Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

Szombat, 1970. július 4. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Hidegek a hoSEéliázi kemencék Miért égetik a nyers porcé Ián egy részét Hódmezővásárhelyen? A Hollóházi Porcelángyá­rat 120 millió forintos költ­séggel az elmúlt három esz­tendőben újjáépítették. A? el­avult fazsindelyes műhelyré­szeket vasbetonvázas csarné kokkal cserélték fel. a termelés növelésére korszerű technológiákat vezettek be és a nyers- áru égetésére propán-bu­tán gázas alagútkcmencé- ket építettek. A fejlesztési munkákkal egy időben 150 új dolgozót taní­tottak be korongosnak, fes­tőnek, hogy a korszerű tech­nológiák bevezetése után az eddigi évi 200 tonna helyett 500 tonna különböző porce­lánárut gyártsanak. A beruházás befejezését azonban nemvárt akadály nehezítette meg. Ez év ta­vaszára — a határidőnek megfelelően — az új égető- és nyersgyártó csarnokban felszerelték a minőségi ége­téshez szüksége^ két — egyenként 36 és 42 méter hosszú — alagútrendszerű kemencét. Ezek propán-bu­tán gázzal működnek és az üzemelésükre, illetve kiszol­gálásukra szükséges készü­lékeket, műszereket, beren­dezéseket külkereskedelmi szerveink a Német Szövetsé­gi Köztársaság világszerte el­ismert Riedhamel cégétől vá­sárolták. A korszerű kemencék el­készültek — de a nyers- áru kikészítését még mindig a régi helyen széntüzeléssel végzik. így a 150 új dolgozóval gya­rapodó üzem többletter­melésének egy részét — a szűk keresztmetszet miatt — kénytelen Hód­mezővásárhelyre szállíta­ni és ott kiégettétől A gáztüzelésű hollóházi ke­mencék a dolgok jelenlegi állása mellett még sokáig „munka nélkül” maradnak. Az történt, hogy a Német Szövetségi Köztársaságból beszerzett gázfogadó állomás előírt hatósági bejárása so- rán a kemencéket kiszolgáló berendezést nem „honosítot­ták”, mivel az a hazai szab­ványoknak nem felel meg, Ez pedig azt jelenti, hogy az elkészült beruházás a várt termelési értékeket az idén nem hozza meg a gyárnak. Ezért a dolgozók azt kérik hogy a viták helyett az ille­tékes hatóságok mielőbb hoz­zanak végleges döntést, hogy az NSZK-ból vásárolt be­rendezés balesetveszély nél­kül üzemeltethető-e és ha nem, írják elő konkrétan igényeiket, hogy a drága pénzen felszerelt kemencék ''égre termelhessenek. Növekedett az export Megyénk ipari vállalatai egyre jobban igazodnak a reform követelményeihez. Termelésük, áruválasztékuk kialakításánál igyekeznek figyelembe venni mind a ha­zai, mind a külföldi piac igényeit. A vállalatok többsége nö­velni tudta az értékesített termékek mennyiségét, így bevételük is kedvezően ala­kul. Különösen az export nő dinamikusan: az év első ne­gyedében a borsodi ipar kö­rülbelül háromszor annyi ter­méket exportált, mint 1969 első hónapjaiban A második negyedévben az export to­vább növekedett. Az export­ból származó nyereség ala­kulására kedvezően halott, íogy több vállalat — első- iorban a kohászat — igye­kezett ■ Kihasználni a tőkés oiacon egyes termékek iránt megnyilvánuló konjunktúrát, s magasabb áron tudták ér­tékesíteni termékeiket Több időt, több figyelmet! Siló 1000 vagonnak A közelmúltban kezdte meg üzemelését az 1000 vagonos ga- j honasiló a kaposvári malomban. A korszerű épületet a j Nirterv mérnökei tervezték. Az utóbbi időben sokat beszéltünk a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek önállóságáról, gazdálkodá­suk vállalati jellegének ki­alakításáról és megszervezé­séről. Az önállósághoz, a vállalati jellegű működéshez hozzátartozik az adminiszt­rációs rend és fegyelem is. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya nemrég vizsgálta a termelőszövetkezetek sze­mélyzeti munkáját — a konkrét ügyintézéseket is — az idevonatkozó rendelkezé­sek értelmében. Megállapí­tást nyert, hogy a személy­zeti ügyintézés valamennyi borsodi termelőszövetkezet­ben elkezdődött, a személy­zeti ügyintézőt mindenütt kijelölték. Ezek elsősorban az elnökök, vagy az elnökhe­lyettesek lettek, kevés he­lyen a főkönyvelő, vagy más irodai dolgozó. Az, hogy a személyzeti ügyek intézését az elnökökre és elnökhelyet­tesekre bízták — önmagá­ban nem lenne baj, hiszen a vezetők a személyzeti ügyek­ért is felelősek. Nagyobb baj, hogy az elnökök és az elnökhelyettesek kevés időt tudnak szentelni erre a mun­kára, mert a gazdaságirányí­tással járó feladatok szinte minden idejüket lekötik. Rá­adásul jártasságuk — gya­korlatuk — sincs még a sze­mélyzeti ügyek intézésében. Különösen gyengék, hiá­nyosak az eddig elkészült minősítések. Még a legegy­szerűbb személyi nyilvántar­tásba vétel sem történt meg mindenütt, ami azt jelenti, hogy a személyi lapokról lé­nyeges, alapvetően fontos adatok is hiányoznak. Leg­nagyobb hiányosság, hogy az előző munkahelyekről szinte senkiről sem kérnek vélemé­nyezést és az újonnan fel­vett alkalmazottaktól akkor sem kérik az erkölcsi bizo­nyítványt. ha az a munka­kör betöltéséhez rendelet szerint kötelező. A törzsla­pokra bediktált — és ráve­zetett — adatokat sem ellen­őrizték mindenütt, elfogad­ták azt. amit p-* illető be- dikté' ' A szemeivzeti un^0a,; kezelése általában már ki­elégítő. A vezetők erkölcsi bizonyítványával sehol sincs probléma. Más esetekben — ha az illető erkölcsi bizo­nyítványa a rendelet értel­mében nem felelt meg a munkakör betöltéséhez — megtörtént az alacsonyabb munkakörbe helyezés. (Az alacsonyabb munkakör be­töltéséhez -erkölcsi bizonyít­vány nem kell.) A személyzeti munka fon­tos része a szakmai és poli­tikai továbbképzés tervezése is, éppen a személyi adott­ságok felmérése alapján. A személyi állomány felmérése (minősítése) alapján készüli el a termelőszövetkezet szak­emberképzési, szakember-to­vábbképzési. szakmunkáskép­zési és „szakember-beszerzé­si” terve is. Ezek többsége — a vizsgálat megállapításai szerint — irreális. Megyénk termelőszövetkezetei 1975-ig az egyetemi végzettségű szakemberek számát meg akarják duplázni. Igen nagy az igény a felsőfokú szak- technikusok és a különböző mezőgazdasági szakmunkások iránt is. Az igények á‘S mert valóban sok szakem­berre és szakmunkásra van szükség megyénk termelőszö­vetkezeteiben. Csakhogy ezek a szakemberek nem jönnek a megyébe maguktól és senki , sem irányítja ide őket. A tervek viszont nem tartalmazzák azokat a mó­dokat és feltételeket, ame­lyek biztosítékai lehetnének a szakember- és szakmunkás- igény kielégítésének. Nagyon gyengék, hiányosak a szak­mai-politikai továbbképzési tervek, elképzelések is. E ter­vek alapján aligha oldhat­ják meg megyénk termelő- szövetkezetei távlati gazda­sági és politikai feladatai­kat. Szcndrei József Versenv a kongresszus* zászlóért Operatív bizottság Ózdon Az Ózdi városi-üzemi Párt­végrehajtóbizottság határo­zata alapján a közelmúltban nyolctagú operativ bizottsá­got alakítottak az Ózdi Ko­hászati Üzemekben, melynek feladata a X. pártkongresz- szus tiszteletére indított munkaverseny szervezése irányítása, összehangolása é értékelése. Az operatív bizottság műn katervében ezen túl a minő­ség, a gazdaságosság, a mun­kavédelem és a propaganda- és politikai munka további javítására vonatkozó felada­tok is szerepelnek. Az ope­ratív bizottság létrehozásá­nak szükségességét elsősor­ban az inaokolja, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek is bekapcsolódott a kongresszu­si zászlóért indított munka­versenybe. Ismeretes, hogy az árvízkárok következtében »lmaradt nemzeti jövedelem pótlására 1 százalékkal kell növelni a termelést, a nun- ’éti jövode’met, s mivel az ÓKÜ ebben az évben is e'en :kar járni a munkaverseny­ben, a terven túl 2 százalé­kos növekedést tűzött ki cé­lul. Ez megközelítően 10 ton­na hengereltáru többletet, mintegy 80 millió forint ter­melési értéket jelent. Gönci érdekességek Hét évtizedes szövetkezeti történelem Megyénk három szövetkezeti szektorának képviselői m„ július 4-én Göncön emlékeznek meg a 48. nemzetközi szö­vetkezeti napról. Hogy miéri éppen Göncön. Mert itt mti- kötlik az ország egyik legrégibb szövetkezete, a Gönci Fo- Kyasztasi és Értékesítő Szövetkezet, amely l’01'*11 szövetke­zők nemzetközi ünnepén emlékezik meg fennállásának het­venedik évfordulójáról Különös véletlen, de talán inkább a gönci szövetkezeti lagok érdeme, hogy az el­múlt hét évtized szövetkezeti „történelmének” minden hiteles. Írásos dokumentuma az alakuló közgyűlés jegyző­könyvétől kezdve minden apró megmozdulás, esemény írásos emléke teljes egészé­ben megmaradt. Valóságos kincsesbánya ez azok szá­mára, akik a magyar szö­vetkezők történelmének mes írására készülnek. Sok-sok érdekesség talál­ható a hol szálkás, hol szé­pen kerekített, gömbölyű be­tűkkel írt hét évtizedet át­fogó jegyzőkönyvekben. 1900. február 22-én volt az. alakuló közgyűlés. Gönc, Hernádszurdok és Zsujta községek tartoztak a szövet­kezethez. Megalakuláskor egy holtot, majd később két fiók­üzletet. egy textilboltot és egy vendéglőt üzemeltettek. A régi jegyzőkönyvekből ki­tűnik. hogy a dolgozók érde­keit mindenkor előtérbe he- vezték. 1902. május 20-án az igaz­gatósági ülés foglalkozik a lojásfelvásárlás bevezetésé­vel. Érdekes, hogy a termel­tetés segítése és a felvásárlás már akkoriban milyen fon­tos szerepet játszott a szö­vetkezet tevékenységében. 1932-ben a sertés és marha bizományi felvásárlását. 1936- ban a terményfelvásárlást, majd a zöldség-gyümölcs-, a baromfi- és a tollfelvásár- lást is bevezették. 1939 május 16-án az igaz­gatóság elhatározta, hogy se­gítik a környék gyümölcsfa- védelmét, növényvédőszert biztosítanak a tagságnak, s permetező brigádot hoznak létre. 1936. február 9-ének érde­kessége, hogy asszonycsopor­tot alakítanak. A csoport há­rom tagja Balogh Istvánná, Gál Antalné és Molnár Já- nosné még ma is élnek. Leg­fontosabb feladatuk a szo­ciális dolgokkal való foglal­kozás volt. Az akkor szép számmal található falusi sze­génységet segítették. Csecse­mőkelengyét juttattak példá­ul a rászorulóknak. 1942-ben két iskolában is­kolaszövetkezetét hoztak lét­re, majd megalakították a gazdák őstermelő csoportját, és traktort vásároltak a ter­melés segítése érdekében. A jegyzőkönyvekből kitűnik az is, hogy vásárlási visszatérí­tést is fizettek, s a tagság érdekében a boltokban le­árazásokat végeztek. Hozzá­járultak a patak szabályozá­sához, az iskolák tatarozásá­hoz, s 1941-ben 300 mázsa szenet és 15 űrméter fát ad­tak a község szegényeinek. A régi. már sárguló jegy­zőkönyveket lapozgatva ta­lán az 1925. augusztus 2-án kelt jegyzőkönyv tartalmazza a legérdekesebb bejegyzése­ket. Azon a napon ünnepel­ték a szövetkezet megalaku­lásának negyedszázados év­fordulóját, s az ünnepi be­szédben többek között a kö­vetkező mondatok is elhang­zottak: „A szövetkezeti esz­mének az egész világot át­fogó gondolata, amelynek mindig a béke, a megértés és az igazságosság volt a fel- szava, arra a belátásra ve­zette az emberiséget, hogy az életben egymásra vannak utalva, hogy csak úgy boldo­gulhatnak, ha nem törnek egymás ellen, hanem testvéri szeretetben, együtt munkál­kodva, egymást támogatják. Belátták, hogy nagy célokat elérni, vagy dolgokat megva­lósítani, csak egyesült test­véri együttműködéssel le­het." Nyilvános fórumon bizony ritkaság volt akkoriban az ilyen demokratikus hang. S talán ez Is egyik oka, hogy a gönciek olyan büszkék, olyan szeretettel emlékeznek ma szövetkezetük hetvenesz- tendős múltjára. U f rhajózással foglalkozók szakszótárában és be­szélgetései során sűrűn szerepel két kifejezés, a fold cs a fedélzet. Az előbbi n a főidőn, tengereken és a le­vegőben tartózkodó — az űr­hajózás céljait szolgáló — berendezéseket, felszerelése­ket értik. A fedélzet egy kozmikus objektum, beleért­ve a hordozórakétákat is. A föld és a fedélzet megbízha­tó kapcsolata egyik legfon­tosabb előfeltétele bármely űrrepülésnek, legyen az au­tomata űrállomás, vagy em­bereket hordozó űrhajó. Miután a föld viszonylag kis területre korlátozódik, teljes értékű kapcsolat csak akkor létesíthető, ha az esz­közök egymás látóterében vannak. Vagyis az ultrarövid hullámok mind a tv, mind a rádió esetében korlátozzák a kapcsolatfelvételt. A rádiókapcsolat szünetelé­sével a munka az űrhajón nem áll meg, folynak a meg­figyelések és mérések, ösz- szegyűjtik az adatokat, és a kellő időpontban, azaz hely­zetben továbbítják őket a földre. A mágneses szalagra rögzített adatokat sokkal gyorsabban adják le. mint a felvétel készült. Az órák alatt rögzített adatok percek alatt a földi megfigyelők birtokába kerülnek. Amennyiben sürgős infor­mációközlésre van szükség az űrhajóról, vagy a földről, amikor a fedélzet nem lát­ható. a rövidhullámú adót veszik igénybe. A rövid hul­lámok az ionoszférán meg- • törnek, ezért a tükröződés je­lenségének következtében a Föld túlsó oldalán haladó űr­hajóval is kapcsolatba lép­hetünk. Természetesen ez a módszer kevésbé megbízható, és csak rövid információk közlésére alkalmas, kényel­metlen a szűk hullámsáv is. Természetesen az űrhajók ultrarövid hullámon is kap­csolatba léphetnek a szovjet megfigyelőállomásokkal, ha igénybe veszik a Szovjet Tu­dományos Akadémia világ­tengereken tartózkodó kuta­tóhajóinak segítségét. A múlt év októbereben folytatott Szojuz-ürhajók re­pülése során a parancsok es információk továbbításába bevonták a Molnij—1 mű­holdrendszert, amelyben az egyes műholdak továbbítot­ták a szükséges adatokat. Pontosabban így alakult a hírlánc: irányító központ— Molnij—1 műhold—Vlagyi­mir Komarov űrhajós, kuta­tóhajó az Atlanti-óceánon— Szojuz-űrhajó. A műholdrendszer lehető­vé teszi, hogy az űrhajókkal állandó ultrarövidhullámú kapcsolatot tartsunk. Ez mi­nőségileg is megjavítja a kutatásokat, csökkenteni le­het a földi megfigyelőállomá­sok számát. A közvetítő műholdak — a hírközlési rendszerben — igen magas frekvenciával is közvetíthetik az információ­kat. A jövőben egyre inkább a milliméteres hullámhosszo­kon dolgoznak majd. Elkép­zelhető. hogy a rádióhullá­mokon kívül más kapcsolat- tartási mód. mégpedig a lé­zerek alkalmazása a spek­trum' látható és infravörös tartományában. A lézerek különösen a műholdakkal való kapcsolattartásban lát­szanak előnyösnek, mert a föld-fedélzet kapcsolatban az atmoszféra erősen elnyeli az „nl’Vqf hutl'l'v>'U--l ■ gy a távközlési műhol­dak rendszerének fel- használása lehetővé teszi, hogy a látótávolság, il­letve látóhatár fogalmát ki­küszöböljék. Rövidesen eljön az idő. hogy az űrhajósok munkáját — a műholdak se­gítségével — folyamatosan megfigyeljük, a fedélzet a repülés egész ideje alatt IhW ható lesz a földről. * I Repülések a Föld korül 4. { löld nem látja a fedélzetei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents