Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-05 / 156. szám
Vasárnap, T970. július 5. ÉSZAK-MAGYARORSZÁC 3 A pártdemokrácia borsodi tapasztalatai Megyei pártbizottság! ülés foglalkozott a fontos témával A demokrácia pontos, szó szerinti fordítása — népuralom. Ha azonban megvizsgáljuk miként, milyen formákban érvényesült eddig ez az uralom, azt állapíthatjuk meg, hogy koronként és társadalmakként mást értettek népen, amely az uralmat gyakorolta, és ugyancsak eltérőek voltak azok a társadalmi csoportok, osztályok és rétegek, akik felett ez a hatalom megvalósult. A kapitalista világban népuralomról nem lehetett, és ma sem lehet beszélni. Arról viszont igen, hogy még a Icgdemok- ratikusabbnak kikiáltott demokratikus országban is a tőkések osztatlan hatalma valósul meg a dolgozó tömegek fölött. A szocialista országokban alapjaiban más a helyzet, itt már valóban a dolgozók uralkodnak. A demokráciát tehát mindig úgy kell vizsgálni: kinek az érdekeit szolgálja, és kivel szemben. Ez a demokrácia igazi társadalmi tartalmának hiteles mutatója. Napjainkban, s főleg a szocialista országokban, vizsgálat tárgyát képezi az is, hogy bizonyos területeken hogyan érvényesül a demokrácia. Ennek alapján beszélünk párt-, üzemi, szövetkezeti stb. demokráciáról. A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén a pártde- mokráeia borsodi tapasztalatait és továbbfejlesztésének lehetőségeit tették mérlegre. Megállapítást nyert, Dojcsák János elvtársnak, a megyei Pártbizottság titkárának, a napirendi pont előadójának szóbeli kiegészítésében, s ezt dokumentálta az előre, írásban kiadott anyag is, hogy a pártdemokrácia fejlődése megyénkben összességében “Pozitív. A pártéletben egyre hatékonyabban érvényesülnek a lenini normák, a demokratikus centralizmus, a szervezeti szabályzat alapelvi. A választás demokratikus vonásai erősödtek, a vehető szervek munkastílusában fejlődnek a demokratikus vonások. A párttagság többsége egyre jobban részt v®sz a párt politikájának Makításában és végrehajtásában: a választott pártszervek tagjai az egyenjogúság, a személyes felelősség, a kollektív vezetés elvei alapján tevékenykednek; a munkában ösztönzést nyer a pártszeríi bírálat: minden pártszerv — a felső szervek határozataival összhangban — önállóan dönt a helyi kérdésekben; a testületi üléseken szabad légkör van. s többségében alkotó a vita. Megfogalmazódott a pártleszthetők. A gyakorlati életben azonban mindez nem érvényesül ilyen egyértelműen. A helyes szemlélet és a mindennapi következetes munka mellett, szinte minden pártbizottság területén tapasztalhatóle. torzulások is. Ózd város és Szerencs járásban például egyes alapszervezetek tagjai döntéseik megváltoztatását vagy módosítását — a felsőbb szervek által — a pártdemokrácia megsértésének tekintik. Egyes párttagok részéről előfordul olyan igény, hogy minden kérdést minden pártfórum tárgyaljon meg, és határozat csak akkor szülessen, ha azzal a párttagság többsége egyetért. A mezőkövesdi és a sátoraljaújhelyi járás területén — főleg az idősebb párttagok — „túl szélesnek tartják” a pártdemokráciát, és „határozottabb” politikát igényelnek. A pártdomokrácia helyes értelmezésének alátámasztására mérlegre tette az írásos anyag a párthatározatok meghozatalának körülményeit, azok végrehajtását, A pártbizottságok fokozódó gondot fordítanak a határozatok előkészítésére, meghozatalára, a végrehajtás megszervezésére, a tájékoztatásra és az ellenőrzésre — szögezte le a tok végrehajtásánál abból is, hogy az alapszerevezeti -vezetőségek egy része gyenge. Egyes párttagok nem tanúsítanak kellő aktivitást a határozatok végrehajtásában sem. inkább azon tűnődnek, miért nem lehet azt végrehajtani. Tapasztalható, hogy egyes párttagok nem foglalnak állást, hanem utólag, illetékleien helyen kritizálják a hozott határozatokat. Párthatározatunk végrehajtásának elmulasztásáért egyébként a megyében az utóbbi három évben 38 párttagot vontak ie- gyelmileg felelősségre. Súlyának megfelelően szerepelt az a tény a pb-ülésen, hogy a pártvezetés a politika kialakításában általában kikéri a párttagság véleményét. Az alapszervezeteket munkabizottságok keresik meg, a területet érintő kérdések megítélésekor. Ez a módszer az MSZMP IX. kongresszusára való felkészülés alkalmával szilárdult meg. Meghonosodott ez a gyakorlat a tanácsoknál, a szakszervezeteknél, a KISZ-nél, és más szerveknél is. A párttagok többsége leginkább konkrét, főleg termelést érintő kérdésekben egyénileg és kisebb csoportokban mond szívesen véleményt. Párttagságunk elvárja, ha véleményt kérnek tőle. a pártszervezet is adjon rendszeres tájékoztatást. Megyénkben nincs különösebb probléma e téren. A helyi pártvezetés nyíltsága, demokratizmusa egyre, jobban érvényesül. A pártvezetőségek. végrehajtó bizottságok rendszeresen beszámolnak a választott pártszervezetnek a határozatok végrehajtásáról, a szervezeti változásokról. Vannak alapszervezetek, amelyek havonta, kéthavonta tartanak taggyűlést. (Az Ózdi Kohászati Üzemek, a Diósgyőri Gépgyár, a Lenin Kohászati Művek és még több üzemi pártszervezet.) Ez a kis létszámú, gyenge alap- szervezeteknél még nem ilyen rendszeres. Fodor László (Folytatjuk) A tudománypolitikai irányelvek szellemében !kik a jövőt is tervezik • Koncentrált fejlesztés • Széles körű kapcsolatok • Kockázat és siker Amikor megjelent a párt Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelvekről szóló határozata, a BVK- ban is egyenesebb mederbe, még jobban megalapozott körülmények és feltételek közé került a kutatási, fejlesztési tevékenység. A vállalatnál ilyen irányú törekvés korábban is volt, ami elsősorban technológiai módosításokra és korszerűsítésekre vonatkozott. Ehhez mindig is igyekeztek biztosítani a megfelelő légkört, az alkotó munka feltételeit. Csak helyeselhető és jó dolog az, hogy ha valamilyen kutatási feladat meghaladja a gyári kollektíva erejét, akkor kapcsolatot keresnek az egyetemekkel és a kutatóintézetekkel. Az utóbbi években hat iparági és két akadémiai kutató- intézettel, valamint három egyetemmel volt és van kapcsolata a BVK-nak. A múlt évben hosszabb távra szóló szerződést kötöttek ezekkel az intézményekkel. A kutatómunka fejlesztése érdekében közgazdasági csoport van alakulóban a vállalatnál, elkészítették a termék-családfát, s a kutatás eredményeként növelte a gyár a műanyag késztermék termelését. A kutatók és segéderőle aránya a BVK-ban 1:2-höz, ami lényegesen jobb az országos átlagnál, ahol az arány 1:1,42-höz. Ez lényeges dolog, hiszen a kutatómunkának vannak részfeladatai is, amit megfelelő segéderő nélkül maximális biztonsággal és sikerrel nem lehetne megoldani. Jól felszerelt laboratórium segíti a kutatási tevékenységet a vállalatnál, ahol szintén országos átlag feletti az épületek, műszerek, gépek értékaránya. A tudománypolitikai irányelvek ráirányítják a figyelmet a licencek vásárlására, s hazai felhasználására. E tekintetben a BVK nagyon intenzíven gazdálkodik. Az elmúlt hat évben olyan fontos területeken aknázzák ki e lehetőséget, mint a PVC gyártása, az acetilén termelése, a szintézisgázok tisztítása, vagy a karbamid előállítása. Mindez licenc alapján történik. Természetesen sok gond és probléma is keresztezi a kutatómunka útjait, de nem annyira, hogy csak egy pillanatra is csüggedést, elked- vetlenedést okozna. Szükség lenne — többek között — egy kísérleti telepre, amihez viszont pillanatnyilag még nincs kellő fedezet. Már eddig is sok ezer apró tettre volt szükség ahhoz, hogy az országosan is elismert kutatási színvonalat elérje a gyár. A gyár szakembereinek, kutatógárdájának a híre az ország határain túl is ismert. Az NDK, Csehszlovákia, Bulgária külön kérésére utaztak szakemberek ezekbe az országokba, hogy bonyolult technikai és technológiai problémák megoldásához nyújtsanak segítséget. A kutatási, fejlesztési tevékenységben egy sínen halad a gyártás, a technológia és a gyártmányfejlesztés. Természetesen egy-egy feladat megoldása mindig kockázattal is jár. De kockázat nélkül nincs siker. S ha netán valahol, valamiben kudarc, buktató adódik, nem jelenti azt, hogy a témát, az elkezdett munkát félre kell tenni. E tekintetben a türelmetlenség több kárt okozhat,- mint hasznot. A bizalom viszont szárnyakat ad, növeli a biztonságot, megalapozza a sikert. T. F. ” ; C i ÓpáMCé! Üj páncélzatot kap rövidesen a Dunai Vasmű 2. szánni nagykohója. A 82 napra tervezett rekonstrukcióval jól haladnak a szakemberek. A kohópáncél bontása során eddig mintegy 700 tonna tűzálló téglát távolítottak el a kohóból. bizottsági anyagban, hogy a taegye pártszervezeteiben fel- 'srnerték: pártunkban a demokrácia és a centralizmus eQVmástól elválaszthatatla- n°k. csak egymást erősítve, pártbizottsági ülés. Probléma, hogy a végrehajtás közben a helyszínen, például a pártvezetőségi üléseken, kevés segítséget kapnak az alapszervezetek. Tapasztalható bizonyos következetlenség, fel: . .V ’ 6,5 nem egymás rovására fej- színes ellenőrzés a határozaFél ér múltán A pontos összesítés még nern történt meg, hiszen psak néhány napja fejeződött pe az esztendő első fele. Jú- ”s.sal megkezdődött a má- i fél év. Az előzetes jelentések szerint megyénk mezőgazdaságának állattenyésztése teljesítette első fél évi terhelési és értékesítési sfít tervét, 32 előzetes adatok sze- •az értékesítés kicsit bb is volt a tervezettnél, fh1 — természetesen — nem áfí’ ®°t, nagyon jó. Különö- <in!Lfontos a tarvek túltelje- tése most, hogy az árvíz- írókat ellensúlyozhassuk. A tervezett nemzeti jövedelmet egy százalékkal túl kell 'hjesíteni, az összes problé- kár és más akadályozó hhyezo ellenére is. Az esztendő második felében remélhetően jobb lesz a mezőgazdaság helyzete, mint amilyen az első fél évben volt. Továbbra is igen fontos az állattenyésztési termelési és értékesítési tervek teljesítése. Különösen fontos a hústermelés fokozása, mert az árvízsújtotta sza- bolcs-szatmári gazdaságok j betervezett termelésének zöme elpusztult. Ezt is a többi megyékből kell pótolni. Minden remény megvan ahhoz, hogy a második fél évben Borsod megye mezőgazdasági üzemei továbbra is teljesítik és túlteljesítik terveiket és ezzel is hozzájárulnak az árvíz által okozott kiesések pótlásához. A mikor lakosságunk életszínvonalát a nálunk fejlettebb szocialista országokban', vagy a fejlett tőkés országokban élőkével összevetjük, s ez az összehasonlítás nem a mi javunkra üt ki, soha nem szabad elfelednünk, hogy ezekben az országokban egy-egy dolgozó nemcsak a javakból kap többet, hanem a!z általa megtermelt javak mennyisége is nagyobb. Társadalmunk megteremtette az igazságos elosztás feltételeit, de — hogy a már szállóigévé lett mondásra utaljunk — szétosztani nálunk is csak azt lehet, amit megtermeltünk, ami rendelkezésünkre áll. Éppen az életszínvonal gyorsabb eme. léséért, az elosztható javak mennyiségének növeléséért érzett felelősség indokolja aggódásunkat, amiért az ipari termelés és a termelés hatékonysága, az egy főre eső termelés a reform első két esztendejében nem növekedett a kívánt ütemben. Az idei esztendő első számai már kedvezőbb tendenciákat^ mutatnak. A korábbinál gyorsabban nőtt az ipar termelése, s a növekedés nagyobb részét a javuló termelékenység, a munka jobb hatékonysága fedezte. A termelékenység kedvezőbb alakulásában jelentős része volt egyes szabályozók, például az átlagbérszabályozás finomításának, ami lehetővé tette, hogy a vállalatok — a múlt vasárnapi számunkban elemzett — „létszámhígítás” nélkül is bátrabban emelhessék a dolgo. zók keresetét. Része volt annak is, hogy a munkaerőhiány határozottan csökkentette a létszámhígítás lehetőségeit, a vállalatok tehát rá is kényszerültek, hogy más módszerekkel növeljék termelésüket. T ermészetesen a „kényszerhelyzet” önmagában nem oldott, nem is old meg semmit. A termelékenység növeléséért a vállalati kollektíváknak kellett és kell megdolgozniuk. Igen nagyra kell tehát értékelnünk a vállalatok erőfeszítéseit. A hatékonyság növelésének szükségességét, felismerve több borsodi vállalat tevékenységében kapott na. gyobb szerepet a műszaki fejlesztés. Mii. liókat fordítanak új, korszerűbb gépek és berendezések beszerzésére. Máris jelentős eredményeket hozott, és befejezése után még többet ígér például a Diósgyőri Gépgyár kovácsüzemének korszerűsítése. Az új kovácshenger, s a többi modern berendezés megkönnyíti a munkát és többszörösére növeli egy-egy dolgozó teljesítményét. Figyelmet érdemel többek között a BÁÉV térelemgyártó- csarnoka és komplettációs üzeme, a mélyépítésben pedig az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat több tízmillió forintért vásárolt gépei ígérik a termelékenység növelését. Lépten nyo. mon találkozhatunk a műszaki fejlesztés különféle eredményeivel például a Lenin Kohászati Művekben, ahol a műszerek, az automaták kapnak mind nagyobb szerepet. A termelékenység növelésének másik, jóval kevésbé költséges, de legalább ennyire hatásos módja, a szervezés és a vállalatok belső irányítási rendszerének tökéletesítése egyelőre lassabban halad. Jó példákat persze itt is említhetnénk — figyelmet érdemelnek többek között az LKM és a DIGÉP törekvései —, de a termelés ésszerű megszervezésében még rengeteg a tartalék. V árható, hogy a IV. ötéves terv elejére tovább tökéletesedik a reform szabályozórendszere. A gazdasági szabályozók feltehetőleg fokozottan ösztönzik majd a vállalatok kollektíváit a termelékenység növelésére. Feltétlenül gyorsabb ütemben kell nö vélnünk az egy dolgozó által megtermelt nemzeti jövedelmet. Az árvízkárok csökkentésére, minden támogatást megérdemlő mozgalom bontakozott ki, a nem. zeti jövedelem növelése érdekében. Érdemes lenne ezt a mozgalmat — az árvíztől függetlenül is — tovább szélesíteni. Minden vezető, minden szakember, minden szocialista brigád igen sokat tehet a maga területén. Igaz, mindez sok töprengést, munkát, fáradságot kíván. De az eredmény mindenképpen megéri. Flauek Tibor
