Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-14 / 138. szám
Vasárnap, 1970. június 14. ÉSZAK-MAGYARCSsZAG 5 Cuk rászüílctik, sajtdobozok, torlaalátctek Kitelepítések a veszélyeztetett területeken — Maximum felett az újabb árhullám — Ismét készültség a Bodrogon — Üjabb területek belvíz alatt Borsodi „vizesek" a Krasznán és a Szamoson — Csendesedik a Sajó a c n W arnrírl Szép útra tekinthet vissza Miskolc iparának az LKM után legrégibb üzeme, az 1782-ben alapított, különleges minőségű termékeiről nevezetes Diósgyőri Papírgyár. A vállalati tanácskozó falán időtől sárgult, ereklyeként őrzött oklevél: Kossuth Lajos és Batthyány Lajos keze- írása tanúsítja rajta az 1846- os pesti ipari kiállítás rendi - rendezőségének elismerését. Frissebb kitüntetés is díszíti a helyiséget. 175 éves fennállása alkalmából a gyár kollektíváját a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki. I j termékek Az üzemi dinasztiák férfi leszármazottai ma is a finom papír-gyártás mesterei. 1967-től kezdve aztán a férfiakon kívül fokozatosan egyre több nő is bekapcsolódott a termelésbe. A régi kazánházat viszonylag kis költséggel háromszintes üzemépületté alakították. Budapestről „kiköltöztetett” gépeket telepítettek a világos, központi fűtéses termekbe. A Papíripari Vállalat diósgyőri gyára a papírfeldolgozó ipar egyik hazai bázisává vált. A feldolgozás meghonosítása több szempontból is előnyösnek bizonyult. Egyáltalán nem igényel ipari vizet, aminek úgyis szűkében vagyunk. A gépek kiszolgálása egyszerű, könnyen megtanulható munka, így a feldolgozás részben megoldja a diósgyőri szakképzetlen női munkaerő elhelyezkedési gondjait. S ami ugyancsak fontos, javulnak a viszonylag kis üzem gazdasági mutatói. 1968 tavaszától nyolcféle méretben formálódnak a karton cukrásztálcák: évente több mint 80 millió darab készül belőlük. 1968. novemberében kezdődött a kerek sujtdobozok készítése: a hazai évi igény 30—32 millió. A berendezés kapacitása azonÖzd a járás egyik legrégebbi, mintegy 700 éves települése. A föld a környező hegyekben, völgyekben sok értékes, őseink életére, körülményeire utaló régészeti leletet .rejt. Ahhoz azonban, hogy ezek múzeumi tárgyakká válhassanak, hosszú, fáradságos feltáró, gyűjtőmunka szükséges. A gyárvárosban - .ez a munka már húsz évvel ezelőtt megkezdődött. Kezdetben hobbynak tűnő egyéni gyűjtés formájában. A kisebb feltárásokat —egymástól függetlenül — több ember végezte, de így is olyan sok régészeti lelet kerül napvilágra, hogy felvetődött a munka szervezetté, tervszerűbbé tételének gondolata. 1962-ben a miskolci Herman Ottó Múzeum és a megyei tanács támogatásával végül is megalakulhatott a múzeumbarátok köre Özdon is. Őslény lan i gyűjtemény A honismereti körön belül — ahogy ma nevezik — régészeti, néprajzi, gyártörténeti és településtörténeti szakcsoportokat' hoztak létre, melyekben mór sokkal alaposabb munkára nyílt lehetőség. Dobosy László, a 102. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Igazgatója vezetésével a régészeti szakcsoport több vitrinre való régészeti és őslénytani leletet gyűjtött össze, melyeknek egyik áriéban ennél nagyobb. Remény van rá, hogy a közeljövőben Csehszlovákiába is megindulhatnak az exportszállítmányok. Két hete kezdődött el a csipkemintás tortaalátétek próbagyártása. Az eddig külföldről beszerzett termékből 15 milliót használ lel évente vendéglátóiparunk. Csomagolják már a „kisfogyasztók” számára készült famentes géppapírokat és tervezik a nálunk újdonságnak számító uzsonnacsomagoló tekercs gyártását is. Szociális gondok 1967 előtt a gyár dolgozóinak alig negyedrésze volt nő, azok is jobbára alkalmazottként dolgoztak. Ma az üzem 440 körüli összlétszámúnak 55—60 százaléka nődolgozó. Természetesen a nagy változás új gondokat, feladatokat hozott, és feszültségeket is szült. Csak néhány példa: A szociális létesítmények fejlesztése nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel. Előfordul, hogy ketten kénytelenek megelégedni egy öltözőszekrénnyel. A gyár udvarán ugyan mar ott állnak az új öltözőszekrények, de az egyik raktárhelyiség kiürítésével létesítendő pótöltöző is csak átmeneti megoldás lesz. A tíz éve épült, 25 férőhelyes óvodában ma negyven gyerek zsúfolódik össze, azonban még így is több jogos igénylőt el kellett utasítani. Igaz, az új munkahelyeken nem fenyeget foglalkozási ártalom, az egyórás üzemorvosi rendelés mégis kevés. A gyár vezetői igyekeznek segíteni. A tervek elkészültek, az építkezések anyagi fedezete biztosított. Ha sikerül szabad építőipari kapacitást szerezni, az óvoda építését azonnal elkezdhetik, utána sor kerül az öltözőre és az üzemi konyha bővítésére is. 1970 második félévétől kezdve napi két órára emelik az üzemorvos rendelési idejét, s kés darabja az Ózdi Kohászati Üzemek acélműi rekonstrukciója során felszínre került mammut-állkapocs- csont. Ritkaságszámba menő az intézetben kiállított sok ezer éves csigagyűjtemény is. Az ózdi honismereti kör tagjainak munkáját, a gyűjteményük értékét mindennél jobban igazolja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia is nyilvántartásba vette. Dobosy László az őslénytani leletek összegyűjtésén túl érdekes kísérleteket is végzett. Összegyűjtötte például az ózdi járás dűlőneveit, melyekből sok érdekes következtetést tudtak levonni A dűlőnevek segítségével sikerült az upponyi völgyben 2—300 évvel ezelőtt működött vasolvasztó kemencék helyeit is megállapítani. 4 Gyártörténcti szakcsoport A gyártörténeti szakcsoport azzal a céllal kezdte meg munkáját, hogy megmentik az utókor számára a régi, ma már nem használatos kohász- és bányászszerszámokat. A nyolcéves munkájukat méltán reprezentáló gyártörténeti kiállítás megrendezésével ennél sokkal többet adtak. Az alakulásának 125. évét ünneplő gyár történetét makettekkel, működésben levő modellekkel diorámákkal mutatták be Munkájuk értékét pénzben talán ki sem lehetne fejezni, foglalkoznak a terhes nők számára megfelelő munkahelyek kialakításával. Lgéssséges türelmetlenség A lányok, asszonyok egy része elégedetlen fizetésével, bár a feldolgozóban 1500 forint körüli az átlagkereset. Belley Imre igazgató úgy gondolja, hogy ez természetes: az egészséges türelmetlenség mindig a fejlődést segíti. Igen, lehetne többet keresni, de ehhez az kell, hogy még jobban elsajátítsák a munka- fogásokat, s az is, hogy egyre többen iratkozzanak be a szakmunkásképző tanfolyamokra, a távolabbi jövőben pedig a gépipari vagy a közgazdasági technikumokba. Vannak jelek, amelyek' arra mutatnak, hogy formálódik már a nők kollektívája: a szakszervezetben már kellő súllyal érvényesül a véleményük, s kialakulóban van a brigádmozgalom is: a három női brigád munkájának javulását kellő anyagi ösztönzéssel segítik. A hirtelen létszámnövekedés következtében a patinás üzem családias hangulata kissé megbomlott, a régi hagyományok veszítettek erejükből. Eddig ismeretlen, szokatlan helyzet állt elő a Diósgyőri Papírgyárban. A változás szülte gondok azonban megoldódhatnak, ha a vezetők újra és újra a valóság követelményeihez igazítják irányítási módszereiket. hiszen egyedül a finomhengermű modelljének elkészítéséért 400 ezer forintot is elkérnének. Féltett kincsük a 29 darabos eredeti fémbélyegző gyűjteményük is, melyhez hasonló komplett gyűjteménnyel kevés gyár büszkélkedhet. A szakcsoport vezetője, a gyártörténet egyik legnagyobb ismerője, Vass Tibor is érdekes módon szinte véletlenül került kapcsolatba a honismereti munkával. — Tizenöt évvel ezelőtt az ÓKÜ versenyirodáján dolgoztam — mondja. — Ha látogatók, vagy újságírók jöttek Ózdra, a versenyirodán érdeklődtek az üzem eredményeiről, s a gyár múltjáról, különösen a Kossuth-tal való kapcsolatról. Keveset tudtunk akkor még erről. Restelkedtünk is miatta. Alikor határoztam el, hogy a meglevő kevés irodalom, dokumentum és idős emberek segítségével „felderítem” a gyár múltját Vass Tibornak a honismereti kör megalakulása után segítőtársai akadtak, s ma már csupán a gyártörténeti szakcsoportnak több mint húsz tagja van. S a kiállítás megrendezése előtt segítségükre siettek az üzem KISZ- fialaljni, szocialista brigádjai is. Sok társadalmi munkával járultak hozzá a kiállítás anyagának elkészítéséhez. „Múzeum” ládákban A gyárlörteneti kiállításnak két hét alatt több mint Szombaton óráról órára aggasztóbb hírek érkeztek az óriási, minden eddiginél nagyobb árhullámot visszaszorító Körösök, a Kraszna és a Berettyó gátjairól. Emberek ezrei, gépek százai dolgoztak éjjel-nappal a veszélyeztetett töltésszakaszokon a rendkívül gyorsan emelkedő árhullámmal. Szinte emberfeletti munkával magasítják a gátakat, építik a lokalizációs vonalakat, s az egyes települések védelméül szolgáló körtöltéseket. A Kraszna árhulláma Ág- erdőmajornál szombaton már 5 centiméterrel haladta meg az eddigi árvízi maximumot. Még súlyosabb a helyzet a Sebes-, a Fekete- és a Fehér- Körös gátjain. Kőrösladány- nál a mostani árhullám már egy méterrel magasabb, mint az eddig mért legnagyobb vízállás. A Fekete-Körös Remeténél fél méterrel haladta meg az eddigi maximumot. A megáradt Fekete-Köröstől fenyegetett falvak mélyebben fekvő részeiről és a tanyavilágból több száz asszonyt, gyermeket és beteget költöztettek biztonságos helyre. Ki kellett telepíteni a Sebes- Körös mentén fekvő Üjnyí- rád és Csökmő községek lakosságát is. A Berettyó árhulláma is egy méterrel meghaladja a maximumot. A Berettyó és Sebes-körös összefolyásánál körgáttal kellett körülvenni a veszélyeztetett Kohári községet. A Szamos áradása néminyolcezer nézője volt. A vendégkönyvben egymást érik a látogatók elismerő bejegyzései, s javaslatai, hogy az anyagot állandó kiállítási teremben helyezzék el. Tanárok részéről olyan javaslat is született, hogy a kémiaórákat (vasgyártásról) a kiállítási teremben kellene megtartani. A helytörténeti múzeum igénye Ózdon tulajdonképpen már a korábbi években jelentkezett. Csak lehetőség nem volt rá. A kiállított, értékben ki sem fejezhető anyagokat most is gondosan ládákba csomagolták, s gondosan elraktározták, remélve, hogy hamarosan kicsomagolhatják újra. — Mik a gyártörténeti szakcsoport közeli tervei? — A gyártörténet technikai részének feldolgozását már befejeztük — mondja Vass Tibor. — Most a dolgozók munkakörülményeinek változását és a régi szokásokat gyűjtjük össze. Ebbe a ruházat, étkezés is beletartozik. Érdekes, hogy már száz évvel ezelőtt is voltak „ózdi specialitások". A témába beletartozik a „kétlakiak” körülményeinek feldolgozása. Tervünk még a munkásmozgalom helyi fejlődésének megismerése is. Tóth István leg lelassult, de a helyzet itt is válságos. Tovább magasítják és szélesítik a községeket védő körgátakat. Tibor- szállásról és Mérkvállajból mintegy száz családot kellett a községek magasabban fekvő részeibe telepíteni. A Sebes-Körös árhulláma a legújabb jelentések szerint már 3—4 centiméterre megközelítette a gátak koronáját, s az áradás tovább tart. Szeghalommal szemben meg kellett nyitni a bal parti gátakat. Itt hatalmas víztömeget bocsátanak be úgynevezett vésztározókba. Így csak mezőgazdaságilag müveit területek kerültek víz alá, de az árvíz nem fenyegeti a sűrűn lakott területeket. Romániában átszakadt a Fekete-Körös jobb parti töltése. A kiömlő víz egyelőre nem fenyeget magyar területeket. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság szombati tájékoztatása szerint megyénkben is gondokat okoz az újabb árhullám. A Bodrog gátjain ismét el kellett rendelni az elsőfokú árvízvédelmi készültséget. Tovább árad a Tisza is. Záhonynál 24 óra Tokaj. Amint a krónika feljegyezte, jövőre lesz 900 esztendős. Régi öregektől hallottam, hogy egykor „sárkánytemető” volt itt. A nagy sír egészen Sátoraljaújhelyig húzódik. A fejfa a Kopaszhegy. A bor, amely a lejtőkön terem erős, mint a sár- | kányvér. Túl a meséken Ma már túl vagyunk a meséken, s a Kopaszhegy sem kopasz, hiszen a XX. század vége technikai csodáinak egyik legbeszédesebb bizonyítéka mered az égnek; karcsún és erőteljesen. Ott van a tokaji tv-torony. Az egyszerű ember számára technikai titokként: láthatatlan, elektromos hullámokban adja tovább ez a torony az ország, a világ legfrissebb híreit, képeit, eseményeit. A csúcsról le, egészen a megszelídült lejtőkig, ahol a gazdag szőlőskertek virítanak, s éppen most bontanak virágot, nőnek a muskotály apró levelei, gazdagon burjánzik a mintegy évtizede telepített fenyő- és akácerdő. Nyárba szökkent a toltaji élet. A hegy alatt szép, jól ápolt, tágas portált: házak, régiek és újak, széles és szűk kis utcák, évszázados történelmet hirdető pincelabirintusok. Bennük pihen, érik a hegy leve. E nagy község, amely mintegy 5 ezer embernek ad otthont, kenyeret, békességet, minden túlzás nélkül nemcsak él, hanem virul is. Aligha van a világnak olyan tája, ahol ne hallottalt volna Tokajról. Most jártam ott, alig pár napja. Találkoztam is néhány unatkozó, nagyltocsis turistával. Nyugatiak. Lehet, hogy milliomosok. Láttam: elbámészkodtak a csodálatos környezetben, az egész tájon. Az egyik némettől azt is hallottam. hogy Tokaj a világban: fogalom. Vendégek fogadására Nos, nem ártana, ha igazán azzá tennénk. Erre gonalatt egyméteres, Tokajnál és Polgárnál 24 centiméteres áradást mértek. A Tisza bodrogközi gátjain már másodfokú a készültség. Dél-Borsodnál is tovább folyik a védekezés a már teljesen átázott töltéseken. Megyénk vízügyi dolgozói nemcsak a Borsodot védő gátakon állnak helyt, hanem műszaki dolgozók és gátőrök jelentős csoportja, valamint a tiszapalkonyai gépesbe ; ÁKSZ-osztag tagjai ott küzdenek a Szamos és a Kraszna védvonalán is. Az elmúlt 24 órában megyénkben újabb mezőgazdaságilag művelt területeket öntött el a belvíz. A nagy esőzések miatt szombaton már több mint 32 ezer hold került víz alá. A belvizek nagy károkat okoznák a vetésekben. Asz'- vattyútelepek éjjel-nappa' üzemelnek. Óránként több tízezer köbméter vizet emelnek át a folyókba. A Hernád és a Sajó borsodi szakaszáról jó hírek érkeztek. A kezdődő árhullám mindkét folyón lecsendesedett. doltam, amikor leültem beszélgetni Tömöl Miklóssal, a helyi tanács elnökével. — Hatvan esztendő után végre befejezik a vizműve- sítést — mondja az elnök és azután úgy javít, hogy ebben az évben 1200 méter vízvezeték bővítésével 98 százalékos lesz a lakosság, a község központi vízellátottsága. — Persze, legtöbbet azért az utóbbi 10 évben tettünk. Most arra vár a község, amely március óta nagyközség rangját viseli, hogy végre megkezdjék a 38-as fő- közlekedési út építését. Máris annyi terv van: építik az utat a campinghez, az idén új úttörőtábor színesíti Tokaj nyári életét; 100—200 négyszögöles telkeket osztanak a bodrogkeresztúri út és a tokaji tsz-major között; szép üdülőtelepet akarnak itt kialakítani. Tokaj máris sok-sok vendéget tud fogadni. Csak egy a baj, hogy az átfutókat. Van sok pince, kitűnő a bor. de kellene az üdülő, a szálloda és még sok olyan más intézmény, amely marasztalja a vendégeket. Több emberrel beszéltem Tokajban. Vezetővel és egyszerű lakókkal is: mindenki így vélekedett. Ha Borsodban nagy turistaforgalmat lehet kialakítani, itt Tokajban igazán van erre lehetőség. Van víz és minden, amit szem és száj, esztétikai és turisztikai igény kíván. Csodálatos tájak Igen, Tokaj 900 éve ismert, mint település. Híres szőlő- vesszein 600 esztendeje terem a nemesszőlő. A királyok, a fejedelmek bora, amelynek értékét mindig kincsekben mérték. Csodálatos a táj, az itt élő emberek, bennük a munkakedv. a mindig többet- akarás. Azt hiszem, ezt kellene jobban ösztönözni és jobban értékesíteni, érdemes volna több áldozatot hozni érte. Cscngeri Ervin T. L. A mammutcsontoktól a gy ár történetig A régiségek ózdi kutatói A „sárkányvér ” városa Nők a papírgy
