Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-04 / 102. szám
Hétfő, 1970. május 4. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Részlet a Miskolci Panmtfono da impozáns menetéről. (Folytatás az 1. oldalról) ünneplő, s nemrég a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával immár nyolcadszor kitüntetett kohászati üzemek dolgozói ötletes transzparenseikkel és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának jelszavaival méltóan reprezentálták városunk munkás- osztályát a munkásnemzetköziség nagy ünnepén. A felvonulók élén ott láthattuk a nagy gyár vezetőit, nyomukban pedig valamennyi gyáregység, üzem, főosztály és osztály dolgozóinak képviselőit. Őket követték a nemrég a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával első fzben ugyancsak kitüntetett Diósgyőri Gépgyár gyáregységeinek és főosztályainak nagy-nagy csoportjai ötletes, a munkájuk jellegét is kifejező transzparensekkel és időszerű jelszavakkal. Miskolc két legnagyobb üzemét aztán véget nem érő sorokban követték a város többi vállalatainak és intézményeinek dolgozói. az ÉMÁSZ, a Borsodi és Miskolci Szénbányák, az Édesipari Vállalat diósgyőri telepének, a Közúti Üzemi Vállalat, a Közúti Igazgatóság, az Északmagyarországi Építőipari Vállalat, majd pedig a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozói, akik ilyen minőségben először vonultak fel a május 1-i seregszemlén. Ez a vállalat ugyanis január 1-én alakult a kelet-bükki és a zempléni-hegységi erdőgazdaságokból, valamint az észak-magyarországi fűrészüzemekből. Ötletes dekorációk Ott láthattuk a vidám májusi menetben a megyei tanács, a Népi Ellenőrzési Bizottság, az ÉGSZI, a Bevételi Igazgatóság, a bíróság és az ügyészség dolgozóit, a Miskolci Kertészeti Vállalat dolgozóinak kollektíváját, amely virágkameválon is megirigyelhető óriási élővirág-kompozícióval vonult el a dísztribün előtt. Jöttek a Centrum Áruház, az OTP, az Állami Biztosító, az Ingatlan- kezelő Vállalat, a Magyar Nemzeti Bank, a Moziüzemi Vállalat, a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat, a Diósgyőri Papírgyár, a Patyolat, az üveggyár és a Miskolci Tejipari Vállalat dolgozói is színes, ötletes dekorációkkal, magasra emelve és hangoztatva pártunk Központi Bizottságának május elsejei jelszavait. Már több mint egy órája hömpölygött a derűs, vidám és színpompás májusi menet, amikor a dísztribün előtt elhaladt a 3. sz. Autóközlekedési Vállalat, majd a 3-as ÉPFU és az Északmagyarországi Építőipari Vállalat kollektívája. Nagy sikere volt a postás dolgozók ötletének, akiknek élén egy motoros táviratkézbesítő haladt és a tribünhöz érve dr. Bodnár Ferenc elvtársnak címezve egy dísztáviratot kézbesített, amelyben a posta dolgozói a munkás-nemzetköziség nagy ünnepén forró szeretettel köszöntötték megyénk és városunk vezetőit, valamint a dísztribünön helyet foglaló kitüntetett dolgozókat. Színpompás menet A postai dolgozókat követ- tele a Vasipari, a Finom- mechanikai, a Borsod megyei Ruházati Nagykereskedelmi, a Gázművek, a miskolci egészségügyi szervek és a Gyógyszertári Vállalat, majd a nagykereskedelmi vállalatok dolgozói. Igen szép színfoltja volt ezt követően a miskolci dolgozók felvonulásának a December 4. Drótművek és a Miskolci Pamut- l'onó Vállalat dolgozóinak demonstratív menete, akiknek nyomában ott láthattuk a Mezőgazdasági Gépjavító, a Beton, és Vasbetonipari Művek, a Miskolci és a Megyei Tervező Vállalat, az Avas Bútorgyár, a Műanyagfeldolgozó. a Szikvíz- és Likőripari, majd a Miskolci Építőipari, Közlekedési, Vegyesipari, Köztisztasági, Hűtőipari, Állatforgalmi és Húsipari, valamnt a 16. sz. Autójavító Vállalat dolgozóit. Okét követték a Borsod megyei Üzemi Vendéglátó, a Borsod megyei Vendéglátó és a Miskolci Vendéglátó Vállalat, valamint a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a Borsod megyei Iparcikk Nagykereskedelmi Vállalat, a TÜZÉP, a MÉK, a MÉSZÖV és az ÁFÉSZ dolgozói. Aztán elhaladtak a tribün előtt az 1. sz. Belkereskedelmi, a Földtani Kutató, a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat, a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó, a Temetkezési, a MÉH és a Villanyszerelő Vállalat dolgozói is. Dél,felé járt már az idő, és csaknem két órája hömpölygött a miskolci felvonulók színpompás menete, amikor elvonultak a dísztribün előtt Miskolc város építői, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Nyomukban haladtak a Hejőcsabai Cement- és Mészművek, valamint a Cementipari Gépjavító Vállalat dolgozói, ezt követően pedig — élükön a MÁV miskolci fúvószenekarral — a MÁV és a MÁV Járműjavító Vállalat, majd pedig a Miskolci Kisipari Szövetkezetek színes, impozáns, vidám menete vonult el a dísztribün előtt. Nyomukban haladtak a Borsod megyei Vízművek, a MEZÖBER, a Vízügyi Igazgatóság, a Beruházási Bank, a Miskolci Vízművek és Fürdők, valamint a Számítástechnikai Intézet dolgozói, végül pedig a KIOSZ-ban tömörült kisiparosok egy csoportjával zárult a több mint két órán át tartó vidám, színpompás felvonulás. A lenini eszmék jegyében Az összességében mintegy 60—70 ezer főre becsülhető vidám és lelkes tömeg ötletes dekorációival, transzparenseivel és a tribün elé érve élőszóval is pártunk Központi Bizottságának május elsejei jelszavait hangoztatva tüntetett a májusi eszmék diadala, a munkásnemzetköziség nagy ügye mellett. Miskolc dolgozó népe az idei seregszemlét felszabadulásunk 25. évfordulója és a lenini eszmék diadala jegyében ünnepelte meg, amely bizonyára méltón illeszkedett bele a világ minden táján immár nyolcvanadszor végigvonuló. nagy proletár internacionalista munkásdemonstrációba. Sokáig feledhetetlen, szép ünnepnap volt, amelyből újabb hitet, erőt, biztatást meríthettünk a békéért, az imperializmus ellen, a szocializmus teljes felépítéséért folytatott küzdelmeinkhez. (Cscpányi—fotó: Szabados) K ülön kell foglalkozni az exporttermék összetétel változásának a vállalati jövedelmezőségre gyakorolt hatásával. A Tiszai Vegyi Kombinátnál az ammónia-export részarányának csökkenése, az Északmagyarországi Vegyiműveknél az exporttermékek szerkezeti módosulása rontotta a dollár/' forint mutatót. Ez a körülmény arra utal, hogy a vállalatoknak nagyon gondos elemzéseket kell végezni, hogy a vállalati mikroszintű érdekeltséget összeegyeztessék a népgazdasági érdekkel. Számottevő fejlődés előtt áll a megye ruházati export ja. A megye kisipari szövetkezetei által előállított ruházati termékek igen keresettek mind a szocialista, mind a nyugati piacokon. A jelenlegi árviszonyok és állami támogatás mellett a ruházati cikkek exportja igen jövedelmező a szövetkezetek részére. Az export további növelése azonban feszültséget okozhat a belföldi ellátásban. A hazai igények kielégítése és az export fokozása között kell tehát a megfelelő összhangot megtalálni. 1969-ben a belföldi fogyasztói piac egyensúlyhelyzetét nagymértékben kedvezőtlenül befolyásolta a megfelelő kínálat hiánya. Megyénkben is például a legnagyobb exportot lebonyolító ruházati üzem a Hegyalja Ruházati Szövetkezet 1969-ben a belkereskedelem részére mindössze az előző évinek 75 százalékát szállította magas exportkötelezettsége miatt. A gazdasági reform által bevezetett közgazdasági szabályozók a várakozásnak megfelelően hatottak fordul elő, hogy az időjárással kapcsolatban eny- nyire megosztó vélemények legyenek a mezőgazdasági nagyüzemekben. Mindenütt, ahol lazább talajon gazdálkodnak, örömmel fogadták a májusi esőzések előhírnökeként érkező április végi csapadékot. Az elmúlt két hét szeles és napsütéses időjárása nyomán ugyanis a talaj egyes helyeken már sokat veszített nedvességéből, s a kora tavaszi vetésű növények megsínylették volna a még tovább tartó, szárazabb periódust, A talajt most jól átáztatta az eső, s ez sietteti a növények kikelését, többek között a cukorrépa, a vöröshere és a lucerna fejlődését. Természetesen az őszi vetésű gabonákra is jól jött az egyenletes csapadék, de csak ott, shol nem kötött a talaj szerkezet. A kötöttebb földek ugyanis még nem szikkadtak ki kellőképpen, s ezeken a vidékeken néhány napig még várathatott volna magára a csapadék. Azokon a helyeken azonban, amelyeken az elmúlt napokban a kukorica és a napraforgó vetésével foglalkoztak, ezekkel a munkákkal most fel kellett hagyni, és meg kell várni, amíg újra felszikkad a föld. A csapadéknak nem örülnek azok az üzemek sem, amelyekben a hét elején láttak hozzá a vegyszeres gyomirtáshoz. A kémiai anyagokat ugyanis lemossa az eső. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a növényvédelem hatékonyságához legalább 16 fokos melegre volna szükség, s erről most nemigen beszélhetünk. A felemás helyzetre ugyan- j akkor jellemző, hogy az eső- j zés viszont fokozza a mű- j trágyák hatékonyságát. Mindent egybevetve: az j agronómusok véleménye sze- | rint jó, hogy jött az esőzés, I az export növelésére. A két év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a vállalatok megfelelően érdekeltek voltak az export és ezen belül különösen a tőkés export növelésében. AZ 1968-ban bevezetett árszorzók reálisabbá tették a világpiaci árviszonyokhoz való igazodást, ami kedvezően befolyásolta a korábbinál jövedelmezőbb exportstruktúra kialakítását. Az állami támogatások rendszere zökkenőmentesen biztosította az új irányítási rendszerben az exportban való érdekeltséget. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az állami szubvenciók megállapítása egyes területeken túlzottnak bizonyult és indokolatlan többletnyereséget biztosított egyes exportáló vállalatok részére. Ugyanakkor az állami visszatérítések folyósítása jelentős terhet ró a költségvetésre. Az elkövetkező években az állami visszatérítések rendszerét felülvizsgálják. Továbbra is alapvető célkitűzés marad az állami szubvenciók fenntartása. Az állami támogatás azonban a jelenleginél lényegesen differenciáltabb lesz és jobban fog igazodni a népgazdaság tényleges érdekeihez. Ennek következtében számítani lehet arra, hogy egyes vállalatoknál csökken, vagy megszűnik az állami támogatások rendszere. A IV. ötéves tervben az állami támogatásokat a jelenlegi vállalati szintű támogatás helyett ágazati szintű támogatássá akarják továbbfejleszteni. Ez lehetővé teszi majd, hogy valóban azok a vállalatok bővítsék és 'a tapasztalt szakemberek most már úgy vélekednek, hogy nem kell kétségbe esnünk a késői kitavaszodás miatt sem. Még ilyen gyorsan talán soha, egyetlen esztendőben sem fejezték be a vetést gazdaságaink. Magyarázata talán abban van, hogy sí nagyüzemek vezetői a három-négyhetes késés miatt kissé megijedtek, s valóban, minden rendelkezésre álló lehetőséget és időt kihasználtak, hogy a földbe kerüljön a mag. Tulajdonképpen jó két hét alatt végezték el azt, amire máskor egy hónap is csaknem kevés volt. A csapadék után azonban most már igazán meleg májusi napokra volna szükség, s ha a húsz-huszonöt fokos meleg napok megjönnek — a szakemberek mondják —, még lehet ebből az esztendőből igen jó gazdasági év! a talaj megfelelő nedvességhez jutott, sokfelé megkezdték a palánták kiültetését a szántóföldi kertészetekbe. Éppen Az Északmagyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat nemrég negyedszer nyerte el a „Kiváló vállalat” megtisztelő A Miskolci Bányaüzem dolgozói 1970. első negyedévében 30 ezer tonna szömel adtak többet a tervezettnél. exportkapcsolataikat, amelyek népgazdasági szinten is megfelelő jövedelmezőséggel tudnak exportálni. A külföldi piacok igénye, az egyre erősödő gazdasági verseny sürgetőleg veti fel a műszaki fejlesztés kérdését. Az exportra termelő vállalatoknak át kell állni a jelenlegi „rövid lejáratú” export- érdekeltségről a megalapozott műszaki fejlesztéssel alátámasztott hosszabb lejáratú exportérdekeltségre. Anienv- nyiben ezzel a kérdéssel nem számolnak vállalataink, könnyen előfordulhat, hogv amit ma még eladhatnak szocialista vagy tőkés piacokon, holnap már eladhatatlanná válhat. A gazdasági szabályozási rendszerben tervezett módosítások abba az irányba igyekeznek majd vállalataink tevékenységét ösztönözni, hogy a ma viszonylag köny- nyen elérhető exportnyereség mellett a holnap realizálható nyereségre is gondoljanak. M agyarország nyitott gazdaság. Fejlődésünk záloga az, hogy milyen eredményesen tudunk részt venni a nemzetközi munka- megosztásban. Ez a körülmény égetően sürgetővé teszi, hogy a jelenben elért kedvező eredmények ne ringassanak minket indokolatlan illúziókban. A piaci konjunktúra kihasználása eredményes és hasznos dolog, de gondolni kell arra is, hogy a műszaki fejlődés rohamléptekkel halad előre a világban és ha ezzel nem tartunk lépést, az későbbi fejlődésünk ütemét fékezheti. a legutóbbi, megyei zöldségtermesztési tanácskozáson volt szó róla, hogy kevés a zöldségtermelő terület Miskolc és a megye más városainak környékén. Ennek oka az éghajlati viszonyokban is keresendő. Valami javulást mutat, hogy az idén — egyelőre kísérletképpen — több Miskolc környéki termelőszövetkezet próbálkozik öt-tíz holdon zöldségtermesztéssel, és különféle kertészeti kultúrák nevelésével. A melegágyakban előhajtatott paradicsom-, paprika-és káposztapalánták szépen megerősödtek, s az esőzések után már az ünnep előtti napokban megkezdték azok kiültetését. A kertészeknek viszont az okozott aggodalmat, hogy a hűvös idő nem lesz jót a melegágyakból kikerült palántáknak, és növekedésük most egy időre megállhat. Ugyanazt mondják tehát a kertészek is, amit az agronómusok: jó volt az eső, de most már meleg napokra volna szükség! címet. A kitüntetett vállalat tavalyi áruforgalmát — az előző évihez képest — 23 százalékkal teljesítette túl. géig a X. partkongresszus tiszteletére 1 millió tonna szenet termelnek. Közlekedési úttörők. Oláh László a Külker. Bizottság vezetője Korán jött, vagy későn? Felemás helyzetei teremtett az esizés ELÉG RITKÁN MIUTÁN O. M. negyedszer kiváló vállalat / millió ionná szén Felajánlották, hogy az év véFeledhetetlen ünnepnap volt
