Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-06 / 131. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Szombat, 1970. június 6. Térzene Lenin városban I i A továbbtanulás idei tapasztalatai A z idei tanévben csaknem 11 ezer tanuló végez megyénkben az ál- :a!ános iskolákban. Mint minden esztendőben, az idén is sokaknak okozott gondot: lovább tanuljanak-e, vagy sem. ha igen milyen iskolatípusban folytassák tanulmányaikat. Az év elején a megyei tanácson felmérték a várható „pályaválasztást”, s kiderült — később a jelentkezések igazolták —. hogy az általános iskolát Végzettek zöme, több mint 9 ezer fiatal kíván továbbtanulni. Érdemes azonban megnézni, miként alakult a továbbtanulók aránya a különböző iskolatípusban. Már az év eleji felmérésnél is kitűnt, hogy az általános iskolát végzettek jelentős része — több mint 5 ezer fiatal — a különböző szakmunkásképző intézetek felé orientálódik, középiskolákban pedig mintegy 4 ezren kívánnak tovább tanulni. A középiskolákon belül viszont elég nagy a „szóródás”, inkább a szakközépiskolákba jelentkeznek a fiatalok. A megyei gimnáziumokba például az első jelentkezéskor mindössze 970 tanulót sikerült felvenni az 1720 férőhelyre. Jelenleg már több mint 1500 a jelentkezők száma a második jelentkezéskor ugyanis a szakközépiskolákból kimaradók jelentős része átment a gimnáziumokba. Így is sok olyan tanuló van. aki még nem tudja, milyen középiskolában folytatja tovább tanulmányait. Mindez azért gond, mert az egyelőre még bizonytalan helyzetben levő tanulók között nagyon sok az olyan, akiknek tanulmányi eredménye jóval a négy egész fölött van. S zámszerű pontosságú, végleges adatokat még nem tudunk. Az idei felvételek alapján azonban már jó néhány következtetésig eljuthatunk. Az egyik, fontos megállapítás az, hogy sok szülő nem számol a reális lehetőségekkel. A megye iskoláiban ugyanis a jó tanulók csak a szülők hibájából maradhatnak ki az iskoláztatásból — kivétel a miskolci járás. Olyan tapasztalatok vannak ugyanis, hogy nagyon szokszor szinte érthetetlen makacskodásból küldik szak- középiskolába a gyermekeket, s a jelentkezési lapokon hasonló típusú iskolákat jelölnek meg. Elvileg ennek nincs akadálya, de önmaguknak okoznak problémát vele, hiszen a többnyire azonos időben megtartott felvételeken a gyerek nem tud mindenütt részt venni. Ugyancsak a fizikai dolgozók gyermekei esetében általánosítható a másik tapasztalat is: még mindig kevés a gimnáziumok vonzása körükben, s a legjobbakat a szülőle a szakközépiskolákba küldik. Ugyanakkor az értelmiségi családoknál egyre erősböcfik a gimnázium vonzása. Utaltunk már arra. hogy a jó tanulók a megyei gimnáziumokba és szakközépiskolába. szinte kivétel nélkül, valamennyien bejutnak. Továbbra is gond azonban a miskolci járásban végzettek sorsa, ők ugyanis Miskolchoz tartoznak. Álljon itt mindössze egyetlen számadat. A miskolci járás középiskoláiból másodfokon is 125 olyan gyermeket utasítottak vissza, akiknek tanulmányi eredménye négy egész fölött van. S — a gyermekek zöme fizikai dolgozók gyermeke. A vidékieknek a miskolci középiskolákba való felvétele — ebben az olyan iskolák adatai is benne vannak, amelyek az egész megyéből vesznek fel gyerekeket — is felvet jó néhány gondot: 954-et utasítottak el a második jelentkezéskor is, s közülük 647-en négyesnél jobb bizonyítvánnyal rendelkeznek. Nem azokat az eseteket kérdőjelezzük itt meg, akik máshová is mehetnének gimnáziumba, vagy szakközépiskolákba. Azokról kell beszélnünk, azok sorsával kell intenzívebben foglalkoznia az illetékes öltnek, akik- nem tudnak máshová menni. A jelentkezések, a „pótfelvételek” még nem zárultak le. Az azonban már többé-kevésbé bizonyos, hogy az idei továbbtanulás sem mindenkinek sikerült úgy. ahogy elképzelte. A jövőben ezeket a gondokat még jobban szemmel kell tartani. Csutorás Annamária Foto: Sz. Gy. Szál! az ének Aba újszántón Hangversenyplakátok, szépmívű serlegeit, plakettek, fényképek, oklevelek, újságkivágások — az abaújszántói vegyeskar negyedszázados történetének hiteles dokumentumai sorakoznak a köztatlan a szántói kórusétól. Már a mostam énekkar elődjét ő alapította, s szinte a felszabadulás másnapján újraélesztette az együttest, hogy azóta megújultan szálljon az ének. A szántói í híres nie« Cimhahnmnal ! van kirakva... j — Bár a szép élményt nem lehet forinttal mérni, az a véleményünk, hogy kamatostól megtérül, amit az énekkarra fordítunk a kulturális alapunkból — mondja. — Külön kell szólnunk azokAz úttörőMz nyári programja Az általános iskolákban néhány nap múlva utoljára megszólaló csengő az 1970-es tanév befejezését jelzi. Az év végi bizonyítványosztás után hivatalosan is megkezdődik a nyári vakáció. Az iskolák rendszeres napi programja alól felszabaduló kisdiákok szabad idejének hasznos eltöltéséről Miskolcon a Molnár Béla Űttörőház gondoskodik. Az idei nyári program június elsejétől augusztus 15-ig tart. Megfelelő módon kap helyet benne a pihenés, a szórakozás és természetesen a pihenéstől elválaszthatatlan szellemi felfrissülés is. Naponta 0 órától délután 1 óráig különféle szervezett foglalkozások lesznek, játékos versenyekkel, vetélkedőkkel tarkítva. A gyermekek kérésére ismét megszervezik a közkedvelt modellező, vízi és természetjáró szakkört. A délelőtt 9 órától 11-ig tartó mozielőadásokon minden kisdiák részt vehet. A jól átgondolt programban szerepelnek még szabadtéri foglalkozások: kirándulás, strandolás, közös túrák, akadályversenyek. A jövő hónapban, július 2-tól 13-ig Nagyvisnyón nyitja meg kapuit a jutalomtábor is. A táborozáson mintegy 50, kiemelkedő munkát végzett pajtás vesz majd részt. A tartalmas, jól kidolgozott programot június 26-án, délután 5 órakor ismertetik az úttörőházban megrendezendő szülői értekezleten. Pedagógiai ülés A Magyar Pedagógiai Társaság helyi tagozata, a pedagógus-szakszervezet megyei bizottsága és a Sárospataki Tanítóképző Intézet pedagógiai ülést rendez június 11-én, az SZMT-székházban. Az ülésen Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője tart vitaindító előadást az V. nevelésügyi kongresszusnak a pedagógushivatással és a továbbképzéssel kapcsolatos anyagából. Ismerteti a kongresszus előkészületeinek jelenlegi helyzetét is. ségi művelődési házban látható, követésre érdemes gondossággal megrendezett kiállításon. Középütt a legutóbbi kitüntetés, a felszabadulási emlékplakett, amelyet megyénkben mindössze öt együttes kapott meg. A mottónak írt népdal első dallamsora fába faragva is látható a kiállított tárgyak között, a Hegyaljához tartozást jelképező szőlőlevél alapzaton, amelybe éneklő kórust is metszett a bicska. Bakonyi Béla énektanár kapta ezt a kedves ajándékot, három évtizedes karnagy! működése emlékére. (És már korábban elnyerte a hivatalos elismerést is, a szocialista kultúráért kitüntetést.) Bakonyi Béla neve elválaszthaR szülőföld kincse A szántói 'vegyeskar fő érdeme, hogy az abaúji népdalkincs hűséges őrzője, gondozója. Nyilvánvaló, hogy az együttes a kórusművészet más jellegű, klasszikus és mai alkotásait is élményt- adón szólaltatja meg. Színvonalas teljesítményéért érdemelte ki még 1968-ban az ezüstkoszorús minősítést. De sajátos arculatát a szülőföld dallamaiban mutatja meg leginkább. Szántói specialitás az is, hogy az énekkar anyagi istápolója az itteni állami gazdaság. Komlósi Mihály, a gazdaság szb-titkára önkéntes „számtartója” a kórusnak. '• "•••!• tótágas éwsftte alakult Szerencsen A Szerencsi járási Tanács művelődésügyi osztálya példamutatóan pártfogolja az Rajzoktól a kerámiáig Minden rüqy kipattan énekkari mozgalmat. A közelmúltban szervezték meg Szerencsen a járási pedagógus vegyeskart. A járás csaknem valamennyi községéből jelentkeztek. A 42 alapító tag munkarendjét úgy osztották be az iskolákban, hogy csütörtökön. a próbák napján valamennyien beutazhassanak Szerencsre. A válogatott, jó énekesekből alakult kórus a nagyobb rendezvényeken. Nem hagyták figyelmen kívül a könyvet, a leghasznosabb szórakozást sem. A Rákóczi könyvtár, amely dicsérendő módon gondolt a gyermekek nyári foglalkoztatására, felajánlotta segítségét. A könyvtárosok összejöveteleket rendeznek a kisdiákok részére, s egyéb vetélkedők összeállításával is támogatják az úttörőházat. Csatlakozott még hozzájuk a Rónai Sándor Művelődési Ház, amely minden szombaton ingyenes ifjúsági és gyermekfilmek vetítésével szórakoztatja a pajtásokat. A kazincbarcikai kisegítő iskola tanárai és tanulói szép kis kiállítást rendeztek az Egressy Béni Művelődési Központban. Minden rügy kipattan — ezt a „címet” viseli a kiállítás, mintegy példázva a nevelői hitvallást: türelmes, áldozatos munkával, szeretettel minden gyermekben ki lehet fejleszteni az alkotás készségét. A legegyszerűbb gvermek- rajzoktól az igényes faragasztásos faliképekig, kerámiatárgyakig sok mindent kiállítottak a kisegítő iskola tanulói. így, együttesen, a legkülönbözőbb típusú és színvonalú gyermekalkotások jól példázzák azt is: hogyan, milyen lépcsőfokokon át érik el a „sérült” gyermekekkel, hogy igényes, szép kis tárgyakat, rajzokat készítsenek. Egy iskola belső tevékenységét villantja fel a kiállítás, azt a közös erőfeszítést mutatja meg, ahogyan ezekért a gyermekekért, az életbe való visszatérésükért „harcolnak” a pedagógusok. A hét elején nyitották meg a kis bemutatót — s azóta egyre sokasodnak a bejegyzések az emlékkönyvben. „ . . . A kiállított munkák gondossága bizonyítja, hogy a kisegítő iskola nevelői, tanulói a szó igaz értelmében végzik az emberré nevelés munkáját...” — írja az egyik látogató. „Örülünk, hogy láthattuk, mire képes a nevelők mérhetetlen szeretető, embersége...” — így a másik. „Szép és emberi” — mindössze ennyi, de milyen kifejező a következő bejegyzés! „Rengeteg ötletet kaptunk munkánkhoz...” — ezt is sokan vallották a kiállítás kapcsán. S ezek a ..megállapítások” valóban igazak. Annyi lele- ! rnényességről tanúskodnak a j kiállított tárgyak, olyan ügyszeretetről. mely bármely más iskolában is példamutató lehet. S talán azért is jó, hogy megrendezték ezt. a kiállítást — amely június 0-ig tart nyitva —. mert feloldja a társadalom idegenkedését is. Legalábbis segíti r<* idegenkedés feloldását. Cs. A. különböző szintű hangversenyeken méltóképpen képviseli majd a szerencsi járás énekkari kultúráját, s módszertani támogatást is nyújt a községi énekkaroknak. Az együttes karnagya Hagymássy József. járási népművelési felügyelő, akinek évtizedes karvezetői munkáját miniszteri dicsérő oklevél tanúsítja. A vegyes- ’ kar a nyári tanítási szünetben is rendszeresen próbál j Bárdos Lajos Tiszai dalia- | mok című művének bemutatására készül, s egyhetes szakmai táborozást is tervez, a jobb „alapozás” érdekében ról, akiktől a legtöbb népdalt kapta ajándékba a kórus. Bakonyi Béla magnetofonszalagjai különösen becses értéket örökítettek meg: egy nem mindennapi juhászcsalád dalkincsét, több száz népdalt. Sivák Barnabásra, a szántói tsz juhászára Bakonyi Béla figyelt fel, több mint tíz esztendeje, népdalgyűjtő útjain. Az öreg juhásznak, jóval túl a hatvanadik évén sem kopott meg természetes tisztaságú, különlegesen szép zöngéjű énclthangja. A juhász hivatalosan is megkapta a „népművész” címet. A család népdalkincse eljutott az Akadémiára is, a leghitelesebb hozzáértő, Kodály Zoltán is elismeréssel szólt róla. A lelkes elismerés általános — előrehaladás mégsincs ebben a pártolásra mindenképp érdemes ügyben. A szántói kórus okkal aggódik: nehogy késő bánat legyen a tétlenség következménye. A családfő nólaía; Sivák Barnabás egészségét kikezdték a nem könnyű munkás évtizedek. Az idén már hosszú időt kellett kórházban töltenie. A fő biztató, Bakonyi Béla energiája sem elnyűheletlen. Most is kényszerűség nyűgözi otthon, súlyos operáció után. fl kiadást várfák A Sivák családtól eddig összegyűjtött népdalok lejegyezve, gondosan előkészítve a kiadást várják. A legutóbbi értesítés szerint a megyei Herman Ottó Múzeum jövő évi tervében szerepel a gyűjtés megjelentetése. A maga nemében egyedülálló tudományos érték —■ egy család teljes népdalkincsének feltá- rása — vajon nem érné meg, hogy előbbre hozzák a kiadási sorrendben? Annál is inkább, mert nagyon emberi oka van a sürgetésnek. Az őröm gyógyító erő, vallják az orvosok. Hátha az énekes juhász gyógyulását is gyorsítaná, ha látná: nem szállt el megfoghatatlanul, hanem örökségül, tanulságul marad, amit énekelt. Bcrecz Józsei
