Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-21 / 117. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 « Csütörtök, m május 2% XI miskolci filmfesztivál 4 harmadik nap krónikájából A fesztivál második napja átnyúlt a harmadikba. Ugyanis a kedden késő este, vagy inkább éjszaka bemutatott olasz dokumentumíilm. A szerződés vetítése jóval éjfél után ért. véget. Talán ennek is következménye:, hogy a szerdai első rendezvényre, 9 órára viszonylag kevesen jöttek el. legalábbis nem annyian, mint ahány részvevőt a téma megérdemelt volna. Mint az alábbiakban bővebben szólunk róla. a CIDALC magyarországi szekciója tartotta szemináriumát az ifjúság filmesztétikái oktatásáról. Ezzel a szemináriummal párhuzamosan folyt az AICS népszerű tudományos szekciójának értékelő vetítése, a Hevesy Iván Filmklubban. Mint ismeretes, egy nemzetközi bizottság itt válogatja lei három napon keresztül, tucatnál több ország filmterméséből azokat a népszerű tudó—'ányos filmeket, amelyeket az UNESCO közvetítésével azokba az országokba juttatnak el, ahol e filmek lesznek hivatva különböző tudásanyagok tömeges terjesztésére. A délutáni órákban is a korábban kialakított program szerint folyt a fesztivál munkája. Az AICS népszerű tudományos szekciójának vezetősége a Művészklubban tanácskozott, ezzel egyidőben a nagyközönség részére külföldi filmeket vetítettek információs célzattal a fesztiválpalota színháztermében. Megtörtént a második vidéki fesztivál-látogatás is: Sajó- szentpéteren járt több filmalkotó. ott levetítették a hétfőn este Miskolcon látott 8 kisfilmet. Késő délután, illetve este megtartották a fesztivál ötödik és hatodik vetítését. Az első műsorban híradóösszeállítás és 8 kisfilm szerepelt. Richly Zsolt Szvit című filmje, Kodály, öt magyar népdalának énekkari feldolgozása. Dobray György Rajta, sporttárs! című munkája a vállalati sportpénzek felhasználásáról, a tömegsport fogyatékosságairól szólt. A baráti hadseregek budapesti képző- művészeti kiállítását mutatta be Takács Gábor Hogy alkothasson az ember című munkája. A bauxitbeton házak problémájával foglalkozik Tiefbrunner László kis- filmje, a Citadúr 1928. Egy furcsa kastélyt és tulajdonosát mutatja be Vagyóczky Tibor Kastély Kaliforniában* című alkotása. A második: világháború óta kitört kilencven helyi háborúról szól Glósz Róbert Mindennap háború című munkája, a Siratok, Grunwalsky Ferenc filmje pedig régi siratóénekeket mutat be. Az első vetítési programot Huszárik Zoltánnak Amerigö Tótról, a közelmúltban itthon járt világhírű szobrászművészről készített filmje zárta. Az esti vetítésen Richly Zsolt A páva című, Ady költeményét, illetve Kodály kórusművét megjelenítő alkotása, Macskássy Gyula és Várnai György a túlzott tévéimádatról szóló Uhuka, aki egész nap a tv-t nézte című rajzfilmje. Gujdár József Stúdium című tanulmánya, végül Vitéz Gábornak az 1918—19-es forradalmakat történelemtudományi 1 aspektusból feldolgozó Jönnek rendjei a csodáknak című filmje szerepelt. Ma. május 21-én és hol-! nap, 22-én nem lesz vetítés a ! fesztiválpalotában, hanem a Miskolci Galériában rendezik i meg a Magyar Televízió j filmjeinek vetítéssorozatát. ' Ugyanakkor több szakmai la- j nácskozás is lesz e két na- j pon. A beszélgető partner: Nicolas Pillát 4 j-iism fonszóS Franciaország fővárosából érkezett — Budapest érintésével — városunkba Nicolas Pillát, a CIDALC főtitkára. A nemzetközi bizottság cél - kitűzése, s ez egyben az alapító Pillát úr eszmei hitvallása is: a film segítségével terjeszteni a különböző nemzetek, népek irodalmát, művészetét. Azzal, hogy megismerkedünk egymással, ápoljuk a nemzetek barátságát is. — Nem először vágyói: ’ Magyarországon, s mégis úgy érzem, egy ismeretlen országba érkeztem — l^ezdte a beszélgetést a CIDALC főtii- kára. — Budapesten még a felszabadulásuk előtt jártam utoljára. Csodálatos, hogy mivé formálták a várost. Budapest gyönyörű! A kis Szajna után a hatalmas Duna látványa a város szívében — lenyűgözi a látogatót. — Tudjuk, hogy először vesz részt a miskolci fesztiválon. Milyen várakozással érkezett hozzánk? — Nagyon naggyal. Nem hiszem, hogy bármi is meg tudott volna akadályozni abban, hogy* *eljöjjek. A CIDALC magyarországi szervezete hívott meg, s én őszintén mondom: nagyon örültem a meghívásnak. Már csak azért, is, mert magyar barátaink valóban kitűnő eredményeket érnek el. Azt hiszem, ezt az eddigi hat díjazott alkotásuk is bizonyítja. Remélem, a most díjazásra kerülő filmjük is méltó lesz elődeihez. ílogy mégis mit várok? Azt, amit bizottságunk célként tűzött maga elé: ez a fesztivál is tovább mélyíti a népek közötti kapcsolatokat, barátságot. A filmművészet segítségével megismertet a magyar népművészet és alkotóművészet jellegzetességawel. Olyan filmeket várok, amelyek mindenkihez szólnak, a művészetről. az irodalomról, a folklórról... — Véleménye szerint milyen a jó kisfilm? — Nehéz kérdés. Vannak olyanok, amelyekben a kép mellett a szónak is nagy szerep jut. De vannak olyanok — s különböző művészeti alkotásokról. a népművészetről és a sportról szóló filmek ezek közé tartoznak —, amelyekben az elsődleges szerep a képé. Itt felesleges a sok beszéd, a megállapító, magyarázó szöveg. Mi elsősorban — a bizottság jellegéből fakad — az ilyen filmeket kedveljük. Ha egy csárdást rögzítenek filmszalagra, akkor például teljesen felesleges, hogy közöljék velünk a tánc közben: íme, ez egy csárdás. A mozdulatok — a filmszalag közvetítésével — mindent elmondanak nekünk. Ezek a filmek azok, amelyeket a legkönnyebben megértünk, amelyek az országhatárokon túl is érthetőek. A filmek alkotóinak mindig meg kell találniuk a kép és a szöveg közötti összhangot, s akkor jó a kisfilm. Nicolas Pillát, a CIDALC főtitkára arról is szólt, hogy A CIDALC magyarországi szekciójának szemináriumán a szekció vezetősége nevében Takács Gábor köszöntötte a részvevőket, majd Korompai Márton, Csányi Miklós rendezők és Bölcs István, több filmesztétikai tankönyv szerzője tartott előadást. A Film a filmről című szeminárium egy hasonló címet viselő filmsorozat gondolatkörét kívánta továbbvinni: azt, hogy a film eszközeivel is lehet vallani a filmművészetről magáról. A film, mint audio-vizuális eszköz és módszer alkalmas arra, hogy megértesse a filmeket. Meglehetősen nehéz ugyanis egy fiatal számára, hogy eligazodjon a filmművészet gazdag és változatos formavilágában. S ez azt is jelenti: nehezebben érti meg a filmet, kevésbé válik létszükségletévé a rendszeres filmnézés. A szemináriumon — amelyet eredetileg a filmesztétikát tanító pedagógusok részvételével kívántak megszervezni — arra próbáltak választ keresni az előadók és a vita részvevői: milyen úton lehet érthetőbbé tenni a film- művészetet az ifjúság számára, a filmértőkké nevelést milyen módszerekkel lehet továbbvinni. Érdekes és túlságos volt a vita egyik lengyel részvevőjének hozzászólása. Elmondotta, hogy véleménye szerint Magyarországon már előbbre tartanait ebben a munkában, hiszen idén lesz 40 éves a szervezet. S a bizottság — amelyet ő maga alapított meg — a közelmúltban újabb lépést tett előre: nemzetközi archívumot hoztak létre. Olyan filmeket l „tárolnak” itt, amelyek mindmind azon eszme jegyében készültek, hogy ismerkedjünk egymás művészetével. — Búcsúzóul engedjen meg egy utolsó kérdést: hogyan érzi magát Miskolcon? — Keveset láttam még a városból. De ha a fesztivál eredményes lesz, akkor szép emlékkel térek haza Francia- országba. Nem udvariasságból, de ezúttal is szeretném megköszönni ezt a meghívást. nemcsak tankönyvek állnak rendelkezésre, hanem magyarázó filmek is. Véleménye szerint hasznos ienne egy lengyel—magyar együttműködés: pedagógusok tapasztalatcserén ismerkedhetnének egymás munkájával. Lehet, hogy a fesztivál egy ilyen együttműködésnek szolgál majd bölcsőhelyéül? Ha ezzel előbbre lehet vinni a filmesztétika tanításának ügyét, akkor szívből örülnénk neki. Színes, változatos a íesztivá vetítési programja. Sokféle alkotói elképzelés, sokféle ízlés érvényesül, és meglehetősen széles a tematikai választék is. Mégis egy este került vászonra két olyan film. is^ amely öreg ortodox templomok ikonjait mutatta be. Jóllehet, az egyiknél a téma maga a templom, a másiknál az 500 évvel ezelőtt élt mester, a két téma elég közel áll egymáshoz, s így a képzőművészet iránt érdeklődők, különösképpen az egyházi művészetet kedvelők nem panaszkodhattak. Ugyancsak ezen az estén láttuk Vankóné Dudás Júlia galgamá- csai paraszt-festőasszony képeit, s a róla készült portréban egy falusi lakodalmat. Még alig világosodott ki kétszer-háromszor a terem, újra falusi filmet láttunk, megint csak lakodalommal. De visszatérve a képzőművészetre, s az egyházra, nem szabad megfeledkeznünk Kollányi Ágoston nagyon szép kisfilmjé- ről, a Virág és szekereiről, amely a kazettás mennyezetű falusi református templomokban találhaKönyvtár a teljes ember érdekében A Nehézipari Műszaki Egyetem központi könyvtáráról már megszületése előtt is sokat írtak a lapok. Irtunk magunk is. Az impozáns épület, s nem utolsósorban az intézmény, amelynek ez az építészeti remekmű otthonául szolgál, meg is érdemli a publicitást. Érdemes megjegyezni magáról az épületről, hogy eddig három építészeti díjat nyertek vele, és a Tolnay Lajos vezette alkotói kollektívát Ybl-díjjal jutalmazták. Ha végigjárjuk a ragyogó napfényes emeleti csarnokot, ahol a legoptimálisabb környezetben dolgozhatnak a kutatók, szaporíthatják ismereteiket a diákok, azonnal az a gondolatunk támad, hogy öröm lehet itt dolgozni és tanulni. Egyetlen csarnok az egész olvasószolgálati rész, mégis jól elkülönül egymástól a folyóiratolvasó, a humán tudományok iránt érdeklődők szolgálatára rendelt helyiség, a kutatóterem, a rajzasztalokkal is ellátott részleg, a fordító- és dokumentációs szolgálat és más részlegek és helyiségek. A földszinten pedig az igazgatási irodákon kívül egy olyan helyiséget találunk, ahová tényleg csak áhitatos tisztelettel és „kalaplevéve” szabad belépni. Itt található a sel- meci műemlékkönyvtár anyaga, amely a XV. századtól egészen 1920-ig kínálja az érdeklődőknek, a kutatóknak a hajdan volt századok műszaki oktatásának tankönyveit, jegyzeteit, tudományos iratait. Kondicionált levegőben találhatók itt a felbecsülhetetlen értékű régi könyvek, az egykori selmeci könyvtár kötetei, az első egyetemi előadások kézírásos tankönyvei. E terem szolgál hajlékul egyes tudományos ülésszakok tanácskozásainak is. Dr. Zsidai Józsefnek, a könyvtár igazgatójának kíséretében járjuk a szinte minden lépésnél érdekeset kínáló könyvtárat. A könyvtár korábbi szűkös, korszerűtlen elhelyezése után ez az új otthon valósággal mesésnek tűnik, de műszaki egyetem könyvtáráról lévén szó, maradjunk a realitásoknál. Es mindjárt itt érdemes feljegyezni valamit. Szerte a világon fellendült az egyetemi könyvtárak építése. Ide koncentrálódik mindenfelé a tudományos kutatás zöme. A szocialista országokban az utóbbi években három helyen épült egyetemi könyvtár: No- voszibirszkben, Krakkóban és j értékes képeket mulatja be, a ez számunkra azért is külön érdekes, mert a látott templomok többsége szűkebb pátriánkban található. De találkoztunk a modern művészettel is a Vasa- rely-röl készített portréfilmben, s nem utolsósorban az építőművészet és festőművészet előre- lendítö fantáziavilágának párliu- ’.amosságával az Álmodozni kötelező-ben. Végül még egy művészeti téma: a maya és az azték kultúra emlékei tárultak elénk a Három évezrctl-bcn. S még egy megjegyzés az ismétlődő témákról. A tanyai élet tarthatatlanságával az első bárom napon három film is foglalkozott. Olyan film viszont, amely a nézőközönség igen éles reagálását, különösképpen pedig egy foglalkozási kategória fclszisz- szenő érdeklődését különös mértékben kiváltotta, eddig eg.v akadt: Fehér Tamás Valamit tenni kell! című munkája, amely az orvosoknak juttatott „hálapénz^ témakörével foglalkozik. Miskolcon. Amikor a miskolci könyvtárat tervezték és építeni, kezdték, a párt művelődéspolitikai irányelvei még nem voltak nyilvánosan ismertek, de a megvalósult könyvtár már a tudománypolitikai tézisek realizálásának egyik záloga, a tudományos kutatómunka korszerű bázisa. Ismételten hangsúlyoznunk kel), hogy műszaki egyelem könyvtárában .járunk. Jólesik liát látni a tudomány egységének kifejeződését ebben az intézményben. A tudomány és műveltség egy és oszthatatlan, vallja a könyvtár igazgatója és bizonyítja ezt a könyvtár állománya. Műszaki egyetemeken szokatlan, hogy az olvasótermi állománynak több mint egyliarmada humán jellegű — pszichológiai, régészeti, történclemtudomú- nyi, irodalmi slb. — munka. Ez a könyvtár, s nem utolsósorban ennek igénybevétele eleven cáfolata a szakbarbárság sokat hangoztatott vádjának, mert az az egyetemi oktató, az az egyetemi hallgató. aki ide rendszeresen jár és igénybe veszi a könyvtár sokféle szolgáltatásait, nem lehet kizárólag műszaki érdeklődésű. A könyvtár állománya, a tudomány és a műveltség oszthatatlansága elvének a gyakorlati könyvtári munkában lemérhető megvalósulása végső soron teljes emberré, a legkülönbözőbb műveltségi anyagok iránt érdeklődő emberré formálja a látogatókat. S ebben segít a könyvtár szép környezete, az egész intézmény szépre nevelő hatása, az épület, a környezet esztétikája, s nem utolsósorban a tudomány levegőjének mind a műemlékkönyvtárból, mind pedig a frissebb könyvtári anyagot tartalmazó csarnokból parancsoló áradása, ereje. Rendkívül gazdag a könyvtár sajtóanyaga. 1800 féle folyóirat és újság található itt a polcokon, s érdemes megjegyezni, hogy mint a könyv- állományban, itt is nagyon sok a humán tudományokat ápoló kiadvány, s hogy az ország minden részéből jött fiatalok szülőföldjiilc mindennapjait is nyomon követhessék, fellelhetők itt, az ország más tájain megjelenő megyei napilapok is. Érdemes megjegyezni, hogy a könyvtári állomány fejlesztésére évente hárommillió forintot fordítanak. Éhben uz összegben csak a beszerzések szerepelnek. Az 1969—70-es tanév végével lezárul a könyvtár első esztendeje is. Az eltelt időszak azt bizonyítja, hogy mind az oktatói kar, mind pedig a hallgatók nagyon megszerették, sőt a város is magáénak érzi. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a varos vendégéit rendszerint kihozzák ide, mint valami látványossághoz, hanem itt tartanak tanácskozásokat is, s a könyvtár igen • sok esetben hasznos tapasztalatcserék, eszmecserék színhelye. De nem mellőzhető a könyvtár szerepének megítélésénél az sem, hogy négyszáznál több rendszeres külső olvasója van, mérnökök, a tudomány egyéb emberei, akik idejárnak ismereteiket bővíteni, kutatni, s ez a kapcsolat már a gyakorlattal, az iparral is összeköti az egyetemet. Rangos intézmény a Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtára. Jelentős összetevője annak a sokszínű tudományos és kulturális életnek is, amely Miskolc város rangját biztosítja az országban és az országhatárokon túl is. Benedek Miklós Megtakarításhoz jut, ha nálunk rendeli meg villamos berendezéseinek szerelését. Technológiai és hálózatszerelési munkákat szabja esetén í=-----•—íit árakon v állalunk Szerelési tevékenységünk kiterjed a szakma teljes területére: épületszcrclés, kábelszerelés, ipari cs mezőgazdasági technológiai villamos berendezések, automatikait, világítási berendezések, villámvédelmi berendezések, transzformátor-állomások, távvezetékek, daruszerelés, kapcsolóberendezések gyártó— Gyors lebonyolítás. Tervezés, kivitelezés, üzembe helyezés komplex vállalással. Kiváló minőség, felemelt garanciaidő! Az 1971—72 évi kivitelezés tervszerű, gyors lebonyojitása érdekében beruházási, felújítási munkáit már most rendelje meg! VILLANVSZERELŐIPARI VÁLLALAT Malkozási osztály, Budapest, VII.. Síp u. 2'!. £ _________________________:___________________________l / F ilm a filmről Fesz fivál- morzsák
