Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-09 / 82. szám
Csütörtök, 1970. aprífis V. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Négy@déw után Folyamat osan teljesíti tervéi a DIGEP A közeli napokban tartják meg termelési tanácskozásaikat a Diósgyőri Gépgyár különféle gazdasági egységei. Az év első három hónapjának gondjait és eredményeit teszik mérlegre ezeken a tanácskozásokon, s meghatározzák majd a következő időszak legfontosabb feladatait. Egyetlen negyedév, alapján még természetesen nem lehet megmondani, hogyan alakulnak a vállalat 1970. évi eredményei, de ennek a viszonylag rövid időnek tapasztalatai is sok mindent megmutatnak. Segítenek képet alkotni róla, vajon helyesen mérte-e fel erőit és lehetőségeit a vállalat vezetősége, kollektívája, s megvannak-e a további feladatok teljesítésének feltételei. Növekvő termelékenység Nem kis feladatokat tűzött ki maga elé erre az esztendőre a Diósgyőri Gépgyár: a tavaly elért —; s jelentős sikernek számító — gazdasági eredmények túlszárnyalását. A befejezett termelést 1969-hez képest 2,8 százalékkal. a teljes termelést 3,2 százalékkal akarják növelni év végéig. Az elmúlt évinél 14 százalékkal több export- terméket akarnak gyártani. És — ami igen fontos — a vállalat a termelékenység 3,5 százalékos emelését tűzte ki céljául. Tavaly a termelés felfutását teljes egészében a hatékonyság növekedése biztosította, s ebben az esztendőben sem tervezik a dolgozók létszámának emelését. A vállalat műszaki-gazdasági intézkedési terve részletesen tartalmazza a hatékonyság növeléséhez szükséges tennivalókat. A helyes belső létszámgazdálkodás, a munkafegyelem további szilárdítása, a termékösszetétel gazdaságosabbá tétele mindmind a termelékenység javulását szolgálja. A termelékenység, az egy dolgozóra jutó termelés három és fél százalékos növekedése — ha sikerül megvalósítani —, ie- helővé teszi az idei feladatok teljesítését. Hogyan sikerült? Az első negyedév mérlege még nem készült el minden részletében. De a termelési tanácskozásokon már a vállalat negyedéves tervének 100,1 százalékos teljesítésiről számolhatnak be a gazdasági vezetők. Ezt az eredményt igen nehéz körülmények között érte el a DIGÉP kollektívája. Különösen az új, most „felfutó” termékek gyártása állította nagy feladat elé a dolgozókat. Igen sok múlt a különféle egységek összehangolt munkáján, szervezett együttműködésén. S éppen -a jó belső kooperáció, valamint a jubileumi szocialista munkaversenyből eredő lendület hozta meg a sikert, tette lehetővé a negyedévi terv teljesítését. Hozzájárult az eredményekhez az is, hogy a vállalat nagy gondot fordított a munkásvédelcmre, az üzemi balesetek megelőzésére. A számok önmagukért beszélnek: 1970 első negyedében 46-tal kevesebb baleset történt, s 714 munkanappal kevesebb „esett ki” baleset miatt, mint az elmúlt esztendő első három hónapjában. Kiemelt feladatok A napokban sorra kerülő rész-számadás alkalmával a gazdasági egységek kollektívája megállapítja majd, hogy a vállalat folyamatosan teljesíti tervét. A további folyamatos teljesítés céljából szóba kerülnek a következő hónapok legfontosabb tennivalói. Valamennyi egység számára elsőrendű feladat a ráfordítások csökkentése, a belső együttműködés tökéletesítése. A vállalat kiemelt feladatai közül igen fontos — többek között — a járműprogram és a kiemelt országos beruházások fokozott támogatása, valamint a mezőgazdasági szivattyúgyártási program teljesítése. F. T. A háztáji termelés és jelentősé Felmértük és összegeztük 1969 mezőgazdasági termelésének szerkezetét, eredményeit. A végeredménnyel elégedettek lehetünk. Országos átlagban a mezőgazdasági termelés 1969-ben 8 százalékkal emelkedett, javult a jövedelmezőség és a munka termelékenysége is. A viszonylag mostoha természeti és' közgazdasági viszonyok közt termelő borsodi mezőgazdaság fejlődési, eredményességi átlaga semmivel sem gyengébb az országosnál. A sommázható, gazdasági és politikai tartalmat egyaránt magában foglaló végeredmény a következő: országunk és benne megyénk mezőgazdasága 1969-ben maradéktalanul teljesítette, befejezte III. ötéves tervének feladatait, és most már tulajdonképpen terven felül termelünk. De mint általában, ennek, a mostani zárszámadásnak is van egy-két szépséghibája. Szocialista szerződéskötés az LKM-ben Két vállalat csatlakozott a 100 kiváló műszak mozgalomhoz Tegnap délelőtt 11 órakor az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat, a Gyár- & Gépszerelő Vállalat és a Lenin Kohászati Művek Párt. és gazdasági vezetői szocialista együttműködési szerződést írtak alá. A szerződés szerint a felsorolt vállalatok a Lenin Kohászati Művekben 170 millió forintos költséggel épülő új buga csiszoló részleges üzembe helyezését még ez év július 28-ra, azaz a diósgyőri kohászat alapításának a 200. évfordulójára tervezik. Baán István, az LKM fejlesztési főmérnöke a létrejött szerződés fontosságát méltatta, majd a gyárvezetés hevében megköszönte az együttműködést a megjelent, vállalatok képviselőinek. A gyár általános rekonstrukciójában. az országos jármű- programban, az exportköte- lezettségek teljesítésében egyformán sürgős ez az építkezés. Nagyon szükséges azért is, mert a régi csiszolóüzemben már nagyon korszerűtlenek a munkakörülmények. A szocialista együttműködés alapján az említett mű a részleges üzemelteiéire minden bizonnyal a vállalt időben sor kerülhet, hiszen április 2-a óta NDK-beli szakemberek irányításával 9 darab csiszológép folyamatos szerelését kezdték meg. A szerelésnél és az építésnél a legnagyobb együttműködésről biztosították egymást a szerződő felek. A kivitelező vállalatok a szocialista szerződéskötés ünnepélyes aláírásakor csatlakoztak a kohászat acélművének felhívásához, amely szerint Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére száz kiváló műszakot teljesítenek. A három vállalat KlSZ-szcrveze- tei is közös védnökséget vállaltak, hogy az 1969. március eleje óta épülő, korszerű bugacsiszoló üzem ez év július 28-tól már részlegesen termelhessen. Gutman József Szuper-automata mosógép A magyar—jugoszláv koprodukcióban szuper-automata mosógépet gyártanak Debrecenben. A ruha mosásának minden fázisát automatikusan látja el a gép, és programbeállító kapcsolója segítségével tízféle mosási műveletet végez, a textiliák fajtája és szennyezettsége szerint. A Hajdúsági Iparművek új gyártmánya nemsokára kapható lesz. Esetek a becsületességről Nagyon szép emberi tetteket, megkapó történeteket produkál az élet. A nagy tempójú rohanásban talán nem is vesszük észre, elsiklunk fölötte. Most két ilyen megtörtént esetet jegyzünk fel. Rúcz Lúszlóné szinte lelsi- kolt rémületében. Hetek óta számítgatták, mennyi nyereséget kapnak a papírgyártól, s mit vesznek rajta. És most alig vásárolt valamit, a pénz az áruval együtt eltűnt. Egyik ismerősét is segítségül hívja és kétségbeesetten kezdik keresni. A boltban nincs, a nyomda volt épülete és a villanyrendő: közötti területen csúszhatott ki. De nincs. Meglepődve, s reménykedve állnak meg. Az autóbuszra várók között egy ember kezében levő táska nagyon ismerős. * — Bocsánat — szólítják meg —. találta a táskát? — Igen. — Jaj, de jó. Az enyém... — Jó — mondja a férfi —, de fáradjanak be velem a rendőrségre. És ott a következő derül ki: Veres József, az LKM központi gépjavítójának lakatosa, az utcán megtalált táskával a rendőrségre ment. A személyi igazolvány alapján hamar megtudják, ki az elvesztője. Közük, ha befut az URfj, ki is viszik. De van a táskában gyógyszer is. Szívbetegnek való. Ki tudja, mennyire fontos Mást is, de egy beteg embert különösen megrázhat, ha elveszti nagyobb összegű pénzét. És Veres József vállalkozott rá, hogy autóbuszon kiszalad a papírgyár környéki lakásba O Egy nuskoit ember mar a lakásán vette észre, hogy táskája hiányzik. Az irodában nem maradt, csak a villamoson felejthette. — Egy táskát keresek. Nem adták le? — kérdezte a közlekedésieket. Válasz: nem. — Nem nagy érték — mondta barátainak —, de kedves emlék. Évek óta járok a táskával, benne volt az összecsukható ernyő, a; szemüvegem, néhány irat, ■ ami más számára értéktelen. Két nap múlva csomag ér- j kezik címére. Kíváncsian bontja ki, vajon mi lehet! benne, örömmel látja, hogy ; az örökre elveszettnek hitt táska, s benne van minden Egy üveg Lánchíd konyakot vásárol, s elindul köszönteni a becsületes megta- j lálót. Kiderül, a cím hamis. Ilyen nevű ember a környéken sincs. És barátunk még most is j töpreng, hogy a becsületes i megtaláló miért akart előtte i ismeretlen maradni. Csorba [ Dr. Soós Gábor, a MÉM miniszterének első helyettese a minap ezt így fogalmazta meg mezőkövesdi előadásában: „Néhány negatív jelenség, néhány feszültség is keletkezett mezőgazdaságunk szerkezetében és termelésében”. Első helyen említette a miniszterhelyettes " a háztáji gazdaságok termelésének helyzetét, csökkenését. Nemrég a megyei pártbizottságon ugyancsak erről tanácskoztak. Részletes ismertető hangzott el arra vonatkozóan, hogyan is állunk a háztáji gazdaságok termelésével, s milyen lehetőségeink, további feladataink vannak. Megyénk területén jelenleg a háztáji gazdaságok kezelésében és művelésében van 50 328 katasztrális hold szántóterület, 13 710 hold kert, 2673 hold szórványgyümölcsös és 6562 hold szőlő — utóbbi elsősorban az értékes Tokaj-Hegyalján. Me- ívénk háztáji, kisegítő, egyéni és egyéb gazdaságai évente legalább 200 ezer hízott sertést állítanak elő, s bár ezt elsősorban önellátásra használják fel, mégis megkönnyítik vele a húsellátást, a közellátást. Országos té- nyeink még inkább elgondolkodtatóak. Dr. Söós Gábor miniszterhelyettes mondta a már említett előadásban, hogy országunkban az összes mezőgazdasági termék 63 százalékát a nagyüzemek termelik meg, és ennek zöme bekerül az áruforgalomba, viszont a további 37 százalék arányú termékmennyiség a háztáji.. kisegítő és egyéni gazdaságokból kerül ki. Az országos átlagszámok megyénkre úgy vonatkoznak, hogy nálunk a 37 százalékos aránynál valamennyivel magasabb a háztáji, kisegítő, egyéni és egyéb gazdaságok termékelőállító tevékenysége. A háztáji termelés megítélésében és értékelésében végletekkel is találkozunk. Vannak tsz-ek és községele, ahol szándékosan, vagy gondatlanul (a nem megfelelő segítségadás következtében) valósággal sorvasztják a ház. táji termelést. De olyan tsz- ek és községek is vannak, ahol a nagyüzemi termelés fölé helyezik a háztáiit, a szövetkezeti gazdaságot szinte alárendelik a háztáji ter- melésnek, a háztáji kiszolgálójává teszik. Mindkét véglet helytelen, káros. Szó sincs ugyanis arról, hogy a nagyüzemi gazdálkodás rovására „futtassuk fel” a háztáji termelést. Csupán arról van szó. hogy meg kell találni a szükséges és ideális összhangot nagyüzemi és háztáji termelő tevékenység között. Háztáji és nagyüzen-} nem mond ellent egymásnak. Sokszor elmondottuk már — kormányzati szinteken is —, hogy a kettő kölcsönösen kiegészíti egymást, sőt, éppen a kölcsönös harmónia biztosíthatja az ideális fejlődést mindkét termelő területen. A kölcsönös kiegészítés, az optimális harmónia azt is megköveteli, hogy a háztáji gazdaságok — tekintvén, hogy a takarmány nagy részét a közösből kapják — lehetőleg a szövetkezeten keresztül értékesítsék termékeiket. Így a közös is jól jár. Megkapja a nagyüzemi felárat, ha teljesíti az értékesítési feltételeket, és ezt a felárat akár meg is oszthatja a tagokkal. És a megkülönböztetett területeken a közös megkapja az árkiegészítést, a végtermék-dotációt, hiszen a szövetkezet által értékesített háztáji termék olyan, mintha az is a közösben termett volna. Szükséges hangsúlyozni, hogyr amikor a háztáji termelés szintentartósáról, fokozásáról. de elsősorban korszerűsítéséről és a közössel való szorosabb összekapcsolásáról beszélünk, a reális tényekkel és lehetőségekkel számolunk. Azzal, hogy a nagyüzemi termelés fejlesztése eszköz- és anyagigényes, és hiába lenne pénz, ha nincs elegendő építőanyag, technikai felszerelés, nem utolsósorban: építő-szerelő kapacitás, hogy gyorsan elegendő nagyüzemi épületet létesítsünk a háztáji termelés ellensúlyozására. Nincsenek meg tehát a nagyüzemi fejlesztés anyagi-technikai bázisai olyan mértékben, hogy gyorsan ellensúlyozhassuk a háztáji termelés csökkenését. A Háztáji termékekre viszont — mindegy, hogy hol fogyasztják el— szükség van. Egy példa: egy levágott háztáji tehén évi átlagban 2500 liter tej elvesztését jelenti. Ezt a tejmennyiséget a tehén volt gazdája, vagy azok, akik a gazdától korábban megvették n tejet (szomszédok, rokonok, tejcsarnok stb.), a jövőben kénytelenek lesznek a központi készletből megvásárolni. És ha csak egy-két tehénről lenne szó, akkor senki sem szólna. De sajnos, több ezer tehénről van szó. A háztájr gazdaságok munkájára és termékeire még hosszú ideig szükség lesz. Ezért az állam az eddiginél is fokozottabban teszi érdekeltté a tsz-tagokat és a szövetkezeteket a háztáji gazdaságok termelésének fejlesztésében és korszerűsítésében. Borsodban különösen sok a lehetőség és a tennivaló. Szerény számítások szerint is megyénk termelőszövetkezetei legalább évi 15 millió forint haszontól estek el amiatt, mert nem szervezték meg a háztáji termékek nagyüzemi értékesítését, mert nem segítették megfelelően a háztáji termelést sem tudatosítással, szakmailag. Szcndrei József sem A íörzsgárda-tagok megbecsülése (Tudósítónktól) Napjainkban igen divatos lett a munkaerő-vándorlás. A vándormadarak a munkaerőhiányt kihasználva, sokszor indokolatlanul olyan béreket csikarnak ki a vállalatoktól, mint amilyet a régóta ott dolgozó jó szakmunkás kap. A munkaerő-vándorlás megakadályozására van lehetőség: a törzsgárda-tagok fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülése. Vállalatunk már régen él ezzel a lehetőséggel. Az elmúlt napokban is ennek szellemében adtok át a 3. számú ÉPFU törzsgárda-tagjainak a különböző fokozatú jelvényeket, igazol ,’únyokat, valamint 5 év utón 300. tíz év után 500. 15 év után 800 és 20 év után pedig 1200 forint pénzjutalmat. Az ÉPFU mintegy másfél ezer dolgozója közül ez évben 312 kapott törzsgárda-jelvényt, és mellé összesen 191 ezer 800 forintot, Molnár Lajos
