Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-04 / 155. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Szombat, 1970. július 4. Az iskolák és a közművelődési fórumok nagy hányada napjainkban a teljes nyári szünet, a tétlenség látszatát keltik. Ez azonban csak a látszat. Jóllehet, közoktatás) intézményeinkben valóban hivatalosan is nyári szünet van, s a nevelők többsége jól megérdemelt szabadságát tölti, az intézetek vezetői és különböző posztokon álló munkatársai, a tanügyi igaz gatás dolgozói még részben a visszatekintésen munkálkodnak. eredményeket összegeznek. részben pedig már a jövőt tervezik, a következő tanévet készítik elő. A közművelődésben méginkább csak látszólagos ez a nyári mozdulatlanság. touasiitimr. Lehet, hogy a művelődési házak, klubok, közkönyvtárak kevésbé látogatottak, mint télidőben, lehet, hogy jobban csábít a hűsítő tópart, vagy az árnyas hegyvidék, de a közművelődési élet nem állt meg. Nincsen nyári szünet. Nem egy helyen éppen most lendül meg jobban' a munka, vonzó nyári programok adódnak, sajátosan nyári rendezvénysorozatok kezdődnek. De ahol ilyesmi nincs is. tanulnak, készülnek a népművelők az új évad feladataira, még ha szabadságon is vannak, már méregetik, tervezik, mit kell tenniük a jövőben, hogy a közelmúltban tartott közművelődési tanácskozás irány- mutatásait mind jobban realizálhassák. A közművelődés tömegkommunikációs fórumai — rádió, televízió, mozihálózat, közkönyvtárak, könyvkiadás — természetesen semmiféle nyári szünetet nem tartanak, hanem az időszak sajátosságainak megfelelően alakítják munkájukat: „nyári programot” kínál a televízió, megszaparodnak a nyári témák a rádió adásaiban, a mozik műsorában is több lesz könnyedén szórakoztató sfilm, a közkönyvtárak meg felébe mennek az olvasónak, megjelennek a parkkönyvtárak, az üdülőhelyi fiókok. A tömegkommunikáció azonban csak egyik forrása a közművelődésnek, s bár hatása felbecsülhetetlen, nem pótolhatja a művelődési házak, klubkönyvtárak, egyéb könyvtárak munkáját, ahol a közvetlen, személyes ráhatás, az emberi kapcsolat jelent erős kapcsolat-hidat a közművelődési fórum és a művelődést igénylő egyén között. További közművelődési munkánkban is kiemelkedő szerep vár a művelődési házakra, könyvtárakra. A könyvtárakkal kapcsolatban csak egy adalékot jegyzünk itt fel: hazánkban mintegy 2,2 millió ember az állandó olvasó, s ez évente 22 millió könyvet jelent, de az olvasók közül mintegy másfél millió nem a könyvtárakban találkozik a könyvvel. Ha az iskolai könyvtárak forgalmát is hozzászámoljuk, lakosságunknak mintegy 40 százaléka tekinthető olvasónál:, hatvan százaléka nem olvas. Pusztán ez az egyetlen adat is jelzi: közkönyvtáraink feladata nem csökken, sőt növekszik. A feladatok megoldásában azonban két, nem lebecsülendő problémával kell szembenéznünk mind a könyvtárakban, mind a közös feladat tekintetében elválaszthatatlan művelődési házakban: az egyik a műveltségi szint roppant differenciáltsága, a másik a feladatok nagysága és a rendelkezésre álló eszközök szerénysége közötti ellentmondás. E két közművelődési fórumfajta az elmúlt évtizedekben sokat tett. hogy milliókhoz jusson el a tudás, hogy mindaz a szellemi kincs, amit nagyjaink azért alkottak. hogy azzal a nép gazdagodjék, az emberek élete váljék szebbé, tartalmasabbá, közkincs legyen A tornyosuló feladatok azonban sok helyen fölébe nőnek a. intézmény, nem egy esetben az intézményhálózat lehetőségeinek. (Különösen figyelmet érdemel ez, ha nem hagyjuk számításon kívül a már említett tömegkommunikációs források által felszított igények magas szintjét. és széles skáláját.) pma A művelődési ház jellegű intézményekben — művelődési klubok, klubkönyvtárak, művelődési központok — az elmúlt évben mintegy 50 millió látogató fordult meg, azaz elvileg az ország minden lakosa ötször, és igen egészséges irányeltolódás tapasztalható a rendezvények, valamint klubok, szakköri foglalkozások látogatottságában. Ezek a látogatottsági számok bizony néha csalókák is lehetnek, mert ilyen jellegű intézményeink száma 3200 körül van, de ami ebből jó, használható, alig éri el a 900-at, a korszerű közművelődéshez alkalmas pedig ennél is jóval kevesebb. A közigazgatási szervezések során községeket vonnak össze. Ez csak a községek számát csökkenti, a településekét nem, a lakosság nagyrészt helyben marad, s ott maradnak az igények is. Korszerű klubkönyvtárat nem lehet máról holnapra teremteni minden lakott helyen, sőt még a községközpontokban sem egyik napról a másikra megoldható feladat. Le kell hát számolni a minden településnek helyi közművelődési fórummal ellátása illúziójával. E helyeken fokozottabban kell támaszkodni a tömegkommunikáció kínálta lehetőségekre, s a tömeges közművelődés, meg a személyes kapcsolatra épült művelődéskínálat itt kell, hogy leghatékonyabban kiegészítse egymást. Az érdeklődést megfelelően irányítani, a lehetőségekre a figyelmet felhívni — ezek ebben az esetben a népművelői feladatok. S hogy ezeket miként lehet legjobban megoldani, arról bizonyára sok szó esik azokon a tanfolyamokon, amelyek napjainkban kezdődnek, s amelyeken a népművelők jövőbeni feladataik jobb ellátására készülnek fel. Benedek Miklós Ma éjjel: A szerető A televízió éjszakai fümmfi.sorában ma éjjel Harold Pinter tv-játékát, A szeretőt mutatják be. A Lengyel György rendezte játék egy férfi és egy nő érdekes kettősét mutatja be, akik délutánonként boldog szerelmesei egymásnak, egészen mások, mint más alkalmakkor. A játék szereplői Bálint András, Psota Irén és Lenéz György. A játék — jellegénél és adási idejénél fogva — csak felnőtteknek ajánlható. Magyarok a TvimirjazevAkadémián Sokoldalú művelődés A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának februári, és a megyei pártbizottság májusi, az ifjúság- politikával foglalkozó ülésének szellemében a KISZ Borsod megyei Bizottsága együttműködési tervet dolgozott ki a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének elnökségével. Ilyen együttműködési tervezet kidolgozására hazánkban, elrőkévd Torsodban került sor. AZ IFJÜS4c Ebben az évben a Szovjetunió Tyimirjazévről elnevezett mezőgazdasági akadémiáján mintegy négyezer hallgató és aspiráns folytat tanulmányokat. Közöttük sokan Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Ameríka különböző országaiból érkeztek. A külföldi tanulók közül minden tizedik magyar. A végzős hallgatók — ag- ronómusok, növénynemesí- tők, növényvédők, kertészek, állattenyésztők, számítás- technikai szakemberek, agro- kémikusok és talajtani szakemberek — sohasem feledik az itt töltött éveket. De az iskola sem felejti el őket, figyelemmel követi sorsukat. Így a disszertáció megvédése után lett professzor Ma- gyari András, aki jelenleg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állattenyésztési tanszékét vezeti. Varga János professzor Mosonmagyaróvá- rott tanszékvezető. Rajki Sándor, a Martonvásári Kutatóintézet igazgatója lett. Tudományos eredményeiket számon tartják a Tyimirjá- zev Akadémián. Tudják, hogy Rajki újfajta búzát nemesített, Magyari pedig intenzív szarvasmarhafajtát tenyésztett ki. — Baromfitenyésztői képesítést kaptam az akadémián — mondja Héjjá Sándor. — Néhány évet Gödöllő közelében dolgoztam, egy baromfitenyésztő telepen, most pedig az egyetemen a víziszárnyasok tenyésztéséről tartok előadást. Disszertációt írtam a máj liba tenyésztésének technológiájáról, amelyet Moszkvában, a Tvimirjazev Akadémián fogok megvédeni. A tudományos-műszaki együttműködés és diákcsere keretében az akadémia diákjait és oktatóit elküldi Gödöllőre és Mosonmagyaróvárra, tapasztalatcserére. Hasonlóképpen magyar oktatók és diákok utaznak Moszkvába. A személyes kapcsolatok és a tapasztalatcsere mindkét félnek nagy hasznot jelent. I nevelése | egész társadalmunk ügye. Az ifjúság megítélésének legfőbb mércéje: hogyan él, tanul, dolgozik, hogyan teljesíti a társadalomban ráháruló feladatokat. Ebből az alaptételből indultak ki az együttműködési terv kidolgozásánál, melynek legfőbb célja, hogy tovább bővítse az ifjúság sokoldalú művelődésének lehetőségét. Megyénkben mintegy 171 ezer, 26. életévét be nem töltött fiatal él. Munkásfiatalok. mezőgazdaságban dolgozók, diákok és értelmiségiek, a helyzetükből adódó tradíciókkal, különböző érdeklődési körrel és műveltségi szinttel. A KISZ és a TIT együttműködési tervezete éppen ezért e különböző ifjúsági rétegek igényét veszi figyelembe. Mert igaz ugyan, hogy közös jellemzőjük az, hogy valamennyiüknek szüksége van ismereteik bővítésére. Ugyanakkor azonban az is tény, hogy az ifjúsági rétegek érdeklődési köre eltér egymástól. Éppen ezért az együttműködési terv alapvető célkitűzése, hogy a TIT ismeretterjesztő munkáját sajátos igényeikhez igazítsa. Az ifjúság világnézeti, erkölcsi és politikai nevelése, a sokoldalúan képzett emberideál megvalósítása az együttműködés célja és feladata. E területen már eddig is jelentős eredményeket éri el a két szervezet: az ifjúsági fórumok változatos tematikája és szép visszhangot kiváltó előadásai biztosítékok arra, hogy ilyen formában még több fiatalt tudnak bevonni az ismeretterjesztésbe. Az együttműködési tervezet' tartalmazza a Világosság körök számának további növelését, a különböző tematikájú akadémiák szervezését. Tovább folytatják — a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek megsegítése érdekében — az egyetemi előkészítőket, sőt, általános iskolákban és gimnáziumokban is szerveznek foglalkozásokat. A növekvő szabad idő tartalmasabb kitöltése érdekében az ifjúsági házakban, klubokban és az úttörőházakban speciális ismeretterjesztési témaköröket dolgoznak ki. Megyénk két szocialista városának ismeretterjesztésére külön terv készül majd, mely figyelembe veszi az itt élőknek — a város természetéből adódó helyzetét.. Az együttműködési tervezet rendkívül figyelemre méltó célkitűzése, hogy a két szerv a Miskolc városi ifjúságvédelmi bizottsággal karöltve megkülönböztetett figyelmet szentel a veszélyeztetett környezetben élő fiatalokkal való foglalkozásra és szüleik felvilágosítására. Az értelmiségi fiatalokkal pedig ismét megkülönböztetett módon foglalkoznak majd: nemcsak mint az ismeretterjesztő előadások hallgatóival, hanem mint jövendő ismeretterjesztőkkel. de szép feladatot tűzött ki maga NEHÉZ, elé a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottsága, és a TIT megyei elnöksége. Nem lehet kétséges azonban, hogy_ épp azért, mert az ifjúság, a velük való foglalkozás, ismereteiknek bővítése sokszínűséget, változatosságot igényel, ez az együttműködés újítólag hat majd az ismeretterjesztésre is. Cs. A. Nyári karnevál Egerben Ma este kezdődik Egerben a nyári karnevál ötnapos rendezvénysorozata. „5 napos mulatság! Vidám és pajzán, kacagtató és könnyes régi és mai darabok” — hirdeti a piakát. A műsorfüzet arról tanúskodik, hogy e hívogató ígéret nem túlzás. A ma esti hivatalos megnyitó után a Dobó téren kezdődik meg az ország különböző tájairól jött együttesek vendégjátéka. Ezt követően a Fagylalt- kertben, a megyei művelődési központban, a várban, a piacon, a Tavernában és a Szépasszony-völgyben peregnek a műsorok. Pesterzsébet, Szeged, Ajka, Balassagyarmat, Miskolc, Kaposvár, Győr, Hajdúnánás, Szek.szárd, Komló, Debrecen, Budapest, Tatabánya, s természetesen Eger színjátszói, műkedvelő színpadai adnak itt találkozót a tarka karneválon egymásnak, bemutatásukban meg a legkülönbözőbb klasszikus és modern játékok, összeállítások szerepelnek. Cecília vakációja llvszélgclés az eltnúlí évadról, meg az előzd húszról Cecília, azaz Máthé Éva, a Miskolci Nemzeti Színház művésze, beszélgetésünkkor nem Mária Leopold főherceg valamelyik bécsi kastélyában fogadott, hanem miskolci lakásának konyhájában üldögéltünk, s amivel foglalkozott, az sem éppen a Csárdáskirálynő foglalatosságai közé tartozott: zöldborsót tisztított. Az elmúlt évadról beszélgettünk közben. — Jó volt az elmúlt évadom. Négy szerepet játszottam, azok között kőt, nagyon jó főszerepet. Nagyon szerettem játszani Clair ont Gáspár Margit darabjában, Az állam én vagyok-ban, és mondanom sem kell, hogy a Csárdáskirálynő címszerepét, Cecíliát játszani külön öröm. Volt két kisebb szerepem is az évben. Az egyik A tizenegyedik parancsolat Karolája. Nem volt nagy szerep, afféle falusi könnyűvérű asz- szonyt kellett megformálni, de hálás, jó figura volt. S volt egy kevésbé jó epizódszerepem. A legjobb apa Magda tanárnője, a „Belevaló Magdicsek”, ami ugyan nagy erőfeszítést kívánt, nehéz volt emberré formálni, de mégis szerettem. Bár a korábbi években sokszor több szerepet is játszottam, de ez az évad nagyon kedves, nagyon sikeres volt énnekem, és szerepeim közül kettő átmegy a következő évadra is: Cecíliát és Karolát még fogom játszani. — Mit csinál most? — Háziasszony vagyok. Sütök, főzök, meg kertészkedem a kis mályi telken. Hagymától dinnyéig minden van a kiskertünkben. — Készül-e már a jövő évadra? — Csak pihenéssel. Egyelőre a színház vezetői nem adtak semmi megbízást, pedig jó lenne előre tudni valamit, készülni, ízlelgetni a szerepet. Hogy mit hoz számomra a jövő évad, sajnos, még titok — előttem is. Beszélgetésünk most a korábbi évekbe kalandoz. Talán illetlen emlékeztetni a művésznőt, hogy a színház államosításakor, 1949 őszén láttuk először miskolci színpadon. A 21. évada fejeződött most be. Az államosított színház első előadásában egy kisebb leányszerepet játszott. Most Cecíliával zárta az évadot. Pályája párhuzamosan ívelt az államosított színház 21 esztendejével. (Érdemes egy mondat erejéig megjegyezni, hogy az államosítás óta itt dolgozó színészek jubileuma valahogy elfelejtődött, pedig több színész van itt folyamatosánál akik. zót éve, vagy régebben, legalább néhány melc vártak megemlékezésül — Igen, 21 esztendő telt el — emlékezik Máthé Éva is. — Az államosításkor a pécsi színháztól jöttem Miskolcra. Szerepek százait játszottam, prózát és zenés szerepet egyaránt. Közös erővel próbáljuk a legemlékezetesebb, legkedvesebb alakításokat felidézni. Az első nagy szerepet, Ná- gyát, a forradalmár lányt Gorkij Ellenségek című drámájából, s utána Ophéliát, vagy egy korábbi Csárdáskirálynő előadásból Stázit, Pol- lyt a Koldusoperából, Lysisi- ratét, a Megperzselt lányok Nádjáját, Jelénát a Ványa bácsiból, az Irkutszki történet vénlányét, Csele Julit a Rozsdatemetőből, Blanche-ot A vágy villamosából, a Liliom Marikáját, és lehetne még nagyon sokáig sorolni. A színház már elnéptelenedett. Megvolt az évadzáró társulati ülés, szétszéledtek a színészek. Máthé Éva most pihen, ápolja kertjét, házi- asszonykodik. De augusztusban újra szólítja majd az ügyelő csengője, és szeptembertől ismét reflektorfénybe áll, hogy új, meg új alakokban hódítsa meg estéről estére Miskolc közönségét. (benedek) K özművelődési fón írnok •j
