Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-07 / 132. szám

Vasárnap, 1970. június 7. {tSZAK-MftöYÄKORSZÄG 5 Egy panasz nyomában Verekedett-e a jogtanácsosf Feldúlt lelkiállapotban ke­reste íel szerkesztőségünket Germus Imréné, Gönc, Béke u. 4. szám alatti lakos, több- gyermekes családanya. El­mondotta, hogy férje a gönci Kossuth Tsz állatgondozója, korábban fia is segített apjá­nak, de tavaly a tsz köny­velése rosszul számfejtette férje és fia munkaegységét, és emiatt pereskednek a tsz-szel. Május 25-én, hét­főn a kora reggeli órákban — miután megtudta, hogy a tsz jogtanácsosa, dr. Zsiga Mihály a tsz-irodában tartóz­kodik —, bement hozzá, és érdeklődött, mi van már az ügyükkel, mire a tsz jogtaná­csosa közömbösen azt vála­szolta, hogy semmi, de őt ez az ügy nem is érdekli, mivel panaszuk a bíróságon van. „ Trógerság, kérem... “ — Én erre a válaszra na­gyon ideges lettem, és elis­merem, ingerülten azt mond­tam, hogy ez már trógerság '•érem, hiszen lassan egy éve tologatják az ügyünket — folytatja Germusné, miköz­ben ömlik ajkáról a panasz, a keserűség. — Nem is tudom, hová, ki­hez forduljunk már ebben az ügyben, mert a jogtanácsos viselkedése, tessék elhinni, kibírhatatlan. Nem elég, hogy egy éve ne intézik el panaszunkat, 80 munkaegy­séggel tartozik a tsz, most meg, hogy érdeklődtem, a jogtanácsos kituszkolt az iro­dából és többször belém is rúgott — mondja és kék fol­tot mutat a térde fölött. Türelmesen végigihallgaitom a panaszt, amelynek lényege, hogy a Germus családnak ta­valy jogvitája támadt a tsz- szel. Kérésüket a tsz-vezető- ség bizottsága, később pedig a járásbíróság is elutasítot­ta, jelenleg fellebbezés foly­tán a Megyei Bíróság foglal­kozik az üggyel: Döntés még nincs. Tény, hogy Germusck jogos, vagy vélt sérelmükkel sokfelé megfordultak már. Kétszer is jártak az Encsi járási Pártbizottságon, a já­rási tanácson, a szikszói bí­róságon, kilincseltek a tsz jogtanácsosánál és főkönyve­lőiénél, felkerestek panaszuk­kal több megyei szervet is. Az is tény, hogy az ilyen és hasonló ügyek érdemi, meg­nyugtató elintézésére a tsz- törvény, és annak végrehaj­tási utasítása nem rendel­kezik eléggé egyértelműen. Fennáll tehát annak lehe­tősége, hogy az ilyen jogviták hosszan elnyúló peres ügyek­ké, sőt, mi több, kellemetlen konfliktusokká váljanak a tsz-tagok és a vezetőségek között. Az azonban, amiért Ger­musné panaszkodik, egysze­rűen érthetetlennek tűnik. Valóban előfordulhatott, hogy a tsz jogtanácsosa ön­uralmát elveszítve tettleges- ségre, nyers fizikai erőszak­ra vetemedett egy tsz-tag fe­leségével szemben ? Nyomába szegődtünk a pa­nasznak. „Egy szó sem igaz... “ Az Encsi járási Pártbizott­ságon megerősítik, hogy többször is foglalkoztak Ger- musék panaszával. A tsz-tör- vény rendelkezéseinek meg-, felelően keresték a megol­dást. A rendelkezések azon­ban ellentmondanak egymás­nak, és ez gyakran megkese­ríti a panaszosok életét. Meg­oldásként azt tanácsolták, hogy a tsz vezetősége for­duljon az üggyel a Hemád menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez, mely­nek társadalmi ellenőrző cso­portja igazságot szolgáltat­hatna. A tanácsot a tsz ve­zetősége is ésszerűnek tartot­ta, azonban — úgy tudják — mind ez ideig nem kérték fel a területi szövetség társadal­mi ellenőrző csoportját, mi­közben a ma már kellemet­len ügy tovább húzódik. Dr. Zsiga Mihályról nem tétele­zik fel, hogy tettlegességre vetemedett volna. — Egy árva szó sem igaz abból, amit Germusné állít, és tanú sincs olyan, aki állí­tását bizonyíthatná. Ilyen ta­nú nem létezik — mondja dr. Zsiga Mihály, amikor hivata- lábam felkeressük. Majd így folytatja: — Igaz, hogy május 25-én, hétfőn reggel 6 óra felé Gön­cön voltam, és a tsz főköny­velőjének szobájában éppen reggeliztem, amikor beállított hozzám Germusné. Köszönés nélkül azzal kezdte, hogy „jogtanácsos, hogy magát az isten pusztítsa . el, soha ne adjon magának egészséget, maga elintézte a miskolci bí­róságon, hogy ne tárgyalják az ügyünket”. — Mosolyogtam, mert ne­kem nem fáj ez az ügy. Erre többször is megismételte a szitkozódást, többek között azt mondta, „maga egy tró- ger, senkiházi”. — A sérte­getésre én dühös lettem, fel­álltam és kiutasítottam a szobából. Ö tovább szidalma­zott, erre kinyitottam az aj­tót, megfogtam a kezét, de nem erősen, és kitessékeltem. A szomszéd szobában is to­vább ordított, rágalmazott, ott is finoman megfogtam a kezét, és ki tessékeltem ... Nem igaz, hogy többször is belerúgtam. Egyszer sem rúgtam bele... A történtek után pedig nyomban átmen­tem Egri Andráshoz, a tsz elnökéhez és elmondtam ne­ki. Megjegyeztem, tűrhetet­len, hogy ilyen tagjaid van­nak. Ö azt mondta: „Mit le­het az ilyen ügyben csinál­ni? Tanú nem volt, le is ta­gadhatja.” Látlelet, lel jelentés A kellemetlen incidensnek, várhatóan következményei lesznek. Mert Germusné a történtek után felkereste dr. Szalontai László gönci kör­zeti orvost, és látleletet kért. Ennek tanúsága szerint Ger­musné 6—7 nap alatt gyó­gyuló sérülést szenvedett. A jobb comb elülső oldalán, a térdizület fölött 8 centimé­terre 3x5 centiméter nagy­ságú kékes-vöröses duzzanat keletkezett, hámhiány nél­kül. A sérülések tompa ütéstől származtak, az orvos borogatást és pihenést aján­lott. A látlelet birtokában Ger­musné másnap a rendőrsé­gen is feljelentést tett dr. Zsiga Mihály tsz-jogtanácsos, mádi lakos ellen. A feljelen­tés lényegében a már elmon­dottakat tartalmazza. Többek között olvashatjuk benne azt is, hogy „a jogtanácsos ne­kem jött, több esetben ököl­lel mellbe ütött, belémrű- gOut” stb. Az ügyben megha-Ugatottak különbözőképpen vélekednek, A történtek idején egyetlen ember tartózkodott a közel­ben, Dombai Jóasefné taka­rítónő, aki a tettlegességet nem látta, csak a kölcsönös hangoskodást tudja tanúsíta­ni és azt, Hogy a jogtanácsos kifelé tuszkolta Germusnét az irodából. Az igazságszolgáltatás ez ügyben nem a mi feladatunk. Ez az illetékes bíróság fel­adata és kötelessége. Csupán jelezni kívánjuk, hogy vala­mi nincs rendjén ott, abban a termelőszövetkezetben, amelynek irodájában ilyen kellemetlen incidensek is előfordulhatnak. És az sem árt, ha mások is levonják a szükséges következtetése­ket. Cscpányi Lajos lem jelent veszélyt az újabb árhullám A Felsö-íisza ismét apad — A töltések még járhatatlanak — Dél-Borsodnál még támad a víz — Jugoszláviában is javul a helyzet — Kilenc árvizes építőtábort szervez a KISZ Szombaton kissé javult az időjárás, az esőzés már sok­kal kevesebb gondot okozott a Tisza gátjain. A töltéseken erőket szombaton már ki­vonták a borsodi gátakról. Szeged térségében is ja­vult a helyzet, de az apadás Apadnak a folyók Borsodban. A vízügyiek megkezdték a víz­felület hordalékfától való megtisztítását. sajnos még nem indulhatott meg a közlekedés, s ez to­vábbra is lassítja a helyre- állítási munkákat, az anya­gok elszállítását. A Felső- Tiszáról és a mellékfolyóiról azonban tegnap már jó hí­rek érkeztek. Az esőzések okozta ár­hullám nem jelent külö­nösebb veszélyt. Tisza- becsnél pénteken még igen gyorsan emelkedett a vízállás, de szombatra virradóra már ismét apa­dást mértek. Az újabb árhullám tehát nem lesz jelentős, s a bor­sodi védvonalaknál legfel­jebb lassítani fogja kissé az apadást. Az elmúlt 24 órában a Ti­sza Tokajnál 45, Polgárnál 39, Tiszaföldvámál azonban csak 17 centimétert apadt. A Dél-Borsodot védő gátakon így még továbbra is harmad­fokú az árvízvédelmi ké­szültség. Ti szavaik alatt még to­vábbra is támad a Tisza, s jelentős erőkkel kell védekezni a szivárgások és a csurgások ellen. A borsodi védvonalakon szombaton még mindig jóval több mint kétezren dolgoz­tak. A heteken át nagy se­gítséget nyújtó honvédségi ellenére továbbra is tízez­rek több napi helytállására van még szükség ahhoz, hogy a veszély végleg megszűnjön. Jugoszláviából is megnyug­tatóbb hírek érkeznek. Bár a Tisza vízállása még mindig igen magas, és az apadás lassú, az árvíz okozta feszült­ség érezhetően csökkent. A gátak védelmét most már mindenütt a polgári védelmi alakulatok vették át. Jugo­szláviában ötmillió új dinár gyorssegélyt szavaztak meg az árvíz által sújtott Vajda­ságnak. Ami az árvíz okozta ma­gyarországi károk helyreállí­tását illeti, a KISZ KB inté­zőbizottsága fontos határoza­tot hozott a segítés módjá­ról. Eszerint gyors ütemben kilenc építőtábort szerveznek ott, ahol a fiaíal munkás­kezekre a legégetőbb szükség van. Július 28 és augusztus 23 között összesen mintegy hatezer fiatal tevékenykedik majd az árvízkárosultak megsegítése és az újjá­építés érdekében. Tivadar község térségében négy tábort állítanak fel, itt 800 szakközépiskolás és 800 gimnazista vesz részt a hely­reállítási munkálatokban. Fe­hérgyarmaton 1250 önkéntes segédkezik majd több mint 300 ház felépítésében. Jánk- majtison és Nagyhódos kör­nyékén 900, illetve 1600 fia­talra lesz szükség. Szeged és Makó térségében két tá­bort szerveznek. Itt az ár­védelemhez felhasznált anya­gok mentése lesz a fiatalok feladata. Az árvízkárosultakért Tizenkétezer ember képvi­seletében tanácskoztak Mis­kolcon az ipari szövetkezetek vezetői. A szövetkezetiek ko­rábban már az árvízkárosul­tak megsegítésére jelentős összeget ajánlottak fel. Kot­tái Zoltánnak, a KISZÖV el­nökének részvételével most arról tanácskoztak, hogyan tudnának még több segítsé­get nyújtani a bajbajutottak­nak. A tájékoztatás szerint a Vá- sárosnaményi • Vegyesipari Szövetkezetben igen nagy, 600—800 ezer forint értékű kárt okozott az árvíz. A bor­sodiak vállalták, hogy fejlesz­tési alapjuk terhére segíte­nek rendbehozni e szövetke­„BOesapám ssereli o szak­máját...” „Jó otthon, de unatkozom.” „Anyu akkor is dolgozik, amikor beteg...” Tizenkét éves gyerekek nyilatkozataiból idéztem. Negyvenöt véleményt őrzök, ígéretem szerinti titoktartás­sal. Nem árulhatom el nevü­ket, iskolájukat, városukat. Így vallottak csak azzal az őszinteséggé}, amelynek ígé­retével ez a cikk is íródik. Szavaik belülről jönnek, gyermeki félelmektől szűrve, és reménykedve. Értő szem­mel nézik maguk körül a családot. Szüléikről, ottho­nukról kérdezgettem őket, azokról akik legközelebb állnak hozzájuk és felettük. Példaképembe v Napjaink ifjúsága Felnőttek lesznek... Végül egy egészen kedves válasz: „Mindenben szeretnék rá hasonlítani, mert jókedvű. és szokott velem játszani...” Miért nem 9 éticsaj! Kim „Igen. Szeretnék olyan jól számolni, mint ő." „Igen. Csak rossz, hogy so- ltat dolgozik, elfárad, és na­gyon mérges, amikor haza­jön...” Édesapám jó. Amit anyu rábíz, mindent megcsinál. Kedves és becsületes, bíznak benne az emberek." „Én annak örülök, hogy nem iszik, mint öt évvel ez­előtt...'' . findig időben jön haza, —éreti a szak****** é- min­ket is...” „Cigarettázik...” „Hamar üt...” „Nem szereti. Ita egyest, viszek haza...” „Sajnos, egy kicsit hirtelen haragú. és nem tudja elfelejteni, ha rosszat csinálunk.” A gyerek fogalmaz így: sajnos. „Kicsit lusta.” „Néha elma­radozik esténként, ilyenkor anyukám sokat sír. Ezt_ nem szeretném átvenni tőle..." „Édesapám nagyon ideges..." „Hirtelen haragvó. nehéz ter­mészetű...” Miért szeretem édesanyámat? „Anyu akkor is dolgozik, mikor beteg." munkahe­lyén megállja a helyét, szere­tik..." „Csak jóra tanít. Nem engedi meg. hogy olyannal játszani. amiből bajom le­het...” „A legnagyobb erős­sége a tisztaság.” „Édesanyá­mat az emberek szeretik, mert ahol tud, segít...” „Édes­anyámtól azt szerelném örö­kölni, hogy nagyon szeret dolgozni...” „Anyukámnak a legszebb tulajdonsága az, hogy vem szeret másokról il­letlenül beszélni...” Igen. anyukák. A legutolsó mondat szerint nem szívesen hallgatják a 12 évesek, ami­kor otthon valakiről „illetle­nül” beszélnek. De ennél sokkal többet mond az a vé­lemény, hogy a gyerekek ész­reveszik. mennyit dolgozik édesanyjuk. Ha anyu haragszik.» Egyetlen gyerek se mond­ta: nem szeretem édesanyá­mat. De azt nagyon sokan fájlalták, hogy: „Anyu ide­ges.” „Hamar adja a fülest, ha nem jó a. lecke." .,Édes­anyám veszekedős.” „Hamar kiabál..." „Apunál is gyor­sabban mérges„Ha ideges, magába fojtja a sírást. Ebben nem szeretnék rá hasonlíta­ni...” „Szeret egy kicsit ha­ragba lenni édesapámmal _” A z otthon unatkozom...” „Nem tudok semmit csinálni, mert nem jönnek barátok...” „Jó ott­hon, de unatkozom..." „Ha egyedül vagyok, szeretnék hirtelen elrepülni a nagy­mamához, de úgy, hogy mire apuék hazajönnek, otthon le­gyek...” — színezgeti a való­ságot a gyerekfantázia. Az első kérdés««: miért szeretnek otthon lenni? A fe­lelet a 12 éveseké: „Van televízió." „Ha a szü­leim hazajönnek, mindig hoz­nak valamit. Nem nagyot, de hoznak...” „Ehetünk mindig, amit akarunk..." „Mert bar­kácsolhatok...” „Akkor sze­retek otthon lenni, amikor anyu nincs otthon, mert nem enged játszani a kutyával.” „Egyedül vagyok gyerek a pusztán, mégis nagyon jól erzem magam, mindig talá­lok játékot, vagy segítek édesanyámnak...” „Nagyon jó a szüleim és testvéreim társaságában...” „Szeretek otthon lenni, mert a szüleim megértik egymást...” Vasárnap Unatkozom A legtöbben megértik a szülők fáradtságát, érződik a válaszokból, hogy sokat hal­lották: ne idegesítsd édes­anyádat, fáradt. „Van sok játékom, de egye­dül nem jó játszani.” „Nem szeretek otthon lenni, mert „Vasárnap, amikor együtt van a család, örülök..." „Ügy szeretem a vasárnapot. Jó meleg van...” „Vasárnap ka­pok cukrot és csokit...” „Va­sárnap édesapám kikérdezi a leckét, aztán szoktunk sak­kozni..." „Mi vasárnap hár­masban játszunk a szüleim­mel. Én nagyon szeretem a szüléimet...” Ismétlődnek a válaszok. Szeretik a szüleiket, felnőt­teknek már-már érthetetlen gyengédséggel, mentik ma­gukban őket. ha bírálják is. Őszinték, mert tudják, ezért nem jár fenyítés. Vágyódnak a megértésre. Hihetetlenül fontos nekik az otthon, a nyugodt légkör,.. Sablonos szavak? Semati­kus mondatok? Gyermekszáj­ból, azzal a tudattal, milyen sokat számit a véleményük, hatalmas erőt adnak, ők a holnap felnőttéi M. O. zetet, igyekeznek talpra állí­tani a bajbajutott kollektí­vát. Ezen túlmenően a Sze­rencsi Bútoripari és a Mező­kövesdi Asztalos Szövetkezet vállalta, hogy 2. illetve 1 össz­komfortos, összesen 3 lakás­hoz elkészítik az. ajtókat, ab­lakokat. A Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet egy kész faházat ajánlott fel. A Tokaji Vas- és Fémipari Szövetke­zet négy dolgozójának tönk­retette lakását a víz. A tokaji kollektíva felajánlotta: segít felépítésében. A mátészalkai szövetkezetnek 13 üzletét tet­te tönkre a víz. A Borsod me­gyei Fodrász Szövetkezet vál­lalta, hogy egy fiókot körül­belül 20—30 ezer forint érté­kű gépi és egyéb felszerelés­sel berendez. Azon túlmenő­en, hogy a kollektíva tagjai is felajánlottak egy napi bér­nek megfelelő összeget, a Zrí­nyi és a Déryné brigád külön négyezer forintot küldött négy család megsegítésére. A Miskolci Cipész Szövetkezet vállalta, hogy rendbehoz, fel­szerel egy árvíz által tönkre­tett üzletet. Ezen túlmenően a szövetkezetek képviselői rengeteg ruhaneműt, takarót és bútort ajánlottak fel. Az árvízkárosultak segíté­sére megmozdultak az encsi járás termelőszövetkezetei is. A Hernád menti Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­géhez nap mint nap érkeznek az Encs környéki termelőszö­vetkezetek felajánlásai. A fancsali Egyetértés Tsz pél­dául 10 ezer forint gyorsse­gélyt és 100 mázsa vegyester­ményt; a göncruszkai Dobó István Tsz 300 mázsa kisvár­dal nemesített vetőburgonyát ajánlott fel; a felsővadászi II Rákóczi Ferenc Tsz 150. az aszalói Szabadság Tsz 200 mázsa vetőburgonyával siet az árvízkárosultak segítségé­re — tájékoztattak a minap az Encsi járási Pártbizottsá­gon. Elmondották, hogy a já­rás többi termelőszövetkeze­te is tehetségéhez mérgen se­gít.

Next

/
Thumbnails
Contents