Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-06 / 131. szám

Szombat, 1970. június 6. ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 3 a Borsodi aknamélyitik szlovák magnezit-Hataiiäi in. (Kiküldött munkatársunk szlovákiai riportsorozata) Lubenyikből a teljes bá­nyászfelszereléssel indultunk a másik, a jolsvai üzemhez. Elhaladtunk a hatalmas por­felhőbe burkolódzó magnezit­gyár mellett. Üj, impozáns, hatalmas létesítmény tövé­ben jártunk. — Ez az új magnezit-elő­készítőmű — közölték kísé­rőim. —r Ügy tudjuk, hama­rosan megkezdi működését. Kocsink a szeszélyesen ka­nyargó szerpentinűton haladt felfelé. Az útitársak elmond­ták, hogy a műhöz két — a Dubrova és a Mikova — bá­nya adja az ércet. A korsze­rűen épített és erősen gépe­sített üzem adja a szlovákiai magnezittermelés felét. Ben­nünket a mikovai bánya ér­dekelt, hiszen ott dolgozik az aknamélyítők negyven em­bere. Kocsival a bányába Útközben Abonyi András, az aknamélyítők borsodi egy­ségének vezetője ezt kérdez­te: — Mit választ? Gépkocsin, vagy gyalog menjünk-e be a munkahelyre? — A gépkocsin kényelme­sebb, véltem óvatoskodva, fi­nom ugratásra számítva. Út­közben eloszlott minden ag­godalmam. A jókora, külön­leges közúti szállító jármű­vek egész sorával találkoz­tunk. Egyik éppen odaérke- zésünkkor bukkant elő jó­kora terhével a tárna ha­talmas torkából. Tobábbha- ladtunk, de villanásnyi időre be tudtam pillantani a vil­lanyfénnyel megvilágított alagút végtelennek tűnő fo­lyosójára. Személygépkocsink az előb­bitől magasabban fekvő tár­nán indult befelé, a hegyek gyomrába. Ügy látszik, ezt most építik. Jókora út után nagy robbantás, pontosabban óriási halom érc zárta el az utat. Egy héttel me í időt ;k az Abonyi elégedetten szem­lélte a feltáró vágatot. Ta­pasztalatát közölte is a vá­járral, Sándor Józseffel, s a csilléssel, Andó Andrással. — Rendes, szép munka­hely. Mintha ki lenne söpör­ve. Köszönöm! A vájárnak — aki egyben a szakszervezeti főbizalmi is ■ - tagadhatatlanul jólesett az < 'smerés. Sándor József már elég i ’ gén, 1955-től dolgozik az ! mélyítőknél. És nem is • árhogy. 1967-ben első he- 1 ezést ért el az országos vá- ' ihaitási és falazási ver- s ívben. Milyen feladatuk van hl?- Nyolcvan métert kell ijtsni. Májusban jól ha- ; • 'útik, majdnem 10 méter- jutottunk előre. ■ - üzemvezető, Limburger : ,i magyarázattal szol­— A mé'-er itt nem fejez ki mindent. A vágatok külön­• ", méret "ek. Többet mond mennyiség. r, orR szj'mo’ás. -A borsodi f ,,, í ik január 15-től június ‘. ' ’ megköt áitú pon­tossággal összesen csaknem 10 és fél ezer köbméter magne­zitet bányásztak ki, egy hét­tel előzték meg a tervezettet. pen rakodtak. Géppel. Itt mindent a géppel végeztetnek el. Tárnái János kikapcsolta a kis rakodógépet, s fürgén pattant le róla. Abonyi til­takozott. — Csak fejezzék be. Mint­ha itt se lennénk. A rakodógép ismét berreg­ni, prüsszögni kezdett. Nem mondták, de éreztem, hogy ez a bennem levő ké­telyek eloszlatásáért . törté­nik. Igen, még bennem a kép, a másik bányából; porfelhő, amelyre azt mondották, köd. Egy csille gyors megrakása meggyőzött: a rakodástól a levegő tiszta maradt. A Tamai testvérek, János és Ferenc csaknem másfél évtizede dolgoznak a válla­latnál. Intelligens, élénk gon­dolkozásé emberek. Egyikük fúrót vett elő, s mély szakmai értekezésbe kezdett az üzemvezetővel. Megtudtam, hogy egy kassai mérnök új robbantási mód­szert kísérletezett ki. Tárnái­éit szinte „ráharaptak”. Lé­nyege, harminc helyett csak 23 lyukat kell fúrni. Igaz, a tömítéssel több „játék” van, de időt takarítanak meg ve­le, s a lövések mesteri pon­tossággal metszik ki két mé­ter mélységig a kemény ér­cet. Egyszerre 6—12 mázsa robbantóanyag A Tárnái testvérek vágatá­nak másik vége hatalmas kamrába torkolódik. Óriási csarnok már. Elektromos lámpáink-fénykúpja nem ér sem a mennyezetre, sem a fenékre. — Nyolcvan méteres — vi­lágosított fel a műszakos ak­nász. A magnezit, a vasérchez hasonlóan, nem mezőkben, hanem hatalmas tömzsökben van. Ezt robbantgatják. Oly­kor 6—12 mázsa robbantó­anyagot tömnek bele, s egy­szerre 3—4 ezer tonna nyers­anyagot repesztenek ki a hegy gyomrából. Távoli fények arra utaltak, hogy a kamra túlsó oldalán két szinten is fúrnak, dolgoz­nak. Kiáltás harsant. — Vigyázz! Robbantunk! Félrehúzódtunk. A levegő erősen remegni kezdett, tom­pa dörrenéseket, s a lezuha­nó ércek zörgését hallottuk A lövések azt mutatták, hogy „csak” szokványos rob­bantás volt. Az aknamclyítőkre dig lehet íj módszer Gyors berregés, prüsszöge.. euruló érc zörgése a csillé­ben. A Tárnái testvérek min számítani A magyar aknamélyítők az egyik bányában hat, a má­sikban kilenchónapi munkál vállaltak. Mindkét bánya­igazgatóság igen elégedett velük, s szeretné, ha marad­nának. Így vélekedik Rump­ler Péter, a jolsvai magnezit- üzem termelési osztályának vezetője is. — A magyar aknamélyítők a mikovai bányában 4—5 helyen végeznek előkészítő munkát. Erre igen nagy szük­ség van, hiszen ez az utóbbi években munkaerő-hiány miatt visszaesett, elmaradt. Az első hónapokban még "oltak gondok. Nagyon értel­mes emberek, hamar átvet­ték az itteni módszereket, '""o ló eredményeket érnek el, teljesítményük felülmúlja az itteniekét is. Jól kihasz­nálják az időt, betartják a technológiai fegyelmet, s ka­tonás fegyelemmel dolgoz­nak. Ha szükség van rá, még szabad idejükben is segíte­nek. Egyszer például tönkre­ment a forgókemence bélése. Ök — szabad idejükben — javították ki. Nagyon szeret­nénk, ha legalább év végéig itt maradnának. Igen nagy szükségünk van rájuk. „Expedíciónk” véget ért. Jólesően nyugtázhatjuk: a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat ismét öregbítette hír­nevét. Csorba Barnabás (Vége) Új mezőgazdasági gépek A mezei munkált termelé­kenységének emelése alap­vetően függ a munkagépek­től is. Az új mezőgazdasági gépek tervezői tehát arra tö­rekszenek, hogy konstrukció­ik minél sokoldalúbbak le­gyenek, és lehetőleg minél több műveletet — szántás, trágyázás, vetés stb. — vé­gezzenek el. A mezőgazdasá­gi termelés jövője tehát a korszerűbb gépekben és technológiákban van. Lássuk, hogyan veszik mindezeket fi­gyelembe a magyar gépgyár­tó üzemek? Az idei Budapesti Nemzet­közi Vásáron sok új mező- gazdasági géppel találkoz­hattunk. A legtöbb talajmű­velő gépújdonsággal a Me­zőgazdasági Gépjavító Tröszt jelentkezett. Ilyenek az RL —1,7 és az RL—2,1 típusjel­zésű, szárnyas réteglazítók, amelyek különösen a lejtős táblákon nyújtanák nagy se­gítséget. Mezőgazdaságunkban ke­vés a kertészeti gép. Ezen igyekszik változtatni a kö­zép- és kötött talajokon, magágy készítésére szolgáló nagy’ teljesítményű (Sinus —3) lengőborona, amely a nagyüzemi zöldségtermesztés egyik fontos talajművelő gé­pe. Általában a betakarítógé­pek most a legkeresettebbek. A jól ismert fűkaszákon, rendsodrókon kívül ugyan­csak a Mezőgazdasági Gép­javító Tröszt készítette el a négymotoros, két rendet vá­gó rotációs fűkaszát is. Ez a kaszálógép követi a talaj­egyenetlenséget, és nem okoz taposási kárt. A termés ' növelésének egyik feltétele a gyomirtás. Az immár világszerte elter­jedt, Gramoxon elnevezésű, totális gyomirtószer sikeres hazai alkalmazása megfelelő magyar gép kialakítását tet­te szükségessé. E célból hoz­ták létre a Gramospray el­nevezésű gyomirtó gépcsalá­dot. Ennek gépeivel szőlőben, gyümölcsösben, szántóföldön, kukoricában és egyéb sor­kultúrákban irtják a gyo­mot. Alkalmazása a mecha­nikai növényápolást is csök­kenti. Az Oros-robot típusú uni­verzális kisgép a háztáji gazdaságokban és a kisker­tekben nyújt igen nagy se­gítséget. Világítási hálózat­ról üzemel: 5 féle adapter­rel darál, szecskát vág és ré- paszefctet készít. Újabb szovjet sablonokat várnak a házgyárba A Borsodi Házépítő Kom­binát termékeiből az idén mintegy 2500 lakást szerel­nek össze. A vállalat vezetői gondoskodnak arról, hogy ezek az új városnegyedek ne váljanak egysíkúvá, ezért az igényeknek megfelelően bőví­tik választékukat. Jelenleg a városközpontok lakóházainak felépítésére új panelgyártó sablonsort vásároltak a Szov­jetunióból, és az első szállít­mány megérkezését a napok­ban várják. A panellakások szerelésének meggyorsításá­ra, mint ismeretes, az idén fürdőszoba térelemgyár kezd­te meg munkáját a kombinát területén. Az új üzemben kétféle típusban olyan fürdő­szobákat készítenek, ame­lyekbe előre beszerelik a ká­dat. a mosdót, a piperepol­cot, vagyis"mindazt, amire a lakónak szüksége van. Ezek­ből a komplett fürdőszobák­ból naponta 9—10 darabot gyártanak, és az építkezése­ken igen rövid idő alatt he­lyükre emelik, s bekötik a lakóház víz- és csatornaháló­zatába. Az előregyártott fürdőszo­bákból eddig már csaknem 400-at építettek be a miskol­ci Győri-kapui lakásokba; A panelházak külső falelemé- nek színezésére az idén mái a leányvári bánya fehérkö­vét is alkalmazzák, és hama­rosan megkezdik az üvegtör­melék homlokzati díszítésre való felhasználását. A királdi bányában robbantást készítenek elő az aeéltámos frontfejtésen. Foto: Laczó József. A fodrászoknál minden heh foglalt Miijén szakmákra Seliet még jelentkezni? Az idén több mint 80 ezer fiatal kezdheti meg tanul­mányait a szakmunkásképző iskolákban. Amikor terüle­tenként, illetőleg szakmán­ként a fiatalok: felvételére A szakember — érték A KORSZERŰ mezőgaz­_________________ daság k özponti alakja a szakember. Az agronómuson, s a pénz­ügyeket lebonyolító főköny­velőn kívül jelentős szerepet kap, nagy munkát végez a gépész, a segédművezető, az állattenyésztő, s vannak már olyan termelőszövetkezetek a megyében is, ahol a megnö­vekedett feladatok ellátására üzemgazdászt, mérnököt al­kalmaznak. Ez egyben a jö­vő útja is: mind több hozzá­értő, a munkáját lelkiisme­retesen ellátó szakembert ál­lítani a különböző posztokra! A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának a té­mával foglalkozó ülésén, az országos felmérés alapján megállapították, hogy a közös gazdaságainkban alkalmazott egyetemi és más felsőfokú képzettségű szakemberek szá­ma az elmúlt két évben to­vább emelkedett, de termelő- szövetkezeteink egyharmadá- ban még mindig nem dolgo­zik felsőfokú végzettségű szakember. Gazdaságaink je­lenleg háromezernél több agrármérnököt, 690 más mér­nököt, 174 közgazdászt, 700 jogászt és mintegy három­ezer más, felsőfokú képesí­téssel rendelkező szakembert alkalmaznak. A legtöbb a középfokú képesítésű tech­nikus. Ma egy-egy felsőfokú végzettségű szakemberre át­lagosan 2800 hold jut, a mér­nökök elosztása azonban ked­vezőtlen, hiszen van olyan 5—8 ezer holdon gazdálkodó tsz, ahol húsz mérnököt al­kalmaznak, máshol pedig egyet sem. A magyarázat egyszerű és kézenfekvő. Az egyetemek­ről, főiskolákról kikerülő mezőgazdasági szakemberek is a főváros, vagy a nagyobb ipari központok környékén igyekeznek elhelyezkedni. A budapesti és környékbeli kö­zös gazdaságokban a vezető beosztások felét máris felső­fokú képzettségű tölti be, ugyanakkor Szabolcs megyé­ben csak 17, Zalában pedig alig 14 százalékát. Mindez arra figyelmeztet, hogy az ösztöndíjak elosztásánál és a szakemberek elhelyezkedését segítő támogatásnál a jövő­ben még inkább alkalmazni kell a megkülönböztetés el­vét, de arra is figyelmeztet, hogy nagy értékekkel gazdál­kodó közös gazdaságainknak jobban meg kell becsülniük a szakembereket, munkájuk er­kölcsi és anyagi elismerését egyenlő arányba kell hozni azzal a tudással, képzettség­gel, amelyet megszereztek. együtt él a szövetkezet gondjaival az elnök, a bri­gádvezető, éppúgy együtt kell élniük azzal a gazdaság munkáját segítő, egy-egy részfeladat megoldását irá­nyító szakembereknek is. A „bejáró” agronómus — legyen bármilyen lelkiismeretes, jó szándékú és kiváló szakem­ber, nem képes teljes értékű munkát végezni. Valahány­szor elutazik, minduntalan megszakad a közösséggel és a gazdasággal való közvetlen kapcsolata. A másodállásban dolgozó gépészeti szakember, vagy állattenyésztő sem tudja feladatát maradéktalanul el­végezni. Nem lehet öt-hat tsz-t patronálni anélkül, hogy az valahol ne menne a mun­ka rovására. Azok a termelőszövetkeze­tek, amelyek igyekeznek ma­gukhoz kötni a megismert, bevált, jó szakembert, nem zárkóznak el a feltételek megteremtésétől sem. Min­denekelőtt lakást építenek ré­szükre. A helyben lakó agro- nómustól többet várhatnak. Ebben megyénkben is bő­ven van még tennivaló, hi­szen a szakembereknek csak kis része lakik a munkahely közelében, többségük 10, vagy húsz kilométerről jár be munkahelyére. ASONBAN AHOGYAN a szakember­ellátottság nö- nemcsak ez az módja. Hiszen mennyi tchetsé- él falun! Éppen fel­vetésének egyetlen mennyi, de ges gyerek ezért a TOT elnöksége hívta a termelőszövetkezetek figyelmét, mérjék fel hosz- szabb távra is szakember- igényüket, és fordítsanak na­gyobb gondot nevelésükre. Az ösztöndíjak odaítélésénél részesítsék előnyben a tsz-ta- gok jó képességű gyermekeit, akiktől el lehet várni, hogy a környék ismerete és szerete- te a későbbiekben a falujuk­hoz köti majd őket. Onodvári Miklós sor került, kiderült, hogy a jelentkezőknek csak mintegy 80 százalékát tudják felven­ni abba a szakmába, amit eredetileg választottak. A népszerű, divatos szak­mákban többszörös volt a túljelentkezés. Sok fiatal akart például fod­rász, kozmetikus, kirakat- rendező, ötvös, vagy autó­szerelő tanuló lenni. Ezzel szemben kevesebben jelent­keztek a különböző lakatos szakmákra, ahová pedig évente 10 ezernél is több fia­talt vesznek fel. A szakmunkástanuló inté­zetek arról tájékoztatták az Észak-Magyarország szer­kesztőségét, hogy azok a fia­talok, akik nem nyertek fel­vételt például autószerelő szakmába, vágj’ máshová, képességeiknek, hajlama­iknak megfelelően to- vábbtanulhatnak eszter­gályos, fényező, hegesztő, kovács, vagy a villany­szerelő szakmákban. Az építőipar is keres rpég kőműves, ács, vasbetonszere­lő. csőszerelő. betonelem- gyártó és épületburkoló szak­munkás-tanulókat. A vegy­ipari szakmákban vannak még betöltetlen férőhelyek Kazincbarcikán és Fűzfőn, ahol szerves-vegyi a nyaggyár- tókat, illetve műanyagfeldol- gozókat képeznek ki. Külön kell szólnunk a mezőgazdasági és élelmi- szeripari szakmákban adódó sok lehetőségről. Megyénkben is működnek ilj’en iskolák, ahol kollégiu­mi elhelyezéssel képezik ki a fiatalokat élelmiszeripari szakmunkásnak, kertésznek, gyümölcstermelőnek stb. Azok a most végző általános iskolások tehát, akik még nem helyezkedtek el, érdek­lődjenek a lakásukhoz leg­közelebb eső szakmunkás­képző iskoláknál.

Next

/
Thumbnails
Contents