Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-14 / 138. szám
ÉSZAÍC-MAGYARORSZÁG 4 awaa Vasárnap, 7970. június 14. Filmnézőben Lengyelországban Szegedi ünnepi hetek, 1970 Művészi élmények, gazdag program Beszélgetés Horváth Mihállyal, a szabadtéri játékok igazgatóhelyettesével A lengyel filmkülkereskedelmi vállalat, a Film Polski május 30-a és június 6-a között rendezte meg a lengyel filmművészet legújabb termésének bemutatóját a szocialista országok részére. Tizennégy játékfilmet és 26 kis- filmet vetítettek le. E választék alkalmasnak mutatkozik rá, hogy a filmátvételi bizottsági tapasztalataink alapján feljegyezzünk néhány jellemző vonást a lengyel filmművészet legutóbbi fél esztendejéről. Legfontosabb jellemzője mind a játékfilm, mind akisfilm termésnek a visszaemlékezés. A felszabadulásának 25. évfordulóját ünneplő Lengyelország filmművészetében rendkívül markáns vonásokkal jelentkezett — mint ezt az ugyanakkor tartott fesztiválon is tapasztaltuk — a második világháború. Szembetűnő azonban az az aránytalanság, amely a visszatekintő és a ma gondjai felé fordulást megjelenítő művek között mutatkozik. A 14 játékfilmközül nyolc játszódott a második világháború idején, vagy közvetlenül a háború után. Mindössze három film témája volt mai, azok között is egy gyengén sikerült gyermekfilm. A másik, két, mai témájú alkotás közül az egyik, a Lyuk a földben című egy fiatal olajkutató mérnök és a társadalom konfliktusát mutatja be, a másik, a Jelek az úton című pedig kicsit didaktikusán, de jó művészi megoldásokkal egy visszaélések miatt börtönbe zárt, majd szabadulása után helyes útra tért szállítási szakember története. A bemutatott 26 kisfilmből 14 animációs film volt, többségben ismert lengyel sorozatok soron következő darabjai, mint például a Varázsceruza, s az így maradt 12-ből nyCc foglalkozott a második világháborúval, vagy kapcsolódott ahhoz, és mindössze egy nyúlt témáért a mához. Ez a múltba fordulás figyelmet érdemel, mert a második világháborút és a fel- szabadulást idéző filmek között nagy számban találunk olyánokat, amelyek Lengyel- ország felszabadulásának más népek előtt kevéssé ismert részleteit m.utatják be művészi eszközökkel, feltárják, miként vettek részt a lengyel hazafiak országuk felszabadításában, akár közvetlenül, otthon partizánharcokban, felkelésekben, akár közvetve. De- ábrázolást kapott több filmben az az időszak is, amikor Lengyelországban a londoni emigráns kormánynak még jelentős bázisa volt, amikor bandák fosztogattak, és meglehetős bizonytalanság uralkodott a felszabadult országban. A három mai filmet már említettük. Van ugyan egy negyedik is, ezt azért kell külön említeni, mert alkotója egy Lodzban végzett iráni filmrendező, a témáját nedig a vietnami harcokból merítette. Első játékfilmje, a Nincs visszatérés, Johny! több jó szándékról és nemes emberi érzésről, mintsem mesterségbeli értésről és érettségről tanúskodik. A bemutatott filmek közül a múltban játszódik az Ábel a mi testvérünk című. enyhén biblikus színezetű ifjúsági példázat, valamint Merimée regényének filmváltozata, ' a Lokis. Ez utóbbi inkább a horror-filmek kategóriájába tartozik, babonás, múlt századbeli történetet dolgoz fel. azonban a borzalmak megjelenítését rendkívül ügyesen elkerüli, egészében művészi r’’ • -• ' 1 '-'1-i-nfnofn IliSSP*"11 ...... . ...wan játszódé nvolc játékfilm sokféle. A nyolc játékfilm valójában csak 5, mert hiszen kettő közülük több részes, folytatásos. Feltétlenül ki kell emelni közülük Andrzej Wajdának már sor országban ismert új alkotását, a Tájkép csata után című kitűnő filmet, amely közvetlenül a felszabadulás után játszódik és egy már szabaddá tett koncentrációs tábor mikrovilágában mutatja be azt a sok társadalmi ellentmondást, amely az akkori lengyel társadalomban feszült, és amely bizonyos áttételekkel minden bizonnyal későbbi időszakokat is jelez. Wajda ezzel a filmjével — ismét olyan művet alkotott, amelyet méltán jegyeznek majd fel az időszak legjobb alkotásai közé. Sajnos, a többi hasonló témájú film nem közelíti meg távolról sem Wajda alkotását. A Lengyel album című kétrészes film egy fiatal szerelmespár szüleinek háborús élményem keresztül kíván képet adni a második világháború kitörésétől csaknem napjainkig húzódó időszakról, hol a mai fiatalok, hol a szülők szemével láttatva a nagy jelentőségű történelmi ívet. művészi megoldásaiban azonban helyenként nehézkes. az idősíkokban való mozgás bizonytalanságokban hagyja a nézőt, és az alkotók túl sokat számítanak a lengyel néző jó tájékozottságára a félszabadulást követő hónapok történetének apró részleteiben is. Alighanem nagy érdeklődést fog nálunk is kiváltani a Hogyan robbantottam ki a második világháborút? című háromrészes film, amely derűs hangvétellel íveli át a háborúnak csaknem hat esztendejét. Központi alakja egy lengyel közkatona, egy dörzsölt kisember, aki az első puskalövéstől kezdve nyakig van a háborúban, s mint egy modern Svejk, mindenütt jelen van, mindenhol felfordulást kavar. A Mennyország a földön című film aknakutatók életéről szól, akik a fasiszták elmenekülése után egy gyárat tisztítanak meg az aknáktól. Végül mindenképpen utolsóként kell megemlíteni Az utolsó tanú című filmet, amelynek központi alakja Stanislaw Mi- kulski. E film nem győzött meg különösebben Mikulski színészi képességedről, de kevés lehetőséget nyújtott volna bármilyen jó színésznek is. Egy kisebb koncentrációs tábor orvosát játszotta. aki tanúja volt nemcsak valamennyi fogolytársa kivégzésének, hanem annak is, hogy a városka határában a hegyek között az SS- ek elrejtették a rabolt kincseket, és az utolsó szemtanúk kivégzésénél ő is az agyonlövendők között áll, de csodás módon, élve tudott előbújni a hullahegy alól. Huszonöt évig mindig a kincset kereste, emiatt már kicsit eszelősnek is tartották a városkában. Éppen a 25. évforduló körül hamis útlevéllel visz- szatértek a volt SS-parancsnokok, hogy magukkal vigyék az elrejtett kincseket. ök úgy tudják, hogy nem maradt a lágernek tanúja. Az orvos természetesen leleplezi őket. Meglehetősen primitív módon elkészült történet, amelyben sem színészi teljesítményben, sem fordulatosságban nincs figyelmet érdemlő érdekessén. A bemutatott játékfilmek közül megvettük magyarországi bemutatásra a Tájkép csata után című Wajda-filmet, a Hogyan robbantottam ki a második világháborút? című vígjátékot, amelyet két részre ösz- szevontan fogunk itthon játszani, a Jelek az úton című mai témájú filmdrámát. a Lokis című Merimée-adaptá- dót. Realizáltuk továbbá egy korábban bemutatott film, A megtisztulás napja átvételét. E film szintén a második világháború időszakában játszódik, német földön harcoló lengyel és szovjet partizánok kapcsolatáról szól. A rövidfilroek közül kettőt vásároltunk. Az arany colt című rajzfilmet, valamint a Színes és fekete című kisfilmet, amely mai lódzi gyermekek vidám, színes rajzait és kontrasztként a hajdani lódzi gyermektábor dokumentumképeit mutatja be. A VII. krakkói lengyel kisfilmfesztivál alkotásai közül hármat vásároltunk meg, A fiú, Az utazás és a Mini című animációs filmeket; a televízió részére több gyermekrajzfilmet, valamint a Monidlo című giccsellenes kisjátékfilmet és a Testamentum című nagyon magas művészi értékű mementót. Benedek Miklós Mostanában, amikor Szeged nevét halljuk, a gátak között rohanó ár jut először eszünkbe. De a város, amelyet sok ezer ember megfeszített munkájával erősített töltések védenek, éli megszokott életét. A gyárakban, üzemekben zavartalan a termelés. S szinte jelképes értelme van, hogy a víz elleni védekezéssel egy- időben jelentős felújítási munkák folynak a belvárosban, a Széchenyi téren és környékén. Megszépülnek, ünneplőbe öltöznek az utcák, a házak. Szeged a nyárra készül. Felújítják Az előkészületekről beszélgettünk a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóságán Horváth Mihály igazgatóhelyettessel. — Azzal kell kezdenem — mondta —, hogy a város nehéz helyzetében is biztosítani kívánja a szegedi ünnepi hetek idei programjának zavartalan lebonyolítását. Mindazok az elképzelések tehát, amelyekről korábban már a sajtó is hírt adott, jelenleg a kivitelezés stúdiumában vannak. A Dóm előtti színpad egyes részeit és a nézőtér teljes padlózatát felújítjuk a játékok kezdetéig. Ez anyagi kihatásában igen jelentős munka. Dolgozik már a játékok műszaki-technikai személyzete is. A lakatosok és az asztalosok hozzáfogtak a díszle- tezéssel kapcsolatos szakipari munkákhoz, s tevékenykedik díszletező részlegünk is. Ot produkció — Ügy hallottuk, hogy a tavalyinál kevesebb lesz az előadások száma. — Tavaly 18 előadást tartottunk, idén csak 16 előadásunk lesz. Az elmúlt években megmutatkozott, hogy más és más a közönség érdeklődése a különböző műfajú produkciók iránt. Ennek megfelelően próbáltuk most az egyes bemutatók előadási számát kialakítani. A játékok előadásai július 10-án kezdődnek a Háry János előadásával. A Háryból 4 előadásunk lesz összesen: július 18-án és 26-án, valamint augusztus 1-én és 8-án. A No- voszibirszki Áll. Akadémiai Opera- és Balettszínház Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjét mutatja be Szegeden július 19-én. 21-én és 22-én. Igazi művészi élményt ígér a drámai művek kedvelőinek Euripidész Jean Paul Sartre által átdolgozott, s Illyés Gyula fordításában színre kerülő műve, a Trójai nők. Három alkalommal, július 25-én, 31-én és augusztus 2-án játsszuk. A játékok teljes történetét számítva felújítás Mascagni Parasztbecsület és Leoncavallo Ba- jazzók című operáinak előadása; számunkra mégis azért különösen jelentős, mert első ízben vállalkozunk rá, hogy a romantikus olasz opera és Erkel művein kívül ebben a műfajban valami mást is adjunk. A két operát augusztus 9-én. 12-én, 15- én és 19-én mutatjuk be. Az előadások együttesét hagyományosan egy népi együttes előadása teszi teljessé; pontosabban olyan együttesé, amely 1'olld.orisztdkus karakterű produkcióval lép föl színpadunkon. Idén a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesét Vitézi ének című produkciójával láthatják vendégeink augusztus 16- án és 20-án, Kiváló külföld' énekesek — Hagyomány az is, hogy kiváló külföldi művészele lépnek föl Szegeden, a szabadtéri játékok előadásain. Az idén kikre számítanak? — A Novoszibirszkből érkező balettegyüttes a Szovjetunióban a Moszkvai Nagy Színház balettegyüttese után a legjobb balett-társulatnak számít. Sok alkalommal léptek már külföldön is közönség elé, s mindig nagy sikert arattak. Rajtuk kívül a két opera együttesébe hívtunk meg kiváló külföldi művészeket: A Parasztbecsületben Santuzza szerepét Lucia Stanescu, a Bukaresti Operaház tagja, Turiddut Ciro Pirrotta, a Palermói Operaház tagja, Alfio fuvarost pedig David Ohanesian, ugyancsak a Bukaresti Operaház tagja énekli. Utóbbi a Bajazzókban Tonio szerepében lép a közönség elé. Leoncavallo operájában Caniot a kiváló spanyol tenorista, Francisco Lazzaro énekli, míg Nedda szerepében a fiatal, bájos finn énekesnőt, Riita Pietarinent láthatják és hallhatják. Szólnunk kell az ünnepi hetek más rendezvényeiről is. Nagyon gazdag az idei szegedi nyár programja. Hogy csak a legfontosabbakat említsem: július 12-én pedagógiai nyári egyetem kezdődik, 15-én nemzetközi turista találkozó lesz városunkban, s ugyané napon kezdődik a nemzetközi szakszervezeti népitánc fesztivál is a felújított, korszerűsített újszegedi szabadtéri színpadunkon. Júl. 17-én nyílik a hagyományos ipari vásár és kiállítás, 22-ón ipari tudományos konferencia lesz városunkban. Július 25-én ifjúsági napolt: kezdődnek, s ugyanakkor lesz országos lovasbemutató és nemzetközi motorcsónakverseny is. A sportversenyeit közül kiemelkedik a július 19-1 XIV. nemzetközi maratoni verseny, az országos meghívásos ökölvívó egyéni bajnokság, amely július 31—augusztus 2-án lesz, a nemzetköm kézilabda kupa és a röplabda szabadtéri kupa versenyei, valamint a kajak-kenu verseny és a nemzetközi kosárlabda kupa. Orgonahangversenyek, virágkiállítás, díszmadár-kiállítás, tudományos konferenciák teszik teljessé a programot, amelynek reprezentatív eseménye az országos rangúvá nőtt szegedi nyári tárlat is. Augusztus 2-án nyitják meg. Készül az 1971. évi program — Szintén hágj — tegyük hozzá, szerencsés hagyomány —, hogy az idei program kezdetére kialakul a következő évi előadások terve is. Erről halühatunlfc-e már valamit? — Igen, lényegéiben elkészült már az 1971-es műsortervünk is, bár még nincs véglegesítve. Tervbe vettük Illyés Gyula Dózsa-drámájá- nak bemutatását, egy orosz opera, valószínűleg Muszorgszkij Borisz Godunovjának előadását és szeretnénk Farkas Ferenc Csínom Palkó dal játékával és az Állami Népi Együttes produkciójává1 teljessé tenni a jövő évi programot. Lehet, hogy — ha nem is jövőre, de a következő években — ősbemutatója is lesz a szabadtéri játékoknak. Készül ugyanis a Dóm téri színház számára egy, a szegedi boszorkányperek történetét feldolgozó ora- torikus mű, amelynek szerzője már jelezte, hogy hamarosan át tudja adni elkészült alkotását színházunknak. A program, az ided és a jövő évi egyaránt, méltó a szegedi játékok kivívott rangjához. S megvalósításához, mint eddig, reméljü1- ezután is lesz ereje, lelkes- dése a városnak s mindazo' nak, akik e reprezentat- eseménysorozat megvalósításának részesei. Papp Lajos Hegyek között Hangversenyek Sárospatakot az egykori vártemplomban Mazsaroff Miklós nuinkájr Az 1492-ben épített sárospataki vártemplom a későgótika egyik legszebb hazai alkotása. Egészen a XVIII. század elejéig szoros tartozéka volt a Rákóczi-várnak, s az ászaid, keleti fala egyúttal a vár külső védfala is volt, amit a mostani restauráláskor. kibontott lőrések is igazolnak. Az egykori vártemplomot az Országos Műemléki Felügyelőség több millió forintos költséggel teljesen helyreállította, s régi szépségét visszanyerve alkalmassá vált komolyzenei hangversenyek rendezésére is. Eddig két kitűnően sikerült hangverseny igazolta a várakozást, amely szerint a sárospataki vártemplom kiváló adottságokkal rendelkezik arra, hogy az immár hagyományossá váló májusi kulturális és tudományos hetek idején, valamint a nyári hónapokba*» művészi hangversenyek színhelyéül szolgáljon. Erre a célra mintegy félmillió forintos költséggel egy új orgonát szerelnek a templomba, vagy pedig a XVIII. századi orgonát restauráljál; és bővítik, hogy klasszikus zenei hangversenyekre is a'.- kalmassá tegyék. A Hanglemezgyártó Vállalattal is folynak a tárgyalások, mert szakembereik, művészeti vezetőik a sárospataki vártemplomban ének- és zenekari hangversenyeket kívánnak a jövőben rendezni hanglemezkészítés céljából. A városi tanács a le^mesz-, szebbmenőkig támogatja ezeket a szép művészeti tervek f s a hanglemezkészítés céljáb rendezendő hangversenyei; az idegenforgalmi progr< mok gazdagítására, tartalr elmélyítésére kívánja mai ''elhasználni.
