Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
Vasárnap, 1970. június 7. {tSZAK-MftöYÄKORSZÄG 5 Egy panasz nyomában Verekedett-e a jogtanácsosf Feldúlt lelkiállapotban kereste íel szerkesztőségünket Germus Imréné, Gönc, Béke u. 4. szám alatti lakos, több- gyermekes családanya. Elmondotta, hogy férje a gönci Kossuth Tsz állatgondozója, korábban fia is segített apjának, de tavaly a tsz könyvelése rosszul számfejtette férje és fia munkaegységét, és emiatt pereskednek a tsz-szel. Május 25-én, hétfőn a kora reggeli órákban — miután megtudta, hogy a tsz jogtanácsosa, dr. Zsiga Mihály a tsz-irodában tartózkodik —, bement hozzá, és érdeklődött, mi van már az ügyükkel, mire a tsz jogtanácsosa közömbösen azt válaszolta, hogy semmi, de őt ez az ügy nem is érdekli, mivel panaszuk a bíróságon van. „ Trógerság, kérem... “ — Én erre a válaszra nagyon ideges lettem, és elismerem, ingerülten azt mondtam, hogy ez már trógerság '•érem, hiszen lassan egy éve tologatják az ügyünket — folytatja Germusné, miközben ömlik ajkáról a panasz, a keserűség. — Nem is tudom, hová, kihez forduljunk már ebben az ügyben, mert a jogtanácsos viselkedése, tessék elhinni, kibírhatatlan. Nem elég, hogy egy éve ne intézik el panaszunkat, 80 munkaegységgel tartozik a tsz, most meg, hogy érdeklődtem, a jogtanácsos kituszkolt az irodából és többször belém is rúgott — mondja és kék foltot mutat a térde fölött. Türelmesen végigihallgaitom a panaszt, amelynek lényege, hogy a Germus családnak tavaly jogvitája támadt a tsz- szel. Kérésüket a tsz-vezető- ség bizottsága, később pedig a járásbíróság is elutasította, jelenleg fellebbezés folytán a Megyei Bíróság foglalkozik az üggyel: Döntés még nincs. Tény, hogy Germusck jogos, vagy vélt sérelmükkel sokfelé megfordultak már. Kétszer is jártak az Encsi járási Pártbizottságon, a járási tanácson, a szikszói bíróságon, kilincseltek a tsz jogtanácsosánál és főkönyvelőiénél, felkerestek panaszukkal több megyei szervet is. Az is tény, hogy az ilyen és hasonló ügyek érdemi, megnyugtató elintézésére a tsz- törvény, és annak végrehajtási utasítása nem rendelkezik eléggé egyértelműen. Fennáll tehát annak lehetősége, hogy az ilyen jogviták hosszan elnyúló peres ügyekké, sőt, mi több, kellemetlen konfliktusokká váljanak a tsz-tagok és a vezetőségek között. Az azonban, amiért Germusné panaszkodik, egyszerűen érthetetlennek tűnik. Valóban előfordulhatott, hogy a tsz jogtanácsosa önuralmát elveszítve tettleges- ségre, nyers fizikai erőszakra vetemedett egy tsz-tag feleségével szemben ? Nyomába szegődtünk a panasznak. „Egy szó sem igaz... “ Az Encsi járási Pártbizottságon megerősítik, hogy többször is foglalkoztak Ger- musék panaszával. A tsz-tör- vény rendelkezéseinek meg-, felelően keresték a megoldást. A rendelkezések azonban ellentmondanak egymásnak, és ez gyakran megkeseríti a panaszosok életét. Megoldásként azt tanácsolták, hogy a tsz vezetősége forduljon az üggyel a Hemád menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez, melynek társadalmi ellenőrző csoportja igazságot szolgáltathatna. A tanácsot a tsz vezetősége is ésszerűnek tartotta, azonban — úgy tudják — mind ez ideig nem kérték fel a területi szövetség társadalmi ellenőrző csoportját, miközben a ma már kellemetlen ügy tovább húzódik. Dr. Zsiga Mihályról nem tételezik fel, hogy tettlegességre vetemedett volna. — Egy árva szó sem igaz abból, amit Germusné állít, és tanú sincs olyan, aki állítását bizonyíthatná. Ilyen tanú nem létezik — mondja dr. Zsiga Mihály, amikor hivata- lábam felkeressük. Majd így folytatja: — Igaz, hogy május 25-én, hétfőn reggel 6 óra felé Göncön voltam, és a tsz főkönyvelőjének szobájában éppen reggeliztem, amikor beállított hozzám Germusné. Köszönés nélkül azzal kezdte, hogy „jogtanácsos, hogy magát az isten pusztítsa . el, soha ne adjon magának egészséget, maga elintézte a miskolci bíróságon, hogy ne tárgyalják az ügyünket”. — Mosolyogtam, mert nekem nem fáj ez az ügy. Erre többször is megismételte a szitkozódást, többek között azt mondta, „maga egy tró- ger, senkiházi”. — A sértegetésre én dühös lettem, felálltam és kiutasítottam a szobából. Ö tovább szidalmazott, erre kinyitottam az ajtót, megfogtam a kezét, de nem erősen, és kitessékeltem. A szomszéd szobában is tovább ordított, rágalmazott, ott is finoman megfogtam a kezét, és ki tessékeltem ... Nem igaz, hogy többször is belerúgtam. Egyszer sem rúgtam bele... A történtek után pedig nyomban átmentem Egri Andráshoz, a tsz elnökéhez és elmondtam neki. Megjegyeztem, tűrhetetlen, hogy ilyen tagjaid vannak. Ö azt mondta: „Mit lehet az ilyen ügyben csinálni? Tanú nem volt, le is tagadhatja.” Látlelet, lel jelentés A kellemetlen incidensnek, várhatóan következményei lesznek. Mert Germusné a történtek után felkereste dr. Szalontai László gönci körzeti orvost, és látleletet kért. Ennek tanúsága szerint Germusné 6—7 nap alatt gyógyuló sérülést szenvedett. A jobb comb elülső oldalán, a térdizület fölött 8 centiméterre 3x5 centiméter nagyságú kékes-vöröses duzzanat keletkezett, hámhiány nélkül. A sérülések tompa ütéstől származtak, az orvos borogatást és pihenést ajánlott. A látlelet birtokában Germusné másnap a rendőrségen is feljelentést tett dr. Zsiga Mihály tsz-jogtanácsos, mádi lakos ellen. A feljelentés lényegében a már elmondottakat tartalmazza. Többek között olvashatjuk benne azt is, hogy „a jogtanácsos nekem jött, több esetben ököllel mellbe ütött, belémrű- gOut” stb. Az ügyben megha-Ugatottak különbözőképpen vélekednek, A történtek idején egyetlen ember tartózkodott a közelben, Dombai Jóasefné takarítónő, aki a tettlegességet nem látta, csak a kölcsönös hangoskodást tudja tanúsítani és azt, Hogy a jogtanácsos kifelé tuszkolta Germusnét az irodából. Az igazságszolgáltatás ez ügyben nem a mi feladatunk. Ez az illetékes bíróság feladata és kötelessége. Csupán jelezni kívánjuk, hogy valami nincs rendjén ott, abban a termelőszövetkezetben, amelynek irodájában ilyen kellemetlen incidensek is előfordulhatnak. És az sem árt, ha mások is levonják a szükséges következtetéseket. Cscpányi Lajos lem jelent veszélyt az újabb árhullám A Felsö-íisza ismét apad — A töltések még járhatatlanak — Dél-Borsodnál még támad a víz — Jugoszláviában is javul a helyzet — Kilenc árvizes építőtábort szervez a KISZ Szombaton kissé javult az időjárás, az esőzés már sokkal kevesebb gondot okozott a Tisza gátjain. A töltéseken erőket szombaton már kivonták a borsodi gátakról. Szeged térségében is javult a helyzet, de az apadás Apadnak a folyók Borsodban. A vízügyiek megkezdték a vízfelület hordalékfától való megtisztítását. sajnos még nem indulhatott meg a közlekedés, s ez továbbra is lassítja a helyre- állítási munkákat, az anyagok elszállítását. A Felső- Tiszáról és a mellékfolyóiról azonban tegnap már jó hírek érkeztek. Az esőzések okozta árhullám nem jelent különösebb veszélyt. Tisza- becsnél pénteken még igen gyorsan emelkedett a vízállás, de szombatra virradóra már ismét apadást mértek. Az újabb árhullám tehát nem lesz jelentős, s a borsodi védvonalaknál legfeljebb lassítani fogja kissé az apadást. Az elmúlt 24 órában a Tisza Tokajnál 45, Polgárnál 39, Tiszaföldvámál azonban csak 17 centimétert apadt. A Dél-Borsodot védő gátakon így még továbbra is harmadfokú az árvízvédelmi készültség. Ti szavaik alatt még továbbra is támad a Tisza, s jelentős erőkkel kell védekezni a szivárgások és a csurgások ellen. A borsodi védvonalakon szombaton még mindig jóval több mint kétezren dolgoztak. A heteken át nagy segítséget nyújtó honvédségi ellenére továbbra is tízezrek több napi helytállására van még szükség ahhoz, hogy a veszély végleg megszűnjön. Jugoszláviából is megnyugtatóbb hírek érkeznek. Bár a Tisza vízállása még mindig igen magas, és az apadás lassú, az árvíz okozta feszültség érezhetően csökkent. A gátak védelmét most már mindenütt a polgári védelmi alakulatok vették át. Jugoszláviában ötmillió új dinár gyorssegélyt szavaztak meg az árvíz által sújtott Vajdaságnak. Ami az árvíz okozta magyarországi károk helyreállítását illeti, a KISZ KB intézőbizottsága fontos határozatot hozott a segítés módjáról. Eszerint gyors ütemben kilenc építőtábort szerveznek ott, ahol a fiaíal munkáskezekre a legégetőbb szükség van. Július 28 és augusztus 23 között összesen mintegy hatezer fiatal tevékenykedik majd az árvízkárosultak megsegítése és az újjáépítés érdekében. Tivadar község térségében négy tábort állítanak fel, itt 800 szakközépiskolás és 800 gimnazista vesz részt a helyreállítási munkálatokban. Fehérgyarmaton 1250 önkéntes segédkezik majd több mint 300 ház felépítésében. Jánk- majtison és Nagyhódos környékén 900, illetve 1600 fiatalra lesz szükség. Szeged és Makó térségében két tábort szerveznek. Itt az árvédelemhez felhasznált anyagok mentése lesz a fiatalok feladata. Az árvízkárosultakért Tizenkétezer ember képviseletében tanácskoztak Miskolcon az ipari szövetkezetek vezetői. A szövetkezetiek korábban már az árvízkárosultak megsegítésére jelentős összeget ajánlottak fel. Kottái Zoltánnak, a KISZÖV elnökének részvételével most arról tanácskoztak, hogyan tudnának még több segítséget nyújtani a bajbajutottaknak. A tájékoztatás szerint a Vá- sárosnaményi • Vegyesipari Szövetkezetben igen nagy, 600—800 ezer forint értékű kárt okozott az árvíz. A borsodiak vállalták, hogy fejlesztési alapjuk terhére segítenek rendbehozni e szövetke„BOesapám ssereli o szakmáját...” „Jó otthon, de unatkozom.” „Anyu akkor is dolgozik, amikor beteg...” Tizenkét éves gyerekek nyilatkozataiból idéztem. Negyvenöt véleményt őrzök, ígéretem szerinti titoktartással. Nem árulhatom el nevüket, iskolájukat, városukat. Így vallottak csak azzal az őszinteséggé}, amelynek ígéretével ez a cikk is íródik. Szavaik belülről jönnek, gyermeki félelmektől szűrve, és reménykedve. Értő szemmel nézik maguk körül a családot. Szüléikről, otthonukról kérdezgettem őket, azokról akik legközelebb állnak hozzájuk és felettük. Példaképembe v Napjaink ifjúsága Felnőttek lesznek... Végül egy egészen kedves válasz: „Mindenben szeretnék rá hasonlítani, mert jókedvű. és szokott velem játszani...” Miért nem 9 éticsaj! Kim „Igen. Szeretnék olyan jól számolni, mint ő." „Igen. Csak rossz, hogy so- ltat dolgozik, elfárad, és nagyon mérges, amikor hazajön...” Édesapám jó. Amit anyu rábíz, mindent megcsinál. Kedves és becsületes, bíznak benne az emberek." „Én annak örülök, hogy nem iszik, mint öt évvel ezelőtt...'' . findig időben jön haza, —éreti a szak****** é- minket is...” „Cigarettázik...” „Hamar üt...” „Nem szereti. Ita egyest, viszek haza...” „Sajnos, egy kicsit hirtelen haragú. és nem tudja elfelejteni, ha rosszat csinálunk.” A gyerek fogalmaz így: sajnos. „Kicsit lusta.” „Néha elmaradozik esténként, ilyenkor anyukám sokat sír. Ezt_ nem szeretném átvenni tőle..." „Édesapám nagyon ideges..." „Hirtelen haragvó. nehéz természetű...” Miért szeretem édesanyámat? „Anyu akkor is dolgozik, mikor beteg." munkahelyén megállja a helyét, szeretik..." „Csak jóra tanít. Nem engedi meg. hogy olyannal játszani. amiből bajom lehet...” „A legnagyobb erőssége a tisztaság.” „Édesanyámat az emberek szeretik, mert ahol tud, segít...” „Édesanyámtól azt szerelném örökölni, hogy nagyon szeret dolgozni...” „Anyukámnak a legszebb tulajdonsága az, hogy vem szeret másokról illetlenül beszélni...” Igen. anyukák. A legutolsó mondat szerint nem szívesen hallgatják a 12 évesek, amikor otthon valakiről „illetlenül” beszélnek. De ennél sokkal többet mond az a vélemény, hogy a gyerekek észreveszik. mennyit dolgozik édesanyjuk. Ha anyu haragszik.» Egyetlen gyerek se mondta: nem szeretem édesanyámat. De azt nagyon sokan fájlalták, hogy: „Anyu ideges.” „Hamar adja a fülest, ha nem jó a. lecke." .,Édesanyám veszekedős.” „Hamar kiabál..." „Apunál is gyorsabban mérges„Ha ideges, magába fojtja a sírást. Ebben nem szeretnék rá hasonlítani...” „Szeret egy kicsit haragba lenni édesapámmal _” A z otthon unatkozom...” „Nem tudok semmit csinálni, mert nem jönnek barátok...” „Jó otthon, de unatkozom..." „Ha egyedül vagyok, szeretnék hirtelen elrepülni a nagymamához, de úgy, hogy mire apuék hazajönnek, otthon legyek...” — színezgeti a valóságot a gyerekfantázia. Az első kérdés««: miért szeretnek otthon lenni? A felelet a 12 éveseké: „Van televízió." „Ha a szüleim hazajönnek, mindig hoznak valamit. Nem nagyot, de hoznak...” „Ehetünk mindig, amit akarunk..." „Mert barkácsolhatok...” „Akkor szeretek otthon lenni, amikor anyu nincs otthon, mert nem enged játszani a kutyával.” „Egyedül vagyok gyerek a pusztán, mégis nagyon jól erzem magam, mindig találok játékot, vagy segítek édesanyámnak...” „Nagyon jó a szüleim és testvéreim társaságában...” „Szeretek otthon lenni, mert a szüleim megértik egymást...” Vasárnap Unatkozom A legtöbben megértik a szülők fáradtságát, érződik a válaszokból, hogy sokat hallották: ne idegesítsd édesanyádat, fáradt. „Van sok játékom, de egyedül nem jó játszani.” „Nem szeretek otthon lenni, mert „Vasárnap, amikor együtt van a család, örülök..." „Ügy szeretem a vasárnapot. Jó meleg van...” „Vasárnap kapok cukrot és csokit...” „Vasárnap édesapám kikérdezi a leckét, aztán szoktunk sakkozni..." „Mi vasárnap hármasban játszunk a szüleimmel. Én nagyon szeretem a szüléimet...” Ismétlődnek a válaszok. Szeretik a szüleiket, felnőtteknek már-már érthetetlen gyengédséggel, mentik magukban őket. ha bírálják is. Őszinték, mert tudják, ezért nem jár fenyítés. Vágyódnak a megértésre. Hihetetlenül fontos nekik az otthon, a nyugodt légkör,.. Sablonos szavak? Sematikus mondatok? Gyermekszájból, azzal a tudattal, milyen sokat számit a véleményük, hatalmas erőt adnak, ők a holnap felnőttéi M. O. zetet, igyekeznek talpra állítani a bajbajutott kollektívát. Ezen túlmenően a Szerencsi Bútoripari és a Mezőkövesdi Asztalos Szövetkezet vállalta, hogy 2. illetve 1 összkomfortos, összesen 3 lakáshoz elkészítik az. ajtókat, ablakokat. A Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet egy kész faházat ajánlott fel. A Tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezet négy dolgozójának tönkretette lakását a víz. A tokaji kollektíva felajánlotta: segít felépítésében. A mátészalkai szövetkezetnek 13 üzletét tette tönkre a víz. A Borsod megyei Fodrász Szövetkezet vállalta, hogy egy fiókot körülbelül 20—30 ezer forint értékű gépi és egyéb felszereléssel berendez. Azon túlmenően, hogy a kollektíva tagjai is felajánlottak egy napi bérnek megfelelő összeget, a Zrínyi és a Déryné brigád külön négyezer forintot küldött négy család megsegítésére. A Miskolci Cipész Szövetkezet vállalta, hogy rendbehoz, felszerel egy árvíz által tönkretett üzletet. Ezen túlmenően a szövetkezetek képviselői rengeteg ruhaneműt, takarót és bútort ajánlottak fel. Az árvízkárosultak segítésére megmozdultak az encsi járás termelőszövetkezetei is. A Hernád menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez nap mint nap érkeznek az Encs környéki termelőszövetkezetek felajánlásai. A fancsali Egyetértés Tsz például 10 ezer forint gyorssegélyt és 100 mázsa vegyesterményt; a göncruszkai Dobó István Tsz 300 mázsa kisvárdal nemesített vetőburgonyát ajánlott fel; a felsővadászi II Rákóczi Ferenc Tsz 150. az aszalói Szabadság Tsz 200 mázsa vetőburgonyával siet az árvízkárosultak segítségére — tájékoztattak a minap az Encsi járási Pártbizottságon. Elmondották, hogy a járás többi termelőszövetkezete is tehetségéhez mérgen segít.
