Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-15 / 164. szám
Takács Tibor Tokajból Feljegyzések egy kiállítás űrügyén A kiállítás Tokajban, a hely&örténeti múzeumban látható. A két művész egyike szobrász, a másik népi íara- góművész. de itt most rajzokkal szerepel. A mindig értékes művészi élményt kínáló tokaji kiállítások sorában is figyelmet érdemel ez a kettős. A tárlat Ifj. Kapoli Antal nevehez talán furcsán hangzik az ifj. megjelölés, hiszen éppen 77 esztendős, de meg kell. hogv különböztessük apjától, az 1957-ben elhunyt kiváló népművész idős Kapoli Antaltól. Ifj. Kapoli Antal, a népművészet mestere sohasem tanait rajzolni, de leromlott egészségi állapota miatt a faragást végleg abba kellett hagynia, s így tért rá a rajzolásra. 1967-től rajzol rend-- szeresen. Munkáin ugyanazokkal a motívumokkal találkozunk, amelyek korábban faragásait benépesítették: vadásztörténetek, betyárkalandok, a pásztorélet mozzanatai, állat- és növényképek. Munkái aprólékosak, finoman cizelláltak, rendkívüli képzelgés megjelenítő erőről tanúskodnak. Papi Lajos szobraihoz szin- rminden olyan anyagot feleznél. amiből szobor te- fhető. Márvány és mész- «mmia.mint gránit munkái - 'torséi? a legjellení- ósággál humanizálF ’,í. aiig néhány vo- Zékelteti mondani- íégis érezzük a ropI ». például a Kubikos »unkájában, vagy a d ságot az Öregasz- címü alkotásban. A.iapra csurgatott ólom- zoboztriói érdekesek, r.'ha taeszkbe iátszó mea-alení- '/■ék. Általában az egész kitiltás egv igen sokoldalú érdeklődésű művészt mutat be, aki a márványszobor-faragástól az ölomcBurgatésie. a" csak néhány vonással való jelz':s- tő! a cizellált érmealkotásig mindent művel ami szobrászat. Gazda" rendezvén y sorozat E két művész bemutatkozása, mint már jeleztük, egyike a Tokaji Helytörténeti Mű- | zeum sorozatos kiállításainak. A Zílahy György Művészet- ; barátok Köre, ezzel a névvel már három év óta működik rendezi állandó kiállítás: it < az egyéb művészi rendezvényeket. Az elmúlt évben Ml —20 képzőművészeti kiállt- ; tás, nagyjából ugyanannyi j irodalmi és zeneművészeti rendezvény volt e kör rendé- | zésében. Mindössze 3—4 tér- j vezett rendezvényt nem tud- j tak megcsinálni, mind rajtuk kívül álló okok miatt. Az idei első fél évben is ha- j sonló módon dolgozott a kör. j Kiállítások, irodalmi t<r üközők, zenei rendezvén"' - sorakoztak egymás utá i es az éves tervtől viszonylag kevés volt. az eltérés, pedig figyelembe kell venni a májusi, júniusi tokaji árvizes gondokat is.-Jóllehet, a Zilahy György Művészetbarátok Köréről beszélünk, és a kiállítások rendezése, szervezése valójában kollektív munkát tükröz, gyakorlatilag ennek a motorja azonban Tenkács Tibor festőművész, tanár. g község tiszteletben álló polgára. Nemcsak nyáron Tenkács Tibor 1941 óta él Tokajban. A városka varázsa nagyon hamar megfogta annak idején a fiatal művészt. új alkotásokra ihlette, és alig félévi ittlakás után már kiállítást rendezhetett tokaji fogantatású munkáiból. így kezdődött. Tenkács volt egyik mozgatója annak is, hogy Tokajt, amely kiváló adottságokkal rendelkezik képzőművészek vonzására, művészteleppé kell fejlesztenünk. 1948—49—50-ben a községi tanács támogatta a művész telepet, •' s már akkor támadt az azJötlet. hogy az itt, megfordult művészek adjanak egy-egy képet a községnek. egy majdani képtármúzeum anyagához. Amikor 1054-ben országos irányítással megkezdte munkáját a művésztelep, Tenkács Tibor akkor sem volt távol a szervezőmunkától. és mind a mai napig szervez, irányít. 25 éve feljegyzéseket vezet Tokaj művészeti vonatkozású eseményeiről, kis ínagán- irattárában fellelhető egy negyedszázad minden lényeges művészeti mozzanatának dokumentuma. Ha valaki ezt az időszakot történészi hitelességgel meg akarja írni, Tenkács Tibor feljegyzései sok adalékkal szolgálhatnak. A mostani formájában működő művésztelepen hagyomány, hogy házi kiállítással búcsúznak az alkotók Tokajtól. A nyári kiállítás évi egy tárlatot jelentett a községben mindössze, a telep tagjai más kiállításokra magukkal vitték a bemutatott műveket, s így merült fel az a gondolat, hogy Tokajban rendszeressé kellene termi a képző- művészeti kiállításokat. Zi- lahy György volt az, aki Ten- kácsot és más tokajiakat leginkább támogatta a kiállítás- sorozat megrendezésében, egy művészetbarát kör létrehozásában. A ma már 200 rendes és 100 pártoló taggal rendelkező művészetbarát kör, Zilah.v György halála után felvette a patronáló nevét, és most e kör évről évre olyan művészeti programmal lép a nyilvánosság elé, hogy azoknak hatása már régen túlnőtt nemcsak Tokajon, hanem a megyén is. Országos érdeklődés Tenkács fáradhatatlan szervezőmunkával keresi fel azokat a művészeket, akik az ország más pontjain élnek, ismerteket és kevésbé ismerteket egyaránt. Olyanokat, akik az itteni művésztelepen megfordultak, és akiknek munkásságával máshol találkozott. Utazik, levelez, szervez és a kör vezetőségének segítségével sikerült a tokaji programot országos érdeklődést vonzóvá ' tenni, Tokajt bevinni az országos művészeti közérdeklődés tudatába, s ezzel együtt ideirányítani az országos figyelmet nemcsak egy nyári művésztelep erejéig, hanem folyamatosan, egész esztendőben. Roppant energia, ügyszeretet és fáradhatatlanság párosult Tenkács Tiborban. Mindezt társadalmi munkában, minden ellenszolgáltatás nélkül végzi. Mert szereti Tokajt, a művészetet, s mert arra áldozta életét, hogy a köznek használva, embertársainak esztétikai épülését segítse, a boráról híres Tokaj- ' nak másfajta hírnevét is erősítse. Mint alkotóművész ecsetjével is szolgálja ezt a gondolatot. Szervezőmunkája azonban talán már az alkotómunkára szánt időből is többet vesz el, mint kellene. Az új, kettős tokaji tárlaton ez is eszünkbe jutott. Benedek Miklós F énygraf ika Mfzerák István felvétele. Felvételik után Hétfőn országszerte befejeződtek az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák valamennyi — nappali, esti és levelező — tagozaton. Az idén több mint 47 ezren pályáztak felsőoktatási intézményekbe, Az aránytalan jelentkezések miatt az első tapasztalatok szerint rendkívül egyenetlen volt a felvételizők megoszlása, szaktudása. Több karra, szakra, még lí! ponttal sem lehet bejutni, másutt viszont már 12—14 is elég a felvételhez. Az egyetemek, főiskolák folyamatosan értékelik az eredményeket, s azokat néhány héten belül nyilvánosságra hozzál;. Valamennyi felvételiző számára legkésőbb július 20-ig elküldik a bizottsági döntést. íísiiinfapá és száMkérés JÓLLEHET iskolásaink többsége maradéktalanul élvezi a nyári szünidő minden örömét, s az új tanév kezdetéig még jó másfél hónap van hátra, aligha akad olyan diák és szülő, akit ne érdekelne oktatásunk számonkérési és osztályozási rendje. Sokat foglalkoznak e témával pedagó- ( gusaink és közoktatásunk | irányítói is, hiszen ezek a I kérdések egyre sürgetőbben I és élesebben vetődnek fel a korszerű oktatás-módszertani j formák bevezetése, s mind | szélesebb körű elterjedése óta. Közoktatásunk alapvető ki- I indulópontja az, hogy a tanulók egy teljesítményképes tudás birtokába juthassanak. E teljesítményképes tudásnak pedig csakis a gyakorlat lehet a mércéje. Ezt az alapkövetelményt kell hát szem előtt tartaniuk pedagógusainknak a számonkéréseknél, és végső soron az osztályozásoknál, a tanulók érdemjegyeinek megállapításánál is. Ahhoz azonban, hogy mindezeket a 'követelményeket az iskolai gyakorlatban maradéktalanul megvalósíthassuk, még elég sokat kell tennünk. Mindenekelőtt még szélesebb körben kell bevezetnünk a valóban korszerű oktatásmódszertani formákat, meg kell teremtenünk azokat a feltételeket, amelyekre ráépülhet majd egy új, s az eddigieknél lényegesen reálisabb, mértékadóbb számonkérési, ellenőrzési rendszer. Ma még ugyanis csak a kezdeti, az első lépéseket tettük meg a szaktantermi, az audiovizuális oktatás közkincs- csé tételében. Márpedig az eléggé egyértelmű, hogy a korszerű ellenőrzési, számonkérési módszerek alkalmazása csak a korszerű oktatási módszerek bevezetése után, illetve azzal egyidőben történhet. szinte divat MANAPSÁG Július IŐ-tői: A művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében július 15-től augusztus 24-ig zavartalan pihenést kell biztosítani a pedagógusoknak: ennek annál inkább nincs akadálya. mert véget értek a hagyományos nyári továbbkép<M (t SO YOU I GÉPGY A K »elvétel; lehetőségei biztosít kovács, esztergályos. hegesztő BETANÍTÓ TANFOLYAMRA jelentkező férfi és női munkavállalók részére. Jelentkezni lehet vállalatunk munkaerő-gazdálkodásán, naponta 7—15 óráig. ző tanfolyamok. Az említett miniszteri rendelkezés szerint a nevelőket augusztus 24-e előtt — legkorábban augusztus 21-én — csak indokolt esetben, egyénenként szabad beosztani bármilyen feladatra. Ami az 1970—71-es tanév rendjét illeti, a szorgalmi idő változatlanul két félévre őszük. Az első félév szeptember első munkanapján kezdődik és a téli szünidő utolsó napján ér véget. A második félév a téli szünetet követő első munkanapon kezdődik és a rendtartásban előírt napon zárul. A diákok első félévi osztályzatait — a december 19-i állapotot alapul véve — a téli szünetben sorra kerülő osztályozó értekezleten zárják le, és a téli szünet utáni első tanítási napon hozzák a szülők tudomására az ellenőrzőícbnyv útján. A téli szünidő 1970. december 21-től 1971. január 6-ig tart. A tanévnyitó értekezletet ez év augusztus utolsó hetében, a nevelési értekezleteket novemberben és áprilisban (a félévi tantestületi értekezletet a téli szünidőben), a tanévzáró értekezletet az általános Iskolákban 1971. június 19-ig, a középiskolákban június 30- Ig kell megtartani, az igazgató által megjelölt napon. Az írásbeli érettségi, képesítő vizsgák valamennyi középiskolában (gimnáziumban, szak- középiskolában, középfokú technikumban) a nappali tagozaton 1971. május 11. és 18. között lesznek. a hagyományos, feleltetéses számonkérés trónfosztásának követelése. Olyan — egyébként igaz — érveket sorakoztatnak fel, mint a pillanatnyi felkészültséget, a kis számú felelési lehetőséget, a hangulati tényezők olykor erős befolyását. Mégis — s a már felsorakoztatott okok következtében — egyelőre illuzórikusnak tűnik az az óhaj, hogy a feleltetéses számonkérést teljes egészében kiiktassák az iskolai gyakorlatból. Áthidaló megoldásként azonban még mindig ott van az — s pedagógusaink a tanulók érdemjegyének megállapításánál alkalmazzák —, hogy figyelembe veszik .évközi aktivitását, az órákon való közreműködését is. Való igaz. hogy a jelenlegi osztálylétszámokat figyelembe véve egy-egy tanuló egy- egy tantárgyról, a legoptimálisabb esetben is mindössze 3—4 alkalommal bizonyíthatja: elsajátította az ismeretanyagot S gyakorta könv- nyen kiszámíthatják azt is, mikor kerül rájuk a sor. Ezt az esetlegességet küszöbölik ki az új számonkérési-ellenőrzési módszerek, a feladat- lapos, tesztes „íeleltetések". S ennek a módszernek még az az előnye is megvan, hogy nem egy-egy óra anyagát. In nern egy-egy összefüggő anyagrész ismeretét és alkalmazásának készségét tudják ellenőrizni segítségével. Az ú.j ellenőrzési módszer széles körű alkalmazására — a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályának állásfoglalása szerint — egyelőre csak a gimnáziumokban kerülhet sor. Az új tanévben azonban az általá- . nos iskolában — néhány tantárgyban — központilag feladatlapokat vezetnek be. így például a földrajz tanítását és az ismeretanyag elsajátításának mértékét tudják mérni a pedagógusok a feladatlapok segítségével. S ezeknek a feladatlapoknak még az az előnyük is megvan, hogy a tanulók önmaguk is értékelhetik tudásszintűkéi. hogy IGAZ UGYAN, pedagógusaink egy része — nem kis energia- és időráfordítás.",:d — önmaga is készít ilyen félj adatlapokat, az oktatást és az ellenőrzést megkönnyítő teszteket. Az ilyen egyéni munkák értékét nem csökken - heti az a követelmény, hog1' az új számonkérési rends/C - bevezetéséhez szükség van a központilag összeállított, egységes követelményeket támasztó ellenőrzési „segédeszközök” mind szélesebb körű alkalmazására, elkészítésére. Mert a hagyományos számonkérés, a feleltetés trónfosztása csak azután következhet. Cs. A. Pedagógusok nyári szabadsága Tudnivalók az új oktatási évről
