Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-29 / 99. szám

Szerda, 1970. április 29. eSZM-MAGYARORSZÁG 3 A gazdaságirányítási rend­szer fokozatos kibonta­kozása a külkereske­delmi kapcsolatok számotte­vő bővülését vonta maga után. 1969-ben már ugrássze­rűen emelkedett az export és az exportált áruk összege el­érte a korábbi évek legma­gasabb kiviteli volumenét. Ugyanakkor a gazdasági sza­bályozók ösztönző hatására jelentős szerkezeti eltolódá­sok következtek be az ex­portban. Növekedett a na­gyobb jövedelmezőséggel ér­tékesíthető termékek rész­aránya és a megyéből kiszál­lított termékek döntő há­nyada tőkés országokban ke­rült értékesítésre. A vállala­tok nyereségérdekeltsége a tőkés export növelésében va­ló érdekeltséggel találkozott. A mikroszintű érdekeltség és a népgazdasági érdek közötti összhang kifejeződött a tő­kés export növelésében és ez kedvezően hatott a fizetési mérleg alakulására is. Célszerű megvizsgálni azo­kat a tényezőket, amelyek az 1969. évi export kedvezőbb alakulására hatottak abból a szempontból, hogy ezek a ha­tások mennyiben tekinthetők állandó jellegűnek és várha­tó-e a későbbi években is az érvényesülésük. A Borsod megyei üzemek 1969. évi exporttevékenysége több fontos tanulsággal szol­gált. A gazdasági szabályo­zók különösen a tőkés export fokozásában tették érdekeltté a vállalatokat. Az érvényes árszorzó és az állami vissza­térítés együttesen magasabb árbevételt biztosított legtöbb termék vonatkozásában, mintha azt belföldön értéke­sítette volna. A nyugati piacokon várat­lanul kedvező konjunktúra alakult ki — elsősorban a ko-- hászati termékek iránt —, ami megnyilvánult a külföl­di vevők keresletének szá­mottevő emelkedésében és a világpiaci árak növekedésé­ben. Egyre jobban kifejezésre jutott a vállalatok export- tevékenységében a tudatos, gazdaságos exportszerkezetre irányuló törekvés. Ennek ha­tására csökkent a nem jöve­delmező exportcikkek köre és emelkedett a legjobb muta­tókkal értékesíthető termékek exportja. J avult a vállalatok piac­kutató, kereskedelmi és propagandamunká­ja. Ennek hatása lemérhető volt a piaci kapcsolatok bő­vülésében, új piacok meg­szerzésében. Az új gazdaságirányítási rendszer pozitív hatásának eredménye, hogy az exportra termelő vállalatok megfele­lő rugalmassággal tudtak reagálni a külső piac igé­nyeinek változására. Kon­junktúra a nyugati piacokon a korábbi években is volt. azonban a merev tervutasí­tásos rendszer keretei között nem tudtak a vállalatok ez­zel a lehetőséggel megfele­lően élni. A gazdasági re­form lehetőséget nyújtott ar­ra, hogy a vállalatok terme- lési programjukat a tényle­ges igényeknek megfelelően módosítsák. Jó példa volt erre a Lenin Kohászati Mű­vek elmúlt évi tevékenysé­ge. A feketcfém-piacon ki­alakult belföldi helyzet az elmúlt év elején olyan hely­zetet teremtett, hogy a hazai megrendelő vállalatok sorra visszamondták korábbi meg­rendelésüket és az LKM fo­lyamatos termelését igény­hiány miatt a kapacitás ki­használatlansága fenyegette. A vállalat ekkor külföldi piacok után nézett és ter­melő kapacitását megfelelő rugalmassággal átcsoportosí­totta a piac igényeinek meg­felelően. Az exportnövekedés irá­nyában hatott az exportter­mékek jövedelmezőségének javulása. Az exportgazdasá­gosság részben a vártnál ked­vezőbb világpiaci árak hatá­sára javult, de hatással volt rá a tudatos vállalati tevé­kenység is, amely részben az exporttermékek fejlesztése, a ráfordítások csökkentése irá­nyában hatott, részben a gazdaságosabb exportstruk- | túra formájában realizáló- I dott. Mindezek együttes hatásá­ra az 1969. évi export több mint 40 százalékkal megha­ladta az I960, évi szintet. Fi­zetési mérlegünk alakulása szempontjából különösen an­nak volt nagy jelentősége, hogy az exporton belül a tő­kés export részaránya a me­gye iparvállalatainál a ko­rábbi évek átlagosan 50 szá­zalékos részarányával szem­ben 1969-ben elérte a 75 szá­zalékos részarányt. A megye nehézipari jelle­gének megfelelően az export- termékek kivitelében a ko­hászati export dominál. En­nek részaránya a múlt évi piaci konjunktúra hatására még tovább emelkedett. A korábbi évek átlagos 2/3-os részarányával szemben 1969- ben a kivitt áruk 71,5 száza­léka kohászati termék volt, ugyanakkor nem fejlődik kellő mértékben a gépipari export. Különösen a tőkés piacokon való értékesítésnek vannak nehézségei. A vegy­ipari export mérséklődött, A korábbi években számottevő exportcikk volt az ammónia, amit a tőkés piacokon jó áron lehetett értékesíteni. A műti-ágyagyári kapacitás bő­vítésével azonban az ammó­nia hazai felhasználásra Jsé­rült és lényegesen előnyö- \ sebb feltételek mellett, mint­ha az ammóniát exportál­nánk. Az élelmiszeripari ex­port a külföldi piac évente változó igényeinek megfele­lően alakul. Jelentősebb elő­retörés érzékelhető a köny- nyűipari export vonatkozá­sában, ahol a ruházati szö­vetkezetek mind a szociális- ! ta. mind a tőkés piacokon ' egyre jelentősebb tért hódí­tanak. Csaknem minden vállalat­nál számottevően javult az export gazdaságossága. Az export lényegesen jövedel­mezőbb lett az előző évi ki­vitelnél és magasabb nyere- j ségtömeget biztosított, mint a ; belföldi termelésnél elérhető; nvereség. Az egyes fontosabb termékek elemzése azt mu­Millió kisesihe Szikszón A „csibegyár" egyik kémé­nyé’ ;k a tetején gólyapár költ Azt mondják, ilyenkor tavasszal, ez a gólyacsalád a Szikszói Baromfikeltető Állo­más szimbóluma. Az üzem­ben egyébként a szokásosnál is nagyobb hajrával kelnek a kiscsibék. _ Tavaly ilyenkorra 303 e zer darab kiscsibét keltet­tünk ki. most már 682 ezrei szállítottunk el- tájékoztat Korpa István telepvezető. A jó eredmény sok min­dentől függ. Az erezettsé,' vizsgálója alapozza meg el­sősorban. Egy sötét kamrá­ban ülve. erős lámpával Vi­lágítja meg a tojásokat. Csal; a dúsan erezett mehet a kel­tetőgépbe. A géptermekben szinte kórházi a tisztaság. A gépek tetején apró Iris bojt i jelzi, megfelelő-e a szellőzés | A piros és zöld lámpák a ; szabályos működést mutat- i jak. Finom pihék szállnak j abban a t eremben, amelyik- j ben kelnek a. kiscsibék. Itt s fokozott. óvatosságra van: szükség. A gondosság, vágy gondatlanság minden héten ; kétszer derült ki; kedd és! péntek a „kelőnap”. A szik­szói kel tetőállomáson több­nyire jelesen vizsgáznak a dolgozók. — Az éves tervünket má- ; jus végére szeretnénk telje­síteni. Az éves terv 867 ezer : darab csibe. De mi 1 millió; 300 ezer darab csibét szeret- 1 nénk piacra vinni az idén. 1 iüsrniRC leifii lám Gazdasági figyelő A KIS- ES KÖZÉPÜfflBMEK FEJLESZTÉSÉRŐL tatja, hogy az expprt gazda­ságossága az országosan, el­ismert 60 Ft/dollár, illetve 40 Ft/rubel szinten belül ma­radt, még az olyan termé­keknél is, ahol a korábbi ár- és költségviszonyokkal szá­molva az eredeti elképzelé­sek szerint csak jelentős ál­lami támogatás mellett lett volna vállalati szinten jöve­delmező az export. A kétségkívül jelentős eredmények mellett azonban több problé­ma is felszínre került. S amennyiben megyénk ipari üzemei a jövőben is verseny- képesek akarnak maradni a külföldi piacokon, és tovább akarják bővíteni exporlkap- qsolataikat, úgy további hat­hatós intézkedések megvaló­sítására van szükség. Oláh László a Külkereskedelmi Bizottság vezetője (Folytatjuk) Égerszög és Kánó alig több mint három kilométernyire van egymástól, de ha az. em­ber gépjárművel akar átjut­ni egyik településről a má­sikra, vagy harminc kilomé­tert kell kocsikáznia. Hama­rosan közelebb kerül egy­máshoz a két- község. Az Edelényi járási Tanács a költségvetésből már építi az Égerszöget Kánóval összekö­tő bitumenes makaflámutat. Mintegy négymillió forintot költenek az útépítésre, mely két völgyet is áthidalva, több települést hoz közelebb egy­máshoz. Égerszög, Szőllősardó, Perkupa felől például sokkal rövidebb úton juthatnak el a bányász járatok is Rudabá- nyára. Az útépítést még a nyáron befejezik. ■ii■^l■nlll^■ln^l^llll■^llun ii ii i ■ Terménytároló hullámlcmezi A Borsodnűdasdi Lemezgyár horganyzott hullámlemezből terménytárolókat állít elő a mezőgazdasági üzemek részére. Az újfajta terménytároló -’-k számos előnye van a vasbcíon- ból készült silókkal szemben. Foto: Mizcrák István. A Gazdasági Bizottság megvizsgálta a kis- és középüzemet: helyzetét. A megalapítások szerint a nagymértékű vállalati centralizáció hazánkban az indokoltnál nagyobb mértékben szűkítette a kisüzemek körét. Ez különösen a fogyasztási cikkeket előállító ágazatokban érezteti negatív hatását. Pe­dig a kis- és középüzemek azért előnyösek, mert kapacijó­sukat rugalmasan átr lehet állítani a belső piac igényeinek megfelelően, s ez jelentős a lakosság ellátása szempontjából. A Gazdasági Bizottság megállapította, hogy a nagyválla­lati szervezet továbbfejlesztéséről korábban megjelent hatá­rozatot figyelembe véve, az ellátás javítása, az igények ru­galmasabb kielégítése és a verseny erősítése érdekében egyes területeken — főként a feldolgozóiparban — fokozott szerep­hez kell juttatni a kis- és középüzemeket. Ugyanakkor fel­hívta az érdekelt miniszterek figyelmét, tárják fel a fejlesz­tés és korszerűsítés lehetőségeit és feltételeit. KÖZVETLENEBB KAPCSOLAT A TERMELŐKKEL , A gyártási szezon tapasztalatait értékelték a cukoripari üzemek vezetői. A magyar cukorgyárak, az üzemelés 126 napja alatt 325 ezer vagon cukorrépát dolgoztak fel. ami igen jó eredménynek mondható, különösen azok után, hogy a gyártási szezon a szokásosnál később indult. A rendkívüli időjárás következménye az is, hogy a kristálycukor minősé­ge az idén rosszabb a tavalyinál, de a finomítványok és a mokkacukor jobb lett az előző évinél. Egy figyelemre méltó jelepség: a mezőgazdasági nagyüze­mek most nem szívesen vállalkoznak cukorrépatermelésre. Minden bizonnyal azért, mert ez számukra kevésbé jövedel­mező. A cukoripar ezért közvetlenebb kapcsolatra törekszik a termelőkkel, és anyagi ösztönzéssel is igyekszik rábírni őket arra, hogy változtassák meg álláspontjukat. Az ipar a rakodógép-vásárlási akcióba is bekapcsolódik; anyagilag is támogatja a mezőgazdasági nagyüzemek gépesítési színvona­lának fejlesztését. Ugyanakkor új üzemek is épülnek, ahol olyan répamagot termesztenek, amely kevesebb műveléssel ad jó termést Miután a nedves répaszelet iránt csökkent az állattartó gazdaságok érdeklődése, a jövőben ezt a terméket szárítva hozzák forgalomba. OSZTÁLYOZOTT KAVICS Rövidesen márkás áru lesz Nyékladháza „aranya”, a mes­terséges tavakból kikerülő kavics. A bányaüzem tizennégy- millió forintos beruházással gondoskodott arról, hogy ha­zánk kiemelt építkezéseire, így a Kiskörén épülő Tisza 2. vízlépcső betonmunkáihoz is az eddiginél jobb minőségű anyagot szállítsanak. A debreceni műút mellett a nyitott mesterséges tavakat valóságos „gyárrá” alakítják át, ahol a víz alól kitermelt kavicsot különböző szemnagyságra törik és osztályozzál:. A bővítés és fejlesztés során most készült el az új, korszerű kavicsmosó- és osztályozómű, amelybe 650 méter hosszú szállítószalag-rendszert, különböző törőgépeket, vibrátorokat, rostákat szereltek. Ezek segítségével évente háromszázezer köbméter mosott gyöngykavicsot termelnek ki. Az űj üzem szombaton kezdte meg működését. Példátlan esetek példája — En nem lopom a pénzt. A férjem a kohászatban minden forintért megizzad. És maguk meg...! Az egyik eipőboltban hal­lottuk ezt a kifakadást. A NEB-elnökhelyettessel meg­figyeltük, hogy tíz vásárló közül három reklamál. A jo­gos sérelmek az eladót, a boltvezetőt ostorozták, s akik hibásak, azok távol vannak az ilyen bírálatoktól. És még valamit megfigyel­tünk. Egy-egy ilyen kifakadásnál négy-öt ember előbb gya­nakvó arccal kezdett körül­nézegetni, aztán kifordult az üzletből © Miért jut eszembe ez a ré­gebbi példa? A NEB-, taná­csi és egyéb vizsgálatok után — mint már beszámoltunk róla —, nagy vizsgálatot vég­zett a Kereskedelmi Minőség­vizsgáló Intézet. Megállapí­tása szerint a megvizsgált cipők 31 százaléka minősé­gileg kifogásolható. Hiba elő­fordulhat a legnagyobb jó­szándék mellett is. De a Sza­bolcsi Cipőgyár férfi cipői csak mint „szabványon kí­vüli” termékek hozhatók forgalomba. És találtak olyan típusú lábbeliket, amelyeket már két évvel ezelőtt kitil­tottak a kereskedelemből. A kérdés természetszerűen adó­dik. Vajon nem tudott ezek­ről a kis- és a nagykereske­delem? Idézet n NEB leg­újabb jelentéséből: „Az Eszakmagyarországi Cipö- nagykereskedelmi Vállalatnál 1968-hoz képest 1969. évben 95,5 százalékkal nőtt a rek­lamációk száma”. „A megyei 1 ruházati nagykereskedelmi i vállalatokhoz 1969-ben 6146, a.Borsodi Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalathoz 1315 ve­vő reklamáció érkezett.” Nos, ez azt mutatja, hogy a kereskedelmi szervek tud­tak a panaszokról, tudtak, hiszen a cipőnagykereskedel­mi vállalathoz egyedül 26 ezer(!) panasz érkezett ta­valy. Volt olyan cipöbolt, ahová 3500 pár (!) cipőt vit­tek vissza egy évben. És most számolgassunk! A rek­lamációk azt mutatják, hogy sok esetben felületes a mi­nőségi átvétel. A kereskede­lemben arra hivatkoznak: — Olyan nagy mennyiségű cipő érkezik, hogy képtele­nek vagyunk mind végig­nézni. Az említett cipőboltba na­ponta 15—20 pár cipőt vit­tek vissza. Ez 15x—20x ne­gyedóra, vágj' éppen félóra. Hát nem egyszerűbb, s nagy időmegtakarítás lett volna, ha akár itt, akár a nagy­kereskedelmi vállalatnál az ellenőrzést előbb elvégzik? És ezeknek a selejt 'cipőknek az értéke testvérek között is 7—800 ezer forint! Olyan üzletben, ahol az összes ér­ték másfél—kétmillió. Nincs az a tőkés magánvállalkozó, aki ilyen állapotok között bele ne bukna az üzletbe. Mi mindent kibírunk. & A cipő kicsiny érték egy bútordarabhoz, a szekrény­sorhoz, a szobagarnitúrához viszonyítva. A kis keresetű emberek hosszú hónapokon át kuporgatják bútorra a fo­rintokat. illetve fizetik az OTP-részletet. S nem mell- bevágó-e, hogy a bútorok 45 százaléka, az ajtók, ablakok 40 százaléka minőségileg hi­bás termék? Az eladásban érdekelteken kívül meg nem taíáltam embert, akit ne há­borítana fel ez a jelenség. Ugyancsak a KERMI meg­állapításaiban szerepel, hogy a férficipők általában meg­felelnek a kívánalmaknak és ezek egyhannadál a megye kisipari szövetkezetei készí­tik. A miskolci kárpitos szö­vetkezetei elsősorban a munka minősége eredménye­képpen a megye kiválója címmel tüntették ki. Lehet­séges, hogy nálunk is előfor­dulhat hiba. De itt olyan szemlélet él az üzemben, ezt mondják a dojgffeók: — Vigyáznunk kell, hogy egy bútor se menjen ki hibá­san, mert a vevő nem azt mondja, hogy ez vagy az a dolgozó követte el a hibát, hanem általánosít; no, per­sze, így dolgoznak a szövet­kezetek. Jó lenne, ha már minde­nütt ilyen szemlélet és gya­korlat lenne. — A kereskedelem az egyik legősibb és a legszebb szakma — mondotta a na­pokban szerkesztőségünkben egy kereskedelmi vezető. — Sok százan egész életünket erre szánjuk. De sajnos, elég néhány felületesen dol­gozó, olyan, akit a nyeresé­gen. a saját anyagi előnyein kívül nem érdekel semmi más, magatartásuk máris befolyásolhatja a vásárlók véleményét. Valóban vannak érthetetlen dolgok. A Centrum Áruhá­zaknak, a Borsodi Ruházati Kisker.-nek stb. már van te­kintélye. Hosszú éveken át tartó küzdelmes munkával nyerték el a vevők elisme­rését. S vajon nem ejt-e fol­tot becsületükön az. hog;> itt is, ott is elsőosztályú áron hozták forgalomba olyan ter­méket, amely csak harmad-, vagy riegyedosztályú áru. Ho­gyan vélekedjünk az olyan szakemberekről, a lelkiisme­retről, akik halottak lábára használatos kegycipőket sze­reztek be külföldön, s jó magas áron kezdték forga­lomba hozni. Mondanunk sem kell, hogy az a lábbeli, amely a „túlvilágra gyalog­láshoz” jó, nem bírja a mis­kolci utcát. És hol van a lel­kiismeret az olyan boltveze­tőben, aki ipari sót ad el ét­kezési só helyett, vagy éppen romlott lisztet hoz fm-o-Pom- ba? A valóság az. hogy túlzón biztonságban élünk. Az ipar tudja; bármit gyárt, azt megveszik. A kereskedelem biztos benne; raktáron nem inarad áru. És ez a túlzott biztonság — mivel a kereslet sok áruban nagyobb a kíná­latnál — sok ember, sok ve­zető lelkiismeretét elaltatja. Most a KERMI-vizsgálat és az ezt követő értekezlet-soro­zat azoknál ébresztgeti a lelkiismeretet, akiknél való­ban szükség van rá. Én nem tudom, hogy ezek az ipari és kereskedelmi vezetők arc- pirulás nélkül végig tudják-e hallgatni az általuk okozott, hibák lajstromát. És végül is miért kell a lelkiismeret éb­resztéséhez KERMI-vizsgálat. NEB-jelentés. Aki e társada­lomban él. annak a felsőbb szervek figyelmeztetése nél­kül is össze kell tudnia han­golni az egyéni, vállalati és a társadalmi érdeket. Csorba Barnabás iparilipsfi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents