Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

Csütörtök, 1970. június 4. ÉSmK-MAGYAROftSetÁG 5 A nők helyzete az üzemben A nők üzemen belüli hely­zete volt a témája annak az ankétnak, amelyet tegnap, szerdán délelőtt rendeztek az üzemegészségügyi hónap al­kalmából a Miskolci Pamut- lonó könyvtárában. A meg­beszélést, amelyre a nagy­számú nődolgozókat foglal­koztató üzemek képviselőit hívták meg, dr. Kise Kata­lin, a városi tanács vb egész­ségügyi osztályának helyettes főorvosa m’i tóttá meg. Üd­vözölte az ankéton megje­lent Rostás Istvánt, a Ma­gyar Vöröskereszt országos főtitkárát, majd M öldován Gyula, az MSZMP városi bi­zottságának titkára tartott vitaindító előadást. Átfogóan elemezte a város nőtársadal­mának nemcsak a munka­helyi, hanem az azon kívüli körülményeit is. Felszólalt az ankéton Rostás István, a Vö­röskereszt főtitkára. Az üze­mek képviselői konkrét pél­dáikkal számoltak be nődol­gozóik élet- és munkakörül­ményeiről. s szóvá tették a még megoldásra váró gondo­lva 1. Látogatók az Avason. Foto: Fojtán. Sofia nem tapasztaltra«!« ilyen összefogást. Borsodnál gyorsan apad a Tisza áriitsIBáma Dél-Borsodban még harmadfokú készültség van — Helyreállítják a megsérült gátakat — A Felsö-Tisza mentén megkezdődött az újjáépítés — Szegednél még tart a küzdelem Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság védelmi vonalán, a Tisza és a Bodrog több mint 270 kilométer hosszúságú gátjain szerdán már mindenünnen nyugod­tan jelenthették, hogy győzelmesen vívták meg a hatalmas árhullám el­leni küzdelmet. A meggyorsult apadás lehe­tővé tette, hogy a Bodrog gátjain és a Tisza Tokaj fe­letti töltésein, néhány gátőr­járás kivételével megszün­tethették az árvízvédelmi ké­szültséget. A Taktaközt védő tiszai gátakon is tovább csökkenthették a készültség fokát. Sajóörös és Ároktő között is már csak másodfo­kú. liél-Borsod legalsó sza­kaszain azonban még to­vábbra is harmadfokú a készültség. A Bodrogközben és a Tak- ; taközben gyors ütemben ál- j lítják helyre a megrongáló- j dott töltésszakaszokat, össze- ; gyűjtik az árvédekezéshez! felhasznált anyagokat, tízez­rével ürítik, mossák és szá­rítják a homokzsákokat. Dél- j Borsod és Heves megye ha­tárán, az I-es és a Il-es vé­delmi szakaszon azonban még továbbra is magas a Ti­sza vízállása, igen lassú az apadás. Az elmúlt 24 órában Tiszavalk alatt csak 14 cen­timétert apadt a folyó. Itt továbbra is nagy erők vesznek részt a védelmi munkálatokban, az erős szivárgások, fakadó vizek , miatt folytatják a tölté­sek terhelését, a szorító gátak, nyomópadkák épí­tését. A Felsö-Tisza menti árvíz­sújtotta területekről szerdán már az újjáépítés, a gyors helyreállítás előkészületeiről érkeztek jelentések. Elsősor­ban Garbolc, Tiszaberek, Turricse, Csaholc, Vámosoro- szi, Darnó, Gacsály, Szamos»- tatárfalva, Gyűrtelek, Géber- jén, Fülpösdaróc, Számos- szeg és Szamosbecs községek­ben kezdődött meg a helyre- állítás, az újjáépítés. A Tisza alsó szakaszán, főleg Szeged térségében még nem tarthatnak pihenőt az árvédekezésben. Szerdán a szegedi hídnál a tetőzés óta A vasárnap éleibe lépett új vasúti menetrend szerint rendszeresen közlekedik Mis­kolcról az a közvetlen vonat, amely a borsodi iparvidéket köti össze a Balatonnal. A szeptember 7-ig naponta Keszthelyig, illetve onnan vissza Miskolcig közlekedő gyorsvonat iránt — bár az időjárás nem kedvezett — már az első napokban nagy érdeklődés nyilvánult meg. Egyébként ismételten fel­egy centimétert ugyan már apadt, a folyó, de a vízállás még mindig 22 centiméterrel magasabb az 1932-ben mért árvízi maximumnál. Egy percre sem lankadhat tehát a figyelem, hatalmas erők küz­denek a gátakon. A víz még óriási nyo­mással nehezedik a töl­tésekre. s ez állandó ve­szélyt jelent. Szerdán újabb erőket irá­nyítottak az algyői olajmező védelmére épülő szorítógát munkálatainak meggyorsítá­sára. A Maroson meggyorsult az apadás, s Makónál a víz- szint már másfél méterrel alacsonyabb az árhullám te­tőzésénél. hívjuk olvasóink figyelmét, hogy a korábbitól eltérően naponta közlekedik a nyári hónapokban a miskolc—haj- dúszoboszló—szegedi közvet­len motorvbnat is. A Debre­cen—Nyíregyháza közötti pá­lyaépítési és villamosítási munkákat sikerült úgy át­ütemezni és megszervezni, hogy a korábban életbe lép­tetett korlátozásokra nem lesz szükség. Nagy érdeklődés az új vonatok iránt Beszélgetés Rostás István no!, o Vöröskereszt országos löt it kárával „As a lakmlat becsülettel teljesítette feladatát99 Ünnepség a leszerelő egységnél Rostás István, a Magyar Vöröskereszt országos főtit­kára tegnap Miskolcon járt, s az árvíz okozta károk hely­reállításával kapcsolatban válaszolt néhány, a lakossá­got érdeklő kérdésre. Bevezetőként elmondotta, hogy soha ilyen hatalmas se­gítőkészséget nem tapasztal­tak az ország lakossága részé­ről, mint most, a tragikus, nagy anyagi károkat okozó árvízpusztításkor. A tegnap reggeli lapok szerint 33 mil­lió forint gyűlt össze az ár­vízkárosultak számláján, de délben Rostás István közöl­te, hogy ez az összeg órák alatt elérte a 40 milliót. — Mire fordítják a be­érkezett összegeket? — A pénzt kizárólag se­gélyként adjuk lei. A már említett hosszú lejáratú köl­csönt az állam más forrás­ból nyújtja. Már eddig is ki­osztottunk 10 millió forint gyorssegélyt. Ügy tervezzük, hogy a rászorultaknak f!—10 ezer forintos segélyt adunk, ezenkívül jelentős segítség p kamatmentes hitel is. — A nagy összegű hi­telt a házak ű ijáépítésé- re fordítják. Mit tesznek azok, akik koruknál, vagy szociális helyzetük­nél fogva nem vállalhat­nak ilyen adósságot? — Gondoltunk erre. Több elképzelés van. Lesz olyan, hogy felépítünk házat, amely­ben benne lakhatnak az idős emberek, s haláluk után a ház az államé lesz. Építünk majd olyan, négylakásos, kü­lön udvaros kis családi háza­kat, amelyekben szintén idős, magános házaspárok ,laknak majd. Mindezzel az a célunk, hogy ne kényszerítsünk öre­gek otthonába olyanokat, akik még nyugodtan elélde­gélhettek volna saját portá­jukon. — Néhány, segítse* nyújtással kapcsolatos kérdés már vitákat oko­zott. Segíthcti-c például egy üzem szakszervezeti bizottsága saját szociális ••.lapjából saját üzeme árvízkárosultjait? — Minden további nélkül. A szakszervezeti alapszerve­zet belátása szerint használ­ja fel az amúgy is segélye­zésre szánt összegét. Azt a pénzt azonban, amelyet az üzemben az árvízkárosultak javára gyűjtöttek, a közös számlára kell befizetni. Nem engedélyezzük az olyasmit, amit például a pedagógus­szakszervezet akart, hogy a pedagógusok közt gyűjtött pénzt csak az árvízkárosult pedagógusoknak adják. — Sokan érdeklődtek szerkesztőségünkben is. hol kell bejelenteni, ha valamelyik család gyer­meket akar befogadni? ■ - Ezt intézményesen nem szervezzük. Ha valaki rokon, vagy ismerős gyermekét el­vállalja, vagy közvetlenül egy családdal megegyezik, természetesen nem akadá­lyozzuk meg. A gyermeKek- ről, főleg iskolás korúakra gondolunk, úgy akarunk gondoskodni, hogy egy-egy osztályt elhelyezünk — sa­ját pedagógusával — valame­lyik szakszervezeti, vagy vál­lalati üdülőben. Ilyen jelle­gű felajánlást szívesen foga­dunk intézményektől, olyan üdülőbe, ahol főzési lehetőség is van. Hasonlóan szeretnénk elhelyezni, ideiglenesen, az öregeket is. — Az eddig nyújtott pénzben» támogatáson túl miben segíthet még a \ társadalom? — Az első napok szükségé­ben szívesen fogadtuk a hasz­nált ruhákat. Most már in­kább újakat adunk. Gondol­nunk kell azonban arra, hogy az újjáépítés őszig el­tart. Addig barakkokat kell építenünk az építőknek, sá­tortáborokat létrehozni a fel­nőtt lakosságnak. ■ Éppen ezért sátrat, vaságyat, hasz­nálható matracot, takarókat szívesen fogadunk. — Tájékozódtunk ró­la. hogy kaptunk segítsé­get a Szovjetuniótól. Ér­kezett-e más országból is támogatás? — Igen. Csehszlovákiából például gyorsan kisegítettek minket 2 millió homokzsák­kal. Felajánlások érkeztek az I NDK, az NSZK vöröskereszt- j jétol és a Vöröskeresztes Li­gától. Segítséget nyújtottak olyan japán és osztrák cégek, amelyeknek gazdasági part­nerei vannak Magyarorszá­gon. Érkezett az NDK-ból 4200 takaró, 100 sátor, az NSZK-ból 200 tonna cement, és még sorolhatnám a spon­tán, gyors segítségnyújtáso­kat. Nagy munka előtt állunk. Elmondotta Rostás elvtárs, hogy falukat kell új, árvíz­mentes helyeken felépíteni. Elismeréssel emlékezett meg a KISZ példamutató felaján­lásáról. A fiatalok vállalták, hogy két hónapot dolgoznak az építőtáborokban, $ a mun­kabért befizetik az árvízká­rosultak segélyszámi ójára. (A. I.) Ami az. egyenruhás, felso­rakozott embereket látva az első pillanatra feltűnik: a naptól, széltől barnított arc, kéz. Ezek az emberek ugyan­is, a megyei polgári védelmi alakulat tagjai annyi más társukkal együtt május 18- tól tegnapig a borsodi gáta­kon dolgoztak Tokaj ts Ároktő térségében. Vasasok, bányászok, tsz-tagok és még sok más munkaterület dol­gozói álltak csatasorba, hogy felvegyék a harcot a vízzel. Tegnap, június 3-án szerelt le az alakulat ünnepélyesen, megyénk egyik laktanyájá- i ban. Az ünnepségre eljött dr. Sajnovics János vezérőrnagy, a polgári védelem országos parancsnoka, aki dr. Ladányi Józseffel, a megyei tanács vb-elnökével együtt fogadta az alakulat parancsnokának, Cserhalmi Béla őrnagynak jelentését, majd a vendégek elfoglalták helyüket az emel­vényen. A polgári védelmi erők sokat tevékenykedtek a szerencsi járás területén, így az ünnepségen részt vett Imri Gyula, a párt járási bi­zottságának első titkára, dr. Vékony Ernő, a járási tanács vb-elnöke. A felsorakozott egység előtt dr. Ladányi József tar­tott beszédet. Elmondta, hogy megyénkben most már túl vagyunk a kritikus napo­kon, így jut idő az elvégzett munka elemzésére is. Az ala­kulat a kijelölt időben a ki­jelölt helyre érkezett, és fe­gyelmezett, pontos munkával becsülettel teljesítette fel­adatát. Ezután adatokat sorolt fel annak a nagyméretű munká­nak érzékeltetésére, amelyet az egység az árvízvédelem­ben elvégzett. Elmondta, hogy az alakulat munkájával az árvízvédelmet irányító szak­emberek, valamint az elöljá­rók is elégedettek voltak. Az áldozatos munkáért tolmá­csolta a megyei pártbizott­ság. a megyei tanács végre­hajtó bizottságának, valamint az egész megye lakóinak kö­szönetét. Ezután dr. Ladányi József árvízvédelmi okleveleket; adott át. majd Zsebesi László alezredes felolvasta a vezér­őrnagy parancsát az alakulat leszereléséről. Ezt követően dr. Sajnovics János vezérőrnagy tartott beszédet. Elmondotta, hogy a polgári védelmi alakulatnak ez volt első, nagy erőpróbá­ja, és az alakulat megfelelt a próbának. A katonák, a fegyveres testületek mindig az első pillanatban sietnek a haza segítségére, bármiféle veszély is fenyegeti az orszá­got. Felhívta az egység fi­gyelmét, hogy a haza tovább­ra is számit rájuk. Az alakulat ezután pattogó indulók hangjaira díszme­netben vonult el az emel­vény előtt, és ezzel véget ért a leszerelési ünnepség hiva­talos része. Az ünnepségen dr. Ladányi József, a megyei tanács vb-cinöke átadja az árvízvédelmi okleveleket.

Next

/
Thumbnails
Contents