Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-07 / 132. szám

Vasárnap. 1970. június 7. £SSft'K*WAG¥ARQRG2AG 3 Az emberi fejlődés, . felemelkedés forrása A termelékenység nlnkuiásn as LKM-hen —Gazdaságirányítási i-end- saerürak bevezetése óta a Magyar Vas- és Acélipari Egyesüléshez tartozó Vállala­toknál ez év első negyedé- bea kielégítően növekedett a termelékenység — dr. Kocsis József miniszterhelyettes kö­zölte ezt az elmúlt hónap második felében megtartott iparági igazgatói tanácskozá­son. Ez a megállapítás — főleg a módszereket tekintve — különösen vonatkozik a Lenin Kohászati Müvekre. H tervezés és az eredmény Az év elején a gyárvezetés intézkedési tervet dolgozott ki. Csépányi Ferenc, a nagy­kovácsolómű egységvezetője elmondotta: kidolgozták a termelékenység növelésével kapcsolatos elképzeléseiket az egységekben is. — A tervezéssel egyidejű­leg igyekeztünk megnyerni az embereket is. A tömegek se­gítsége, támogatása nélkül ez nem megy. Naponta ellen­őrizzük a végrehajtást, ezzel niindig éreztetjük a célkitű­zés fontosságát is. A gyárban uralkodó szel­lemet, tendenciát, követke­zetességet jellemzik az aláb­bi adatok is. — 1909-ben — tájékoztat ’lihók Rezső igazgatóhelyet- es — 8,3 százalékkal adtunk ibb értéket, mint az előző vben. Ezt 80,7 százalékban a termelékenység növekedé­se tette lehetővé. Bár ez nem rossz eredmény, de mi ez évben mégis többet akartunk és akarunk elérni. Az év első negyede igen jó eredmény­nyel biztat. Az elmúlt év azonos időszakúhoz viszo­nyítva, 11 százalékkal nőtt a termelési érték, és ez kizá­rólag a termelékenység nö­veléséből származik. Az év első három hónap­jában — az elmúlt évihez vi­szonyítva — 107 forinttal nőtt az egy személyre jutó termelési érték, s 19 forint­tal növekedett az egy mun­kaórára jutó érték is. Belső mechanizmus és a létszám A termelékenység növelé­sének gyakran alkalmazott formája a létszámcsökkentés. Ha a kohászati üzem dolgo­zóinak számát nézzük, rög­tön szembetűnik, hogy ke­vesebb ember van a terve­zettől. Pedig innen senkit el nem küldenek. A csökkenés oka az, hogy a szükségesnél kevesebb ember, elsősor­ban fizikai dolgozó jelentke­zik felvételre. A gyárvezetés e gondot a gyár belső tarta­lékaiból igyekszik megolda­ni. A gyár kifelé már a me­chanizmusnak megfelelően dolgozik, de belül a régi szer­vezeti felépítés volt. Az egy­ségeknek a nagyobb önálló­ság biztosítósával lehetőséget adtak korábban fontos, de most kevésbé indokolt mun­kakörök megszüntetésére. Ennek kihatásaként belső arányváltozás történt: nőtt a termelői, csökkent az al­kalmazotti, az adminisztra­tív, az improduktív létszám. Ebből biztosították, illetve biztosítják az új üzemek lét­számát. Anyagi ösztönzés A diósgyőri kohászatban 200—300 dolgozóval keve- sébb van a tervezettől. Az igazsághoz tartozik, hogy több egységben nem is hi­ányzik különösebben. A bel­ső mechanizmus kialakítása során az egyes szervezeti egységek meghatározott bér­tömeget kapnak. Ha keve­sebb ember tudja megter­melni , ugyanazt az értéket, kevesebb ember között oszt­ják el az összeget. K ban gyakran szemet hún>. . a ,,bújtatott" létszám fölött. Most az egység anyagilag ér­dekelt ezek felszámolásában. Az anyagi érdekeltséget nö­veli, hogy az adott egységek az elosztható nyereségből 70 százalékot az összvállalati eredmény alapján kapnak, 30 százalék a saját nyereségkép­zéstől, a gazdaságosságtól, te­hát az időkihasználástól függ. Anyagi ösztönzéssel igye­keznek biztosítani a jövőbe­ni munka erő-szükségletet, a magasabb tudást. A legin­kább szükséges szalon ókban például 100 ipari tanulónak adnak ösztöndíjat, illetve évenként körülbelül 15 le- éndő mérnök egyetemi hall­gatóval kötnek szerződést ösztöndíjra. Közvetlen és távlati célkitűzések A termelékenység emeléáé- nek legfontosabb módja az emberi munka megkönnyíté­se gépi erővel. Mihók Rezső munkaügyi és szociális igaz­gatóhelyettes elmondotta, hogy ebben az évben 135 millió forintot szánnak a dolgozók egészségvédelmére és a munkakörülmények ja­vítására. Számolnak vele, hogy a fejlődés eredményeképpen fo­kozatosan „eltűnik” a fizikai munkás. Érthetően oda ván­dorol, ahol kényelmesebben, gépek segítségével dolgozhat. De emberi és társadalmi kö­telezettségüknek is érzik a munkakörülmények javítá­sát. Ez a belső, s mélyen emberi célkitűzés találkozik a népgazdasági érdekekkel is. A gyárban, az ötvözött acél igények kielégítésére, igen nagy beruházásra kerül sor. Első új üzem volt az elekro- acélmű, ahol egy kemencével termelnek annyit, mint a ré­gi öttel. Mar megkezdte pró­baüzemelését sok új beren­dezéssel a korszerű, új hú­zó-, hőkezelő üzem. Igen fá­rasztó munka a bugacsiszo­lás. Hamarosan megkezdi Kétezer ember a nagyjavításon A Tiszai Vegyikombinát nitrogén műtrágyagyárában megkezdték a szokásos évi nagyjavításokat, amelyre a műszaki vezetők igen gondos munkával készültek fel. A levegő szétválasztó, a nilro- genes mosókabin, a metán- bontó. a szénsavmosó egysé­gek, valamint a savüzemi rendszerek és a műtrágya- üzem semlegesítőjének felül­vizsgálatára, az alkatrészek cseréjére pontos ütemtervet készítettek. Ebben meghatá­rozták, hogy az egyes mun­káltat mikor kezdik és mi­korra fejőtök be. így, a 2 ezer dolgozó szinte percről percre ismeri feladatát. En­nek tudatában a brigádok a párt X. kongresszusának tisz­teletére vállalták, hogy a nitrogén műtrágyagyár „fel­újítását” a tervezett tíz nap helyett kilenc alatt befejezik. Az így nyert napon pedig előírásukon felül mintegy 1300 tonna, 34 százalékos nitrogéntartalmú műtrágyát gyártanak. működését az új bugacsiszoló üzem több gépi berendezése, s nemcsak sokszorta terme­lékenyebb lesz a munka, ha­nem sokkal kényelmesebb is. A termelékenység alakulását legjobban az új nemesacél­hengermű jelzi. A hatalmas, mintegy két és fél kilométer hosszú csarnokrendszerből álló üzemet a jelenleg talál­ható legkorszerűbb gépekkel szerelik fel. Az itt dolgozó, mintegy ezer ember annyi értéket tud majd adni, amennyit jelenleg kilencezer ember termel. És ami nagyon lényeges, sokkal kevesebb fi­zikai munkával. A tudomány a termelés szolgálatában — A termelékenység ala­kulásában a legdöntőbb — vélekedik Szaniszló Imre ter­melési főmérnök — a beren­dezésele, az idő maximális kihasználása. Nem az emberi fizikai in- tenzitá fokozására, hanem a korszerű szervezéstudo­mány, a kibernetika, a szá­mítástechnikai berendezések alkalmazására gondol. Szá­mos példa igazolja, hogy jó szervezés, együttműködés, okos töprengés nyomán hihe­tetlenül sok időt megtaka­ríthatnak. A durvahenger­műben, a finomhengemnű- ben, a kovácsolóműben ki­számították, melyik az az öntecs, buga. pogácsa súly­méret, amelyből az adott ter­mékeknél a legkevesebb anyagot kell levágni. Szinte felmérhetetlen értékű emberi munkát:, energiát, végső so­ron időt takarítanak meg ve­le. Mint ismeretes, a gyárban már működik az elektroni­kus számítóközpont. A kö­vetkező lépésként az üze­mekbe kis elektronikus be­rendezéseket telepítenek. Ennek segítségével akarják megszervezni a középhenger­műben például a termelés automatizált irányítását. Lé­nyege: kiszámítják, hogy az adott hosszúságú szelvények­hez, melyik bugaméret, vas­tagság a leggazdaságosabb. Kísérleteznek a nagyolvasz­tóban is, elektronikus gépek­kel akarják megoldani az elegyszámítást. És e rész­munkákkal együtt szervezik majd meg az egész kohásza­ti folyamat irányítását, adat- feldolgozását, gyors, pontos információját az elektroni­kus számítógép-rendszer, az elektronikus számítóközpont segítségével. Csorba Barna Egy pártszervezet— renffiív® körülmények Elűzött fifiltflikKFt' egV napía ÍS- IfitaavSSie „^rtük egy­mást. Ami összekötött ben­nünket: párttagok voltunk valamennyien. Kommunisták, akiktől a Borsodot fenyegető árvízveszély nehéz napjaiban, heteiben másoknál is nagyobb helytállást, fokozottabb pél­damutatást várt a párt Bor­sod megyei bizottsága, a me­gyei polgári védelmi parancs­nokság, s a Tisza Borsod me­gyei szakasza mentén húzódó falvak. községek lakossága. Ennek a pártszervezetnek és héttagú vezetőségének lét­rejöttében a természeti csa­pás veszélye, az árvízkataszt­rófa minden eddiginél fenye­getőbb árnyéka bábáskodott. Erről beszélt az alakuló gyű­lésen Emödi Ferenc, a szerve-, zet megbízott titkára. Arra kérte a mintegy száz pártta­got, hogy kommunistákhoz méltóan vegyék ki részüket a munkából, a feladatok el­végzéséből. Ezt kérte felszó­lalásában a Szerencsi járási Pártbizottság titkára is. Ami­kor tudomást szereztünk ró­la, milyen veszéllyel fenye­geti a Tisza Tokajt, Takta- bájt, Tiszadobot, Szerencset és több más települést, egy­más után emelkedtek felszó­lalásra a különböző borsodi vállalatok és intézmények mozgósított kommunistái, s tettek Ígéretet: a párt nem fog csalódni bennük. Ezzel megindult egy rendkívüli kö­rülmények között létrejött borsodi pártszervezet rövid, ám eseményekben annál gaz­dagabb élete. Arra a kérdésre, hogyan dolgozott és milyen munkát végzett ez a pártszervezet, két hét elteltével a pártmun­kát értékelő vezetőségi ülés adott választ. A vezetőségi 'Tonöoü iák: ilyen nehéz körülmények között még egyikük sem dol­gozott. Elsősorban azért, mert a szervezet tagsága és veze­tősége különböző községek­ben, a Tisza mentén mintegy száz kilométeres körzetben tevékenykedett. Ez meghatá­rozta a pártcsoportok és sej­tek feladatait is: önállóan sa­ját leleményességükre és ügyességükre támaszkodva kellett dolgozniuk. Végezni a munkát, amely a gátakon mutatott személyes példamu­tatással kezdődött, de magá­ban foglalt olyan tennivaló­kat is. mint a szabad pártna­pok szervezése, az egyes al­egységek pihenési lehetősé­geinek megteremtése, a fe­gyelem megtartása és javítá­sa, a lakossággal való kapcso­lat kialakítása, ápolása és így tovább. A pártszervezet vezetőségi ülése jónak minősítette ezt a munkát. Ugyanakkor nem fe­ledkezett meg a hibák elem­zéséről sem. Kritikusan tár­gyalta az előfordult hibákat, amelyek általában a fegyel­mezetlenségre voltak vissza­vezethetők. Noha az esetek többségében a párttagság köz­vetlenül nem volt hibáztat­ható ezekért, a vezetőség vé­leménye mégis az volt, hogy a párthoz tartozás gondolatá­nak fokozottabb tudatosításá­val a fegyelem még szilár­dabb lehetett volna. S ezt csupán az ellensúlyozta, hogy a párttagság — a pártonki- vülieket is magával ragadva —. nem egyszer emberfeletti teljesítményt nyújtva, mara­déktalanul végrehajtotta az elsődleges célként kitűzött feladatot: a Tisza borsodi gátjainak megvédését. A rendkívüli zott működő alapszervezet és ideiglenes vezetősége, hivatá­sát betöltve, néhány nappal ezelőtt feloszlott. A párttagok visszatértek munkahelyeikre. Tagjai azonban bizonyára so­káig fognak emlékezni az együtt töltött nehéz napokra. Nyikes Imre A könnyűipar ígéri : Tovább javul a hazai ellátás Az idei kiskereskedelmi forgalom az év első négy hó­napjában 11 százalékkal ha­ladta meg az elmúlt évit. A forgalom bővülésének alapja az ipari szállítások növekedé­se volt. Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy egyen­letes a termelés és a belföldi fogyasztók ellátása. Éppen ezért a helyzet alaposabb fel­mérésére \ a Könnyűipari Minisztéri­um a közelmúltban mint­egy 100 vállalatra kiterjedő vizsgálatot tartott. Elsősorban arra kerestek vá­laszt, hogy a vállalatok gaz­dálkodási programjai össz­hangban állnak-e a népgaz­dasági tervnek a könnyűipar­ra vonatkozó, 1970. évi elő­irányzatával. A jelenlegi gaz­daságirányítási rendszer kö­rülményei között a könnyű­iparban ez volt az első ilyen jellegű felmérés. A vállalatok programjai szerint a termelés — folyó áron számítva — mintegy 10 százalékkal növekszik, szem­ben a népgazdasági tervelő­irányzatokban megjelölt 6,6 százalékkal. Megvizsgálták a mennyiségi előirányzatokat is. A pamutfonal, a pamut és a selyemszövet kivételével valamennyi fontos termék­ből többet terveztek az elő­irányzottnál. Lényegesen növelik az üze­mek a belkereskedelmi for­galom számára fontos kötött­áruk, konfekcionált ruházati cikkek, műbőrök, függönyök, szövés nélküli textíliák, a pu­Korszerű sertéstenyésztő telep A llcjőmenll Allamt Gazdaság Muhin korszerű sertéste nyés~<'" ,>izl;tlö telepet épít. A képen: az előregyártóit elemekből összeállított épületek. Foto: Ágotlia. habőrök és a bőrdíszmüáruk gyártását. Közismert, hogy a vásárlók nem mindig találják meg az üzletekben a keresett cikke­ket. A minisztérium ezzel kapcsolatos vizsgálata szerint egy termékcsoportból sincs általános hiány, viszont egy- egy termék bizonyos válasz­téka, mérete, illetve minta­változata gyakran hiányzik. A széles körű vizsgálat nyomán tett intézkedések a következők: több vállalatot utasítottak az értékesítés át­csoportosítására, vagyis arra. hogy a külkereskedelem he­lyett a kereskedelemnek bo­csásson rendelkezésére bizo­nyos árut. Intézkedtek, hogy a cscese- mőkelengyére alkalmas alapanyagot nem szabad más célra felhasználni. továbbá a Békéscsabai Kö­töttárugyár számára a bébi- kötöttholmik gyártásához és más üzemek ellátásához im­portfonalról gondoskodtak. Az intézkedések hatása az év második felétől már érezhető lesz. Ugyanakkor megvizsgálták azt is, mennyire megalapo­zottak a vállalatok termelési előirányzatai. hogyan tá­masztják alá őket a műsza­ki és munkaerő-feltételek, milyenek az értékesítési le­hetőségek. milyen szerződé­ses kapcsolatok alakultak ki az ipari és a kereskedelmi vállalatok között. Néhány gyártási ágban a nagy teljesítményű auímna- tr.vépck be- -érzésé jelent sz-motíevő ívj paritást. egyben a munkaerőhiány enyhítését szolgálja. A len- és kenderinarban e évben 744 ú.t szovjet gyárt­mányú szövőgép seeraiéré1 kezdik meg. a gvapj-’tinarbnn folytatódik n íésüsfonodai ka­pacitásbővítés. A cipőipar pe­dig ebben az évben mar 700—800 ezer párral több új cipőt bocsát ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents