Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-05 / 130. szám

Péntek, 1970. június 5. ÉSZAK.WAGYARORSZAG 5 Levét Saamoaszegre ír En házat építek... „Kedves szüleim és testvéreim! Szerencsésen megérkez­tünk. Az úton szendvicset kaptunk. Amikor megérkeztünk, karfiollevcst és töltött káposztát ebédeltünk. Ölen lakunk a szobában. Kaptunk fürdőruhát, mackót, blúzt, fehérneműt, pizsamát, zoknit. Tegnap fürödtünk a barlangban. Elme­gyünk majd Egerbe és Lillafüredre is. A nevelők és takarító­nők kedvesek hozzánk. Ma Miskolcra megyünk cipőt venni. Ne tessék aggódni, mindennel el vagyunk látva. Sokszor csó­kolok mindenkit. Lányuk, Erzsiké." Tovább javult a helyset a borsodi Még több, mint háromezer árvédekezö — Esőzés nehezítette a munkát — Szegednél még nagy a küzdelem — Makóra visszatért az élet — — Újabb elemi csapás Romániában A levelet Huszár Vilmos­nak és családjának címezte a 9 éves kislány Szamosszeg- re, a Béke utca 30. számú házba. Abban a házban azonban nem lakik senki. Elöntötte az ár, elvitte a bútorokat, a csa­lád ruháit, el mindent. A fa­lak megroppantak. De így jártak Séra Icáék, Gergely Gusztiék is ... Szamosszegen 102 ház vált lakhatatlanná. Tapolcán, az Anna-szálló- ban 21 általános iskolás ko­rú gyerek üdül. Judit néni, Julika néni, Éva néni, sok néni és bácsi feledteti velük a kongatást, az áradó Sza­most, a Krasznát, a kétéltűe- ket, a sírást, a halálfélelmei, a menekülést. Babákat, kabalakutyákat, kis autókat és sok-sok társas­játékot kaptak ezen a dél- előttön. A kislányok kendőt is, a fiúk sapkát. A szobák jó melegek. — Kitől kaptad ezt a szép kabátot? — Egy nénitől. Nem isme­rem. A babát meg most adta Magdi néni. Nekem otthon van egy ilyen. Majd megszá­rítom a napon, ha megtalá­lom ... — Lehet, hogy már a ten- gerben van a babád. — Lehet. Hiszen oda foly­nak a folyók. A Kraszna is. Május 25-c és 31-e között üzemegészségügyi hetet ren­deztek a Tiszai Vegyikom­binátban. Sor került az or­vosok és műszakiak találko­zójára, amelyen Szénást Ti­bor. a kombinát műszaki igazgatóhelyettese adott tá­jékoztatót a vállalat, műszaki és munkásvédelmi helyzeté­ről, problémáiról. Szólott a nehézségekről is. Dr. Szentgyörgyi Dénes, a — Erzsiké, veled még nem is beszéltem azóta. Ti mivel mentetek? — Amikor kongattak, nem mertünk elaludni, kimentünk a Szamoshoz. Heggel is kon­gattak, és mondta a hangos­bemondó, hogy készüljünk, mert itt az árvíz. A bátyám feleségével, a két kisbabá­val és anyukámmal mentünk el kétéltűn. Nagydobosra. Su - lyok Istvánék fogadtak be minket. Azt mondták, ne menjünk tovább a kisba­bákkal. A fiúk kisautóval játsza­nak. Mind a kilenc autó mű­ködik még. — Voltatok már Miskol- ' con? — En még sehol sem vol­tam, csak most, amikor me­nekültünk. Akkor Debrecen­be mentünk, Dezső bátyám­hoz. — Mi csak Dobosra men­tünk, de oda se akartunk. — Miért nem? — Nem akarták édesanyá­méit otthagyni a házat, meg a jószágot. A „nevelőnők” ebédhez szólítják a gyerekeket. Séra Ica az öccsét, Gusztit kere­si. A Parrag-fiú a Parrag- kislányt. A Parrag család ki­lenc gyermeke közül négyen jöttek Tapolcára. © A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat kollektívája 108 ezer TVK üzemi főorvosa az üzemorvosi rendelőben vég­bement fejlődésről beszélt Egyebek között elmondotta, hogy a vállalat segítségével felszereltek egy korszerű la­boratóriumot. Várható, hogy bevezetik a napi egyórás - a belgyógyászati sznkrendc lést kiegészítő — gyomor röntgent is. Tbc-vonaion av üzem és a város átkerül a Polgári Gondozó Intézethez, forintot gyűjtött össze az ár­vízkárosultaknak, 80 ezret befizettek az egyszámlára, a megmaradt összegből felöl­töztetik a 21 szamosszegi gye­reket. A szocialista brigádok tagjai a „nevelők”. © — Mit csináltok, ha elmú­lik ez a három hét?! — Én tanulok, mert me­gyek Mátészalkára a gimná­ziumba. Tanárnő akarok len­ni. — Én biztosan krumplit vetek. — Én kapálom a mákot, azt nem vitte el a víz. — Hány éves vagy te? — Nyolc. Már hatéves ko­romban is tudtam kapálni. — Én házat építek. Hor­dom a téglát. — Én is házat építek. Én is házat. Én is ... Lcvay Györgyi Kereken háromszáz dolgo­zója van a Mezőkövesdi Gép­javító Állomásnak. Kéthar­mad részük KISZ-korosztályú fiatal: szakmunkások, techni­kusok, tanulók; fiúk és lá­nyok vegyesen. A vállalat te­vékenységének sikere nagy­ban rajtuk áll, vagy bukik. 4 fiatalság—húzóerő Amikor megalakult a hen­gerfej-felújító részleg, az idő­sebb szakmunkások közül so­kan így vélekedtek: menje­nek csak oda a „kis szak- képzettségű” fiatalok, mert az „egyszerű munka”, talán ők is el tudják látni. A fiatalok alaposan rácáfoltak a leki­csinylő véleményekre. Bár a munka nem is olyan egy­szerű, a 78 tagú ifjúsági, s immár szocialista brigád ki­válóan ellátja feladatát Ter­melési tervüket állandóan 110 százalék körül teljesítik, s a minőséggel sincs baj. Jól keresnek, és a vállalat is jól jár. De ennél többet is tesz­nek. Lelkeseit, telve felelős­ségtudattal, kezdeményező kedvvel. A hengerfej-felújító részleg egészséges erjesztő hatása érződik az egész gép­javító állomás munkájában. Az április 12-i kommunista vasárnap sikere is főképp nekik köszönhető. Mintegy' nyolcvanan vettek részt a termelésben, 480 óra munkát végeztek, s többletkeresetük egy részét azonnal átutalták a vietnami egységszámlára. Segítik a termelési Alvállalkozóként a mező­kövesdiek gyártják a DI- GÉP-ben készülő szivattyúk egyes alkatrészeit. Ez év ele­jén úgy tűnt, hogy a gépja­vító semmiképpen sem tud­ja határidőre teljesíteni szál­lítási kötelezettségeit. A fia­talok azonban védnökséget vállaltak a szivattyúburkola­tok egyes darabjainak elké­szítése fölött, s a rendkívül viszont néhány éven belül indítanak Leninvárosban egy saját üzemeltetésű tüdőgon­dozót. Jelentős eredmény az s. hogy június elsejével napi egyórás üzemi nőgyógyászati endelést tartanak. A találkozón dr. Fövényi •lihály megyei üzemi főor- ;os és dr. Márkus György vá­rosi főorvos az üzemi orvosi rendelő és a vállalat jó kap- ! csőlátóról, s a fejlesztési el­képzelésekről beszélt, i Az elmúlt 24 órában to­vább javult a helyzet a Ti­sza és a Bodrog borsodi gát­jain. A felső szakaszokon olyan jelentős az apadás, hogy a víz már kezd vissza­húzódni a folyók medrébe, ezért a legtöbb őrjáráson csökkentették, vagy már meg is szüntettek az ár- vízvédelmi készültséget. Csütörtökön még több mint háromezren dolgoztak a töl­téseken. Jelentős erőknek már nem az árhullám elleni küzdelem, hanem az árvéde­kezési anyagok összeszedése, a megrongált szakaszok | helyreállítása adott munkát. ! Áz árhullám már csak a szoros határidő betartásával, a kívánt minőségben befe­jezték a munkát. Az 1075 társadalmi munkaóráért 8 ezer forint jutalomban ré­szesültek. Szakmai tudásuk gyarapí­tására évek óta rendszeresen részt vesznek a szakma ifjú mestere mozgalomban. Idén előreláthatólag 50—G0 ifjú­munkás — lakatos, esztergá­lyos, mezőgazdasági gépszere­lő és autószerelő — vesz majd'részt a SZIM versenye­in. Szorgalmukat bizonyítja, hogy 1970-ben eddig már há­rom fiatal szakmunkás ér­demelte ki a kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt. Tanuljanak, dolgozzanak otthon A fiatalok arányához mér­ten viszonylag kis létszámúj a KISZ-alapszervezet: 58 tagja van. Ennek egyik oka, hogy az ipari tanulók szer­vezetileg a szakmunkásképző intézetekhez tartoznak. (A Az Ózdi Lakáskarbantartó ICtsz vezetői és dolgozói azt vallják: ahol jó a kollektiv szellem és érvényesül a szö­vetkezeti demokrácia elve: ahol érdem szerint, mivel' ■ - kit megbecsülnek, ott a fejlő­dés nem maradhat e>. Schmidt Béla szövetkezeti bizottsági titkár a követke­zőket mondja el a 19 éve ala­kult építő- és szerelőipari szövetkezet belső életéről: — A pártalapszervezet 1960-ban, a KISZ-szervezet 1962-ben alakult, és e két dá­tum közé esett a szövetkezeti bizottság létrehozása. Azóta a három belső szerv, valamint a szövetkezet vezetősége ék a dolgozók jó kapcsolata szabja meg az előttük álló feladatok megvalósításának módját. Mindenekelőtt nagy gondot fordítanak a szocialista mun­kaverseny szervezésére, el - lenőrzésére. lebonyolítására és segítésére. Ebből most 17 kollektíva veszi ki részét: munkájukat elsősorban a szö­vetkezet már meglevő két szocialista brigádjának példá­ja lelkesíti. Ha nő a termelékenység, ha mind jobban és jobban Tiszabábolna alatti védelmi szakaszon veszélyezteti köz­vetlenül a gátakat. Itt még mindig védekezni kellett a hullámverés, a fakadó, szi­várgó vizek ellen. A dél-bor­sodi szakaszon igen lassú, egy nafc> alatt alig 16 centi­méternyi volt az apadás. A gátakon most már több mint három hete dolgozó „vizesek” és az árvédekezést segítő köz­erők, valamint a honvéd­ség munkáját nagyon megnehezítették az újabb esőzések. Szeged térségében még teg­nap is megfeszített küzdelem folyt a gátakon. A Tisza már itt is 33 centimétert apadt, gazdasági felelőse például a gépjavító „gyerekei” közül került ki.) Sajnos, a 120-asba az ipari tanulóknak csak egy része jár elméleti foglalko­zásokra; 60 százalékuk ugyan­is a diós^’őri 116. számú MŰM Intézetet kénytelen lá­togatni. A városi csellengé­sek, pályaudvari várakozások, s az utazás közben sok nega­tív hatás éri ezeket a fiata­lokat; s ezek a káros hatá­sok gondoláit okoznak a gép­javító nevelőmunkájában is. Papp Márton főmérnök vé­leménye szerint az ipari ta­nulók mezőkövesdi elméleti oktatásának nincs semmi akadálya: egyszerűen meg kellene változtatni egy ide­jétmúlt szervezeti intézke­dést. A főmérnök fiatalem­ber, tősgyökeres kövesdi, s nagy lokálpatrióta. Ügy véli, a várossá alakuló Mezőkö­vesd jövőjét két dolog hatá­rozhatja meg: az iparfejlesz­tés és a szakképzett kövesdi fiatalok otthon tartása. Igaza van: a kövesdi ifjúmunkások akarnak és tudnak dolgozni T. L. valósítják meg terveiket, emelkednie kell a dolgozók bércnek is, hiszen elsősorban a helyes bérpolitika. a dolgozók anyagi érdekelt­ségének növelése az egyik alapvető feltétele az állandó­an növekvő feladatok végre­hajtásának. Ugyanakkor az­zal is tisztában vannak, hogy a szövetkezeti mozgalom, a gazdasági, politikai feladatok és célkitűzések megvalósítá­sa. a szövetkezet egész moz­galmi munkája nem kis mér­tékben azon múlik, hogy a belső iiezctés hogyan tud kapcsolatot tartani az egész kollektívával. A verseny cél­kitűzéseinek megfogalmazá­sakor tehát mindig a gazda­sági feladatokat helyezik elő­térbe, s ezek megvalósítását segíti a politikai munka. Csak egy számadat ezzel kapcsolat­ban: tavaly 3,7 százalékkal emelkedett a szövetkezet dol­gozóiinak reálbére. Ehhez azonban a következő hatás­fokkal kellett dolgozniuk: amíg 1960-ban az egy sze­mélyre jutó termelési érték­terv 71 841 forint volt. s dol­gozóik akkor ezt éppen hogy teljesíteni tudták, a jobb de megnyugvásra még nincs ok, hiszen a jelenlegi víz még mindig magasabb az ár­vízi maximumnál. Makóról most már meg­nyugtató hírek érkeznek. Be­fejeződött az árvízveszély miatt kitelepített lakosság visszaköltöztetése. Az élet ismét visszatért a rendes kerékvágásba, termelnek az üzemek, s csak azok hiányoznak a A kitűnően szervezett hír­közlő és jelentő szolgálni nagy segítséget nyújtott a borsodi árvé&ekezésnél. A képen a sárospataki „hír­központ”, ahonnan telefonon, géptávirón cs URH-készülé- ken egyaránt kapcsolatot le­het teremteni a védvonalak­kal. munkahelyekről, akiknek még az árvédelemnél kell helytállniuk. Romániában az • árvíz okoz­ta óriási károkat most másik természeti csápás, földcsu­szamlás is megtetézte. A földcsuszamlások több száz lakóházat döntöttek romba. A Bakó megyei Tirgu-Ocné- ban és Birsanesti faluban összesen 640 épület pusztult el. segvállalás és együttműködés révén tavaly már 142 ezer fo­rintot termelt egy szövetkeze­ti dolgozó. Lássuk azonban, miként járul hozza a szövetkezet a jól dolgozó kollektíva meg­becsüléséhez. Nem marad el az erkölcsi elismerés, a juta­lom sem. Az elmúlt tíz évben tizenhárom dolgozójuk kapta meg a kiváló dolgozó okleve­let: tavaly a legjobbak jutal­mazására csaknem 25 ezer forintot, két szocialista bri­gádjuk eredményeinek anyagi elismerésére pedig külön 4000 forintot fordítottak. Dolgo­zóik egészségvédelmét 'szol­gálja, hogy ugyancsak az el­múlt évben mintegy 80 ezer forintot fordítottak védő­felszerelésekre. A kollektív szellemet erősítik a közös ki­rándulások, a fiatalok sport- ős kultúrmunkájának anyagi támogatása és erkölcsi elis­merése. Vagyis ebben a Írisz­ben nemcsak vallják a kol­lektíva megbecsülésének fon­tosságát, hanem évről évre többet is testinek érte (O. M.) Melyiket húzzam? Sorsdöntő pillanat? Aligha. A Földes Gimnázium érettségiző tanulója bizonyára inkább tudásában, felkészültségében bí­zik, mintsem Fortunához fohászkodik a tételhúzáskor. (Szathmáry László felvétele.) Üzemegészségügy i hét a TVK-ban Mezőkövesdi ifjúmunkások Akarnak és tudnak dolgozni jól dolgozó csúcstitkára és mezőkövesdi 120. sz. intézet Ósdi jegysetek Kollektív munka — kollektív szellem szervezés, a kollektív felelős-

Next

/
Thumbnails
Contents