Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-05 / 156. szám
VjQc&nop, tara, jjwüvs 5. tmaummmssm 2 Szövetkezeti ünnep Göncön Fogadás a finn delegáció tiszteletére. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége a magyar—finn barátsági hét alkalmából fogadást adott. Képünkön: Jaako Numminen, Ben esik István és Bugár Jánosné. Megkezdődött az aratás a Bodrogközben Start a Templomhegyen E urópa egyik legkisebb országában, a mi Nógrá- dunkkal azonos nagyságú Luxemburgban, a főváros büszkesége a húszegynéhány emeletes „Európa-palota” a Kirchbergen, azaz a Templomhegyen. Mivel Luxemburg is tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, vagyis ott van a Közös Piacon, a büszke palotát azért építette kormánya, hogy helyet adjon a közösségi intézményeknek, és megfelelő keretet teremtsen a közös piaci miniszterek tanácskozásainak. Három esztendeje, a szinte még malterszagú, vadonatúj épületben a NATO miniszteri tanácsa ülésezett. Példázva, hogy az Európai Gazdasági Közösséget tíz évvel azelőtt, megalkotói, a NATO gazdasági alépítményének szánták... A luxemburgi Kirchberg a héten a Közös Piac hat országa képviselőinek és Nagy-Britannia egyik új, konzervatív miniszterének, Anthony Barbernek tárgyalásaival vonult be újra a diplomáciai krónikába. Hét évig kellett várnia London urainak, amíg újra leülhettek a tárgyaló- asztalhoz, hogy Nagy-Britannia közös piaci bebocsáttatá- sának kérdését elővegyék. 1963. január végén ugyanis a brüsszeli hasonló tárgyalások, a franciák határozott „non”-ja miatt, meghiúsult: de Gaulle tábornok képviselője nemet mondott az angol csatlakozási kérelemre. Érdekes megemlíteni, hogy őfelsége akkori kormányának az európai ügyekkel megbízott minisztere, aki kénytelen volt elviselni a brüsszeli vereséget, nem volt más, mint Edward Heath, a jelenlegi toryvezér és miniszterelnök. Személyes sikere is lenne, ha ez alkalommal az angol csatlakozást — természetesen hosszadalmas tárgyalások, elvi vita, majd technikai természetű alkudozások után — nyélbe tudná ütni. Az angol nagytőke szorgalmazza a csatlakozást, hogy exporttermékeit kedvezőbb feltételekkel, ha lehet, vámmentesen helyezze el a Közös Piacon. A szigetországban levő leányvállalatai nyomán érdekelt amerikai monopoltőke szintén sürgeti a bejutást a Közös Piac vámfalai közé. (Nagyjából annyi amerikai tőke van Nagy-Britanniában, mint az Európai Gazdasági Közösség hat országában együttvéve!) Viszont a közös piaci belépésnek ára van: a londoni kormánynak meg kell szüntetnie az angol mezőgazdaság állami támogatását, lazítania kell a nemzetközösség országaival való kapcsolatait — mindennek pedig az lesz a következménye, hogy megdrágul az élet, a mezőgazdasági termékek ára éppúgy megugrik, mint a nemzetközösség országaiból érkező iparcikkeké, amelyeket például Indiában sokkal alacsonyabb munkabérekkel állítottak elő. Meglehet, hogy Heath közös piaci sikere — pyrrhusi győzelem lesz, amelyért talán a legközelebbi választáson kell majd fizetnie... Egyelőre azonban még semmi sem dőlt el, a Közös Piac és Nagy-Britannia tárgyalássorozatát a nyár végén folytatják Luxemburgban, csak a start történt meg. Gyümölcs — Meszesről és Abodról (Folytatás az 1. oldalról) Ök voltak a ma már világméretű szövetkezeti mozgalom úttörői. Tíz évvel később, 75 évvel ezelőtt megalakult a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, amely később, 1922-ben, 48 évvel ezelőtt július első szombatját nemzetközi szövetkezeti nappá nyilvánította. A nemzetközi szövetkezeti nap Borsod megyei központi ünnepségét az idén Göncön rendezték meg, tegnap, július első szombatján. Azért éppen itt, mert kereken 70 esztendővel ezelőtt, 1900-ban alakult meg a gönci ÁFÉSZ őse, a Gönci Fogyasztási és É'.‘A’’'*sítő Szövetkeze:. A gönci szövetkezeti ünnepségen részt vett Bérezi Béla, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese, Cservák Ferenc, az Encsi járási Pártbizottság első titkára. Simaházi Sándor, az Encsi járási Tanács vb- elnöke, Csege Géza, az ÁFÉSZ megyei szövetség igazgatósági elnöke. Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei tikára, Németh Imre országgyűlési képviselő, a négy borsodi területi tsz-szö- vetség titkárai és sokan, a szövetkezeti mozgalom vezető munkásai közül. z őtt mi / ezer ember gyülekezett össze a községi népkertben, ahol Sümegi János, a TOT elnökhelyettese, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. Ismertette a nemzetközi szövetkezeti mozgalmat, s többek közt elmondotta, hogy jelenleg összesen hatszázezer különböző szövetkezet működik a R9 millió taggal. Magyarországon a szövetkezeti mozgalom a lenini szövetkezeti eszmék jegyében 25 esztendővel ezelőtt született újjá, és a különböző szövetkezeteknek hazánkban jelenleg 3 500 000 tagja van. A kibővített igazgatósági ülésen beszédet mondott Hórósz Lajos, a Gönc és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnöke. Az ünnepségen emlékéremmel tüntették ki a szövetkezeti mozgalom két gönci vetemáját; Balogh Istvánt és Szacsuri Józsefet. A két legrégibb szövetkezeti boltost — Grega Józsefet és Szombati Józsefet — megjutalmazták. Mindketten 1926. óta voltak boltosok. Már nyugdíjasok. Az idei nyár szeszélyességére jellemző, hogy ugyanabban a határban — a talajviszonyoktól függően — egyik táblán még zöld a gabona, a partos, homokos részeken viszont már aratásra érett az őszi árpa. A belvízjárta Bodrogközben különösen szembetűnőek ezek a végletek. A rendkívüli időjárási tényezők általában néhány héttel elhalasztották az aratás kezdetét. Elsőnek a Bodrogközi Állami Gazdaság Zsaró-tanyai tábláján vágták le az őszi árpát. A szövetkezeti gazdaságok közül a pácini és a ricsei, valamint a tiszacser- melyi termelőszövetkezetekben kezdték meg a rendre vágó aratógépekkel az őszi árpa vágását. Ahol az érés leginkább előrehaladott, munkára készen várakoznak már a kombájnok is. A gabonafélék többsége megdőlt a szeles, esős időjárás miatt, ezért az idén nem lesz könnyű az aratás. A termés azonban — az eddigi előzetes becslések szerint — általában jó közepesnek ígérkezik. A június közepi napsütéses, a kánikulai időjárás annyira meggyorsította a gabonák érését, hogy a mezőgazdászok már-már attól tartottak, „besülnek” a szemek és a kalászosok meg- sínylik a 30 fok körüli hőmérsékletet. Az e heti lehűlés azonban „visszafogta” az érést és emiatt néhány nappal kitolódik az aratás kezdete. A szakemberek örömmel fogadták ezt a lélegzetvételnyi szünetet. A vidékről érkező jelentések szerint a forróság után különösen a kapásnövények hálálják meg az esőt. Szépen fejlődik a kukorica, a cukorrépa. A réteket és a gyümölcsösöket is felüdítette a csapadék. A hegyek között levő Meszesen és Abodon is több olyan földterület van, melyen a mezőgazdasági termelés nem hoz nagy eredményeket, gyümölcstelepítésre, termesztésre azonban ezek a földek alkalmasak. Meszesen a Szendrői Állami Gazdaság tervez gyümölcstelepítést. Ehhez azonban többek között szükséges, mint minden más falu esetében, hogy Meszes is gyümölcstermesztésre kijelölt község legyen. Az Edelényi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrégiben határozatban javasolta, hogy Meszes és Abod is bekerüljön a gyümölcstermesztő községek közé. A két községből a tervek szerint évente mintegy száz vagonnal exportálni is tudnának. Többek között meggyet és cseresznyét telepítenek majd a kijelölt területekre. Szétnyílt a föld A Kiaspi-tenger egyik kis félszigetén, valószínűleg vulkáni működés következtében megrepedt a föld. A félszigetet kettészelő repedés ' mélysége megközelíti a 4000 ) métert. Műszerekkel 191 fo| kos hőséget mértek ebben a mélységben. ) > Az árvízkáraitoknak A somsályi bőrdíszmű üzem 150 dolgozója is gyűjtéssel csatlakozott az árvíz- károsultak megsegítésére indított akcióhoz. Az üzem dolgozói 9520 forintot adtak ösz- sze, melyet befizettek a bajba jutottak csekkszámlájára. Ez förfénf a héfen VASÁRNAP: Utcai harcok Belfastban. HÉTFŐ: Losonczi Pál Mongóliában. — Nasszer Moszkvában megkezdte tárgyalásait a szovjet vezetó'kkel. KEDD: Nixon beszámolója a kambodzsai helyzetről. — Megkezdődött az alkudozás Anglia és a Közös Piac hatóságai között. SZERDA: SEATO-értekezIet Manilában. — Norodom Szi- hanuk elutazott Phenjanból. CSÜTÖRTÖK: Pompidou sajtóértekezlete. — Megnyílt az angol parlament. PÉNTEK: Francia—nyugatnémet csúcstalálkozó Bonnban. — Az SZKP plénuma határozatokat hozott a szovjet mező- gazdaság fejlesztésére. SZOMBAT: Losonczi Pál hazaindult Mongóliából. — Harcok Phnom Penh körzetében. — Kiújultak a zavargások Észak-Irországban. rta : Andrzej Zbych 31. Örült, hogy Helena szótlanul vette el a kabátját, s a néhány semmitmondó szó után sietett a kávézóba. Liza az öreg törzsasztalánál ült, és a dominókkal játszott. Amikor Lipke is leült, Liza száraz hangon mondta: — Utasítást adtál, hogy megöljenek — hangja szenvtelen volt, inkább csak regisztráló, mint szá- monkérő. Aztán kérdőre fordult a hangsúly — Miért9 — Nem hívtalak — mondta Artúr válasz helvett. — Megmondtam, hogy velem csak hívásra lehet találkozni. És azt sem értem, miért lebzselsz mindig a Dorottyában? ^ — Elég! — csattant a lány hangja. — Tudni akarom, milyen megfontolásból akartál likvidáltatni? A ’ felszolgálónő az asztalukhoz lépett. Sört és kávét hozott. Lipke egyszuszra kiitta a habzó italt, s aztán bonyolult magyarázatba kezdett, ami szerint Lizára terelődött a központ gyanúja, s neki ki kellett adni a parancsot. De később visszavonta. s Kuschka a parancs ellenére kezdte el az akciót. — Értsd meg — mondta Lipke —, hogy a gyanú egyértelműen rád irányult. Te ismerted Első Artúrt, te ismerted a két gyári munkást. Logikusnak látszott, hogy két helyre dolgozol. Hissen a munkakönyved is a Gestapónál van... Liza megrémült. Szerette volna közbekiáltani, hogy az orgonista ismeri őt gyerekkora óta, meg, hogy Első Artúr is úgy ismerte, mint saját gyermekét, de Lipke megnyugtatta, hogy a gyanú már elterelődött róla, hiszen kiderült, hogy Horst Kuschka volt az áruló. — Még időben szóltam neki — mondta Lipke —, hogy az utasítást visszavonták, de ő titokban mégis csak akcióba kezdett. Igaz, Kuschka kezdettől fogva gyanús volt nekem, s ezért is kísértem titokban, amikor hozzád ment. Sajnos, nem tudtam fent közbeavatkozni, mert megzavartak, de lent bevártam a bitangot, s elintéztem. Most aztán kereshetik Herr Kuschka gyilkosát... — Borzasztó — mondta a lány. — Borzasztó, hogy egy téves információ, egy alaptalan gyanú következtében halálos ítéleteket lehet kimondani. .. — Csak semmi kétségbeesés — mondta Lipke —, az eset többé nem fog előfordulni. Most pedig beszélj, mi történt? Liza elmesélte az előző esti történetet Klossal. Nem volt ez sok, lényeges információt nem is tartalmazott, de Lipke figyelt. — Mikor találkozol vele ismét? — kérdezte Lipke. — Ma este. Nálam tölti az éjszakát — mondta Liza. — A megbeszélés szerint pontosan kilencre érkezik. — Akkor figyelj — kezdte el Lipke, de észrevétlenül Helena lépett asztalukhoz. — A hölgyet telefonhoz kérik — mondta Helena, s Liza sietett a telefonfülkéhez. A kagyló a helyén volt. Bosszúsan vissza akart fordulni, de Helénával találta magát szemközt: — Beszélni akarok veled — állt Liza mellé szomorúan Helena. Nem ismerték egymást. Liza azt sem tudta, hogy a ruhatárosnő is a csoporthoz tartozik. Gyanakvással figyelte hát a ruhatárosnő arcát. — Miről van szó? — nézett kérdően Helénára. Helena izgalmában lengyelül kezdett el beszélni, és tegezte Lizát. Az nem titkolta meglepetését, de Helena már beszélt: — Neked van összeköttetésed a központtal. Add meg nekem az összeköttetés címét... — Nem értem. Nem értem, miről beszél? — mondta Liza németül. — Hinned kell — suttogta Helena. — Hinned kell, máskülönben lebukik az egész csoport, s valamennyien a Gestapónál végezzük. Ahogy elmentem az asztalotok mellett, meghallottam, hogy Artúr azt mondta, hogy Horst áruló volt. Horst az én férjein volt, s nem volt áruló. Nem igaz, hogy Artúr visszavonta a parancsot. Én tudom, hiszen nekem szólt délután, amikor Artúrral befejezték a dominózást. Szólt, hogy utasítást kapott. Liza az ajtóhoz tolakodott, de Helena útját állta: — Nem igaz. Érted? Nem igaz, hogy parancs nélkül... — Asszonyom, ön őrült — mondta Liza, s végre kitört a ruhatár előtti térségből. Amint visszatért az asztalhoz, mindent elmondott Artúrnak. Mindent a legapróbb részletességgel. — És te mit mondtál neki? — kérdezte amaz. — Azt, hogy őrült, s én nem értem egy szavát sem. — Van kapcsolatod a központtal? — kérdezte Artúr egészen váratlanul, s a lány meglepődött. Aztán nyugodt hangon válaszolt: — Tudod, hogy felégették a vonalakat. A központtal pillanatnyilag senkinek sincs kapcsolata. — Ettől féltem — mondta Artúr. — Horst nem dolgozott egyedül. A nő most megpróbálja befejezni férje munkáját. Megkísért mindenkit, akit ismer... Nagyon résen kell lenned. Résen kell lenned, s többet kell találkoznunk, hogy összeegyeztessük az akciókat. És bármennyire is rossz az időpont, meg kell tenni. Teneked kell megtenni. .. Lipke elharapta a szót. — Micsodát? — kérdezte Liza. — Ítéletet kell végrehajtanunk. Liza, valamennyiünk élete, az ügy sikere függ ettől. Ma este végrehajtod az ítéletet, s még hajnal előtt elhagyjuk Wroclawot. A címet jól jegyezd meg... Este kilenckor érted jövök... * Kezét mélyen a kabátzsebbe süllyesztette, s egyre mondogatta magában a parancsot: az ítéletet este kilenc előtt végre kell hajtani... Valamennyiünk élete függ ettől... Wroclawban senki sem maradhat... Liza még nem ölt, s nem tudta, mi lesz azután, ha elsüti a pisztolyt. Egyáltalán azt sem tudta, hogy lesz-e „azután”. Megérintette a hideg fegyvermarkolatot, s ez pillanatnyilag lehűtötte. Elismételte magában, miként kell csinálni, hány méterről kell lőni, s hányszor. Kétszer — mondta félhangosan. — Kétszer egymás után, s közben mondani újra, meg újra: Artúr parancsára.. Artúr parancsára... Pontosan úgy, ahogy Horst lőtt volna őbelé, ha nincs ott Kloss főhadnagy. És ha Helena ártatlan? Ártatlan, mint ő, akit Horst még huszonnégy órája sincs, hogy ki akart végezni, mert árulónak hitték. (Folytatjuk)
