Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
(vedd, 1£70. jtmws-2. Nélkülözhetetlen ismeretek \ A közelmúltban emlékezetes előadást tartott Miskolcon a Magyar Tudományos Akadémia einö- ke, dr. Erdey-Grúz Tibor. A tudomány népszerűsítésének kapcsán olyan kérdésekre keresett, s adott választ, mint az ismeretterjesztés fontossága, kapcsolata az alapműveltséggel. Problémákat veteti fel, olyanokat, amelyek valamiképpen megoldásra várnak, hogy egy még dinamikusabb. erőteljesebb fejlődés vehesse kezdetét. Arról a nélkülözhetetlen — a társadalom fejlődésének igényéből adódó — követelményről szólt, hogy manapság mindenkinek állandóan bővítenie kell ismereteit, ha nem akar lemaradni a kor követelményei mögött, ha lépest akar tartani a tudomány és technika fejlődésével. Nem kis probléma ez. hiszen napjainkban az ismeretek — s következésképpen az iskolai oktatás anyaga is — szinte rohamléptekkel változnak, s az újabb, meg újabb tudományos felfedezések megismertetése így szükségképpen bekövetkezik. A ma iskolája már nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy hosszú-hosszú éveken keresztül változatlanul ugyanazt az ismeretanyagot nyújtsa a tanulóknak. Ugyanakkor pecfcg ott van a másik fényévé „veszély”; a másik abszurdnak tűnő — s az előbbiekből következő tény: az is lehetetlen, hogy szinte évente új tankönyveket adjunk kj. Mi hát a teendő? Azok, akik oktatási rendszerünket, s művelődéspolitikánkat irányítják, keresik a megoldás módját. Az oktatási reform során már kezd kibontakozni ez az új „rendszer”: az általános iskola olyan alapműveltséget ad, amelyre később ráépülhet az iskolai, vagy az ismeretterjesztő anyag. Ahhoz azonban, hogy ez folyamattá, méghozzá bcisö igényből keletkező folyamattá válhasson, 's az emberek az általános iskola befejezése után is igényeljék azt, hogy megismerkedjenek a tudományok — a természet- és humán tudományok — titkaival, még sokat kell tennünk. Azok számára is lehetővé kell tenni az ismeretszerzést, akik nem folytai jók tanulmányaikat a középfokú iskolákban, hanem a termelőmunkában helyezkednek el. Minderre pedig már csak azért is szükség van, mert az általános műveltség gyarapítása követelményként jelentkezik. M indez azonban eléggé bonyolult kérdéseket vet fel. Mert igaz ugyan, hogy az analfabétizmus felszámolásában csaknem százszázalékos sikereket értünk el az eltelt negyedszázad alatt. Ugyanakkor azonban az is tény, hogy azt még mindig nem sikerült elérnünk, hogy a tankötelezettség idejére valamennyi gyermek befejezze az általános iskolát. A nyolc esztendő alatt mindössze a tanulóifjúság Vő—76 százaléka végzi el az általános iskolát, s 16 éves koráig pedig a 90—91 százalékuk. A fennmaradó 9 —10 százalék nem járja ki a nyolc osztályt. Ha ehhez hozzászámítjuk azokat a felnőtteket, akik nem szerezték meg a nyolcosztályos alap- műveltséget, akkor valóban el kell gondolkodnunk ;■ megoldás módján. Hiszen j társadalmunk számára egyet- : len ember sorsa sem lehet közömbös. A megoldás persze nem könnyű. Hiszen senkit sem kötelezhetünk — a 16. életévének betöltése után — arra, hogy igenis végezze el az általános iskolát. Ugyanakkor a növekvő igények, a tudományos-technikai forradalom következtében egyre inkább arra szorítanak bennünket, hogy „megköveteljük” a nélkülözhetetlen ismereteket. S azután később pedig az önszorgalmú, ám mégis szervezett ismeretszerzést. A kérdés válaszra vár, egészen pontosan pedig megoldásra. S a megoldást inkább előbb, mint utóbb meg kell találnunk. Csutorás Annamária A legnagyobb ifjúsági kitüntetést, a KISZ Központi Bizottsága vörös selyemzászlaját kapta meg a sátoraljaújhelyi Esze Tamás Általános Iskola úttörőcsapata. Az átadási ünnepséget május 31-én, a nemzetközi gyermeknapon rendezték az iskolában. A kitüntetést, méltató beszéd kíséretében, Havasi Béla, a KISZ megyei bizottságának titkára adta át. Évek óta folytatott példamutató munka országos szintű elismerése ez a kitüntetés. Homonnay Nándor, a csapat vezetője és Tulipán Miklósné. a városi úttörő- titkár alig győzi sorolni a kitüntetett úttörők, kisdobosok emlékezetes teljesítményeit. A csapatban 367 kisdobos és 442 úttörő tevékenykedik. Mindenekelőtt a gyermekek önkormányzata, az úttörőtanács munkája figyelemre méltó. A 16 tagú vezetőségbe valóban a leginkább rátermett társaikat választják a tanulók, s a választottak igyekeznek mindenben megfelelni társaik bizalmának. ötleteik, javaslataik eredményeként évről évre érdekes, tartalmas munkaterv készül, változatosak, mozgalmasak a foglalkozások. Izgalmasak a próbák, akadályversenyek, őrsi portyák. Társadalmi munkájuk csuleniős ruűvészetpáctoló tevékenységet folytatnak. A megyében 55 szövetkezeti művészeti együttes működik, ifez- szesen 1200 taggal. Közülük nyolc csoport érdemelt ki eddig miniszteri elismerő oklevelet, egy pedig — a Sárospataki ÁFÉSZ „Bodrog” együttese — kivívta a „Kiváló együttes” címet. A vasárnapi bemutató igazolta a szövetkezetek igényes művészeti nevelőmunkáját. A zempléni hagyományokra építő sátoraljaújhelyi Hegyalja együttes alig másfél év alatt kiemelkedő szmpán a legutóbbi néhány évben is több tízezer óra teljesítményt jelent. A város szépítésében, fejlesztésében — a Vidám park építésében, az utak menti zöld sávok gondozásában, a Kis-Szárazhegy- hez vezető út javításában, hogy csak néhány példát említsünk — derekasan közreműködtek az „Eszések”. Megkülönböztetett elismerés illeti az eddig itt lebonyolított négy téli úttörő-olimpia érdekében végzett társadalmi munkát — a terepelőkészítéstől a rendezésig. Több százezer forintot ér ez a segítség. S az úttörő sportolók nevelésében is jeleskedett az Esze Tamás Általános Iskola. Még inkább igazolja az iskolában, s aZ úttörőcsapatban együtt végzett közösségi nevelőmunka sikerét, hogy az innét kikerülő tanulók elismerést vívnak ki a középiskolákban, a tanulóműhelyekben is. A fiatalok rendszeresen ápolják kapcsolatukat alapozó iskolájukkal. Az idén 35 volt itteni úttörő járt vissza ifivezelőként a csapatba. A kitüntetett csapatban kétszeres ünnepet ültek a nemzetközi gyermeknapon. Minden tanuló duplán megérdemelte a málnaszörppel teli áldomáspoharat. Berccz József vonalat ért el — ezt bizonyítják a hazai fesztiválokon szerzett magas helyezései és- külföldi sikerei. A vasárnapi bemutatón különösen a helyi gyűjtésű motívumokból Ureczky Csaba koreográ- ! fiájával színpadra állított ci- j gándi táncok és az alsóberec- | ki „Haíoztató” tánc aratott j megérdemelten nagy sikert. | A ZEMPLÉNI RÉSZEKEN biztató az utánpótlás is. Ezt a Cigándi ÁFÉSZ gyermek- tánccsoportja bizonyította lendületes, játékos táncaival. Népművészetéről híres másik tájegységünk, a Matyóföld is két együttessel „bizonyított”: a szombati megnyitón szerepelt, országos hírű „Matyó” együttessel, és vasárnap a Mezőkövesdi ÁFÉSZ népi együttesével. A kövesdiek ezenkívül ezüstkoszorús minősítésű vegyeskaruk énekszámaival is jeleskedtek. A Miskolci ÁFÉSZ „Tapolca” népi tánccsoportja — dr. Önodiné, Ágoston Éva vezetésével — csiszolt színpadi feldolgozásokban mutatta meg a városi együttesek számára járható utat. A megyénkben élő nemzetiségek sajátos népművészetéből a rátkai német nemzetiségi együttes gyermekcsoportja nyújtott ízelítőt. A fúvószene lelkes propagátora volt az Abaújszántói ÁFÉSZ rokonszenves ifjúsági zenekara. A beatstílust a sátoraljaújhelyi „Crystal”-együttes képviselte a bemutatón. A szövetkezetek dicséretesen közreműködnek a szép magyar beszéd, a költészet népszerűsítésében is: évről évre megrendezik megyénkben a versmondó versenyeket. Az itt kitűntek közül az országos döntőn is sikerrel szerepelt Asztalos Zsuzsa és Oláh Erzsébet — Nagy László és Juhász Ferenc verseinek átélt előadásával gazdagította a végig színvonalas művészeti bemutatót. HÉTFŐN is folytatódott a szövetkezeti rendezvénysorozat. Ekkor tartották az SZMT székházában az ÁFÉSZ-es szocialista brigádok vetélkedőjének megyei döntőjét. A járási versenyeken győztes brigádok tagjai szakmai jártasságukon kívül a társadalmi, politikai s művészeti kérdésekben való tájékozottságukról is tanúságot tettek a hangulatos és hasznos vetélkedőn. Vöröszászlós A sátoraljaújhelyi Esze Tamás úttörőcsapat kitüntetése Látogatóban a vigyázó szemű embernél Fábry ZoStára halálára Vasárnap, május 31-cn, hosszas betegség után, 73 éves korában elhunyt Fábry Zoltán író, publicista és kritikus, a szlovákiai magyar irodalom legjelentősebb képviselője. Életművének fő tartalma a szocializmus és a népek barátsága gondolatának hirdetése, s a fasizmus elleni szenvedélyes küzdelem. Alig egy hete, hogy néhá- nyan, innen Borsodból, találkoztunk Fábry Zoltánnal. Kalaplevéve, némán hallgattuk szavait. Ki hitte volna, ott. azon az eső utáni, derűs májusi délelőttön, hogy a találkozást felidéző sorokat ő már nem olvashatja el. Kinek jutott volna eszébe, hogy azok a nemes gondolatok, melyeket elmondott nekünk — az ő utolsó üzenete lesz. * Ez a találkozás is bizonyította, hogy tévedés volt őt „stószi remetének” hívni. A boltíves atyai ház kapuja egész életén át, mindenki előtt nyitva állt. Oda vitte mindennap a postás a halom- nyi levelet, az újságokat és folyóiratokat, oda zarándokoltak a magyarországi és a szlovákiai kortársak, s a fiatalabb írónemzedék tagjai. De Európa minden tájáról elmentek hozzá mindazok, akik hozzá hasonlóan őrt állottak, vagy állanak az emberség, a béke, az anti fasizmus vártáján. * És mikor dolgozott? Meg voltak szabva a nyugalom, az elmélyülés, az alkotó gondolatok papírra vetésének órái. A puritán egyszerűséggel berendezett szobákban csak a munkát kiszolgáló tárgyak kaphattak helyet. És a -könyvek, a folyóiratok. Azok sorakoztak mindenütt. Amerre lépett az ember, betűre eshetett tekintete. A hatalmas előszoba — könyv a padlótól a mennyezetig. A munka műhelyében, könyvoszlopokon ülve figyeltük Fábry Zoltán szavait. A harmadik szobába pedig úgy léptünk be, oly áhítattal, mint ahogyan a hívő ember szokott a szentélybe. A hatalmas könyvtár legbecsesebb kötetei kaptak ott helyet. A könyörtelen idő múlása ott látszott meg igazán. Roskadoztak a polcok, könyv emelkedett magasan az egykor pihenést szolgáló kanapén, köröskörül a földön, az ablakokban, a székeken. Ott mutatta meg Fábry Zoltán egyik legkedvesebb emlékét, a megkülönböztetett szeretettel őrzött József Attila-köletet. Benne az ajánlás: „Fábry Zoltánnak elvtársi üdvözlettel, az elkobzás napján, József Attila”. * Tegnap tudtam meg: utolsó látogatói mi voltunk. Szinte jelképes volt e találkozás. Az itthoni békemozgalom munkásai tették tiszteletüket annál az embernél, aki egcsz életét a békéért, az emberi gondolat szabadságáért vívott harcnak szentelte. Ott járhattunk az elkötelezett írónál, aki Stószról figyelte Európát, onnan küldte antifasiszta eszméket hirdető, a világ dolgaihoz mindig frissen kötődő írásait. A riporter, aki alig egy hete járt nála, abban a megtiszteltetésben részesült, hogy feljegyezhette Fábry Zoltán néhány mondatát. Műhelymunkájáról szólva az író elmondotta, hogy új kötete (ez most már poszthumusz mű lesz) a szlovákiai Madách Könyvkiadónál még ez évben megjelenik. Címe: Vigyázó szemmel — híven tükrözi és jellemzi az egész életművet, az író emberi magatartását. * A felszabadulás után született generáció nevében kértünk üzenetet. Ezt mondta: „Egész munkásságomat egyszóval így fejezném ki: vox Humana. Életemben mindig azt vallottam, véleményemnek csak akkor adjak hangot, ha én a többséghez beszélek. Ügy próbáltam élni, hu lenni magamhoz, hogy azt. ami bennem a legjobb, azt adhassam a közösségnek..." Gy. K. Az ózdi népművelési intézményeik és a Vas-, Fém- és VfHamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete kezdeményezésére a múlt héten első alkalommal rendezték meg a vasas tánczenekarok első országos amatőr fesztiválját Özdon. a Liszt Ferenc Művelődési Központban. A vasas tánczenei parádén a vasas-szakszervezet 13 tánczenekara és szólistái vettek részt, valamint az Ózdi KohászaA Miskolci járási Tanács Végrehajtó Bizottsága és a BM Miskolc városi és járási Tűzrendészeti Parancsnoksága vasárnap, május 31-én délelőtt rendezte meg a sajó- bábonyi lakótelepi sportpályán az 1970. évi járási tűzoltóversenyt. A versenyen több mint ezer önkéntes tűzoltó vett részt. Juhász Sándor, a járási tanács vb-elnöke megnyitó- beszédében hangsúlyozta a társadalmi munka, s a hivatástudat fontosságát. Kiemelte: akik a társadalmi problémák megoldásában szabad idejük rovására is jelentős részt vállalnak, azokat fokozott erkölcsi és anyagi elismerés illeti meg. A járási tűzoltóverseny részvevői tiltakozásukat fejezték lei az USA vietnami és kambodzsai agressziója ellen, és együttérzésük jeleként tiltakozó táviratot küldtek az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének. Az 1970. évi járási tűzoltóverseny részvevői ezt követően bemutatták szakmai felkészültségüket, alkalmasságukat. Bizonyságát adták, hogy szükség esetén képeti Üzemek és az Ostravai Kohászati Üzemek szakszervezeti bizottságának jó kapcsolata révén meghívást kapott az ostravai tánczenekar is. Pénteken este a Kun Béla Művelődési Házban tánczenei estet rendeztek. Szombaton délelőtt folytatódott a zenekarok bemutakozása a szak- bizottságok előtt, majd este 6 órától a részt vevő zenekarok közreműködésével gálaestet tartottak, amelyen i sek elhárítani a társadalom anyagi javait, s az emberek életét fenyegető veszélyt. fellépett Zsoldos Imre és Sá- rosi Katalin is. Zsoldos Imrét az ózdi Izzó Acél tánczenekar kísérte. A gálaesten és a háromnapos tánczenei parádén Tamási Eszter tvbemondó volt a műsorközlő. A vasas tánczenei parádé harmadik napján, vasárnap délelőtt került sor a tánczenekarok produkcióinak értékelésére. A kétezer forintos első díjat és az oklevelet a korábban aranydiplomát nyert, s alig egy hónapja átszervezett ózdi Izzó Acél tánczenekar nyerte. A második díjat megosztva kapta a budapesti Magyar Kábelmüvek Eretnek és az ózdi népművelési intézmények Carmen zenekara. Énekesek közül az első helyezést Berki István, az Izzó Acél szólistája, a második helyet pedig Csanálosi Ildikó, a Carmen szólistája nyerte el. JÓ IDŐBEN ROSSZ IDŐKÉ, gondoljon a tüzelőre! MOST RENDÉLJE MEG TELEPEINKEN TÉLI TÜZELŐJÉT! NAGY VÁLASZTÉK. GYORS KISZOLGÁLÁS! Bercntei, farkaslyuki, somsályi, borsod nádasé' diószeneknél, hazai briketteknél A LAKOSSÁG RÉSZÉRE 1« SZÁZALÉKOS KEDVEZMÉNY! MISKOLCI TÜZÉP VÁLLALAT — ez ÜÉÉtzeti Évésztiiesel toiíija ML ÁAXAJLÁNOS foggasz- ttán saöretíseszeíek s a KPV- DÍÖS jabtteutni iinnepségso- noaafcwak második napján, voaúcnap került sor a megye legjobb szövetkezeti művészegyütteseinek fesztiváljára Mkskoicon, az SZMT-székház seártiáztermében. Gulyás Intvén, a megyei tanács művelődésügyi osztályának népművelési csoportvezetője bevehető . beszédében méltatta ae öntevékeny művészeti mozgalom jelentőségét a szocialista közművelődésben. Az általános szövetkezetek kezdettől fogva mindmáig je%sa$ tánczenei patádé Özdon Járási tűzoltóverseny
