Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 Csütörtök, 1970. április 9. Gondolatok Kondor Béla kiállításáról A mezőkeresztesiek köszöneté 'tizennégy éve ki£^' figyelemmel Kondor Béla művészetét, kortársa és ta­núja voltam egy totalitás igé­nyű művészi világkép, illet­ve e világképet hordozó mű­vészet kibontakozásának. Az emberi lét, az etika nagy kér­déseivel tusakodó festő te­remtette e világot, amely­nek, mint minden igazi vi­lágnak, megvannak a belső törvényei, értékrendje és fe­szültsége. Persze minden judiciumos művész megteremti a saját világát és jogosan lehet min­den valamire való művet ..mikrokozmosznak” minősí­teni. Kondornál azonban nem csupán erről van szó, és nehéz is az ő világát di­menziói nagysága miatt „mik­rokozmosznak” nevezni. Va­lóságos univerzum ez, ho­mogenitása és arányrendje a nagy reneszánsz és késő kö­zépkori metafizikus koncep­ciókhoz mérhető. A kondori világ etikai töl­tésű. Szüntelen élő valóság benne a kísértés, a démon, a fausti .válaszút, A reneszánsz és a közép­kor határmesgyéjén, az új­kori európai kultúra vajúdá­sakor születtek ilyen vízioná- rius, szimbólumokkal telített művészi univerzumok, ame­lyek egyszerre követelték maguknak a prófécia és az ítélet, a káromlás és az alá­zat jogát. Az újkori művé­szetben már kevés ilyen pél­dát találunk, talán még Delacroixban élt a totális világ teremtése utáni vágy, századunkban pedig legin­kább Picassóban és Henry Moore-ban. Kondor azonban nem is annyira velük rokon, mint inkább a régiekkel, vagy az irodalom nagy mí­tosz- és univerzum-teremtői­vei, a Dante és William Blake típusú látnokokkal Annak ellenére, hogy ily messze kell keresni a kon­dori világ rokonait, e világ mégis lilái, korunk nagy eti­kai, egzisztenciális kérdései manifesztálódnak benne. Nem véletlen, vagy a divat­nak tett engedmény például, hogy az egyik legújabb kele­tű képének címe „Űrhajó­ik”, és egyik legnagyszerűbb kompozíciója a groteszket és a fenségest, a pan tömi rhot és az ikonok csöndjét egyesítő „Tüntető nők”. Kondor pik- túrájának egyik jellemzője, hogy ötvöződik benne az ál­talánosan emberi és a kor­tól, az egyéni pszichétől de­terminált Kondor mindig ^ és saját problémáit feszege­ti, de minden egyéni mon­dandóját — az én és a kül­világ közötti konfliktus, illet­ve harmóniakeresés, a férfi­asszony korreláció1, annak felismerése, hogy az értékek csak szüntelen harc árán eg­zisztálhatnak, hogy az élet szüntelen állásfoglalás és döntés — azonnal az embe­ri lényeg magasságának és bonyolult szövevényének a szférájába emeli. Ezért érez­zük képei előtt, hogy létezé­sünk alapkérdéseiről esik szó, művei egzisztenciális ér­telműek. Kérdésfelvetése minduntalan a végső kérdé­seket is feszegeti, mint ahogy az történt a múlt mű­vészetében is a világképi jel­legű, totalitás igényű nagy művészi oeuvrekben. Művészetét az egyetemes, ugyanakkor a korunkban új­ra testet öltő etikai kérdések felvetése mellett korszakunk­cum figuris”-tól a .mostani kiállításon szereplő „Dürer emléke” sorozatig, a Ma- dách-illusztrációktól, az 1067 —69 között készített „Vala­ki önarcképe” látomással te­lített önvizsgálatáig, vagy a „Savonarola, a nők bálvá­nya” keserű öngúnyú és tra­gikus ihletésű ikonos képétől az 1967-es és 1970-es „Szent Péter és egy nő” remek­művekig Kondor nagy utat .Daliáiméa munka melleit Országszerte nagy érdeklő­dés. őszinte figyelem kísérte a televízió Röpülj páva! adá­sait. Mi, borsodiak természe­tesen a szűkebb hazánk kép­viseletében versengő mező­keresztesi kórus mellett ad­tuk le voksunkat. A kórustól — mely a ver­seny emlékére felvette a Rö­pülj páva! nevet valamint a tsz elnökétől, Kiss Berta­lantól most levelet kapott az Észak-Magyarország szer­kesztősége. Idézünk most a köszönő sorokból: „Sikeres szereplésünkhöz hozzájárult az is, hogy tud- tűk: velünk érez a megye la­kossága. Mi úgy éreztük, hogy 114 esztendős múltun­kon túl kötelez bennünket Borsod képviselete. Szereplé­sünkkor nemcsak magunkért, hanem megyénk minden dal- szerető lakosáért is verse­nyeztünk. Ezúton szeretnénk megkö­A vidéki pedagógus©! érdekéké?} hoz köti számos formai elem is, mint például a képépítés mikéntje, a külső és belső vízió egymásba játszása, szi­multán Jelépítése, a megfor­mált és a látszólag véletlen­szerűen káotikus, ugyanak­kor tudatosan bonyolított ku­sza vonalak ütemes váltoga­tása, a plasztikai jelrendszer ambivalenciája, az érzékien konkrét és az elvonatkozta­tott egysége. A több mint rézbe karcolt „Apocalipszis tett meg: életművet terem­tett. Most éri még csak el a negyvenedik évét és már múzeumrangú, a nagyokhoz mérhető művek sorakoznak mögötte. Ha tovább tudja fej­leszteni azt, ami már ma is jóval több, mint lehetőség, vagy ígéret, akkor művészet­történeti rangú mestert vall­hatunk magú rácénak, akinek életműve korszakos jelentő­ségű. Németh Hajós (Tudósítónktól.) A budapesti Benczúr utcai Pedagógus Vendégotthont sok vidéki nevelő veszi igénybe. A napokban Pesten járva felkerestem a vendégotthont, és a portán az eddigi szoká­soktól eltérően, kérték a szakszervezeti igazolványt. Meghökkentem, mert eddig a személyi igazolvány is ele­gendő volt annak bizonyítá­sára, hogy pedagógus vagyok. Most is kinyitottam az iga­zolvány megfelelő lapját, és megmutattam a munkáltató nevére, pontos címére, vala­mint az alkalmaztatási minő­ségre vonatkozó részt. Ez azonban iTem volt elegendő, követelték a szakszervezeti igazolvány bemutatását is. Közöltéit, ha ezt nem tudom felmutatni, akkor 25 forint helyett 60 forintot kell egy éjszakára fizetni. Arról is tájékoztattak, hogy ezt a pedagógus-szak­szervezet rendelte így. Mit tehettem? Fizettem. Bosszantó, hogy nem tájé­koztatták a pedagógusokat az intézkedésről. így elképzelhe­tő, hogy nagyon sokan fizet­nek 25 forint szállásdíj he­Akik mertek Baktai Ferenc: A címül választott két szó Ady-idézet: „Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mer­tek .. ” Akikről a könyv szól, olyan viszonyok közt száll­tak szembe a Hitler-faslz- mussal, amikor az egyértel­mű volt a legsúlyosabb szen­vedések, az esetek többsé­A. Lenin Kohászati Művek munkásellátási és szociális osztálya gyakorlattal rendelkező, esetleg nyugdíjas mentőápolókat és elsősegélynyújtókat alkalmaz 3 műszakos beosztásban, heti 44 órás munkaidővel. A jelentkezéseket április 25-ig írásban kérjük osztá­lyunkra eljuttatni. Részletes felvilágosítást a 41-457-es telefonszámon adunk. BENIN KOHÁSZATI MŰVEK munkásellátási és szo­ciális osztálya. gében a biztos halál válla­lásával Ha végigfutunk a névsoron, kikről szól e kö­tet tizenhét epizódja, meg­lepődünk a skála szélessé­gén. Az illegális párlnyom- dák névtelen hősei, dél­vidéki partizánharcok rész­vevői, katonaszökevényekből lett bátor harcos, tudatos mozgalmi ember, volt fajvé­dő országgyűlési képviselő — a magyar élet, a tegnapi társadalom alakjai vonulnak fel az események pergő film­kockáin. Találkozunk a könyv lapjain bányászokkal és külföldre szakadt mér­nökökkel, munkásokkal, pes­ti, miskolci mérnökhallga­tókkal és medikusokkal, akik felrobbantották Gömbös szobrát; egy krasznahorka- váraljai kőművessel aki Pe­tőfi neve alatt alakított par­tizánosztagot; egy kárpát­aljai erdésszel, aki ma nyu­galmazott altábornagy; egy párizsi magyar fiúval, akit fiatalon ölt meg a kivégző­osztag golyója; egy tegnapi zászlós „úrral”, aki Buda alatt indult csatába a nácik ellen. Európa megszállt terüle­tein, majd hazánkban leját­szódó történeteket változato­san, az irodaimi riportázs eszközeivel dolgozta fel a szerző, mindenütt ragasz­kodva a történelmi hűség­hez. A kötet több mint száz fényképpel illusztrált. (Kos­suth Könyvkiadó) iskolások kiállítása az úttörőházban A sátoraljaújhelyi városi általános iskolák tanulói a jubileumi évforduló tisztele­tére képzőművészeti és poli­technikai kiállítást nyitot­tak meg április 4-én, az út­törőházban. A kiállítás anya­gát az újhelyi iskolákon kí­vül az olaszliszkai, a cigándi és a sárospataki Esze Tamás Általános Iskola tanulóinak munkái is gazdagítják. A ki­állításon rajzpályázatok, is­kolai órán készített tanuló­rajzok és a Hajós István Űt- törőház képzőmű veszeti, szak­körének munkái találhatók meg. A különböző techniká­val készített alkotások a ta­nulók tehetségét és Kovács Gábor tanárnak, a kiállítás szervezőjének és a szakkör vezetőjének szakértő, lelkes munkáját dicsérik. A kiál­lítás április 15-ifZ tekinthető meg. Ivett 60 forintot. Azért szó­lok az eseményről, hogy! legalább mi, borsodi peda- í gógusok tudjunk az „illegd- j lis” intézkedésről. Takács Imre szűnni a megye lakosságának ezt az igen kedves, szolidáris magatartását. Szerelnénk kö­szönetét mondani mindazok­nak, akik szavazataikkal, jó­kívánságaikkal levélben, táv­iratban, vagy telefonon biz­tattak bennünket. Ügy érez­zük, mindaz hozzásegített uo- lamalyest minket a siker­hez.” Rendkívül figyelemre mél­tó a Mezőkeresztesről érke­zett levél másik gondolata: „Most már azt szeretnénk, ha e szép siker után velünk együtt énekelne az egész me­gye lakossága. Szerelnénk, ha minél több — eddig feledés­be merült, s most a napvi­lágra került dal jutna el mindenkihez, hogy méltó ápolói lehessünk mindannyi­an a magyar dalkultúrának. Jó lenne, ha velünk együtt énekelné a megye: Csak az a nép erős, csak az a nép szabad. Hol a munka mellett dal fakad, Hol a munka mellett dal fakad. Tanácskozott a diákparlament Szerdán a Láng Gépgyár Rozsnyai utcai művelődési központjában befejezte ta­nácskozását a 3. országos diákparlament. A csaknem 300 küldött iskolatípuson­ként szekcióüléseken cserél­ték ki véleményüket az is­kolai, illetve a mozgalmi élet demokratizmusáróL Beszámoltak tevékenysé­gükről a szekcióvezetők, több interpellációra is sor került. A tanácskozás záró­akkordjaként megalakult a KISZ Központi Bizottságá­nak középiskolai és szak­munkástanuló tanácsa. Fi 1 rryeg y 5cet| fc É|fl Angyal, sok lány és asz- szony álma — bár Kloss ka­pitány kissé megtépázta te­kintélyét — ismét jelentke­zik. Ezúttal nem a televízió képernyőjén, hanem mozi­vásznon. Bravúrjának törté­nete tehát — hiszen az csak természetes, hogy erről van' most is sző ebből az alap­helyzetből adódóan nem 25 —30 percbe sűrűsödik, ha­nem játékíilm hosszúságú. Üj motívum a cselekmény­ben, hogy Olaszországban, Szicíliában játszódik, s az a szervezet is helyet kap ben­ne, amelynek nevét félve, rettegve ejtik ki oly sokan. A maffiát, a szicíliai szoká­sokat juttatja eszünkbe a film címe is, bár ez a két, név —- Angyal és vérbosszú — nehezen fér meg egymás mellett. A turista Angyal véletlenül tanúja lesz egy vendéglői in­cidensnek, s máris nyakig belekerül égy bűnügyije — a már kialakult séma szerint. A tovább! fordulatok isme­rősek, a megoldásokkal már sokszor találkoztunk, vereke­dés, üldözés, Izgalom ugyan­úgy előfordul benne, mint Templar más filmjeiben, Űj azonban, iiogy egy egész szervezet ellen kell harcolnia — s ez talán a világnak egyik leghirhedtebb szövet­sége. Az ország, a körülmé­nyek is szokatlanok — azon­ban egy szuperdetektív előtt ez nem lehet akadály. Külö­nösen nem, ha közben segí­tőkre is lel. A csinos, vagy kevésbé csinos társak segít­ségével aztán Angyal töké­letes győzelmet arat Sok újat tehát nem kap­tunk, a film azonban talán izgalmasabb, őrdekfeszítőbb a szokásosnál. S minden bizonnyal ez vonzza majd leginkább a közönséget B. K. fenni a javsMI Tisztelgés Stan Laurel és Oliver Hardy emlékének? Afféle ironikus filmtörténet, fintor Hollywoodnak? Vagy csak egyszerűen cukros-mé­zes, tarka légyfogó, amelyre a gyanútlan publikumnak kell ráragadnia? Ez Is, amaz is — és még sok minden. De különösen néhány nagyszerű színész, el­sősorban a temperamentumos és —• hogy stílusosak legyünk — veszettül csinos Natalie Wood, az ügyefogyottan „ár- mánykodó” Jack Lemmon és a minden nehézség fölött győzedelmeskedni hivatott, szívdöglesztő Tony Curtis, akiknek önmagukat is figu­rázó alakítása csakugyan — verseny a javából. Hogy miről is szói a film? Ezt a két és fél órás időtar­tam alatt sem lehet megálla­pítani. A századeleji Amerika harsány optimizmusáról, a rekordkultusz kezdeteiről, egy New Yorktól Párizsig tartó autóversenyről, olyan autókkal, mintha Verne-kö­tetek eredeti metszeteit lát­nok; fricskát kap az ameri­kai szüfrazsett-mozgalom és a cowboj-romantika, fricskát kapnak a versengő mamrnut- gyárak. fricskát kapnak az oroszok és a poroszok, s hogy még ezenkívül mi minden és mindenki, azt már csak a be­avatottak tudnák megmonda­ni. iyiert a film egye3 jele­neteiben rásejtünk egy-egv úgynevezett szuperprodukció „nagyjeleneteinek” karikatú­rájára is. A film alkotói, sze­replői feltehetően jól szóra­koztak forgatás közben. A film nézője pedig? Nos, ha van üres három órája, s nem sajnálja kifizetni a dup­la helyárat, végeredményben jókat nevethet, elszóraitozhat a nézőtér székein ülve. Ami­kor kigyulladnak a lámpák és feláll, úgyis csak a fülbe­mászó Broadway-i operettda­lokra emlékszik már, ame­lyek kellemes aláfestést ad­nak ehhez a színes, szecesz- sziós tarkaságú amerikai esztrádfilmhez. Jóízűt nevet­ni, két és fél órát kelleme­sen szórakozni pedig nem is olyan kis dolog. ppl

Next

/
Thumbnails
Contents