Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-06 / 131. szám

Szombat, 1970. június 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Dekázzáli n paradicsomot... Borsos ára van a virágnak... Naponta járok a Béke téri piacra. Akkor is megyek, ha nem kell semmit vásárol­nom, akkor is ha esik az eső. Fogva tart színes áradata, különösen nyáron, amikor a standok zsúfoltak zöldséggel és gyümölccsel. Az idén sajnos hiánycikk­nek számít az uborka, kevés a borsó, még a paradicsom is. A rossz idő késlelteti az érést, kevés a felhozatal, s ez nagyban befolyásolja az árak alakulását. Nos, éppen a fizetés körül vannak nézeteltérések. Amit az áru tulajdonosa megálla­pít, azt a vevő drágállja. Ezen nem is lehet csodál­kozni. Amikor a földieper néhány héttel ezelőtt meg­jelent a piacon, kilója 75—80 forint vo” Azóta alig esett az ára 40—50 forintra. De- kázzák még a paradicsomot is. Csupán két forinttal lett olcsóbb a zöldborsó. Kevés az édes káposzta is. A cseresz­nyét már 9—10 forintért áru­sítják. A paprika azonban már hetek óta tartja magát. Saláta és retek viszont van bőségesen. Ám nemcsak az ennivaló drága, hanem a virág is. He­tek óta egy szép szál rózsa 7—8 forint, a szegfű pedig 3, amely most a pedagógus­napra való tekintettel még magasabbra ugrott. Az árak, itt a piacon, min­den rendelet nélkül emel­kednek, vagy zuhannak. Olyan ez a piac, mint vala­mi provinciális tőzsde. Hasok van valamiből esik az ára, ha kevés, akkor emelkedik. Aki mesterségesen akarja az árat tartani, az bukásra van ítélve. Olcsón veszi — drágán adja Vasárnap délelőtt például, rengeteg szegfű volt a stan­dokon. Az eladók mintha összebeszéltek volna, majd­nem mindenki pirosat hozott. Négy forint volt szálja. A vvevők azonban csak elvétve vásároltak. Ezek között is főleg a fiatalok, a tapaszta­latlanok, akik még nem is­Az Eo'észséqüqyi Világszervezet delegációja Borsodban A WHO moszkvai tanfo­lyamán részt vevő egészség- ügyi szervezési szakemberek egy csoportja a napokban, tanulmányútra hazánkba ér­kezett. Magyarországi láto­gatásuk alkalmával négy na­pot megyénkben töltenek. A huszonnyolc tagú, nem­zetközi küldöttség tegnap, pénteken délután dr. Butrov professzornak, a moszkvai szervezési intézet rektorhe­lyettesének vezetésével ér­kezett Miskolcra. Ma, szom­baton délelőtt dr. Szabó Ist­ván, a városi tanács egész­ségügyi osztályának vezetője tájékoztatja a vendégeket Miskolc város és Borsod me­gye egészségügyi intézmé­nyeinek gyógyító és megelőző tevékenységéről. A delegáció itt-tartózkodása során megte­kint több fontos létesítményt, kórházakat és gondozóintéze­teket. Ismerkednek az ottani munkával, tapasztalatcserén vesznek részt szakemberek­kel. Középiskolás fiatalok részére Nyári kép^MŰvészefi tábor Tokajban Megyénkben már hagyo­mány, hogy a középiskolák rajzolni és festeni szerető, te­hetséges fiataljai a nyári szünidő egy részét képzőmű­vészeti táborban töltik. A jú­nius 19-én Tokajban megnyí­ló táborban — sátoraljaújhe­lyi, sárospataki, kazincbarci­kai, ózdi, miskolci, szerencsi, leninvárosi és encsi gimná­ziumokból — 25—30 tanulót hívnak meg, akik 20 napon át Lantos Ferencnek, a pécsi képzőművészeti gimnázium festőművész tanárának veze­tésével elméleti és gyakorla­ti oktatásokon vesznek részt A tehetséges fiatalokkal a táborozás alatt olyan orszá­gos hírű művészek foglalkoz­nak, mint Xantusz Gyula, Bíró Lajos, Horváth Ferenc és Szlávik Lajos. A tanuláson és a gyakorlá­son kívül kirándulásokat szerveznek a középiskolások részére a hegyaljai falvakba és a zempléni hegyekbe, va­lamint részt vesznek a „to­kaji nyár” kulturális rendez­vényein és hangversenyein. A táborban készült képekből pedig kiállítást nyitnak a helytörténeti múzeummá át­alakított, volt görögkeleti templomban. 1 Csökkentett szolgálat csúcsforgalom ban A MÁV sátoraljaújhelyi pártalapszcrvezetében tették szóvá azt a visszásságot, hogy a hét végi és a hét eleji csúcs- forgalomban a zsúfolt sze­mélyvonatokon csökkentett létszárrtú személyzet szinte embertelenül nehéz körül­mények között látja el a szol­gálatát. Közismert, hogy a Sátoraljaújhely—Miskolc— Budapest vonalon a jelzett időszakban sok az utas. Az állomásokon nagy a tüleke­dés a le-, vagy felszállásnál. Ilyenkor növekszik a baleseti veszély is, mert a kevesebb szolgálattevő vasutas képte­len mindenre ügyelni. A tarthatatlan helyzet ja­vítása ügyében már koráb­ban felterjesztést küldtek Üj- helyből a felettes vasúti szer­veknek. de megnyugtató in­tézkedés. változás mindmáig nem történt, pedig az utazó- közönség és a vasúti dolgo­zók közös érdeke, hogy a csúcsforgalomban is bizton­ságos legyen a közlekedés. Sáltenger nehezíti a munkát a borsodi Hátakén Az esőzés újabb árhullámot okozhat — Ismét készültség a Takta töltésé1 — Borsodi segítség Szegednek és Romániának — Újabb kormányrendet; a támogatásról — A FAO is segítséget ígér Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság terüle­téhez tartozó Tisza és Bod­rog menti védelmi szakaszo­kon az elmúlt 24 órában is tovább apadt a folyók víz­állása, ennelt ellenére a gáta­kon jelentősen megromlott a helyzet. Kilencvenezer tonna papír A nagy esőzések miatt a gátakon és a védvonalak­hoz vezető földutakon sárba ragadt a közleke­dés, s valóságos sárten­ger nehezíti a védeke­zők munkáját is. A Bodrogköz és a Taktaköz gátjain ezért lelassult az ár­védekezésnél felhasznált anyagok összeszedése és a helyreállítás. Dél-Borsodban, ahol igen lassú az apadás, és még min­dig harmadfokú az árvízvé­delmi készültség, csak a leg­nagyobb nehézségekkel bir­kóznak meg a fakadó vizek­kel, az erős szivárgásokkal. A helyi esőzéseknél is na­gyobb gondot okoznak azok a jelentések, amelyek a folyók vízgyűjtő területén hullott csapadékról adnak hírt. A kis Szerencs patak gyors áradása miatt a Taktán például ismét el kellett rendelni az első fokú készültséget. A folyók felső szakaszán is újabb árhullám indult útjá­ra, de ez remélhetően nem lesz jelentős. A Szeged térségében folyó hősies árvédekezéshez teg­nap újabb borsodi segítséget küldtek. Az esőzés ott is ne­hezíti a közlekedést, ezért az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság ro- csóií azonnal Szegedre irányították. Romániába is újabb segítség, a TVK-ban soron kívül le­gyártott tíz tonna műanyag- fólia indult útnak. A Felső-Tisza ávízsújtotla területein tovább javult a helyzet. Egy-két napon belül az utolsó kitelepített két köz­ség lakossága is megkapja a* engedélyt a visszatérésre. Mátészalka és Fehérgyar­mat között tegnap ismét megindult a vasúti sze­mélyforgalom. Pénteken estig 9351 család részére 15 millió forintnál több gyossegélyt fizettek ki. Újabb kormányrendeletet hoztak az árvíz- és belvízká­rosultak lakásépítésének tá­mogatásáról. A vizek pusztí­tásai sok gondot okoztak a nagyon elavult, szociális kö­vetelményeknek meg nem fe­lelő telepek lakóinak is. Ez­ért az új rendelkezés ki­mondja, hogy az úgynevezett kedvezményes többlethitel- előirányzatból, vagyis abból az összegből, amellyel a ne­gyedik ötéves terv idejére országosan növelték a szociá­lis követelményeknek meg nem felelő telepek felszámo­lására nyújtandó hitelt — mintegy ezer lakás felépíté­sét kell lehetővé tenni Sza- bolcs-Szatmár megyében. A hitel felhasználása során azonban kerülni kell a to­vábbi ilyen telepek kialaku­lását. A FAO (az ENSZ mezőgaz­dasági és élelmezésügyi szer­vezete) világélelmezési prog­ramjának hazánkban tartóz­kodó kabinetfőnöke. P. Mon- íanaro nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. Elmon­dotta. hogy megtekintette az ál-védekezést, az árvízsújto - ta területeket, s azt méri > fel, hogyan lehetne segíteni a károsultakon. Ügy nyilat­kozott, hogy a világélelmezé­si program a rendelkezésére álló alapból hozzájárul az á rv ízká rok cnyh ítéséhez. A Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyára két éve termel fo­lyamatosan. Ez idő alatt csaknem 99 ezer tonna író- és nyo­mópapírt adóit. A termelés évről évre emelkedik. A közel­múltban fejeződött be egy új kalandersor szerelése, amcly- nek üzembe helyezésével javult a papír minősége. Gépünkön: néhány tekercs papír a 90 ezer tonnából. Dicséretes felajánlás A Kazincbarcikai Könnyü- betongyár teljes üzemi kol­nagyvárosi gondunk — a szemétkezelés Hivatásos guberálók — Védőruha és orvosi vizsgálat Négymillió forintos ticenc Naponta 600—650 köbméter szemét, hulladék. Ennyit hor­danak ki a kukás autók Mis­kolcról, a Sajó melletti Fecs­keszögbe. Itt jelölték ki az új szemétgyűjtőhelyet, mióta a Sajó-híd melletti betelt Azt fertőtlenítették, lefed­ték. Az új szeméttelep nem va­lami impozáns látvány. Bár higiénikusabban járnak el, mint az előbbi helyen. Körül­kerítették, állandó őr ügyel rá, hogy illetéktelenek ne „guberáljanak” benne, s ahogy ürít a teherautó, mind­járt fertőtlenítik tartalmát. Fizetés és nyereség Nincsenek tehát guberálók? Itt, a Sajó parton csak ket­tő van, az is a vállalat alkal­mazottja. Érdekes, új dolog ez. A vállalat igazgatója el­mondotta. hogy , itt két em­bernek adtak erre engedélyt, s felvették dolgozóik közé, fi­zetést kap, s jutalékot. A két Sajó-parti szemétvá­logató keresete fejenként 3— 4 ezer forint havonta. A lyukói lerakodóhelyen is van kettő, s a négy ember mun­kája után havonta 15—20 ezer forint tiszta nyereséghez jut a vállalat. Különben az em­lített dolgozók védőruhát kaptak, s rendszeres orvosi vizsgálatra járnak. A fecskeszögi gyűjtőhely 1 év múlva betelik. Már most utánanéztek, hol lenne a kö­vetkező alkalmas terület, de 20 kilométeren belül nem ta­láltak. Ez azt jelenti, hogy az akkori kiszállítás sóskái többe fog kerülni, hacsak.. hacsak addig nem lesz mo­dernebb szemétkezelési eljá­rás. Ez különben nagy gondja a városnak, a vállalat vezetői­nek. Nem kis gond azért, mert hazánkban még sehol nem kísérleteztek a jelenlegi föld betemetésnél jobb meg­oldással. A hazai szakemberek fi­gyelme elsősorban a holland Dorr-féle eljárás felé fordult. Ez nagyon praktikus, gazda­ságos is olyan szempontból, hogy igyekszik hasznosítani mindent — de meg kell mon­dani költséges. Az eljárás lényege az ége­tés. Az így nyert hőt távfű­tésre használják. Előzőleg azonban osztályozzák a sze­metet. Vákuumos eljárással kiválasztják a papírt, mág­nessel a fémet, és így tovább. Az anyag egy részéből szer­vestrágyát készítenek. Mindez nagj*m érdekes és csábító, csak ne követné egy ilyesféle számítás, hogy a cenc ára 4 millió, s a teljes kivitelezés költsége 220—240 millió forint. Növekvő szállítási költse" Vajon ekkora beruházás mikor térülne meg? Ügy gon­doljuk, ilyenféle szemetk-ze- Icshcz nem vagyunk mégsem eléggé nagy város. Mégsem kellene beletörőd­ni, hogy földbe temessünk je­lentős értékeket, s hozzá kell tenni, jelentős költséggel, mert ahogy egyre messzebb kerül majd a várostól a sze­méttelep, úgy nő az üzem­költség. Az az igazság, hogy nálunk nem nagyon figyelnek erre a kísérletező kedvű szakembe­rek, így kénytelenek vagyunk külföld felé nézegetni. A nagystílű és drága Doijr-féle módszer mellett ismerünk mást is, például a tömörítő eljárást. Nagy nyomással szi­lárd tömbökké sűrítik a sze­metet, s megfelelő fertőtlení­tés után építőanyagnak hasz­nálják. Érdemesebb lenne ez után az egyszerűbb, bizonyá­ra nem olyan költséges eljá­rás után érdeklődni. Adamovics I. lektivája termelési értekez­leten tárgyalta meg, hogyan segíthetné üzemük az cirviz- sújtotta területek újjáépítő munkáját. Dicséretes felajánlás szüle­tett: a lcönnyübctongyár do - gőzöl vállalták, hogy 1970 hátralevő hónapjaiban az építőanyag-hiány enyhítésé re négyezer köbméter gázszili- kát falazóanyagot állítanak elő. terven felül. Ez a meny- nyiség — kézi falazóblokká feldolgozva — nagy segítsé­get jelent majd a családi ott­honok újjá építőinek. Hogy a többlettermelés belső feltételeit javítsák, jú­nius 7-én. vasárnap, a 44 órás munkarendben dolgozó fizi­kaiak és a hivatalház alkal­mazottai kommunista műsza­kot tartanak: anyagrendezé­si, felújítási és takarító mun­kát végeznek . A szakszervezeti bizottság javaslatára a munkások elha­tározták. hogy az énítök von­ja megünneplésétől az idé•' eltekintenek: az erre szánt összeget teljes egészében át­utalják az árvízkárosultak­nak. Ezenkívül természete­sen egynapi keresetüket is mindnyáian felajánlották u nemes célra. Cukrász­találkozó Hagyomány már, hogy évente két alkalommal szak­mai kérdések megvitatása cél­jából tanácskozásra jön össze a MÉSZÖV Kereskedelmi Szaktitkársága mellett műkö­dő cukrászipari szakbizottság. A közelmúltban például a fagylaltszezon tapasztalatait, a termelés és értékesítés bő­vítésével kapcsolatos teen­dőket beszélték meg. merik a pénz értékét. Az idő­sebbek azonban vártak. Egy­szerre csak az egyik standon 3 forintért kezdték kínál- gatni a szegfűt. A vevők nyomban körülvették. Egy kofa 20 szálat vásárolt. Egye­sek gúnyosan megjegyezték: megveszi olcsón és drágán adja el a kórház előtt. A többiek kitartottak a 4 forintos ár mellett. Ezen a vasárnapon sok szegfű her­vadt el a miskolci piacon. A. J.

Next

/
Thumbnails
Contents