Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 mam Péntek, tOTO. május 15, Megkezdte iaádaásl mm ss íéibIiIss IMerratia Művelődéspolitikánk egyik kiemelkedő eseménye kezdő­dött csütörtökön reggel a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében: megnyílt a háromnapos országos népművelési konferencia. Az elnökségben foglalt helyet a többi között Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Aezct György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese és Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. A nagy jelentőségű tanácskozáson 500 küldött vett részt az ország minden részéből. Tudósok, kutatók, pedagógusok, népműve­lők, kultúrotthonok vezetői, a közművelődés irányító szer­veinek képviselői. A tanácskozást dr. Törő Imre akadémikus az Országos Népművelési Tanács elnöke nyitotta meg, s üd vözölte a megjelent vendégeket, s küldötteket. Ezt követőé' Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, r- ' velődésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Ilku Pál beszéde mm, mm ips > PtPl ummmimsí W0:Mi 1 m f'm§; mW V ~ ..........t ) írnm-rmm mim ■ Ív : . ■ .- . ■. ' mímm Bevezetőjében utalt arra, hogy az elmúlt hetekben a felszabadulás negyedszázada jubileumát köszöntő ünnepi megemlékezésekben a jogos öröm mellett a számvetés do­minált S az elemzésben he­lyet kapott a művelődésügy is, mint a hazánkban lezaj­lott társadalmi, gazdasági változás, forradalom kísérő­je és segítője. A felszabadu­lás, a proletárdiktatúra meg­valósítása hatalmas energiá­kat szabadított fel: az új, több és képzettebb szakember iránti szük­séglet találkozott a mű­velődésből korábban ki­rekesztett milliók termé­szetes vágyaival, az új nemzedék törekvéseivel. Miközben fejlődő társadal­munk, a népgazdaság igénye­ket támasztott, soha nem ta­pasztalt lehetőségeket is nyújtott a művelődésre. KöziftüvelMsM célja A miniszter ezután közok­tatásunk nagyarányú fejlő­déséről beszélt — Közművelődésünk célja társadalmi-gazdasá­gi törekvéseink, felada­taink szolgálata — folytatta Ilku Pál, majd rámutatott, hogy a népgazda­ság fejlődése, a tudományos technikai forradalom kibon­takozása alaposabb felké­szültséget igényel. A terme­lési, társadalmi feladatok meghatározásában, végrehaj­tásában, ellenőrzésében való részvétel, egyszóval a de­mokratizmus szélesítése, ki- terjesztése csak az állampol­gárok fokozottabb aktivitá­sával valósítható meg. A ko­runk nagy kérdéseiben való eligazodás, a szocializmus és az imperializmus világmére­tű harcában való részvétel elvszerű és elvhű helytállást követel társadalmunk min­den dolgozójától. Ez egyre kevésbé képzelhető el szak- szerűség, tájékozottság, mű­veltség nélkül. Az elvszerű­ség, elvhűség nagy dolog, de puszta szándék marad, ha a gyakorlati megvalósításban nem párosul hozzáértéssel. — A közművelődés min­dig is feladatának tar­totta, hogy a nép kultu­rális felemelkedését ősz- szekapcsolja a nagy, ha­f ladó társadalompolitikai f mozgalmakkal. Ma is egyik fő törekvésünk, hogy az emberek aktí­van, bátran politizálja­nak, részt vegyenek saját közössé­gük ügyeinek intézésében. A demokratizmus fejlesztése — pártunk politikájának egyik A beszámolót élénk vita követte, Virizlay Gyula, a SZOT titkára hangsúlyozta, hogy a SZOT számos hatá­rozatban sürgette a közmű­velődés helyzetének felül­vizsgálatát, továbbfejlesztésé^ Felhívta a figyelmet, hogy több helyütt az egyoldalú gazdaságossági törekvések megbontják a termelés és a művelődés egységét, egyes vállalatvezetők nem tekintik feladatuknak az üzemi dol­gozók művelődését és az ez­fő célkitűzése — nyilvánvaló­an nem önmagáért való; azt szolgálja, hogy növekedjék az emberek felelősségérzete, emelkedjék a termelés, a ter­melékenység, emelkedjék az életszínvonal, s ezzel tovább javuljon az állampolgárok jó közérzete. feliér felfele A művelődésügyi miniszter .átért néhány negatív jelen­ségre is. A művelődés fehér foltjairól szólva, a művelő­désügyi miniszter rámutatott: nem kerülheti el figyelmün­ket, hogy fehér foltok nem­csak vidéken, falvakban, ta­nyákon, a városok peremén vannak, hanem megtalálha­tók a városok régi és új la­kónegyedeiben is; mindnyá­junkban, az átmeneti kor és társadalom tagjaiban. Mert igényeinkhez és lehetősé­geinkhez képest is elmaradásban vagyunk —helyenként és rétegen­ként más-más mértékben — a magatartás, az íz­lés, a világnézet, a kor­szerű gondolkodás szá­mos kérdésében. Beszéde befejező részében a -növekvő szabad idő felhasz­nálásával foglalkozott, végül köszönetét mondott a konfe­renciát előkészítő munkáért, amelyben több mint 500 szakember vett részt. Elmé­lyült elemzéseik lényege az a felismerés: társadalmunk fejlődése révén megérett a helyzet, hogy a közművelődés többet vállaljon a szocializmus építéséből, s ebből következően az ed­diginél világosabban ki kell jelölni helyét a művelődés­politikában. zel kapcsolatos terhek válla- | lását. A dolgozók irodalmi és I művészeti nevelése, ízlésük i fejlesztése sürgető, feladattá j teszi az irodalmi, művésze­ti alkotóműhelyek és intéz­mények munkájának további javítását is. Sajnos, az iro­dalomban és néhány már művészeti ágban a munkásol életének reális művészi áb- -ázolása még nem érvénye­iül. Az országos népművelési konferencia pénteken foly­tatja tanácskozását. Molnár János előadása A nagy érdeklődéssel foga­dott beszéd után Molnár Já­nos miniszterhelyettes, az Or­szágos Népművelési Tanács titkára tartott vitaindító előadást. Szóbeli kiegészítést fűzött a konferencia vita­alapjául szolgáló tézisekhez, amelyeket a tanácskozás részvevői korábban kézhez kaptak. Rámutatott: a tézi­sekben kifejtett koncepció ki­indulópontja az, hogy egy­felől a társadalom is többet követel a közművelődéstől, másfelől a közművelődés is többre képes. A közmű­velődés ugyanis az általá­nos tömegpolitikai munka ré­sze, politikai feladatai nem mások, mint általában a po­litikai ismereteket terjesztő, a politikai állásfoglalásokat szervező, a politikai célok megvalósításáért harcoló in­tézményeké, szervezeteké. Eszközei azonban igen sa­játosak és gazdagok. Lenin­re hivatkozva az előadó hangsúlyozta: az úgynevezett politikai népművelés nem csupán arra való, hogy a kom­munizmus ideológiáját és eszméjét megismertesse az emberekkel, sokkal inkább arra, hogy se­gítse a gyakorlatban al­kalmazni és alkalmaztat­ni a kommunizmust. A közművelődés eszményké­pe nem általában a művelt ember, hanem a műveltsé­get a köz és önmaga javá­ra felhasználó, alkotó ember. A közművelődésnek min­denekelőtt oda kell hat­nia, hogy a munkásosz­tály vezető szerepe a közművelődésügyben is határozottabban és kö­vetkezetesebben érvé­nyesüljön. Az állami szerveken kívül a munkásművelődés fő gondo­zói a szakszervezetek. Kultu­rális tevékenységük az el­múlt években erősödött, sok­színűvé vált, s bár még min­dig nem eleget, mégis sokat áldoznak a munkások kultú­rájának fejlesztésére. Azon­ban még nem tettek meg mindent a munkahelyi mű­velődés lehetőségeinek ki­használására, a gazdasági reform teremtette új viszo­nyok felhasználásáért a mű­velődés érdekében. Molnár János előadása to­vábbi részében a közművelő­dés céltudatos tervezésének szükségességével foglalko­zott Viriziay Gyula felszólalása Befejeződött a KGST ülésszaka Nyilatkozat az USA indokínai agressziójáról (Folytatás az 1, oldalról) Az aláírás ünnepélyes alt- tusát követően Józef Cyran­kiewicz rövid beszédben méltatta az ülésszak jelentő­ségét, s megköszönte rész­vevőinek érdemi tevékenysé­gét. Szavaira Lubomir Strou- gal csehszlovák miniszterel­nök válaszolt, a külföldi kül­döttségek nevében meleg kö­szönetét mondott a lengyel kormány szívélyes vendéglá­tó gondoskodásáért. Józef Cyrankiewicz mi­niszterelnök a KGST 24. ülés­szakának munkáját pontban 19 óra 15 perckor befejezett­nek nyilvánította. A KGST-közlemény a töb­bi között ezeket írja: Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének 100. évfordulója al­kalmából ünnepélyesen meg­hallgatták Józef Cyrankie­wicz miniszterelnöknek „A lenini eszmék megvalósulása a KGST-tagállamok együtt­működésében” című beszá­molóját. Az ülésszakon elemezték a végrehajtó bizottság beszá­molóját a KGST 23. rendkí­vüli ülésszaka határozatának Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Alekszej Koszigin. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsá­nak elnöke — áttekintették az indokínai helyzetet, a há­borúnak az indokínai-félszi­get még egy államára. Kam­bodzsára történt kiterjeszté­sét. Határozottan elítélik a had­műveletek kambodzsai esz­kalációját, a vietnami nép elleni háborút, az Egyesült Államoknak a laoszi hazafias erők ellen folytatott hadmű­veleteit. A szocialista országok kor­mányainak szilárd meggyőző­dése, hogy a rabló és agresz- sziv politikának — amelyet az Egyesült Államok Indo­kínában folytat — nincs jö­vője és kudarcra van kárhoz­tatva. Indokína népei képvi­selőinek nemrég megtartott értekezlete és az értekezlet okmányai megmutatták, hogy Vietnam, Laosz és Kambod­zsa hazafias erőinek eltökélt szándéka mindaddig folytatni a harcot az amerikai agresz- szió ellen, amíg nem sikerűi annak véget vetni. Az Egyesült Államok ag­ressziójának kiterjesztése In­dokínában még sürgetőbbé teszi annak szükségességét, hogy a szocialista országok a marxizmus—leninizmus el­vei alapján fokozottan tömö­rüljenek, s valamennyi anti- imperialista és békeszerető erő összefogjon az agresszió elleni harcban. Az indokínai amerikai ag­resszió kitérj esztésének kö­vetkezményeiért a felelóssség teljes súlya az Amerikai Egyesült Államok kormányá­ra hárul. A szocialista or­szágok e nyilatkozatot aláíró miniszterelnökei ugyanak­kor, amikor mélyen elítélik az amerikai agresszió indokí­nai kiterjesztését, kijelentik, hogy továbbra is megadnak minden szükséges támogatást Vietnam, Laosz és Kambod­zsa népének, s szilárd meg­győződésüket fejezik ki, hogy igazságos harcuk győzelmet arat. megvalósítására irányuló — az együttműködés további el­mélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagálla­mok szocialista gazdasági in­tegráció jának fejlesztését cél­zó — komplex távlati prog­ram kidolgozásán és az együttműködés konkrét kér­déseinek előkészítésén vég­zett (a KGST 23. ülésszaká­nak megfelelő) munkák me­netéről. A KGST 23. rendkívüli ülésszakán a nemzetközi be­ruházási bank létrehozásá­nak tárgyában hozott határo­zat végrehajtásaként Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, Mon­gólia, az NDK és a Szovjet­unió jóváhagyta a nemzetkö­zi beruházási bank megala­pításáról szóló egyezményt, valamint a bankái ápszabály - zat tervezetét, s megegyezett abban, hogy at szóban forgó egyezményt 1070. július 10-ig, aláírják A tanács ülésszaka határo­zatot hozott a szocialista vi­lágrendszer közgazdasági problémáival foglalkozó nem­zetközi intézet megalakításá­ról. A KGST tanácsának 24. ülésszakán részt vett minisz­terelnökök — Todor Zsivkov a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. Lubomir Strougal. a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának elnöke, Jó­zef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, Fock Jenő. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Jumzsagijn Cedenbal, a Mon­gol Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokra­tikus Köztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. Ion Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának üléséről A régebben elfogadott döntésnek megfelelően ez év májusában Szófiában meg­tartják a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi mi­niszterei bizottságának ülé­sét. Az ülésen megvitatják a Varsói Szerződéshez tartozó országok védelmi ereje to­vábbi növelésének kérdéseit. Megkezdődte!* a magyar-olasz tárgyalások A Budapesten tartózkodó Aldo Moro olasz külügyminiszter csütörtökön megkezdte tárgyalásait magyar kollégájával, Pé­ter János külügyminiszterrel. •• Ünnepi gyűlés Sátoraljaújhelyen (Folytatás az 1. oldalról) kiának a felszabadulás óta elért ipari, gazdasági, társa­dalmi fejlődéséről, nagyszerű eredményeiről, a tudományos élet és a kultúra sikereiről, majd hangsúlyozta: a ne­gyedszázaddal ezelőtti felsza­badulás új szakaszt nyitott a magyar—csehszlovák kapcso­latokban is. Az egykori Hor- thy-Magyarország és a Benes- féle vezetés — osztályérdc- ' miknek megfelelően — szem­beállították egymással né­peinket. Amióta azonban s cözös eszmék vezérelnek ben­nünket, amióta a munkás­osztály hatalma megvaló- ult, őszinte barátságban Hűnk egymás mellett, s örök­re ledőltek azok a korlátok, amelyeket a soviniszta-nacio­nalista politika állított kö­zénk. Testvéri és baráti kap­csolatot tartunk fenn mi, Borsod megyeiek is a szom­szédos kelet-szlovákiai terü­lettel. Népeink kapcsolatai­nak elvi jellege különös erő­vel mutatkozott meg abban az önzetlen segítségben, ame­lyet a cseh és szlovák testvé­reinktől kaptunk 1956-ban, a magyarországi ellenforrada­lom felszámolásához. Hasonló elkötelezettség vezetett ben­nünket 1968-ban a szocializ­mus csehszlovákiai vívmá­nyainak védelmében. Az azóta eltelt idő azt bizonyít­ja, hogy a cseh és a szlovák népet nem lehet letéríteni a szocialista fejlődés útjáról — mondotta, nagy tetszéssel fo­gadott beszédének befejező részében az előadó, majd a város vendége, Frantisek Dvorsky következett szólásra. Magyar nyelven mondott ünnepi felszólalásában vissza­emlékezett a második világ­háború, a fasizmus uralmá­nak nehéz éveire, a cseh és a szlovák ellenállási mozgalom szívós, sokszor igen nagy ál­dozatokat követelő tevékeny­ségére. A háború — mon­dotta — Csehszlovákiában is mérhetetlen pusztításokat okozott, a felszabadult cseh­szlovák nép is nehéz öröksé­get vett át, éppúgy, mindan­nak idején a magyar nép. S miközben az ország újjáépí­tésén munkálkodott, harcol­nia kellett a reakció külső és belső erőivel is. A nemzeti front kormányának megala­kulása után következett a döntő fordulat, amikor az or­szág megindult a szocialista építés győzelmes korszaka felé. Csehszlovákia budapesti nagykövete ezután az ország jelenéről, fejlődéséről szólott. Az ünnepi megemlékezést színvonalas kultúrműsor zár­ta be.

Next

/
Thumbnails
Contents