Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

ESZM-MAG¥A«OR5ZÁG 4 Csütörtök, 1970. június 4. így emlékeztek Leninvárosban Borsod megye legfiatalabb szocialista városa lakóinak különösen emlékezetes a fel­szabadulás 25. és Lenin szü­letésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett ünnep­ségsorozat. Az ünneplést még Tiszaszeder kényben kezdték, és Leninvárosban fejezték be. Éppen a centenáriumi évfor­dulón vette fel a város Le­nin nevét. Nyolchónapos ünnepségsorozat A kettős évforduló méltó megünneplésére a Derkovits Gyula Művelődési Központ a helyi pártbizottsággal, vala­mint a TVK szakszervezeti tanácséival és a városi tanács vb művelődési csoportjával összefogva dolgozta ki és va­lósította meg a nyolchónapos programot. 1969. szeptembe­rétől 1970., május 2-ig tar­tott a jubileumi rendezvény- sorozat. amelyről Mihalovits Ervin, a művelődési központ igazgatója többek között így tájékoztatott: — Mindkét évforduló mél­tó megünneplésére alapvető , célként tűztük ki a szovjet ér. j a magyar nép barátságának j elmélyítését. Célunk volt. hogy városunk dolgozóinak figyelmét felhívjuk a 25 év­eredményeire. az előttünk ál­ló feladatokra, emléket állít­sunk a szabadságunkat hozó hősöknek, méltassuk Lenin életművét, s mindezekkel erősítsük a művelődési köz­pont látogatóiban a szocia­lizmus eszméit, a proletár in­ternacionalista szemléletet. Programunk kidolgozásához sok segítséget kaptunk a pártbizottság mellett műkö­dő operatív bizottságtól, és a város legkülönbözőbb szer­vei is tevékenyen közremű­ködtek a megvalósításban. 132 közművelődési rendezvény — 132 közművelődési ren­dezvényt terveztünk, és 1-13- at tartottunk, amelyet 20 009 helybeli dolgozó látogatott meg. A legnagyobb erőpró­bát az áprilisban megrende­zett III. művelődési hetek je­lentették. Ekkor 68 rendez­vényen 12 105-en veitek részt. Programjainkat úgy állítot­tuk össze, hogy az óvodás kortól a felnőttekig, a társa­dalom minden rétegének kép­viselői számára nyújthassunk valami értéket. Rendezvé­nyeinket mindig a jubileu­mok jegyében tartottuk. Kü­lönösen kivette részét ebbő! a tevékenységből könyvtá­runk, amely 1.969. novembe­rében a fasizmus áldozataira emlékezve, sikeres Radnóti- estet tartott, s megrendezte a szocialista brigádok felszaba­dulási vetélkedőjét vala­mint az iparitunuió intézet növendékeinek versengését. Több író—olvasó' találkozó, irodalmi est egészítette ki a könyvtári programot, és rész­ben ide kapcsolódik a.Lenin­centenárium alkalmából ren­dezett többféle kiállítás, könyvismertető. Ez a jubi­leum szolgált alkuimul a gyermekkönyvtár irodalmi színpadának megalakítására és sikeres bemutatkozására is. Az ismeretterjesztő rendez­vények programjában ki­emelkedő szerepet töltöttek be az évfordulóhoz kapcso­lódó előadások. ankétok. egyebek. A jubileumok kap­csán 72 különböző rendez­vényt tartottunk 2340 látogató részvételével. A legtöbb ösz- szejövetel igen pezsgő, nagy érdeklődést kiváltó volt, kü­lönösképpen a 25 éves poli­tikai, gazdasági, művelődési fejlődést ismertető előadá­sok. De nem kisebb érdeklő­dés kísérte a Lenin témájú előadásokat sem. Minden eddiginél nagyobb Nagy látogatottságot von­zottak a művelődési központ művészeti csoportjainak és szakköreinek előadásai, vala­mint a művészeti jellegű ven­dégszereplések, és a 25 éves fejlődést, valamint a Lenin munkásságát érzékeltető ki - állítások. A 25. felszabadulási évforduló valamint a Lenin- centenáriumon a város név­adási ünnepsége minden ko­rábbi megemlékezésnél na- j gyobb szabású, reprezentatív, bensőséges hatású volt. Meg­említendő még, hogy a felsza­badulási filmnapokon, vala­mint a Lenin-filmek vetítése­kor 2150-en tekintették meg a bemutatott alkotásokat. — .Az évforduló kapcsán bővült városunkban a köz- művelődés hatóköre is, sike­rült a rendezvények közön­ség, illetve műsorok szerinti differenciáltságát megoldani. A nyolchónapos ünnepségso­rozat sok tanulsággal szol­gál a művelődési központ ve­zetősége számára. Helytörténeti múzeum Bersodnádasdon (bra) Istvánffy Gyulát a palócság jelentős kutatói között tartja szómon a magyar néprajztu­domány. Halálának ötvene­dik évfordulójára — mint már híryl adtuk —, 1971-ben nyílik majd meg a tervek szerint Borsodnádasdon a ke­let-palóc etnikumú község helytörténeti múzeuma. Az Özdi járási Tanács V. B. és a községi vezetők egyaránt szívesen segítik az előkészí­tő munkát, s a múzeum cél- | jára rendelkezésre bocsátják a régi tornaterem 12x6 mé­teres helyiségét. A kiállítási anyag húrom részből tevődik össze. A szűkebb értelemben vett nép­rajzi gyűjteményen kívül bemutatják majd az ipari jellegű község és környéke kohász-bányász ipartörténeti anyagát, s összegezik a fel- szabadulásunk óta eltelt ne­gyedszázad művelődés- és neveléstörténeti eredményeit is. Az előkészítő munka orosz­lánrészét a Nemesik Pál ta­nár vezette honismereti szalc­.... VI B ÁRÁNY TAMÁS sokol­dalú író. Költőként jelentkezett, de ma inkább a regényírót is­merjük benne. Két legújabb kötetében — szinte enciklo­pédikusán megtalál minden műfajt az olvasó, amit a szerző gazdag pályájánjilko- tott. A Téves kapcsolás — a műfajilag — színesebb, érde­kesebb kötet: regény, novel­la, tárca, mese, paródia, iro­dalmi ötletek, sziporkák. A Tornádó című kötetben Bá­rány Tamás drámáit és égy rádiójátékát vehetjük kézbe. A gyűjteményes kötetben markánsabban rajzolódnak ki az erények, de a fogyaté­kosságok is. Mindjárt el­mondhatjuk — s ezt egyálta­lán nem értékítéletnek szán­juk —, hogy Bárány Tamás igazi területe az epika. Ennek minden műfajában és hang­nemében otthonosan mozog a szociografikus igényű riport­Keresünk sénymásoiu kapacitási állandó jelleggel, közel, egyenletes leterheléssel, heti 50 m2 mennyiségben. Esetenként sürgős (1—2 napos) átfutási idővel. Ajánlatokat az alábbi címre kérjük: Borsodi Ércelőkészítőmű Rt. Sajókeresztúr. regénytől (lásd: Város esti fényben), a szatirikus élű karcolatokig, vagy éppen iro­dalmi paródiákig. A kötet szííivonala nem egyenletes, de unalmas, érdektelen írást egyet sem találhatunk benne. Ha mégis kiemelnénk vala­mit (s itt már vállalni kell a kritikusnak a tévedés ódiu­mát is), akkor elsősorban a paródiákat, a remekbe sza­bott novellákat és a valóban fanyar-keserű, felnőtteknek szóló meséket emelnénk ki. A novellákban és paródiák­ban Bárány Tamás azt a pil­lanatot éri tetten, amikor va­lami éppen elmozdul nyugal­mi helyzetéből, és éppen ez a mobilitás megmutatja a je­lenség fonák oldalát is. Ami­kor kilátszik a felfeslett bé­lés. Figyelme minden jelen­ségre kiterjed, ami életünk­kel kapcsolatos — a feketé- zéstől (Párbeszéd negyvenöt­ben), az úrhatnám idegen- majmolásig' (A bécsi vőle­gény). Hangja látszólag szenv­telen, a „dolgokat beszéli”. A történet a csattanó felé ha­lad — a cél azonban nem el­sősorban a nevettetés. In­kább rádöbbenteni, felesz- méltetni akar, s olykor — nem is burkolt szándékkal — fölháborítani. Irodalmi paródiái minta­darabok a maguk nemében. A lényeget ragadják meg a „kifigurázott” szerzőben, de ez a fricska, fintor egyben a legjobb reklám is a szerzők­nek. Kedvet csinálnak a jó irodalomhoz, mert Bárány csak minőségi irodalmat pa­rodizál (csak néhány nevet: Moravia, Hemingway, Illés Endre, Örkény István stb.). a drá- mák­KÜIitíN SZÓLUNK ról, mert ezek most jelentek meg először könyvben össze­gyűjtve. Sokszínű kötet ez is, 5 színpadi mű, s egy rádiójá­ték. Ezek a színpadi művek hívják fel a figyelmet foko­zottabban Bárány Tamás egyik regényére, markáns vonására: morális érdeklődé­sére. Bárány nem tragédiá­kat ír, inkább a jó értelem­ben vett polgári dráma mai változatait. Van érzéke a groteszkhez is, a maró szatí-, rához is. Rendhagyó feltá­madás című rádiójátéka a tudományos kóklerkedést és a rossz ízű hőskultuszt te­szi nevetségessé. Érdeklődése — (ezt tapasztalhatjuk a me­sékben is) — a keleti monda­kincs iránt az elhallgatott, de búvópatakként elő-előtörő költőt engedi érvényesülni. Néhány képe líraian szép, szinte versbe komponált. Ha nem is újította meg a magyar drámairodalmat, a színpadra készült írások kiadása is nye­resége irodalmunknak, ár­nyaltabbá teszi az íróról al­kotott képünket. Horpácsi Sándor Értesítjük a lakosságot, hogy Miskolc Északi ipartelepen, a Gyimesi utca vonalán épült 20/0,4 kV-os trafóállomás és a hozzá tartozó szekunder­hálózat 1970. június 4-én feszültség alá kerül. A vezeték érintése élet- veszélyes! BÁÉV Viliszer. Értesítjük a lakosságot, hogy Kazincbarcika fel­vonulási telephely Rákó­czi utca, Táncsics Mihály utca által határolt terü­leten épült 20/0,4 kV-os trafóállomás és a hozzá tartozó szekunderhálózat 1970. július 2-ón feszült­ség alá kerül. A vezeték érintése életveszélyes! «VÉV Viliszer. BEDOLGOZÓK ALKALMAZÁSA Varrógéppel rendelkező, varrásban jártas nődolgozókat bedolgozó tagként felvesz, szakmai felkészítésükről gon­doskodik a MISKOLCI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET. Jelentkezés a szövetkezet elnökénél, Széchenyi u. 19., fél­emelet. A színes, kétrészes ameri­kai íilmmusical eddig még mindenütt sikert aratott, ahol bemutatták. Nem vélet­lenül, hiszen a csodálatos völgyről, lakóiról és az em­beri boldogságról szőtt szép, mesés történetet kitűnő sze­replőgárdával vitték filmsza­lagra. Írországból — vagy ahogyan emlegetik, „Góccá Mora”-bóI Amerikába ván­dorol egy apa lányával, s magukkal viszik a manó cso­dálatos, aranyfazekát. A Szi­várványvölgy „mini”-társa- dalmában játszódik a törté­net, amely nem marad meg a puszta romantika, a kobold- mese síkján, hanem szinte észrevétlenül az amerikai társadalom nagy kérdéseit feszegeti. Itt persze végül is minden jóra fordul — hála a csodálatos aranyíazék va­rázserejének —, de a végén az elporladt arany sejteti: az eddigi mesés varázserő helyét az emberek összefogásának kell pótolnia. Musical — szükségszerű te­hát, hogy a történetet a ze­ne és a tánc tegye érzékel­hetővé. Akik megnézik a fil­met, nem csalódnak. „Fülbe­mászó” szép dallamok és cso­dálatosan előadott táncok te­szik varázslatosan meséssé a filmet, s nem kell jóstehet­ségnek lenni hozzá, hogy el­mondjuk, nem egy melódia marad meg emlékezetünk­ben. : Amiről iné’g feltétlenül szólnunk kell e film kap­csán, az az operatőri munka. A szép, vadregényes környez zet olykor misztikus tündök­lése teszi hitelessé ezt a ko­hold-, s mégis emberi törté­netet a boldogságról ' Cs. A. kör ifjú tagjai vállalták. Borsodnádasd neve 1340 óta szerepel okiratainkon. A több mint hatszáz éves település lakói remélik, hogy a közeli jövőben újabb jelentős ese­ményt jegyezhetnek fel a község krónikájába: a nagy­községgé nyilvánítás napját. Erre is gondoltak, amikor elhatározták a helytörténeti múzeum alapítását. Első alkalommal kerül sor ilyen rendezvényre a leninvá- rosi Derkovits Gyula Műve­lődési Központban. A könyv­bálon —, amelyet június 6-án este rendeznek —, könyvárusítás, tombola és irodalmi totó is lesz, mely­nek sorsolására, illetve az eredményhirdetésre éjfélkor kerül sor. A rendezvény tiszta bevéte­lét a gyermekkönyvtár könyv­állományának gyarapítására fordítják. Ifjúsági ház Miskolcon Mt ' "*5 A műszaki átadás a napokban volt, de rövidesen sor kerül a „kapunyitásra” is az új, modern ifjúsági házban. Hangverseny Sátoraljaújhelyen (Tudósítónktól) A sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnázium énekkara és iro­dalmi színpada szép sikerrel szerepelt a felszabadulási ünnepségeken és a Lenin- centenárium rendezvényein. Tegnap a sátoraljaújhelyi Bé­ke filmszínházban ismét nagyszámú közönség előtt bi­zonyították szorgalmukat, te­hetségüket. A sikeres előadói estet Vavrek István, a városi tanács vb-elnöke nyitotta meg. méltatva az énekkar tagjainak azon nemes kezde­ményezését. hogy az előadás bevételét az árvízkárosultak javára ajánlották fel. Az énekesek a közelmúlt­ban javasolták Horváth La- josné tanárnak, az énekkar vezetőjének, hogy ők is já­ruljanak hozzá az országos méretekben kialakult megse­gítési akcióhoz. Ezt követően nagy szorgalommal készültek az előadásra, és a gimnázium irodalmi színpada, Katona Rezsőné tanár irányításával csatlakozott a szép cseleke­dethez. A színvonalas műsor tar­talma, hangulata jól felidéz­te a megdöbbentő napokat. A nagy tapsot azonban nem­csak az énekszámok és a szé­pen tolmácsolt versek váltot­ták ki, hanem a szép gondo­lat is. amelynek hatására ez az előadás létrejött. A Sátoraljaújhelyi ÁFÉSZ Cristál tánczenekarának és a Hegyalja népi együttes ha­sonló céllal tartott előadásá­nak sikerei is bizonyítják, hogy az árvízkárosultak gondjainak enyhítésére Sátor­aljaújhelyen is kihasználnak minden lehetőséget. Takács Imre Változás az ügyiratkezelésben A Művelődésügyi Minisz­térium levéltári igazgatósá­gán közölték, hogy 1971. ja­nuár 1-től valamennyi köz- intézménynél — a legkisebb ktsz-től kezdve az országve- zetés legfelsőbb hivataláig — új ügyiratkezelési rendszert vezetnek be. Eszerint témán­ként, az ügyek jellegének megfelelően csoportosítják az iratokat. Az új ügyiratkeze­lési szisztéma előnye az lesz, hogy a döntéseknél, intézke­déseknél könnyebb lesz a felhalmozódott tapasztalati és tényanyag hasznosítása. Arccal az alapszervezetek felé A KISZ Központi Bizottsá­ga két esztendeje megjelent határozatának szellemében tevékenykedtek az ifjúsági mozgalom helyi vezetői — ál lapította meg tegnap, szer­dán délelőtt a KISZ Szeren­csi járási Végrehajtó Bizott­sága. Az ülésen Éles Gábor a járási KISZ-bizottság tit­kára terjesztette elő a jelen­tést arról, hogyan valósult meg a jelszó: Arccal az alap­szervezetek felé! A vb megállapította, hogy az elmúlt időszakban foko­zottabb figyelemmel kísérték az alapszervezetek tevékeny­ségét. igyekeztek ötleteket, segítséget nyújtani munká­jukhoz. Meghatározták a to­vábbi feladatokat is Ezek szerint a titkárok és a re- szortfelelősök továbbképzésé­hez, a tagsággal való konkrét foglalkozáshoz kell hatékony segítséget nyújtaniuk a járási vezetőknek. árny iamas hét ss keipheí leves kapcsolás — Tornádó li Wet Filmjegyzet j Szivárványvölg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents