Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-21 / 117. szám

Csütörtök, 1970. május 21.

Á lakásügy — társadalmi ügy

in.

i fáé Hú nyn fi « n , tg« zságwtsast

A KÖZPONTI BIZOTTSÁG

es a Minisztertanács együttes ülésének határozatából 'már ismert: 1971. július 1-től ú.i lakbérrendszer is életbe lép. Nem nehéz rájönni: e; nem valami külön ügy a lakásépítés és a lakáselosztás új rendjében, ellenkezőleg, szerves része, kiegészítő’' együtthatója annak.

Miért van szükség erre az intézkedésre? A lakosság mely részét, s milyen mértékig érinti? Milyen lesz a kihatása az életszínvonal további alakulására? — Érthetően ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják most az érdekelteket, a közvéleményt.

Jelenlegi lakbérrendszerünknek néhány igen lényeges ellentmondása van. Először is: négyzetméterenként kb. 1,50 forint a régi lakások bérc, míg az 1948 óta épült új lakásoké Budapesten 2,70, vidéken 2,10 forint négyzet- méterenként. Eltérő a tanácsi és más állami, vállalati tulajdonú lakások bére is. A fizetendő összegekben nem fejeződik ki a lakások értéke, minősége közötti különbség sem.

Hogyan leltet egységes alapelveket alkalmazni a sokféle ellentmondás között? A párt és a kormány kiinduló tétele: a lakásépítés és fenn-, tartás ne legyen nyereséges vállalkozás. A lakbér sem lehet olyan, hogy belőle a kieső, elhasználódó lakások pótlására amortizációs alap képződjék Mindebben az fejeződik ki, hogy a lakásépítés társadalmi szolgáltatást célzó befektetés.

Jelenleg az állam a bérlakások fenntartására a lakbérbevételen túl évente mintegy 2 milliárd dotációt fordít, s még ez is kevés a kellő színvonalú felújításokhoz, fenntartásokhoz. A személyi tulajdonú bérlakásokat sem képes a tulajdonosa fenntartani a jelenlegi alacsony lakbérele mellett.

Hol a kiút? Ott, hogy a lakbér legyen annyi, hogy fedezze, vagy közelítse meg a lakóházak folyamatos fenntartási költségeit. Tehát átlagosan ennek megfelelő szintre kell emelni az összegüket.

1971. július elsejétől az összkomfortos lakások bérc négyzetméterenként 6, a komfortos lakásoké 5,40, a félkomfortos lakásoké pedig 3,60 forint lesz. A komfort nélküli lakásoknál nem emelkedik a lakbér. Mivel az egyenlő nívójú lakásoknál is lehetnek előnyös, vagy hátrányos eltérések, ezért amikor a lakásokat az új lakbérkategória szerint majd besorolják, a négyzet- méterenként fizetendő összeget 10 százalékkal magasabbra, vagy alacsonyabbra szabhatja a tanács.

Milyen mértékű ez a lak- béremelés? 1946-ban a bérlakásokban lakók lakbérkiadása egy átlagos háztartás összes jövedelméből mintegy 8—10 százalékot, míg 1969- ben már csak 2—3 százalékot tett ki, mivel a keresetek emelkedtek, de a lakbérek változatlanok maradtak. A bérlakásokban élő nyugdíjasoknál a lakbér ma eléri a nyugdíjaknak átlagosan 4—6 százalékát. Viszont a havi törlesztés aranya a szövetkezeti lakásoknál 7—8, a társasházaknál 12—14 százalék.

Előrevetítve 1975-re: a munkásoknál összkomfortos lakás esetében a lakbér a háztartási összes jövedelem

6—8; komfortos lakásban 5— 6; félkomfortosban pedig 2,5 —3 százalékát teszi majd ki. Ez még mindig kevesebb, mint az 1946—48-as 8—10 százalékos átlagos arány.

______

A BÉKLAKASALLOMANY

jelenleg 1 millió 70 ezer lakás, de ebből 360 ezer nem komfortos. Így végeredményben a lakbéremelés mintegy

EBBŐL KIINDULVA

'iuü ezer összkomfortos, komfortos és félkomfortos lakásra terjed ki és érinti a szellemi dolgozók mintegy 40 százalékát, az összes munkáscsaládoknak mintegy negyedét (400 ezer család) és a paraszti családoknak csak kb. 2 százalékát.

Megfelelő ellensúlyozás nélkül a lakbéremelés az említett rétegek életszínvonalát átmenetileg csökkentené. A végrehajtásra azonban ügykörül sor, hogy ez ne következzék be. Ezért a lakbér- emelés életbelépésétől minden egyes érintett család — kivéve a szabadfoglalkozá- súakat, kisiparosokat és kiskereskedőket, valamint a magánmunkáltatónál foglalkoztatott személyeket — amely 1971. július 1-én főbérleti lakással rendelkezik, állami lakbérhozzájárulást kap. Ennek összege ugyanannyi, mint a régi és az új lakbér különbözete. Az állami hozzájárulást a család első és második keresőjének (pl. férj és feleség) egyenlő arányban a munkahelyen fizetik. Ahogy az átlagkeresetük a továbbiakban emelkedik — évenként, vagy félévenként — a mindenkori keresetnövekedés 25 százalékának megfelelő összeggel csökkentik, majd megszüntetik a hozzájárulást.

Egyszerű példával: ha a lakbér összege 100 forinttal nő, kezdetben annyi lesz 50— 50 forintos megosztásban a férjnek és a feleségnek (vagy a család második keresőjének) kifizetett állami lakbérhozzájárulása. Ha egy fél év múlva a két dolgozó össz- keresete mondjuk 200 forinttal emelkedik, akkor ennek az összegnek a 25 százalékával, vagyis 50 forinttal csökken az állami lakbérhozzájárulás.

lakásigényjogosultságuk mértékéig életük végéig teljes összegű lakbér-hozzájárulást kapnak a bérlakásokban élő nyugdíjasok, a rendezés után nyugdíjazottak is, továbbá a keresőképtelenek és a csökkent munkaképességűek. Viszont akik a rendezés után költöznek új lakásba, azoknak hozzájárulás nélkül kell megfizetniük az új lakbéreket. Ez természetes is, hiszen az új bérlakás javítja az élet- körülményeiket.

| méltányos

*

összegezve a párt- és kormányhatározat lényegét: Egyfelől a lakásépítés nagyarányú fellendítését foglalja magába; másfelől pedig a társadalmi igazságosság és szociális szempontok messzemenő érvényesítését célozza. Az ingyenes lakáskiutalások megszüntetése, a. lakbérek emelése ezzel egyidejűleg fokozatosan újabb forrásokat nyit meg a lakásalap növeléséhez, és a lákásállomány megfelelő karbantartásához. Az intézkedések rendszere ugyanakkor várhatóan fel fogja élénkíteni a reálisabb, de jobban szabályozható, ellenőrizhető lakásforgalmat: nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy a szükségletek és a lehetőségek szerint válasszanak maguknak lakást a családok. Messzemenő a gondoskodás arról, hogy a lakbéremelés ne rontsa az érintetteknél az életszínvonalat, emelkedését csak némileg és átmenetileg lassítja. S ha a jói átgondolt komplex rendszernek csupán <> hatásait mérlegeljük, akkor is világos: az egész együtt egyszerre szolgálja az egyéni és a társadalmi érdekeket az egyik legnehezebb terepen; er szocialista lakáspolitikában.

Szenes Sándor

(Vége)

Átadták a BNV 1970. évi díjait

■ Nagy díjai kapott a diósgyőri és ózdi acél

Díjazták a DIGÉP és a BVK termékeit

(Tudósítónktól)

Nagy a nyüzsgés és az izgalom a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A külföldi és a hazai kiállítók százai az utolsó simításokat végzik. Több borsodi vállalat, üzem érthető örömmel készül a megnyitásra. A zsűri már döntött a díjak odaítéléséről. Tegnap, május 20-án reggel 8 órakor a Gundel étteremben Kelemen Lajos, a Budapesti Tanács vb-elnökhelyet- tese 12 kiváló termékért adta át a Fővárosi Tanács 1970. évi nagydíját, s 82 termék kapott vásári díjat.

A Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek közös kutatás alapján kialakított újfajta termékeit: a jól forgácsolható szerkezeti és nemesíthető acélokat a Fővárosi Tanács 1970. évi nagydíjával tüntették ki. Egyébként külön esztergagépet szállítottak fel, amelyen a vásár alatt bemutatják az új kohászati termékek forgácsolását. Ezen túlmenően az LKM vásári díjat is kapott a 14 százalékos mangánötvözésű vasúti váltó-csúcsbe- tétéért. Ez a termék először szerepel a BNV-n.

Ismeretes, hogy a MÁV több vonalán a méterenként 48,3 kg-osról az 54,4 kg-os sín alkalmazására tér át, amelyen 160 km-es sebességgel roboghatnak a vonatok. A mangánötvözésű csúcsbetét magas kopásállóságával kiválóan alkalmas az új típusú sínek vasúti kereszteződéseihez.

Ugyancsak öröm és kitüntetés érte a Diósgyőri Gépgyárat, valamint a Borsodi Vegyikombinátot. A DIGÉP DHCH 19-es finomhuzalhú- zó berendezéséért, a BVIC pedig a lágy pvc-granulátumért kapott vásári díjat.

A reggeli ünnepélyes díjkiosztás után körsétát tettünk a BNV-n. Érdekes az; LKM fényreklám-kompozíciója. A rajta elhelyezett képek, s a hengereltáru-metsze- tek igen jól illusztrálják a 200 éves üzem fejlődését. Bemutatják az új elektroacél- mű teljes üzemi berendezésének ötvenszeresen kicsinyített mását. Az ÖKÜ kiállítása, termékeinek sokasága igen jól érzékelteti a 125 éves gyár fejlődését, működését.

Ä kohó- és gépipari pavilon Petőíi-termében a Diósgyőri Gépgyár termékeit láthatjuk : hűtőkompresszorokat, lemezollókat, dróthúzó gépeket. A testvérgyár bemutatja öttonnás targoncáinak új prototípusát is. •

A díjazott lágy pvc-granu- látum főleg a cipőgyáraknak szerez majd örömet. A gyermekcipőkhöz szükséges talp- anyagot Ugyanis eddig Olaszországból importáltuk. Hazai termékünk — amely minőségben vetekszik az olaszokéval —, igen jelentős import- megtakarítást tesz majd lehetővé.

Gutman József

A lyukóbányai TV/2-cs front bal szárnyán Gyurcsó Ferenc omlasztóvájár vastámokat „rabol”.

Foto: Laczó József.

A párt minden esztendőben levonja a tanulságot .a lezajlott pártoktatási ciklus tapasztalataiból. A megyei párt-végrehajtóbizottság legfrissebb értékelése azt bizonyítja; az 1969—70-es oktatási évben sikerült valóra váltani a kitűzött célokat. Mik voltak ezek? Tovább kell fokozni a társadalmi, közgazdasági műveltséget; segíteni annak felismerését, hogy a nemzetközi osztályharc győzelme érdekében legfontosabb a nemzeti és nemzetközi érdekek egysége. E cél szolgálatába állítani az évfordulókat, szélesíteni a pártoktatás hatékonyságát a tömegszervezetek és tömegmozgalmak oktatásának ki- szélesítésével; emelni a színvonalat a propagandisták helyes kiválasztásával, továbbképzésével.

154 ezer 576-aii lanulíak niegycnkken

A politikai oktatásnak két nagy csoportja volt, a párt és a tömegszervezetek által szervezett, örvendetes, hogy a pártoktatásban részt vevő hallgatók létszáma az elmúlt években emelkedett. 1967-ben 41 ezer 969-en vettek részt a szervezett oktatásban, 1969- ben már 45 ezer 781-en tanultak. Ha pedig a tömegszervezeti politikai oktatásban részvevőket is figyelembe vesszük (szakszervezeti,

KISZ), ez évben 154 ezer 576-an tanultak megyénkben.

A pártszervezetek általában jól segítették a tömegszervezetek és -mozgalmak politikai oktató tevékenységét. E segítség elsősorban a propagandisták biztosításában, egységes oktatási terv készítésében mutatkozott meg. Kedvező képet mutat a politikai oktatásban részvevők összlétszámán belül a párttagság, a fizikai dolgozóív, a nők, a fiatalok aránya is. Nem lehetünk viszont elégedettek, hogy a helyi politika magyarázására hivatott, megyei tematika alapján működő, lazább oktatási formákon a hallgatók létszáma (főként az encsi, a szerencsi, az edelényi járásban) csökkent. A szakszervezetek által szervezett politikai tömegoktatásban alkalom nyílt társadalmunk legfontosabb időszerű kérdéseinek megismerésére és megértésére. A KISZ-oktatás fejlődését a számszerűségen kívül az is mutatja, hogy az oktatási formák jobban alkalmazkodnak az ifjúság életkori sajátosságaihoz. A tömegszervezetek és -mozgalmuk is nagyobb

szerepet vállaltak a párton- kívüliek oktatásából.

Az érdeklődés középpontjában

A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása anyagának megvitatása különösen az érdeklődés középpontjában állt. Kellő hangsúlyt kapott a foglalkozásokon a tanácskozás ered-' ménye, jellege. A hallgatóság többsége elfogadta, hogy a tanácskozás a nézetkülönbségek ellenére is az egység erősítését szolgálta, és itatása az egész világra kiterjedt. Egyetértettek azzal is, hogy Lenin halála óta nem volt még ilyen nyílt, demokratikus nemzetközi tanácskozás. Szó esett a kölcsönös tiszteletről, a testvérpártok egyenjogúságának elismeréséről. Elismeréssel szóltak a hallgatók az MSZMP-nek a tanácskozás előkészítése során kifejtett munkájáról. Sok szó esett a magyar delegáció vezetőjének, Kádár elv társnak a felszólalásáról. Központi helyet kapott a foglalkozáson a fődokumentum. Szó esett azokról a társadalmi erőkről, politikai irányzatokról is, amelyeknek nézetei akadályozzák az imperializmus elleni ösz- szefogást. Helyenként vita alakult ki a két rendszer békés egymás mellett éléséről.

\

Egyetértés gazdaság- politikánkkal

A pártoktatás tartalmi feladatai között ez évben is megkülönböztetett helyet foglalt el a párt gazdaságpolitikája. Általános tapasztalat, hogy a hallgatók bíznak a párt gazdaságpolitikájában, az országos tapasztalatokat szinte mindenütt sikerült megyei, helyi példákkal gazdagítani. Megfogalmazták, hogy a vállalati nyereség növelése az eddiginél jobb munkaszervezést, a technológiai fegyelem fokozottabb betartását követeli meg. Kedvezőtlenül ítélték meg a munkaerő-mozgás, n termelékenység alakulását. Egyetértettek vele, hogy a termelékenység hatékony nö110 millió forintot költ az Északmagyarországi Tégln- és Cserépipari Vállalat a mi: lvi, az egri és a putnoki üzemek fejlesztésére. Mályibni: több szintes művelést alakítottak ki, s munkába állítanak két nagy kapacitási' szovjet vákuumprést is, melyekkel óránként ti—10 ezer

velése sürgető feladat. A fizikai dolgozók nagy része szükségesnek tartotta a munkafegyelem erősítését. Mező- gazdasági területen a tsz-ek belső politikai, gazdasági irányításának kérdései kerültek középpontba.

Az európai szocialista országok negyedszázados fejlődését dokumentáló anyagok szintén az érdeklődés középpontjába kerültek. Jelentősen nőtt megyénkben a magyar párttörténetet tanulmányozó hallgatók száma is.

Előrelépés a propagandisták kiválasztásában

A pártoktatás sikeres és folyamatos lebonyolításához nagyban hozzájárult, hogy ebben az oktatási évben minden alapszervezet ' időben megkapta a tananyagot. Sikerült előbbre lépni a propagandisták kiválasztásában is. A propagandistáknak több mint fele gazdasági vezető volt. A kiválasztásnál figyelembe vették a pártiskolai és esti egyetemi végzettséget. A fejlődés jól mutatja, hogy 1967—68-ban a propagandisták 50,3 százaléka, ebben az évben pedig 69.3 százaléka rendelkezett pártiskolai végzettséggel. Növekedett az egyetemet és a pártiskolát végzett propagandisták száma is. Az oktatási színvonala hatékonyságán ak növelése céljából a pártoktatási év megkezdése előtt és év közben a propagandisták bentlakásos tanfolyamokon vettek részt.

összességében elmondhatjuk — állapította meg a megyei párt-végrehajtóbizottság —, hogy megyénkben a pártoktatás ez évben is eredményes volt. A különböző oktatási formák jól szolgálták a párttagság, az állami, a gazdasági és tömegszervezeíi vezetők politikai képzését, továbbképzését.

Az 1969—70-es pártoktatási év tapasztalatainak mérlegelése, az eredmény, összegezése, a negatívumok felfedése jó kiindulópont a propagandamunka továbbfejlesztéséhez.

Fodor László

kis méretű tégla készíthető. Egerben új automatizált cserépgyártó üzem létesül, Put- nokon pedig úiabb kétcsatornás kemencét építenek, s befejezik az agyagbánya korszerűsítését is. Az új létesítmények előreláthatólag a jövő év elején lépnek be a termelésbe.

T ég i agyár- k ® üss tés