Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

Szerda, 197ű.jülí«sí5. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az egyetértés szellemében Szlovák és magyar közgazdászok együttműködése Megyénk termelőszövetke­zeteiben 1966-ban a kiegészí­tő tevékenységből származó bevétel az összes bévé! ölnek csak 10.9 százalékát tette ki. Az országos átlag ennél jó­val magasabb volt, sőt, ma is magasabb a borsodi átlagok­nál. A fejlődés megyénkben mégis pozitív, jó ütemű, hi­szen 19G9-ben a kiegészítő te­vékenységekből származó ár­bevétel az összesnek már 16,*8 százaléka volt és abszo­lút összegében megduplázó­dott. Nagyok a lehetőségek A kiegészítő tevékenység alakulását — fejlődését, Problémáit, lehetőségeit és további feladatait — a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya nemrég behatóan vizsgálta és értékelte. Az 19(59. évi fejlő­dés kielégítőnek mondható, de a vizsgálat és az értékelés tanulságai szerint termelőszö­vetkezeteink megközelítően sem használják lel lehetősé­geiket. A megyei tanács szak­emberei éppen ezért azt ja­vasolták, hogy azonnal haté­kony intézkedéseket kell fo­ganatosítani, hogy a terme­lőszövetkezetek feltárj ák tar­talékaikat, kihasználják mel­léküzemági lehetőségeiket, mert ezáltal többszörös ha­szon keletkezik. Elsősorban: növekszik az egyes tsz-ek bevétele és nyeresége. Közvetlen értékesítés A termelőszövetkezeti el­árusítóhelyek száma az 1968. évi 96-ról 1969-ben 135-re emelkedett, és az idén újabb ^-elárusítóhelyek épültek és kezdtek működni. Az elárusí­tóhelyek bevétele 1969-ben az előző évihez viszonyítva 68—69 százalékkal növeke­dett. A régebbi elárusítóhe­lyek is átlagosan 20 száza­ikkal növelték forgalmu­kat. Kiemelkedő a mezőcsáti larás eredménye. Az eláru- sitóhelyeik számát nem nö­velték, a közvetlen értékesi- isi bevétel mégis 89 száza­inkkal volt magasabb 1969- “en, mint az előző esztendő­ben. Ez az eredmény annak ls köszönhető, hogy a mező- 2Sa*j járás termelőszövetke- •^etei mindig kiváló minőse­in arukat vittek a piacra. Erősödött a húsfeldolgozás­ra való törekvés, és fokozó­dott a kenyérsütés. A tsz-ek kenyérsütő üzemei igen jó hatással voltak a kenyérellá­tás javulására, mert nemcsak a hiányzó mennyiséget pótol­ták, hanem az általában ki­váló minőségű kenyérrel a sütőipar versenytársaivá vál­tak és tevékenységük követ­keztében a sütőipar is javí­totta termékei minőségét. Koncentrálódás ■ Az ipari jellegű kiegészítő tevékenységben koncentráló­dási folyamat kezdődött el és megy végbe. Az ipari üze­meli és telepek száma csök­kent, termelésük és bevéte­lük viszont 40 százalékkal emelkedett. Ez azt jelzi, hogy a tsz-ek — társulásokkal is — ésszerűen és nagyobb ter­melési hatékonysággal szer­vezik ezt a tevékenységet. Legintenzívebben fejlődött az építőipari tevékenység. A termelőszövetkezeti beruhá­zások nagyobb felét ma már­az építőipari önálló közös vállalkozások és a saját épí­tőbrigádok valósítják meg. Bérproblémák A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya megvizsgálta a kiegé­szítő üzemágakban dolgozók jövedelmének alakulását — általában a munkaügyi prob­lémákat is. Nincs minden, rendben. Négyezer ember, végzi ezeket a munkákat, de- csak kis hányaduk tsz-tag, a* nagy többség alkalmazott. A jövedelmek alakulása sem; megnyugtató. Megyei átlaga ban 19 000 forint volt a ki­egészítő üzemágakban dol­gozók egy főre jutó évi átla­gos jövedelme. Járásonként! nagyok az eltérések. A mező­kövesdi járásban, például, 40 000 forint volt az egy fő­re jutó évi átlagos jövedelem, amíg az ózdi járásban csak 14 000 forint. Nagy az aránytalanság a- kiegészítő üzemágakban dol­gozó szellemi és fizikai mun­kások jövedelme közt is. A; szellemi munkát végző al­kalmazottak 35—40 százalék­kal többet keresnek, mint a fizikai dolgozók. Ennek egyik okát abban látják a megyei tanács szakemberei, | Július 25-én nyílik i IV. Biiskolci leiyiigari kiállítás is vásár I Szembetűnő plakátok je- entek meg Miskolc utcáin: Juli«* 25-én megnyíló IV. kíSv -ci helyiipari termék­j phtásra és vásárra hívják ,a figyelmet. Tegnap már kiültek a meghívók is, Fölrt bŐ1 megtud3uk, hogy a ,. uóes Gimnáziumban meg­felezendő kiállítást július “5-én délelőtt 9 órakor, dr. Qvani Béla, a Miskolci va- Pártbizottság első titkára n5Útja meg. Hetven kiállító rfelszabadulásunk 25. és Wa n, születésének 100. év- ve?0HÓÍánalí jegyében szer- rll.f.y, kiállítás minden ed- Az J? PSyobb méretű lesz. a./ ■ , ':nuh évi 01-ei szemben esi «-í? hetven állami, tnirá- vV Vf!,alat. szövetkezet, illet- rés7vatSlvnros jelentette be keLépte1' h “űndékát. Éfde­vüi hogy Borsodon kí­szereptfL^^6 ki:’1,í,ai is töttTtt ’ lgy többek kö- t? ' .c Kgvgs medvéi Vas­VA11«htt; a Moson- «.''O' al?Vaíl Pemszcrelvcny- •ürPpi.' f ”, en élelm:-zoripari Nyirer.'v'vW^rb:'niUl‘l(nak a tnékniK«! ;l konzervgyár tor­1. Van egy budapes­ti jelentkező is, a Mechanikai Művek. Ezen túlmenően két külföldi cég, a Kassai Ko- vosluzba, valamint az Op, Drevovyroba üzem is szere­pel az idei kiállításon. A Földes Gimnáziumban Miskolcon igen nagy gond, hogy nincs megfelelő csar­nokrendszer az ilyen ren­dezvényekhez. A korábbi épületek már kicsinek bizo­nyultak, így a Földes Gimná­ziumra esett a választás. Az igény, a helyfoglalás egyben jelzi, hogy jövőre valószínű­leg ez is kicsi lesz. A különböző vállalatok, szövetkezetek képviselői, szakemberei már megkezdték a gimnáziumban az előkészü­leteket. A bemutatót szako­sítják. A földszinti részen helyezik el a lakberendezési tárgyakat — bútor, lakás, textil, kerámia stb. Az első emeleten a műszeripar, vala­mint a vas- és fémipar ren­dezkedik be. a második eme­letet a ruházati ipar, illetve a magánkiállítók foglalják el. A kiállítás rendező bizott­ságának tegnapi ülésén úgy hogy a kiegészítő tevékeny­ségek területein sok az ügy­nök, akik meglehetősen nagy pénzeltet keresnek. Ezért szükségessé vált az ügynöki tevékenység hatósági felül­vizsgálása, mert a kirívó esetek — bár szórványosak —, okot szolgáltatnak a ki­egészítő tevékenység táma­dására, a tsz-vezetőlí táma­dására is, és félreértéseket szülnek a közvéleményben. 5ÍC A meglevő hiányosságok ellenére a megyei tanács; mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának állásfoglalá­sa — a végrehajtó bizottság egyetértésével — az, hogy a termelőszövetkezeti kiegészí­tő tevékenység Borsod me­gyében a népgazdasági érde­keknek megfelelően fejlődik, de a tartalékai és lehetőségei még igen nagyok. Szenére} József Közgazda- sági Főis­kola az elmúlt évben önálló tagozatot hozott létre Kas­sán, amelynek tanári kara új lendületet adott a Szlovák Közgazdasági Társaság kas­sai szervezete munkájának. A tagozat tanárai — a kas­sai pártbizottság kezdemé­nyezésére — előadások szer­vezésével és konzultációkkal segítették a város közgazdá­szainak munkáját. A kassai szervezet vezető­sége tapasztalatszerzés és a kapcsolatok elmélyítése érde­kében kapcsolatot keresett a Magyar Közgazdasági Társa­sággal. Az idén februárban a Kassai Közgazdasági Társa­ság elnöke és két vezetőségi tagja látogatást tett az MKT Borsod megyei szervezeténél, ahol — a kassai vendégek külön kérésére — találkoz­A POZSONYI Izzó acélöntecset szállít a da­rn az ózdi durvahengermű­ben a raélykemeneék fölött. Tétlenségre kényszerüli „okos“ gép Űj rendszerű, francia be­rendezés segíti majd a mun­kát a Borsod megyei Mély­építő Vállalat építkezésein. Ez az „okos” gép hegyet bont, árkot ás, 12 méter mélységig kutat is fúr. A legnagyobb erénye viszont, hogy mindezzel megkíméli az embereket a nehéz fizikai munkától. Már régen munkába állí­tottál! volna, ha a francia szerelő nem késik annyit. Sajnos, emiatt még tétlen­ségre van ítélve a gép, pedig az első munkahelyen, a Le­nin Kohászati Művekben, a finomhengerdében folyó építkezésnél már nagyon vár­ják. Itt ugyanis a mélyépítő vállalat szakemberei által ki­dolgozott — s szabadalmazás alatt levő — úgynevezett császtalpas alapozásnál, a földmunkákhoz igénylik a segítségét. Remélhetőleg hamarosan megérkezik a szerelő is, ars i azt jelenti, hogy 2—3 hiten belül üzembe is helyezhetik a francia berendezést. tali és konzultáltak a Borsod megyei Pártbizottság ipari osztályának vezetőivel és az MKT megyei szervezeténél! vezetőségével. A kassai közgazdászokat különösen két kérdés érde­kelte. Az egyik: hogyan ér­vényesül a párt irányító sze­repe a Borsod megyei szer­vezetnél, a másik pedig: a szervezet élete, munkája és vezetésének módszere. Különösen sok hasznos ta­pasztalatot szereztek a kassai közgazdászok az MKT borso­di szervezetének pártirányí- lásával kapcsolatban. Köve­tendőnek tartották azt a gya­korlatot. hogy a megyei párt- bizottság rendszeresen igény­li a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezeté­nek segítségét, figyelemmel kíséri a szervezet: rendezvé­nyeit és konkrét problémák­kal kapcsolatban is meghall­gatja a közgazdászok véle­ményét. A Borsod megyei szervezet munkamódszerei közül a kassaiak elsősorban a konzultatív tanácskozáso­kat, a közgazdászok alkotó együttműködését és a meg­hirdetett pályázatokat talál­ták igen hasznosnak. és a magyar közgazdászok között együttműködési meg­állapodás született. A két szervezet megegyezett az elő­adók rendszeres cseréjében és az aktuális gazdaságpoli­tikai. , gazdaságirányítási problémákkal foglalkozó kö­zös kerékasztal-konferenciák megrendezésében. A kassai közgazdászok képviselői meg­hívták a Borsod megyei szer­vezet három vezetőjét a ta­pasztalatcsere folytatására. A Borsod megyei szervezet képviselői júniusban viszo­maaémmmmmmmmmmmammmmmmBm A SZLOVÁK nozták a kassaiak látogatá­sát. A rendkívül szívélyes és elvtársi légkörben megtar­tott tanácskozáson a szlovák közgazdászok elsősorban a magyar gazdasági reform el­ső két esztendejének ta­pasztalatairól érdeklődtek, s igen sok részletkérdésben is tájékoztatást kértek népgaz­daságunk eredményeiről, problémáiról. Érdemes meg­említeni, hogy a konzultá­ció során a kassai elvtársak mintegy harmincöt kérdést tettek fel a Borsod megyei szervezet képviselőinek. A beszélgetés légkörét az internacionalizmus jellemez­te. A kassai közgazdasági társaság képviselői tanúságot tettek a párthoz való hűsé­gükről. Igen élénken foglal­koztatta őket Szlovákia gaz­dasági helyzete, alkotó mó­don, nagyfokú segítőkészség­gel vizsgálták a szlovák gaz­dasági élet problémáit.- A gazdasági problémák meg­ítélésében a borsodi közgaz­dászok és kassai kollégáik teljes egyetértésre jutottak. A látogatás során a ma­gyar delegáció több üzemet is megtekintett, s mindenhol baráti szívélyességgel fogad­ták megyénk küldötteit. A KASSAI és a Borsor' megyei szery zet képviselői megállapo az együttműködés tóvá szélesítésében. Ez a mg podás mindkét munkájában igen ss hét és megfelel Közgazdasági Társig ségi határozatónak . a nemzetközi kapc.,. . , . , különösen a szociai szágok szervezeteivel kitolt kapcsolatok — Wp se mellett foglalt állást;^ Bónus Rókus, az MKT megyei titkál| Nevető együttműködés Á szakszervezet és az egyetem szocialista szerződése A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének és a Ne­hézipari Műszaki Egyetem bányamémöki Írarának hall­gatói évről évre bővülő kap­csolatot alakítottak ki. Ezek a kapcsolatok kedvezően ala­kultak és a nevelő munka terén eddig még ki nem használt lehetőségekkel is rendelkeznek. A szakszerve­zeten keresztül ugyanis olyan élő', közvetlen kapcsolat te­remthető a bányamunkásság és a kar hallgatói között, hogy az jelentős hatással lesz a fiatalok eszmei-politikai arculatának alakulására és elősegíti az egyetemi évek után a kezdő bányamérnö­köknek a bányamunkásság közösségébe való mielőbbi, tevékeny, eredményeket ho­zó beilleszkedését, Ezért a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének központi veze­tősége, a Nehézipari Műszaki Egyetem szakszervezeti bi­zottsága és bányamémöki ka­ra szocialista szerződést kö­tött, melynek célja a neve­lő munka megjavítása. A szerződésben a szak- szervezet vállalta — többek között —, hogy előadókat küld az egyetemre, akik a hazai és külföldi bányászmozgal­mak tSrténetéről, a bánya­munkásság életéről, a szak- szerveit munkájáról tájé­koztatják a bányamémöli­hallgatólcat. Olyan pályáza­tokat, ösztöndíjakat ír ki a kar hallgatói részére, ame­lyek egy-egy bányatelep, szénmedence munkásmozgal­mának történetével, a bányá­szat gazdasági, politikai kér­déseivel kapcsolatosak. A szakszervezet vállalta az arra érdemes hallgatók szakmai tanulmányút fainak finanszí­rozását, anyagi támogatását. A szocialista szerződésben foglalt együttműködés kere­tében az egyetem a munkás- szállók kulturális és oktatá­si tevékenységéhez előadókat, műsort és programot bizto­sít, a szakszervezeti kirán­duló csoportok részére be­mutatja az egyetem létesít­ményeit és munkáját, patro­nálja az érintett bányatele­pekről az egyetemre került bányászcsaládok gyermekeit és támogatja a bányatelepek iskoláit különféle eszközök­kel, műszerekkel, a felvételi vizsgákra való előkészítéssel; A szocialista szerződésben foglaltak közül csak néhány fontosabbat emeltünk ki. De ebből is látható, hogy mind­két fél számára hasznos, gyü­mölcsöző együttműködésről szóló okiratot írtak alá. Re­mélhetőleg a szerződésben foglaltak következetes meg­valósítása jelentős hatással lesz a bányamémök-hallga» tők nevelésére. értékelték, hogy a látoga­tóknak sok kellemes megle­petést készítenek elő az álla­mi, tanácsi és szövetkezeti ipar szakemberei. Nagy ver­sengés várható az azonos ter­mékeknél. A korábbiaktól el­térően a kiállított termékek meg is vásárolhatók. Hatvanöt díjat adnak át Ebben az évben nemcsak a kiállítók, hanem a díjak szá­ma is jelentősen növekedett, így például három nagydíjat adnak, ezek közül egyikkel a legszebb terméket, a másik­kal a legszebb kiállítást ju­talmazzák. Ezenkívül 19 első díjat,, ugyanannyi másodikat és harmadikat adnak át a ki­állítóknak. Az állami és tár­sadalmi szervek öt különdí- jat nyújtanak át. A Földes Ferenc Gimná­ziumban megnyíló kiállítást és vásárt július 25-én déli 12 órakor nyitják meg a nagy- közönség számára. A város, a megye helyiipara jelentős eseményének^idején alkalmi postahivatal ff, működik majd erre az alkalomra készített bélyegzővel. Cs. B. Á kiegészítő tevékenység fontossága

Next

/
Thumbnails
Contents