kérdések megol­dásának előmozdításában. Azért teheti ezt, mert hazánk nemzetközi tekintélye az el­múlt esztendőkben megnőtt, szava súllyal esik latba min­den nemzetközi fórumon. Nemzetközi tekintélyünk azért növekedett meg, mert belső rendszerünk szilárd, népünk egységes és nemzet­közi politikánk szilárd alap­elve egyfelől a proletárinter- nacionalizmus, másfelől a bé­kés egymás mellett élés. Elvi engedményeket sohasem tet­tünk, kétes babérokra soha­sem áhítoztunk. A politikai életünket, szo­cialista építőmunkán­kat immár másfél év­tizede irányító Magyar Szo­cialista Munkáspárt az el­múlt esztendőkben dereka­san kivette részét a szocia­lista országok, a kommunista és munkáspártok egységének szilárdításáért folyó küzde­lemből. Budapest színhelye volt a forradalmi munkás­pártok több találkozójánál:. Hasonlóképpen fontos szere­pet játszott és játszik a Ma­gyar Népköztársaság az euró­pai biztonsági értekezlet elő­készítésében. Az előkészítés első okmánya Budapesti Fel­hívás néven látott napvilá­got, Külügyminiszterünk szá­mos európai szocialista és tő­kés országban tett látogatá­sával, több európai külügy­miniszter budapesti vendég­látásával és a találkozások alkalmával lefolytatott tár­gyalásokkal egyengette és egyengeti az értekezlet elő­készítésének útját, Ugyanígy játszik szerepet a magyar külpolitika mindenütt, ahol képviselői jelen lehetnek: az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében, a genfi leszerelési tár­gyalásokon, az ENSZ Euró­Hal év távlatából gyártáshoz szükséges nagy mennyiségű földgázt a Ro­mán Népköztársaság biztosí­totta. Az első műtrágya megjele­nése óta hat év telt cl. Hat kemény, sikerekben, eredmé­nyekben gazdag esztendő. Nem egy helyen elhangzott már az a megállapítás, hogy az ország legjobban üzemelő műtrágyagyárát mondhatják magukénak a TVK dolgozói. Már a próbaüzemeltetés során kitűnt, hogy kellő lele­ményességgel. különböző mű­szaki megoldással, változta­tással a névleges kapacitás­nál jóval nagyobb termelési eredményeket lehet elérni. A gyárat eredetileg évi 100 ezer tonna ammónia előállítására tervezték. Az időközben vég­rehajtott intenzifikálás, majd az ezt követő gyárbővítés eredményeképpen ma már kétszeresét termeli az 1065. évinek. F ennállása alatt olyan kimagasló sikereket produkált a TVK mű­trágyagyára. amelyekről az országhatáron túl is csak a legnagyobb elismeréssel be­szélnek a szakemberek. pai Gazdasági Bizottságában és nem utolsósorban a szo­cialista országok nemzetközi szervezeteiben, a Varsói Szerződésben és annak poli­tikai tanácskozó testületében, vagy a kétoldalú eszmecseré­ken. A magyar dolgozó nép szá­mára világos, hogy amikor a magyar külpolitika a mai nemzetközi élet legfontosabb kérdéseinek megoldásán fá­radozik, egyúttal a szó leg­igazibb értelmében nemzeti érdekeket is képvisel. Kell-e magyarázni, hogy számunkra is létkérdés az európai biz­tonság, és — bár földrajzilag tőlünk távol eső területekről van szó — érdekeltek va­gyunk mind az indokínai, j mind a közel-keleti háborús | konfliktus békés, a földrész | népeinek jogait tiszteletben J tartó megoldásában. Nemzeti I ügyünk minden nép nemzeti | függetlensége, az önrendel­kezési jog általános elisme- rése, a be nem avatkozás el­vének tiszteletben tartása, mert ezek nélkül nem élhet békében egyetlen nép. a ma­gyar nép sem. Ezen belül a magyar kül­politika képviseli a Magyar Népköztársaság sajátos érde­keit, ezek azonban nincsenek és nem is lehetnek ellentét­ben a közös érdekekkel, és érvényesítésük sohasem csor­bítja más népek jogait. Nem­zeti érdekeinket szolgálják kiterjedt diplomáciai kapcso­lataink és azok a lépéseink, amelyek a kapcsolatok javí­tását szolgálják a velünk szomszédos, vagy tőlünk tá­volabb eső tőkés országokkal. Ugyanígy nemzeti érdekein­ket szolgálja a harmadik vi­lág országainak erőinkhez mérten nyújtott támogatás, és a velük vállalt szolidaritás is. elszabadulásunk, szabad í életünk huszonötödik évében, népköztársasá­gi alkotmányunk kikiáltásá­nak huszonegyedik évfordu­lóján bízvást mondhatjuk, hogy helyünk és hírünk van a világban. Helyünk szilárd, mert a haladás erőihez tarto­zunk, hírünk jó, mert siker­rel építjük a szocialista tár­sadalmi rendet, hű szövetsé­gesei vagyunk a szocialista testvérországoknak és kor­rekt partnerei mindazoknak, akik velünk együtt vallják a különböző társadalmi ’ rend­szerű országok békés egy­más mellett élésének elveit. Darvasi István Fotóriporterünk még' tegnap délelőtt 11 órakor készítette felvételét a miskolci díszszökő- kútról. Alig pár órával később, délután négykor pedig már gyepszőnyegtől körülfogva, tel­jes díszében pompázott a város új büszkesége. (Fotó: Szabados Gy.) igények és távlatok az építőiparban Bármerre is járunk a me­gyében, lépten-nyomon ki­sebb-nagy óbb, vagy éppen roppant méretű építkezéseket látunk. A korábban üres te­rületeken, vagy sivár lakó­negyedekben gomba módra nőnek, szaporodnak a hatal­mas lakó- és toronyházak. Bátran állíthatjuk, hogy egyetlen év alatt többet épí­tünk, alkotunk, mint. 1945 előtt egy, vagy több évtize­den át. S mégis a lakosság körében, a különböző fóru­mokon meglehetősen sokszor foglalkozunk az építő- és az építőanyagipar gondjaival. Korábban a megyei pártbi­zottság tanácskozásra hívta össze a gondok megoldása vé­gett a tervező, beruházó és kivitelező vállalatok, szövet­kezetek vezetőik Az elmúlt héten pedig a pártbizottság két osztályának szervezésé­ben építőipari aktívaértekez­letet tartottak Miskolcon. Mi. ennek az oka? Építőiparunk helyzete Az építőipar a legdinami­kusabban fejlődő népgazda­sági ág. Két évtized alatt kapacitása ötszörösére fejlő­dött. Losonczi László, a me­gyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának he­lyettes vezetője az aktíván tartott tájékoztatójában el­mondotta, hogy Borsodban 26 ezer ember dolgozik az építő­iparban. Az építőipar termelése har­madik ötéves tervünk első két évében több mint 40 szá­zalékkal nőtt. 1968-ban visz- szaesett, de tavaly már 10 százalékos fejlődés mutatko­zott. Jelentősen nőtt az épí­tőipar gépállománya és an­4 Borsodi Vcgyikomhinátban nak teljesitóképessege. Az utóbbi 1969 végéig — 1960- hoz viszonyítva — 146 száza­lékkal nőtt, s a teljesítmény megközelíti a 48 ezer lóerőt. A géppel végzett földmunka aránya az utóbbi négy évben 58-ról 79 százalékra emelke­dett. A hatvanas évek elején a középblokkos építési mód volt a legkorszerűbb, s ma már az állami lakások há­romnegyede paneles szerke­zetű. Egy lakás építése négy és fél napra zsugorodott le. Feszültség és okai Gondjainkat az okozza, hogy rendkívül megnőttek az építőiparral szemben támasz­tott igények, s az említett, szervezetek nem mindenben tudnak annak eleget tenni. Tavaly félmilliárd, az idén 800 millió forint értékű mun­kát- nem tudtak elvállalni. Az építőipar elmaradottsá­gára utal, hogy amíg a me­gye lakossága az országénak 8 százaléka, a beruházási ré­szesedés 8—10, a helyi építő­ipar építési és szerelési tevé­kenysége mindössze 5 száza­léka az országosnak. Az aránytalanságot ellensúlyoz­za. hogy más megyében szé­kelő vállalatok is dolgoznak itt. tevékenységük azonban csökkenő tendenciájú. A kró­nikus kapacitáshiány ellen- súlyozására a tsz-ek az el­múlt évben beruházásaik 47 százalékát már saját vállal­kozásban készítették el. fl létszámról Az építőipar munkáját erő­sen befolyásolja a létszám- hiány. A megye építőipará­ban az elmúlt négy évben 35 százalékkal növelték a lét­számot. S bár az emelkedés gyorsabb az országosénál, mé­gis még mindig kevesebb a szükségesnél. A létszámnöve­kedés együtt jár a munka­erő-mozgással. S bár a hul­lámzás csökkenő tendenciájú, egy év alatt a dolgozók egy­ötöde mégis kicserélődik. Az új technika, technológia más követelményekkel lép fel. A házgyári épületeknél már nem a kőműves játssza a legfőbb szerepet, hanem a szerelő szakmunkások, uni­verzális szakemberek. A mun­kások aránya nőtt a gépke­zelő-, a szállító-, a szak- és szerelőipari szakmákban, ugyanakkor csökkent a ma­gasépítőiparban. Gondot okoz, hogy olykor laza a munka- fegyelem. Jellemző, hogy a munkahét több helyen leg­feljebb négy és fél napos, de van, ahol csak három napból áll. Pénteken délben sok he­lyen abbahagyják a munkát, és csak hétfőn délben térnek vissza, esetleg csak kedden kezdenek a folyamatos mun­kához. Feltételezhető, hogy a munkafegyelem lazasága az oka annak, hogy ez év első felében 300 ezer óra volt a túlóra, 36 százalékkal több a tavalyinál. a tennivalókról Ha gondokról beszélünk, szólnunk kell arról is, hogy olykor nem kielégítő az anyagellátás, és hogy az épí­tőipari vállalatok meglehető­sen elhanyagolták a gépesí­tést Az elmúlt két év ben fej­lesztésre nem igényeltek bankhitelt volt vállalat amely a rendelkezésre álló fejlesztési összeget sem hasz­nálta fel. Ezt lehet magya­rázni olyasmivel, hogy a sza­bályozók sem ösztönöztek megfelelően erre, de a kö­nyörtelen valóság az, ha az építő vullalalok nem-fordíta­nak következetesen nagy fi­gyelmet a fejlesztésre, a gé­pesítésre, rövidesen igen ne­héz helyzetbe jutnak. Az igé­nyek a IV. ötéves tervben még jobban fokozódnak, s ennek csak magas színvona­lon gépesített gyorsan fej­lődő építőipari szervezetek bírnak eleget tenni. Igazolja ezt az. hogy a IV. ötéves terv­időszakában mintegy 30 szá­zalékkal több lakást kell megépíteni. Mik a kívánalmak? Minde­nekelőtt még jobban össze kell hangolni az igényt a megvalósítással. Az eddiginél jobban kell törődni az építő­ipar műszaki fejlesztésével. A feladatokhoz mérten 15 százalékkal akarják növelni az, építőipari dolgozók szá­mát. Ez következetes bér- és munkaerő-gazdálkodási tevé­kenységet igényel, és azt, hogy fokozatosabban kell tö­rődni az emberek nevelésé­vel. tudásának fejlesztésével. A IV. ötéves tervben, elő­zetes számítgatások alapján a beruházások 25—40 száza­lékos fejlődésével lehet szá­molni. Ez azt jelenti, hogy a megyei építőipari szerveze­teknek évente mintegy 10 százalékkal kell növelniük termelésüket. Üj építő válla­lat létrehozására nem kerül sor, így a meglevő kapacitást, erőt kell felfejleszteni. A fejlődés gondjai ezek. Építőiparunk az elmúlt ne­gyedszázadban, a jelenlegi ötéves tervben igen sokat fejlődött, lebilincselően szép és nagy feladatokat oldott meg. Ebből következtetni le­het. hogy az erőforrások számbavételével, felhasználá­sával, műszaki fejlesztéssel, az emberekkel való fokozot­tabb gondoskodással sikere­sen zárja a harmadik ötéves tervet, s megfelelően felké­szül a még nagyobb erőfeszí­tést kívánó új tervidőszakra. Csorba Barnabás E zerkllencszázhatvannégy augusztus 20-a jelentős dátum a Tiszai Vcgyi- koiu binát életében. Ezen a tápon. alkotmányunk ünne- [ten gyártotta )c az első mií- teágyál a TVK. Igaz, az eh- **e* szükséges ammóniát meg a B\’K-tóI vásárolta a válla­it, de az első lépést megtet- ^ a próbaüzemeltetés sikc- Téérl. Egyúttal egy hatalmas beruházás megvalósulását je­lentette a műtrágyagyártás n,e8kezdcsc. A TVK vitathatatlanul a " ötéves terv egyik legna­gyobb vegyipari létcsítmc- amelyre joggal büszkék Tegyünk. Minden tekintetben “T sikerült beruházás. Egy- eszt, mert határidő előtt cl- I-*Ölt, másrészt mert az Előirányzott keretösszegen teái» valósult meg. . A kombinál létrejötte azért *s jelentős számunkra, mert szocialista országok — így '««sorban a Szovjetunió — sszcfogásával épült fel. Is- "Öeretcs, bogy a gyáróriás szovjet tervek alapján, szov- j * berendezésekkel és szov- jEl szakemberek segítségével ^fcölt cl, míg a műtrágya-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents