Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-14 / 138. szám
Vasárnap, 1970. június 14. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 II tokaj-hegyaljai borvidék rekonstrukciós és fejlesztési feladatai írta: dr. Pusztai Béla, a megyei tanáes vb elnökhelyettese Előrendelés, házhoz szállítás Adott lehetőség Eddig kihasználatlan ii. rendezési terv birtokában valamennyi érdekelt üzem elkészítheti saját anyagi lehetőségeivel is számoló és egyéb adottságaira tekintettel levő konkrét rekonstrukciós tervét. A megye negyedik 5 éves tervidőszakára szóló regionális terv koncepciói elkészültek, ez évben elkészül a negyedik 5 éves terv; az abban szereplő regionális adatok felhasználásával, illetve azok szem előtt tartósával alakíthatják ki saját rekonstrukciós tervüket. A gyakorlati kérdések másik nagy kérdéskomplexuma a talajvédelem és a vízgazdálkodás. Korábban is történtek már bizonyos intézkedések az ennek intézményes lebonyolításához szükséges feltételek megteremtésére. Sajnos, ezek a mai napig sem hatályosultak. Arról van ugyanis szó. hogy a generális feladatok elvégzéséhez talajvédelmi és vízgazdálkodási társulatot kell létrehozni, vagy a hegyaljai területekkel határos — már működő — vízgazdálkodási társulatok érdekeltségi területét kibővíteni Hegyaljával. Előnyösnek ígérkezik a taktaközi és bodrogközi, mór működő vízgazdálkodási társulatok érdekeltségi területének és tevékenységi körének ilyen fejlesztése. Feltehető, hogy a talajvédelem és a vízgazdálkodás céljaira évenként biztosított állami támogatás összege nem lesz majd elégséges a Hegyalja területével bővülő társulatok tervezett feladatainak támogatására. Úgy látszik, hogy 1971-től _a keretek megállapításánál bővíteni szükséges a megye ez irányú lehetőségeit. Felmerült az is, hogy a Hegy alját talajvédelem és vízgazdálkodás szempontjából kiemelt területként kellette nyilván- tartani. EGYETÉRTŐ | abban, hogy a" Hegyalján megvalósítandó fejlesztés, illetve rekonstrukció csak állami támogatással oldható meg. Jelenleg a telepítési normatívák 70 százalék erejéig részesülnek állami támogatásban az 1028/1967. sz. kormányhatározatban kedvezményezett üzemnek. A járulékok 50, illetve 30 százalékkal támogatottak. A jövőre nézve is szükséges a hegyaljai szőlőtelepítést államilag támogatni. Természetesen nem téveszthető szem elől a népgazdasági érdek, hiszen államilag azok a kezdeményezések lcerülA SZOBÁN FORGÓ nek fokozottabban előtérbe, amelyekhez nagyobb közösségi érdek fűződik. Itt azonban megjegyezhető, hogy Tokaj-Hegyalja nemzeti kincsünk, ezen túl: nemzetközileg elismert borvidék, és mint ilyen érték sem hanyagolható el, de árutermelése sem hagyható szómon kívül, így ezekre, valamint arra tekintettel, hogy a Tokaj- Hegyalján élő lakosság jövőbeni megélhetését elsősorban a tájadottságok lehetőségeinek jobb kihasználásával kell biztosítani, még állami támogatással is a rekonstrukció, illetve a fejlesztés teljes értékű végrehajtását kívánatos célul kitűzni. A támogatás mértékére nézve máris elhangzott, hogy az állami támogatás módszerénél és összegszerűségének kialakításánál mindenképpen a teljes bekerülési költséget kívánatos figyelembe venni, és a járulékos beruházásokat az alapberuházásokra vonatkozó támogatási elveknek megfelelően szükséges kezelni. A jelenlegi gyakorlatban érvényesülő megkülönböztetés következménye, hogy Hegyalján lényedben egyetlen korszerű, a nagyüzemi érdekeknek megfelelő feldolgozó sem áll rendelkezésre. A magántulajdonban levő szőlőterület számottevő! Ez idő szerint a Hegyaljón levő szőlőterület több mint 50 százaléka egyéni tulajdont képez. E szőlők nagy része kiöregedett, gyenge termőképességű, rekonstukciójukra feltétlenül szükség lenne. Ahhoz, hogy a rekonstrukcióval járó, vagy a parlagterületek szőlővel való betelepítése által igényelt költségek előteremthetők legyenek, és ezzel az egész folyamat meggyorsulhasson. hitel nyújtása volna kívánatos! A bizottság ajánlja az OTP vezérigazgatójának e téma megvizsgálását azzal, hogy a bekerülési költség 50 százaléka erejéig folyósítson hitelt az azt igénybe venni szándékozó magántermelők í'észére, kedvező feltételek mellett. A jelenlegi gazdasági ösztönzők nem serkentenek a minőség javítására. Bár az árak tartalmaznak bizonyos minőségi elemeket jelentő követelményeket, a maligán- fok kivételes szóhoz juttatása azonban nem mindenben vág egybe a kereskedelmi, ezen belül az exportérdekekkel. Az üzemi vezetők a nyereség tömegének fokozásában érdekeltek és csak kisebb mértékben a minőségben. Arra volna szükség, hogy megfelelő szinkron teremtődjön az anyagi érdekeltség és a minőség között! Ilyen szempontból az árak jövőbeni kialakításánál kellene erre figyelemmel lenni és az üzemi vezetők érdekeltségi rendszerét úgy vtódosítani, hogy az a jobb minőség előállítását ösztönözze. A borértékesítés külföldi és belső kapcsolatainak javítása céljából propagandisztl- kus jellegű kezdeményezésre is szükség volna. igazolják, hogy Tokaj-Hegy aljával jelentőségének megfelelően foglalkozunk és azt is: jó úton járunk céljaink valósu- lását illetően. Könnyíteni a nők helyzetén. Ez a cél, törekvés napjainkban ismét társadalmunk egyik legfontosabb feladata lett. Szinte minden területen számba vesszük az új lehetőségeket, s a régiek közül is azokat, amelyek ilyen vagy olyan okból már-már eltűntek a szemhatárról. Így került szóba újból és újból több jelentős fórumon, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani az élelmiszer kiskereskedelemben már régóta honos, de alig-alig igénybe vett előrendelésre és házhoz szállításra. Mert. e két szolgáltatás hasznossága vitathatatlan. A FELSOROLTAK A forgácsoló szakmában nagy figyelemre van szükség. Képünk az ózdi gyár üzemében készült. Fotó: Mizerák István Nyolcvanau vannak A tiirzsgárda megbecsülése a 3. sz. AKÖV-nél Az utóbbi időben egyre jobban értékelik az alapítók, a törzsgárdatagok munkáját a 3-as ÉPFU-nál. Ez a megbecsülés kifejezésre jut erkölcsiekben és anyagiakban is. Az első lépésként nyugdíj előtt öt évvel felemelték, felemelik a maximumra az alapító tagok fizetését. A múlt évi eredmények alapján úgy döntöttek, hogy a vállalatnál 20 éve dolgozóknál a nyugdíjazás előtt két évvel emelik maximumra a fizetést, a tíz év óta ott dolgozók esetében ugyancsak az utolsó két évben, az adott bérkategória 80 százalékát biztosítják. Próbavétel az LKM martinaccJiniivfibe.n. A vállalat segít az alapító tagoknak, törzsgárdatagoknak a lakóház építésében, vásárlásában is. Erre a műszaki fejlesztés 10 százalékát, ezen túlmenően ez évben a nyereségrészesedésből 100 ezer forintot fordít. Az utóbbiból a szövetkezeti lakások vásárlásához adnak ötéves kamatmentes hitelt. — . Egy lépést most újból előre akarunk menni ebben — közölte Valykó István, a vállalat igazgatója. Az év első öt hónapjának eredményei alapján azt vizsgálják, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jelenleg alacsony fizetések megemelésére. A kiskeresetűek esetében kerethatárt állapítanak meg. Ez azt jelenti, hogy az ilyen dolgozók számára a nyugdíjazás előtti években még akkor is magasabb keresetet biztosítanak, ha az túllépi az adott bérkategória felső határát is. Az alapító- és a törzsgár- datagokat érintő gondok megbeszélése végett június 13-án. szombaton délelőtt 11 órakor tanácskozást tartottak, amelyen mintegy 80 alapító tag, törzsgárdatag vett részt. Mégis csak kevesen élnek a felkínált lehetőséggel. Amikor ennek okát kutattuk, először a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat illetékes szakembereitől kértünk véleményt. Eltűnnek a polcokról — Ma már nem bizalmatlanság, ezt bátran állíthatjuk — kezdte a beszélgetést Kar- res János áruforgalmi főosztályvezető, sokkal inkább például az, hogy ingadozó az árukínálat, más szóval bizonyos termékek, például a hypó, a magyar olajos hal és még néhány konzervféleség, időről időre eltűnnek a polcokról. Hogy mi nincs, azt pedig az üzletben tudja meg a vevő. Az okok között kell említeni azt a tényt is — vette át a szót Koasis Károly értékesítési osztályvezető —, hogy az emberek igenis szeretnek vásárolni. Szeretnek válogatni. Ugyanakkor ma már egyre kevesebb az olyan háztartás, ahol mindennap főznek, ahol az alapvető élelmiszerekből nagy készleteket tárolnak. — Igen érdekes ilyen vonatkozásban az 1967. évi közvélemény-kutatásunk is, A megkérdezettele 90 százaléka tudott az előjegyzés és a házhoz szállítás lehetőségéről. Ám csak igen kis hányaduk élt, illetve akart élni vele. Ügy látszik, a vevők nagy többsége szívesebben vállalja a vásárlás öröméért az idő- veszteséget, a bosszúságot, de még a cipekedést is — hallottuk Váci Sándor propagandaelőadótól. A boltvezető véleménye Vajon mi a véleménye minderről a boltvezetőnek és a vevőnek? A Weidlich ben ezt hallottuk: — Ha lehetőségünk lenne arra, hogy egész kis, 20—30 dekás tételeket is házhoz szállítsunk, tehát volna gyors szállítóeszközünk s hozzá szakmunkásunk, azt hiszem, a vevő még akkor is szívesen bejönne kiválasztani, amire szüksége van. Nem beszélve arról, hogy az ilyen házhoz szállítás megdrágítaná az árut. így tehát jobbnak látom az előrendelést akár telefonon, akár úgy, hogy reggel behozzák a listát, s délután soron kívül megkapják az elkészített csomagot — mondta Podráczki Gábor üzletvezető-helyettes. — Kérem, jó is, hasznos is nagyon az előrendelés és a házhoz szállítás, de én inkább mindennap eljövök ide, mert nekem ez külön szórakozás — válaszolt kérdésünkre özv. Ricz Ferencné. Kapjanak kedvezményt Barna Lászlónénak és a más üzletekben megkérdezett asszonyoknak is lényegében hasonló a véleményük. Azt jelentené ez talán, hogy nincs is szükség erre a szolgáltatásra? Korántsem. Szükség van rá. Bizonyság erre, hogy már kialakult az az állandó vevőkör egy-érv élelmiszer- bolt mellett, amely rendszeresen igénybe is veszi. Hasznosságáról, célszerűségéről tehát feltétlenül érdemes meggyőzni az embereket. Hogy milyen formában? A reklám, a propaganda, az állandó „ébrentartás” mellett —, amellyel eddig is jól élt a Miskolci Kiskereskedelmi Vállalat — talán még egyfajta „anyagi ösztönzéssel” is. A vásárlási visszatérítésre gondolunk. Vagyis arra, hogy kapjanak valamiféle kedvezményt azok, akik igénybe veszik ezt a szolgáltatást. S hogy ilyenek minél többen legyenek, az rajtunk, vevőkön is múlik. B. P, Ankét az egyetemen Kiállítással egybekötött, országos Diesel-motoros targonca fejlesztési és alkalmazási ankét megnyitójára kerül sor június 15-én délelőtt 10 órakor a Nehézipari Műszaki Egyetem VII. számú előadójában. Megnyitót mond dr. Csibére Tibor egyetemi tanár, a gépészmérnöki kar dékánja. Of ' r • Száz uj A napilapokban hirdetések jelentek meg: varrni tudó bedolgozókat leeres a Miskolci Háziipari Szövetkezet. Fülemüle József, elnök elmondotta. eddig már negyvenen jelentkeztek. s még legalább 60 bedolgozóra van szükségük. Létszámuk így sem kicsiny, hiszen 245 alkalmazott dolgozóból és 700. illetve 740 bedolgozóból áll a kollektíva. A létszámnövelés jelentős exportmegrendeléssel van összefüggésben. A szövetkezet több társulás részvevője. A legnagyobb társulásba 24 szövetkezet kapcsolódott be. Ez A kétnapos, bemutatókkal kibővített ankéton megismerkedhetnek a részvevők a targonca-szerkezetekkel kapcsolatos tudományos kutatásokkal, alkalmazásuk problémáival, a szállítás tervezésének matematikai módszereivel és a számítógépek felhasználásával az érintett területeken. — mátó — dolgozo amétarendszerben működik és a külkereskedelmi kapcsolatokat a FŐNIX Háziipari Szövetkezet bonyolítja le. Az egyik nyugati cég bérmunkában nagy mennyiségű női blúz készítését kéri. 8—10 ezer darabot mér el is készítettek belőle. A külföldi átvevő ieen elégedett a női blúzok múvVéo 'vpt s tyjoo rendelés felső határát a 24 termelőegység, illetve ez cselben a Miskolci Háziipari Szövetkezet, teljesitökópesséí*: szabja meg.
