Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Csütörtök, 1970. április 9. Népművelők tanácskoztak Szerencsen PakszfaB insiSÉ R3|ja M inden háborúnak meg­vannak a maga mene­kültjei. Miután a fegyverek elcsendesednek, az emberek többsége visszatér otthonába, hogy helyreállítsa, folytassa feldúlt életét. Ami­kor 1948-ban kitört az ellen­ségeskedés Izrael és arab szomszéda! között, az izraeli fegyveresek az arabok tízez­reit űzték el szülőföldjükről, lakóhelyükről. Az 1949. évi fegyverszüneti megállapodást követően Izrael azonban megtagadta az arab menekül­tek visszafogadását. Ekkor születtek a környe­ző arab országokban az első menekülttáborok. Libanon, Szíria, Jordánia és Egyiptom természetesen befogadta a menekülőket, de képtelen volt ténylegesen gondoskodni rólak. A második hullám az 1956-os szuezi agressziót kö­vetően érkezett az említett országokba. Üjabb sátorváro­sok létesültek, s akadtak olyan menekültek is, akik most már másodszor kénysze­rültek kezükbe venni a ván­dorbotot. Mivel Izrael tuda­tosan és szisztematikusan nyomta el a területén élő arab lakosságot, a menekül­tek — a fegyvernyugvás idő­szakában is — százával ér­keztek arab területekre. így 1963-ban az DNKWA, a pa­lesztineket segélyező ENSZ- wservezet nyilvántartásában már 1174 760 menekült neve szerepelt 1967 Júniusa után, amikor Izrael a legnagyobb arab területeket foglalta el, a földjükről fegyveresen el­űzött palesztin menekültek száma tovább nőtt a ma már meghaladja a kétmilliót 1948 ntán az lehetett volna az első lépés a béke felé, ha Izrael elismeri felelősségét és kötelezettséget a területén élő arabok iránt. Ehelyett fegy­verrel űzte el őket akkor is és azóta is az országból, az izraeli területen maradiakkal szemben pedig politikai, val­lási megkülönböztetést alkal­maz. Az ENSZ-bcn majd minden évben megszavaztak egy határozatot, amely a menekültek befogadására és kártalanítására szólította fel Izraelt. A határozatok azon­ban papíron maradtak. Izra­el és nyugati támogatói arra számítottak, hogy a mene­kültek előbb vagy utóbb be­olvadnak a környező arab országok lakosságába, s ezál­tal megoldódik a probléma. Erre azonban nincs lehető­ség. mert az érintett arab országok ' gazdasági fejlődé­sének üteme ezt semmiféle módon nem tudná biztosíta­ni. Í gy lényegében mindmá­ig önálló csoportokként maradtak fenn a pa­lesztin menekültek. Honta­lanságuk, nehéz sorsuk kö­vetkeztében hosszabb időn át kénytelenek voltak a befo­gadó ország politikai érde­keinek megfelelően tevé­kenykedni. Ebben a vonat­kozásban a hatnapos háborút követően alapvető változás állt be. A palesztin partizán- csoportok kezdték el a harcot az izraeli megszállók ellen, s az á gcrillahare, amelynek részvevői mindenekelőtt a palesztin menekültekből rck- rutálódnak, azóta csak tere­bélyesedett. S e menekültek iránti szolidaritást juttatja kifejezésre az, hogy április 9-ét — az arab népek mel­letti szolidaritás második nemzetközi konferenciájának részvevői múlt év Januárjá­ban a palesztin menekültek napjává nyilvánították. <ó.) Tegnap, április 8-án a sze­rencsi járás hivatásos és tár­sadalmi munkás népművelői, művelődési otthonok igazga­tói, könyvtárosok, klubkönyv­tárak, szakkörök, művészeti csoportok vezetői a községi tanácselnökökkel együtt ta­nácskoztak a közművelés időszerű problémáiról. Antal Bélának, a járási pártbizott­ság csoportvezetőjének meg­nyitója után Acs Miklósné, a Népművelési Intézet igazgató­ja tartott előadást. Áttekin-. tést adott a népművelés ne­gyedszázados fejlődéséről, méltatta a párt művelődéspo­litikai irányelveinek előre­vivő hatását, s részletesen elemezte a közművelés mai helyzetét. Hangsúlyozta, hogy az eddig elért, s nemzetközi­leg is elismert eredményeink ellenére sem lehetünk elége­dettek a közműveltség jelen­legi állapotával, alapvető tár­sadalmi rétegek tudatbeli fejlődésével. A közművelés egyik fő feladata, hogy a ma­ga változatos eszközeivel se­gítse a korszerű világkép ki­alakítását a társadalom egé­szében. A részvevők négy szekció­ban foglalkoztak működési területeik speciális feladatai­val. A községi tanácselnökök megbeszélését Gulyás István, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának csoportve­zetője irányította. A művelő­dési otthonok vezetői Ko- váts Györgynek, a megyei művelődési központ igazgató­jának, a könyvtárosok Szönyi Lászlónak, a megyei könyv­tár igazgatójának, a klubok, szakkörök, művészeti csopor­tok vezetői pedig Aranyossy Istvánnak, a megyei művelő­dési központ igazgatóhelyet­tesének irányításával vitatták meg feladataikat. Április II—14: Pedagógiai rendezvénysorozat az edelényi járásban Második alkalommal kerül sor az oktatás-nevelés idősze­rű kérdéseivel foglalkozó pe­dagógiai napok megrendezé­sére az edelényi járásban. Idén a jubileum jegyében megvalósuló előadássorozat ünnepélyes megnyitója ápri­lis 11-én lesz Edelényben, a járási pártbizottság székhá­zában. Doby Zoltán, a járási tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője mond beve­zetőt. ezután az általános is­kolák fejlődéséről és jövőjé­ről dr. Kálmán György, a Mű­velődésügyi Minisztérium osz­tályvezetője tart előadást Ugyanezen a napon nyílik meg az iskolák gyakorlati ok­tatását reprezentáló kiállítás. A következő napokon 'az aggteleki Cseppkő-szállóban különböző szekciókban foly­tatják munkájukat a pedagó­gusolt. Többek között az igaz­gatók, a felső tagozatos neve­lők, az osztályfőnökök és az alsó tagozatos nevelők szá­mára tartanak vitaindító re­ferátumot neves előadók. Ezenkívül tanácskoznak majd az óvónők is. az iskolába való előkészítés komplex pedagó­giai feladatairól. Egy pedagó­giai tárgyú film vetítése is szerepel a programban. A pedagógiai napok zársza­vát április 14-én Dobog Bé­la, a járási tanács vb-elnök- helyettese tartja. Lenin dolgozószobájában Beszélgetés parasztokkal ESTE 6-TÓL 7-IG LENIN az OK(b)P Központi Bizott­ságának ülésén elnökölt, amely a közoktatásügyi nép­biztosság átszervezéséről tár­gyalt. Elkészítette a Központi Bizottság határozattervezetét és a Közoktatásügyi Népbiz­tosságon dolgozó kommunis­tákhoz szóló dekrétumterve­zetet. Átolvasta 'az átszerve­zésről előkészített anyagot és megjegyzéseket írt hozzá. A titkár a következő cédulát vitte be az ülésre: „Tudná-e fogadni ma V. Szokolovot (a szibériai forradalmi bizottság tagját?) Azt mondja, hogy sürgősen beszélnie kell ön­nel, nagyon kéri, többször is telefonált”. Lenin azonnal vá­laszolt is a hátlapon: „.Tó. 1 órára jön hozzám Krzsizsa- novszkij, azután Szokolov, közölje vele telefonon”. Vla­gyimir Iljics este ismét a Közoktatásügyi Népbiztosság átszervezésével foglalkozó bi­zottság ülésén elnökölt. Ugyanezen a napon Lenin lediktált egy csomó levelet: a Marx—Engels Intézet igazga­tójának mellékelte Marx és Engels leveleinek német nyelvű kiadását, és kérte, kö­zöljék, honnan valók az álta­la megjelölt részek. Megfon­tolandónak tartotta, nem le­het-e megvásárolni Németor­szágtól Marx és Engels összes leveleit, vagy legalább a fo­tókópiákat. A Népbiztosok Tanácsa felelős titkárának írott levelében arra hívta fel M. Gorbunov figyelmét, hogy feltétlenül segíteni kell L. O. Martensznek, a szovjet kor­mány Amerikában levő kép­viselőjének. Elolvasta a ki­váló amerikai publicista, John Reed feleségének levelét, aki kihallgatást kért Lenintől. Válaszolt az Állami Tervbi­zottság munkatársának, Szi- • romolotovnak, és aláírta meghatalmazását, amellyel az Uraiba utazik, hogy a hely­színen vizsgálja meg, mennyi, idő alatt lehet helyreállítani az üzemeket, megindítani a termelést. N. A. Szemasko egészségügyi népbiztosnak válaszolt arra a kérésére, hogy küldjenek kórházvona­tokat a Krímbe. És még mindig nem ért véget Lenin munkanapja, bármilyen zsú­folt volt is a program már eddig. Még belefért egy meg­beszélés G. M. Krzsizsa- novszkijjal, az Állami Terv- bizottság elnökével, Vlagyi- mirov pénzügyi népbiztossal, a szibériai forradalmi bizott­ság tagjával, Szokolovval, és egy Csehszlovákiából érkezett elvtárssal, Ruzickával. IIA VÉGIGNÉZZÜK ennek az egy napnak a titkárok rög­zítette programját, világossá válik, hogy Lenin milyen fontos, égető állami kérdések­kel foglalkozott. És itt még nem szerepelnek a telefonbe­szélgetések, az üléseken le­zajlott eszmecserék. Milyen szervezett és jól megtervezett munka kellett ahhoz, hogy Leninnek minderre jusson ideje! De bármelyik munkanapját vizsgáljuk is, mindig jutott ideje arról, hogy emberekkel találkozzék. Ez volt életének törvénye. Lenin és a tömegek szerves kapcsolatának egyik legjel­lemzőbb példája az a hatá­rozat, amely az új gazdasági politika, a NÉP, az államka­pitalizmus bevezetését ered­ményezte. Amikor Lenin ezt a kérdést napirendre tűzte, még a párt és az állam több vezetője is meghökkent. De Lenin az új gazdasági poli­tikát az egyetlen helyes ás lehetséges politikának tartot­ta, amellyel véget lehet vet­ni a gazdasági zűrzavarnak, lentek a parasztok küldöttsé­gek Büszkén mondogatták, hogy maga Lenin hívta őket „tanácsra”. Valóban így volt. Táviratok sorát küldték az ország különböző vidékeire, az idézetthez hasonló szöveg­gel. 1921. március 1-én a kö­vetkező táviratot továbbítot­ták: „Ufa, a kormányzósági végrehajtó bizottság elnöké­nek. Kérem, haladéktalanul továbbítsák az ufai járás Be- ketovo falujába (32 verszt Ufától az orenburgi úton) Alekszej Romanovics Sapos- nyikovnak és Tarasz Grigor- jevics Konarovnak a meghí­vást, hogy néhány napra megteremthetik a város és a falu közötti árucserét, lerak­hatják a szocializmus alap­jait. Azokban a napokban, ami­kor a X. pártkongresszus elő­készítése folyt, a Népbiztosok Tanácsa elnökének fogadó­szobájában naponta megje­utazzanak Moszkvába, a pa­rasztságot és a paraszti gaz­dálkodást érintő fontos kér­dések megtanácskozásáta. Az üzenetet fürge, értelmes em­berrel küldjék Beketovóba. Ha utaznak, azonnal biztosít­sanak nekik helyet a kong­resszusi küldöttek kocsijában. Szocialisía brigádvezetők / fóruma A műszaki-technikai hét során tegnap, április 8-án, szerdán került sor Szerencsen a szocialista brigádvezetők tanácskozására, amelyre a járás valamennyi ipari és közlekedési üzeme, vállalata elküldte képviselőit. A fóru­mon lmri Gyula, a járási pártbizottság első titkára tá­jékoztatott a szocialista bri­gádmozgalom eddigi eredmé­nyeiről. Megállapította, hogy az eddig eltelt időszakban a főhangsúly a „szocialista mó­don dolgozni, tanulni és él­ni” hármas jelszó első tagjá­ra jutott, a másik két, ugyan­olyan fontos feltétel, helyen­ként háttérbe szorult. Ennek egyik oka, hogy a szocialista mssvsMummmMBumiarrxiKmmramosíE&i brigádok vállalási szerződé­seiben még mindig termelési feladatok kerülnek előtérbe. A tudatformálás tennivalói viszont nem egyforma súllyal érvényesülnek mindenütt, ezért a feltételek arányos ér­vényesítésére hívta fel a fi­gyelmet. A felszólalók ismertették az üzemeikben elért eredménye­ket. s elmondották azokat a problémákat, amelyek még mindig gátolják a szocialista brigádmozgalom nagyobb mé­retű kiszélesedését. A szerencsi tanácskozás bi­zonyára újabb lendületet ad a járásban a szocialista bri­gádmozgalom továbbfejlődé­séhez. roaBBsrinijui»a»i|i\irBi™j«üM——— Százéves születésnap Százéves születésnapot ün­nepeltek tegnap a magyar meteorológusok. 1870. április 8-án alakult meg az Országos Meteorológiai Intézet elődje. A miskolci repülőtéren le­vő meteorológiai állomáson is megemlékeztek az évfordu­lóról. Egy kis, négytagú kol­lektívára hárulnak itt a me­teorológiai megfigyeléseit. Hazánkban összesen 889 állo­máson gyűjtenek össze me­teorológiai észleléseket. A miskolci a legjelentősebbek közé tartozik. Ezen az úgyne­vezett éghajlati állomáson a nap minden órájában rögzí­tik a különböző, észlelt ada­tokat, s azokat rádión, illet­ve telexen továbbítják fel­dolgozásra az országos köz­pontba. Miskolcon különben arány­lag eléggé későn, csak az 1930-as években kezdték meg a rendszeres meteoroló­giai észleléseket. Régebben Diósgyőrött működött megfi­gyelő állomás, majd Tapol­cán, rövid ideig a Sajó-par- ton, míg végül a repülőtér megnyitása után költöztek mai helyükre. A miskolci ál­lomás egyik, nem túl örven­detes érdekessége, hogy a téli hónapokban leggyakrabban innen jelzik a legkeményebb fagyokat, a Sajóvölgy az or­szág egyik leghidegebb és legködösebb pontja. Jubileumi munkaverseny az újhelyi járásban A sátoraljaújhelyi járási párt-vb tegnap megtartott ülésén a felszabadulás 25. év­fordulójának tiszteletére kez­deményezett munkaverseny eddigi eredményeit értékelte. lássák el őket élelemmel, és minden szükségessel az útra, figyelmesen gondoskodjanak róluk. Az eredményről köz­vetlen vonalon értesítsék A. Cjurupa élelmezésügyi1 nép­biztost A Népbiztosok Taná­csának elnöke, Lenin.” Lenin és a parasztok be­szélgetései, a Bednota (Sze­gényparaszt) című újsághoz érkezett levelek, a parasztok kongresszusain és konferen­ciáin elhangzott felszólalások összesítése jó anyagot szolgál­tatott a párt új programjá­nak kidolgozásához. A X. kongresszuson a terményfe­lesleg kötelező beszolgáltatá­sának a terményadóval való helyettesítéséről szóló beszá­molóban Lenin arról beszélt, hogy a parasztság elégedet­len a kialakult kapcsolatok­kal, nem akar és nem tud tovább ilyen formák között létezni. Ez kétségtelen, és ez hatalmas dolgozó tömegek akarata, amivel számolni kell. Lenin azt is hozzátette: eléggé józan politikusok va­gyunk ahhoz, hogy nyíltan kimondjuk — felül kell vizs­gálnunk a parasztpolitikán­kat. A KONGRESSZUS előtti napokban a moszkvai, a tambovi és a vlagyimiri kor­mányzóság parasztjai jártak Leninnél, aki a találkozás el­ső pillanatától őszinte, nyílt bestédre hangolta vendégeit. O. I. Csernov szibériai pa­raszt 1921. februárjában járt Leninnél. Később így emléke­zett erre a találkozásra: „Miért nagy ember Lenin? Szerintem azért, mert amikor például engem, az egyszerű embert meghallgatott, rajtám keresztül az egész parasztsá­got hallgatta, és a mondot­takból azonnal meglátta a lenti helyzet teljes bonyolult­ságát.” Ljudmilla Kuznycckája (Folytatjuk) Megállapította többek között a végrehajtó bizottság, hogy az idén az ipari és a mező- gazdasági üzemek dolgozói­nak 60 százaléka kapcsolódott be a jubileumi munkaver­senybe, s tett felajánlásokat Ezek jelentős részét túltelje­sítették a brigádok. A szocia­lista címért 252 brigád ver­sengett. <■ Alapos értékelés és elemzés után a versenyzászlóval és az oklevéllel az ELZETT Fémle­mezipari Művek sátoralja­újhelyi üzemét, az ÉMÁSZ sárospataki üzemrészét, a Hegyalja Ruházati Szövetke­zetei, a húszéves fennállását ünneplő bútorgyárat, a Hol­lóházi Porcelángyárat, vala­mint a Csepeli Varrógép- és Kerékpárgyár sárospataki gyáregységét jutalmazták meg. Oklevéllel ismerték el hét ipari üzem és közlekedési vállalat, valamint két ÁFÉSZ jó munkáját. A mezőgazdasá­gi üzemek közül a Bodrogközi Állami Gazdaság, a kenézlői Dózsa, a sárospataki Kossuth, valamint az újhelyi Üj Erő Tsz és a tolcsvai szakszövet­kezet nyerte el a zászlót és az oklevelet. Hét termelőszö­vetkezet munkáját oklevéllel jutalmazták. Takács Imre • * Összeomlott Szerdán Szöulban összeom­lott egy ötemeletes lakóépü­let, amelyet csak tavaly épí­tettek á nyomornegyedek la­kóinak elszállásolására. A domboldalon épült ház lezú dúló romjai 10 másik lakó házat romboltak szét a domb lábánál. Több mint 60 ember rekedt a téglahalmok alatt Huszonhatot . hamarosan ki­mentettek közülük, de a né­hány órával , később kiadott jelentések szerint azokkal együtt, akik Sjz emeletes ház által összedöniött kisebb há­zakban tartózkodtak, körül­belül 40-en még mindig el vannak vágva a külvilágtól, és sorsuk bizonytalan.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents