Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-15 / 112. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 mam Péntek, tOTO. május 15, Megkezdte iaádaásl mm ss íéibIiIss IMerratia Művelődéspolitikánk egyik kiemelkedő eseménye kezdődött csütörtökön reggel a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében: megnyílt a háromnapos országos népművelési konferencia. Az elnökségben foglalt helyet a többi között Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Aezct György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese és Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. A nagy jelentőségű tanácskozáson 500 küldött vett részt az ország minden részéből. Tudósok, kutatók, pedagógusok, népművelők, kultúrotthonok vezetői, a közművelődés irányító szerveinek képviselői. A tanácskozást dr. Törő Imre akadémikus az Országos Népművelési Tanács elnöke nyitotta meg, s üd vözölte a megjelent vendégeket, s küldötteket. Ezt követőé' Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, r- ' velődésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Ilku Pál beszéde mm, mm ips > PtPl ummmimsí W0:Mi 1 m f'm§; mW V ~ ..........t ) írnm-rmm mim ■ Ív : . ■ .- . ■. ' mímm Bevezetőjében utalt arra, hogy az elmúlt hetekben a felszabadulás negyedszázada jubileumát köszöntő ünnepi megemlékezésekben a jogos öröm mellett a számvetés dominált S az elemzésben helyet kapott a művelődésügy is, mint a hazánkban lezajlott társadalmi, gazdasági változás, forradalom kísérője és segítője. A felszabadulás, a proletárdiktatúra megvalósítása hatalmas energiákat szabadított fel: az új, több és képzettebb szakember iránti szükséglet találkozott a művelődésből korábban kirekesztett milliók természetes vágyaival, az új nemzedék törekvéseivel. Miközben fejlődő társadalmunk, a népgazdaság igényeket támasztott, soha nem tapasztalt lehetőségeket is nyújtott a művelődésre. KöziftüvelMsM célja A miniszter ezután közoktatásunk nagyarányú fejlődéséről beszélt — Közművelődésünk célja társadalmi-gazdasági törekvéseink, feladataink szolgálata — folytatta Ilku Pál, majd rámutatott, hogy a népgazdaság fejlődése, a tudományos technikai forradalom kibontakozása alaposabb felkészültséget igényel. A termelési, társadalmi feladatok meghatározásában, végrehajtásában, ellenőrzésében való részvétel, egyszóval a demokratizmus szélesítése, ki- terjesztése csak az állampolgárok fokozottabb aktivitásával valósítható meg. A korunk nagy kérdéseiben való eligazodás, a szocializmus és az imperializmus világméretű harcában való részvétel elvszerű és elvhű helytállást követel társadalmunk minden dolgozójától. Ez egyre kevésbé képzelhető el szak- szerűség, tájékozottság, műveltség nélkül. Az elvszerűség, elvhűség nagy dolog, de puszta szándék marad, ha a gyakorlati megvalósításban nem párosul hozzáértéssel. — A közművelődés mindig is feladatának tartotta, hogy a nép kulturális felemelkedését ősz- szekapcsolja a nagy, haf ladó társadalompolitikai f mozgalmakkal. Ma is egyik fő törekvésünk, hogy az emberek aktívan, bátran politizáljanak, részt vegyenek saját közösségük ügyeinek intézésében. A demokratizmus fejlesztése — pártunk politikájának egyik A beszámolót élénk vita követte, Virizlay Gyula, a SZOT titkára hangsúlyozta, hogy a SZOT számos határozatban sürgette a közművelődés helyzetének felülvizsgálatát, továbbfejlesztésé^ Felhívta a figyelmet, hogy több helyütt az egyoldalú gazdaságossági törekvések megbontják a termelés és a művelődés egységét, egyes vállalatvezetők nem tekintik feladatuknak az üzemi dolgozók művelődését és az ezfő célkitűzése — nyilvánvalóan nem önmagáért való; azt szolgálja, hogy növekedjék az emberek felelősségérzete, emelkedjék a termelés, a termelékenység, emelkedjék az életszínvonal, s ezzel tovább javuljon az állampolgárok jó közérzete. feliér felfele A művelődésügyi miniszter .átért néhány negatív jelenségre is. A művelődés fehér foltjairól szólva, a művelődésügyi miniszter rámutatott: nem kerülheti el figyelmünket, hogy fehér foltok nemcsak vidéken, falvakban, tanyákon, a városok peremén vannak, hanem megtalálhatók a városok régi és új lakónegyedeiben is; mindnyájunkban, az átmeneti kor és társadalom tagjaiban. Mert igényeinkhez és lehetőségeinkhez képest is elmaradásban vagyunk —helyenként és rétegenként más-más mértékben — a magatartás, az ízlés, a világnézet, a korszerű gondolkodás számos kérdésében. Beszéde befejező részében a -növekvő szabad idő felhasználásával foglalkozott, végül köszönetét mondott a konferenciát előkészítő munkáért, amelyben több mint 500 szakember vett részt. Elmélyült elemzéseik lényege az a felismerés: társadalmunk fejlődése révén megérett a helyzet, hogy a közművelődés többet vállaljon a szocializmus építéséből, s ebből következően az eddiginél világosabban ki kell jelölni helyét a művelődéspolitikában. zel kapcsolatos terhek válla- | lását. A dolgozók irodalmi és I művészeti nevelése, ízlésük i fejlesztése sürgető, feladattá j teszi az irodalmi, művészeti alkotóműhelyek és intézmények munkájának további javítását is. Sajnos, az irodalomban és néhány már művészeti ágban a munkásol életének reális művészi áb- -ázolása még nem érvényeiül. Az országos népművelési konferencia pénteken folytatja tanácskozását. Molnár János előadása A nagy érdeklődéssel fogadott beszéd után Molnár János miniszterhelyettes, az Országos Népművelési Tanács titkára tartott vitaindító előadást. Szóbeli kiegészítést fűzött a konferencia vitaalapjául szolgáló tézisekhez, amelyeket a tanácskozás részvevői korábban kézhez kaptak. Rámutatott: a tézisekben kifejtett koncepció kiindulópontja az, hogy egyfelől a társadalom is többet követel a közművelődéstől, másfelől a közművelődés is többre képes. A közművelődés ugyanis az általános tömegpolitikai munka része, politikai feladatai nem mások, mint általában a politikai ismereteket terjesztő, a politikai állásfoglalásokat szervező, a politikai célok megvalósításáért harcoló intézményeké, szervezeteké. Eszközei azonban igen sajátosak és gazdagok. Leninre hivatkozva az előadó hangsúlyozta: az úgynevezett politikai népművelés nem csupán arra való, hogy a kommunizmus ideológiáját és eszméjét megismertesse az emberekkel, sokkal inkább arra, hogy segítse a gyakorlatban alkalmazni és alkalmaztatni a kommunizmust. A közművelődés eszményképe nem általában a művelt ember, hanem a műveltséget a köz és önmaga javára felhasználó, alkotó ember. A közművelődésnek mindenekelőtt oda kell hatnia, hogy a munkásosztály vezető szerepe a közművelődésügyben is határozottabban és következetesebben érvényesüljön. Az állami szerveken kívül a munkásművelődés fő gondozói a szakszervezetek. Kulturális tevékenységük az elmúlt években erősödött, sokszínűvé vált, s bár még mindig nem eleget, mégis sokat áldoznak a munkások kultúrájának fejlesztésére. Azonban még nem tettek meg mindent a munkahelyi művelődés lehetőségeinek kihasználására, a gazdasági reform teremtette új viszonyok felhasználásáért a művelődés érdekében. Molnár János előadása további részében a közművelődés céltudatos tervezésének szükségességével foglalkozott Viriziay Gyula felszólalása Befejeződött a KGST ülésszaka Nyilatkozat az USA indokínai agressziójáról (Folytatás az 1, oldalról) Az aláírás ünnepélyes alt- tusát követően Józef Cyrankiewicz rövid beszédben méltatta az ülésszak jelentőségét, s megköszönte részvevőinek érdemi tevékenységét. Szavaira Lubomir Strou- gal csehszlovák miniszterelnök válaszolt, a külföldi küldöttségek nevében meleg köszönetét mondott a lengyel kormány szívélyes vendéglátó gondoskodásáért. Józef Cyrankiewicz miniszterelnök a KGST 24. ülésszakának munkáját pontban 19 óra 15 perckor befejezettnek nyilvánította. A KGST-közlemény a többi között ezeket írja: Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepélyesen meghallgatták Józef Cyrankiewicz miniszterelnöknek „A lenini eszmék megvalósulása a KGST-tagállamok együttműködésében” című beszámolóját. Az ülésszakon elemezték a végrehajtó bizottság beszámolóját a KGST 23. rendkívüli ülésszaka határozatának Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Alekszej Koszigin. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke — áttekintették az indokínai helyzetet, a háborúnak az indokínai-félsziget még egy államára. Kambodzsára történt kiterjesztését. Határozottan elítélik a hadműveletek kambodzsai eszkalációját, a vietnami nép elleni háborút, az Egyesült Államoknak a laoszi hazafias erők ellen folytatott hadműveleteit. A szocialista országok kormányainak szilárd meggyőződése, hogy a rabló és agresz- sziv politikának — amelyet az Egyesült Államok Indokínában folytat — nincs jövője és kudarcra van kárhoztatva. Indokína népei képviselőinek nemrég megtartott értekezlete és az értekezlet okmányai megmutatták, hogy Vietnam, Laosz és Kambodzsa hazafias erőinek eltökélt szándéka mindaddig folytatni a harcot az amerikai agresz- szió ellen, amíg nem sikerűi annak véget vetni. Az Egyesült Államok agressziójának kiterjesztése Indokínában még sürgetőbbé teszi annak szükségességét, hogy a szocialista országok a marxizmus—leninizmus elvei alapján fokozottan tömörüljenek, s valamennyi anti- imperialista és békeszerető erő összefogjon az agresszió elleni harcban. Az indokínai amerikai agresszió kitérj esztésének következményeiért a felelóssség teljes súlya az Amerikai Egyesült Államok kormányára hárul. A szocialista országok e nyilatkozatot aláíró miniszterelnökei ugyanakkor, amikor mélyen elítélik az amerikai agresszió indokínai kiterjesztését, kijelentik, hogy továbbra is megadnak minden szükséges támogatást Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének, s szilárd meggyőződésüket fejezik ki, hogy igazságos harcuk győzelmet arat. megvalósítására irányuló — az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integráció jának fejlesztését célzó — komplex távlati program kidolgozásán és az együttműködés konkrét kérdéseinek előkészítésén végzett (a KGST 23. ülésszakának megfelelő) munkák menetéről. A KGST 23. rendkívüli ülésszakán a nemzetközi beruházási bank létrehozásának tárgyában hozott határozat végrehajtásaként Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió jóváhagyta a nemzetközi beruházási bank megalapításáról szóló egyezményt, valamint a bankái ápszabály - zat tervezetét, s megegyezett abban, hogy at szóban forgó egyezményt 1070. július 10-ig, aláírják A tanács ülésszaka határozatot hozott a szocialista világrendszer közgazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézet megalakításáról. A KGST tanácsának 24. ülésszakán részt vett miniszterelnökök — Todor Zsivkov a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Lubomir Strougal. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Fock Jenő. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. Ion Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának üléséről A régebben elfogadott döntésnek megfelelően ez év májusában Szófiában megtartják a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának ülését. Az ülésen megvitatják a Varsói Szerződéshez tartozó országok védelmi ereje további növelésének kérdéseit. Megkezdődte!* a magyar-olasz tárgyalások A Budapesten tartózkodó Aldo Moro olasz külügyminiszter csütörtökön megkezdte tárgyalásait magyar kollégájával, Péter János külügyminiszterrel. •• Ünnepi gyűlés Sátoraljaújhelyen (Folytatás az 1. oldalról) kiának a felszabadulás óta elért ipari, gazdasági, társadalmi fejlődéséről, nagyszerű eredményeiről, a tudományos élet és a kultúra sikereiről, majd hangsúlyozta: a negyedszázaddal ezelőtti felszabadulás új szakaszt nyitott a magyar—csehszlovák kapcsolatokban is. Az egykori Hor- thy-Magyarország és a Benes- féle vezetés — osztályérdc- ' miknek megfelelően — szembeállították egymással népeinket. Amióta azonban s cözös eszmék vezérelnek bennünket, amióta a munkásosztály hatalma megvaló- ult, őszinte barátságban Hűnk egymás mellett, s örökre ledőltek azok a korlátok, amelyeket a soviniszta-nacionalista politika állított közénk. Testvéri és baráti kapcsolatot tartunk fenn mi, Borsod megyeiek is a szomszédos kelet-szlovákiai területtel. Népeink kapcsolatainak elvi jellege különös erővel mutatkozott meg abban az önzetlen segítségben, amelyet a cseh és szlovák testvéreinktől kaptunk 1956-ban, a magyarországi ellenforradalom felszámolásához. Hasonló elkötelezettség vezetett bennünket 1968-ban a szocializmus csehszlovákiai vívmányainak védelmében. Az azóta eltelt idő azt bizonyítja, hogy a cseh és a szlovák népet nem lehet letéríteni a szocialista fejlődés útjáról — mondotta, nagy tetszéssel fogadott beszédének befejező részében az előadó, majd a város vendége, Frantisek Dvorsky következett szólásra. Magyar nyelven mondott ünnepi felszólalásában visszaemlékezett a második világháború, a fasizmus uralmának nehéz éveire, a cseh és a szlovák ellenállási mozgalom szívós, sokszor igen nagy áldozatokat követelő tevékenységére. A háború — mondotta — Csehszlovákiában is mérhetetlen pusztításokat okozott, a felszabadult csehszlovák nép is nehéz örökséget vett át, éppúgy, mindannak idején a magyar nép. S miközben az ország újjáépítésén munkálkodott, harcolnia kellett a reakció külső és belső erőivel is. A nemzeti front kormányának megalakulása után következett a döntő fordulat, amikor az ország megindult a szocialista építés győzelmes korszaka felé. Csehszlovákia budapesti nagykövete ezután az ország jelenéről, fejlődéséről szólott. Az ünnepi megemlékezést színvonalas kultúrműsor zárta be.
