Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-29 / 99. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Szerda, 1970. április 29. Or. fiorvátli István ! i iSZ Ki első titkára Horváth István 1935-ben a Tolna megyei Pakson, mun­kás családból született. Kö­zépiskolai tanulmányait a budapesti József Attila álta­lános gimnáziumban, egyete­Dr. Horváth István, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára. • mi tanulmányait — mint népköztársasági ösztöndíjas — az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem állam- és jog­tudományi karán végezte. A középiskolai és egyetemi évek alatt aktív részvevője volt az ifjúsági mozgalomnak. Éve­ken át a gimnáziumi DISZ- bizottság titkáraként, az egyetemen évfolyam DISZ- titkúrként, majd a Joghallga­tók Tudományos Egyesületé­nek elnökeként tevékenyke­dett. 1956 februárjában lett a párt tagja. Tanulmányai befejezése után a Bács-Kiskun megyei Bíróságra került. 1958. szep­tember 1-én járásbírósági' ta­nácsvezető bírónak nevezték ki. 1959-tól a Bács-Kiskun megyei Pártbizottságon poli­tikai munkatársként, majd osztályvezetőként tevékeny­kedett. 1968 szeptemberében választották meg az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizott­sága titkárának. Tagja volt a megyei tanács végrehajtó bizottságának, ve­zette a jogügyi állandó bi­zottságot. Munkája mellett tíz éven át a megyei párt- bizottság Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetemén nem­zetközi és magyar munkás- mozgalmat tanított. Leninre emlékezlek A Közgazdasági Társaság ünnepi ülése Ünnepi ülésen emlékezett meg Lenin születésének 100. évfordulójáról a Magyar Közgazdasági Társaság Bor­sod megyei szervezete teg­nap, április 28-án. kedden délután, az MNB megyei igazgatóságának székházá­ban. Lenin és a közgazdaság- tudomány címmel dr. Len­gyel Béla, a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem do­cense tartott nagy figyelmei keltő előadást Az előadás alapgondolata az volt hogy Lenin életművét sokféle ol­dalról ábrázolhatjuk. Ábrá­zolhatjuk a történelmi sze­mélyiséget: a forradalmárt és tudóst, vagy Lenin sok­irányú elméleti munkásságát, tanításait, amelyekben ko­runk marxizmusa is testet ölt. De tanulmányozhatjuk Lenin munkásságát az elmeit megvalósító politikai gyakor­lat és ennek mai folytatása szemszögéből is. Az előadó elsősorban a le­nini elveken alapuló mai gyakorlatból indult ki. Lenin tanításainak időszerűségét bi­zonyította, de hangsúlyozta, ezt az Időszerűséget elsősor­ban nem az idézetekben, ha­nem azok gondolati tartal­mában kell keresni. Előadá­sában meggyőzően cáfolta azokat a nézeteket, amelyek szerint a leninizmus a mai gazdasági-társadalmi-poli- tikal viszonyok között már nem alkalmazható. Dr. Len­gyel Béla bemutatta, Lenin hogyáh fejlesztette tovább, Marx gondolati rendszerét, s milyen munkát végzett a szocializmus politikai gazda­ságtana tudományának meg­alapozásával Szólt az előadó Leninnek a hadikommuniz­mus és a NÉP — új gazda­sági politika — idején meg­fogalmazott állásfoglalásai­ról, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta — ami a mai ma'rxisták—leninisták számá­ra is alapvető fontosságú —, hogy ezeket az elméleti ál­lásfoglalásokat Lenin mindig a politikai gyakorlat alapján ! alkotta meg. L t. í Hetedik éve az ország legjobbjai között Kiváló szövetkezet és vándorzászló átadási ünnepség Mezőkövesden Tegnap, április 28-án este. a május elsejét megelőző na­pokban immár hetedik esz­tendeje ismét ünnepi terme­lési tanácskozásra gyűltek össze a mezőkövesdi műve­lődési házban a Mezőkövesd és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zet dolgozói, hogy átvegyék 1969. évi jó munkájuk ju­talmát, a kiváló szövetkezet címet, valamint a. SZÖVOSZ és a KPVDSZ országos vörös vándorzászlaját. Az ország legnagyobb és már hetedik esztendeje egyik legjobb szö­vetkezetének ünnepségén megjelent Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. Vaskó Mihály, a megyei párt- bizottság titkára, országgyűlé­si képviselő. Lehr György, a KPVDSZ országos elnökhe­lyettese, Gelb Miklós, a KPVDSZ megyei elnöke. Csege Géza, a MÉSZÖV el­nöke. Molnár András a járá­si pártbizottság első titkára, dr. Bucskó Mihály, a járási tanács vb-elnöke, valamint a megye, a járás és a nagyköz­ség számos más vezetője. Lakatos Sándorné szb-titkár ünnepi megnyitója után Far­most Imre, a kitüntetett Me­zőkövesdi ÁFÉSZ elnöke is­mertette azokat az eredmé­nyeket, amelyekkel a szövet­kezet ismét méltó lett a ma­gas kitüntetésre. Összforgal­muk egy év alatt 43 millió forinttal, 350 millióra növe­kedett, ipari és szolgáltató te­vékenységük elérte a 12,5 millió forintot, s felvásárlá­si tevékenységük, amely mennyiségben már megha­ladta a 400 vagont, 27,6 millió forintra növekedett a legutóbbi esztendő csaknem 40 százalékos „felfutásával”. A SZÖVOSZ nevében Bar­tolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, a KPVDSZ nevében pedig Lehr György,- a szakszervezet elnökhelyet­tese nyújtotta át a kiváló szövetkezet címet és a vörös vándorzászlót a mezőköves­dieknek. Ezután került sor a kitüntetett szövetkezet leg­jobb dolgozóinak, a munka­versenyben élen járó szocia­lista brigádoknak kitünteté­sére. UapüijáB marsai? sajtóértekezlete Iván Bagramján, a Szov­jetunió marsallja kedden a szovjet hadsereg moszkvai székházában sajtóértekezletet tartott. Hazai és külföldi új­ságírók, a szovjet fővárosban akkreditált katonai attasék előtt hangsúlyozta a második világháború legfőbb tanulsá­gát: a Szovjetunió elleni bármilyen agresszió kudarc­ra van kárhoztatva. Ezt követően Bagramján marsall válaszolt az újság­írók kérdéseire. Többen ér­deklődtek az iránt, hogyan értékeli a marsall, aki a há­ború első napjától az utol­sóig frontszolgálatot teljesí­tett, Sztálin főparancsnoknak a második világháború had­műveleteiben betöltött szere­pét. Elmondotta, hogy az ag~ resszor meglepetésszerű, hit­szegő támadása és kezdeti erőfölénye súlyos helyzetet idézett elő a fronton. Szemé­lyes tapasztalatai alapján el­ismerően nyilatkozott a szovjet katonák bátorságáról és rettenthetetlenségéről, amelyet senki sem vitathat eL Ami Sztálint, a főparancs­nokot illeti — húzta alá Bagramján — gyorsan és jól felkészült arra, hogy telje­sítse a honvédelem vezeté­sében reáháruló feladatokat. Megfelelően felhasználta a Nagy Honvédő Háború szov­jet hadvezéreinek tanácsait, bár nem mindig követte azo­kat és sok esetben tett saját kezdeményezésről tanúbi­zonyságot. Külön kiemelte Sztálinnak azt a tulajdonsá­gát, hogy nehéz helyzetekben meg tudta teremteni a kive­zető úthoz való átmenetet. Aláhúzta annak jelentőségét, hogy a második világháború szovjet hadvezérei elismerő véleménnyel vannak Sztálin­nak a Nagy Honvédő Hábo­rú idején folytatott főpa­rancsnoki tevékenységéről. A második világháború gigászi hadműveleteiben — fűzte hozzá Bagramján — nagy szerepet töltött be a szovjet legfelsőbb parancsnokság ve­zérkara és Sztálin, aki a fő-, parancsnok volt Lehoczky Alfréd: I háború féli 11. Himmler Göringgel egyidőben, a bi­rodalom másik alvezére Himmler, az SS birodalmi főnöke, a belügyek nagyha­talmú irányítója is akcióba lép. Tábornokain keresztül már korábban is tett lépése­ket. kapcsolatot építve ki az amerikai hírszerző szolgálat­tal, s annak Svájcban tartóz­kodó főnökével. Ennek volt egyik epizódja a Bernben folytatott tárgyalás is. Április 24-én Himmler köz­vetlenül akcióba lép. Különbéke-lerv Bernadotte gróf, a svéd ki­rályi család tagja, a svéd Vö­röskereszt elnöke azzal a céllal tartózkodott Németor­szágban, hogy a hadifogság­ba esett skandinávok sorsá­nak megkönnyítéséről tár­gyaljon. Himmlernek már 1943. óta kapcsolata volt ve­le. Miután Bernadotte köz­ismerten jó kapcsolatokkal rendelkezett Angliában, ke­resni sem lehetett volna jobb közvetítőt. Április 24-én éjjel 1 óra­kor Himmler — egyik he­lyettese Schellenberg kísére­tében — a lübecki svéd kon­zulátusra látogatott. Himmler közölte a gróffal: — Miután Hitler reményte­lenül beteg, s minden bi­zonnyal már halott, vagy ha nem, napok kérdése, így /el­mentve érzi magát a neki tett ígéretek alól, s a hadse­reg vezetőinek egyetértésével (itt elsősorban Jodl-ra gon­dolt) teljes felhatalmazása van a cselekvésre... Himmler, mint Bernadotte emlékirataiban leírta, kifej­tette: „Az adott helyzetben sza­bad. kezem van. Mivel sze­retném Németország minél nagyobb részét megóvni az orosz inváziótól, kész vagyok letenni a fegyvert a nyugati arcvonalon, hogy a nyugati hatalmak csapatai minél gyorsabb ütemben nyomul­hassanak előre kelet felé. Ezzel szemben nem szándék- szóm kapitulálni a keleti arc­vonalon. Mindig esküdt el­lensége voltam a bolseviz- musnak, s az is maradok.” Az utolsó mondatok értel­me nyilvánvaló volt. Bernadotte gyorsan intéz­kedik. Még aznap a svéd külügy­minisztériumba hivatták Johnson amerikai és Malett angol követet. Bernadotte is­mertette velük a Himmler- rel folytatott tárgyalásait. Az angol—amerikai szövet­ségesek azonban nem voltak hajlandók Himmlerrel külön- tárgyalásokat folytatni. Az angol és amerikai kor­mány április 26-án értesítet­te a szovjet kormányt Himm­ler ajánlatairól, s tájékoztat­ták Eisenhowert is a néme­tek ilyen irányú próbálkozá­sairól. Április 27-én Bernadotte visszatért Németországba, és közölte a nyugati hatalmak válaszát a Flensburgban rá várakozó Schellenberggel. Himmler akciója kudarcot vallott. Mindemellett az amerikai és angol parancsnokság tud­tára adta a fasiszta hadsere­gek parancsnokságainak, hogy készek elfogadni1 a kapitulá­ciót részletekben is. ha az arra vonatkozó javaslatokat nem a kormány, hajjem egyes hadseregparancsnokok teszik, a velük szemben álló pa­rancsnokságoknak. Ez valójában a krimi kon­ferencia határozatainak lep­lezett megsértését jelentette. Hír a bunkerben Himmler javaslatának visz- szautasításával egyidőben — április 27-én — a kancellária óvóhelyéről eltűnt Vögelein, SS Obergruppenführer, Himmler közvetlen képvise­lője Hitler főhadiszállásán. Hitler kérlelhetetlen volt: megparancsolta, hogy kutas­sák fel. és tartóztassák le. Vögeleint éppen akkor fog­ták el lakásán, amikor pol­gári ruhába öltözve, mene­külésre készülődött. Vögelein felmérte súlyos helyzetét. Éva Braun — só­gornője — közbenjárását kérte, de hasztalan: Hitler parancsára, az SS őrlegényei, a kancellária kertjében agyonlőtték. Pedig akkor Hitler még nem tudta a hátsó okokat. Bormann még esni- ezt írta naplójába: Ülést tartott a SZOT (Folytatás az L, oldalról) — A párt Központi Bizott­ságával egyetértésben — mondotta — üdvözöljük, támogatjuk és segítjük a dolgozók kezdeményezését, hogy a felszabadulási munkaver- senyt az MSZMP X. kongresszusa jegyében és tiszteletére kongresszusi versenyként tovább foly­tatják, megőrizve és továbbfejleszt­ve a munka lendületét és eredményeit. A kongresszusi verseny folytatása a felsza­badulási versenynek. Céljai azzal megegyeznek és szer­vesen kapcsolódnak a nép­gazdaság és a vállalatok 1970. évi feladatainak, harmadik ötéves tervünk sikeres meg­valósításához, túlteljesítésé­hez. Örömmel vesszük a Köz­ponti Bizottság határozatát, amely szerint a kongresszusi munkaversenyben legkiemel­kedőbb eredményeket elérő vállalatoknak 1971. május 1- én 8 kongresszusi, zászlót és 16' oklevelet adományoz. A SZOT titkára ezután a negyedik ötéves terv előké­születeiről szólt, megemlítve, hogy ahol a tervcélok tisztá­zása megkívánta, ott a szak- szervezetek tapasztalatait is hasznosították, illetve haszno­sítják. A SZOT elnöksége az öt­éves népgazdasági tervjavas­latra vonatkozóan a szak- szervezeti véleményeket, ja­vaslatokat még ez év első Je­lében meg kívánja beszélni az Országos Tervhivatal ve­zetőivel. A megfelelő előké­születek után a tervjavasla­tot a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa is megvitatja. A továbbiakban az év végi részesedés felosztásának ta­pasztalatairól, majd a kollek­tív szerződések módosításáról szólt. Mint mondotta, a mó­dosítások az előírt határidő­re megtörténtek, s összességé­ben azok tartalma is pozití­A megszokott alapossággal vizsgálta tegnap, kedden az Özdi járási Tanáps kereske­delmi állandó bizottsága a Borsodnádnsdi Lemezgyár te­lepének áruellátását, keres­kedelmi helyzetét, valamint az ózdi járás kenyérellátá­sát. A. község és különös tekin­tettel a telep áruellátását a községi tanács vb-elnöke ér­I-limmler és Jodl vissza­tartják a hozzánk átdobandó hadosztályokat. Harcolni fo­gunk és meghalunk a úti Führerünkkel — hűen a sírig. Egyesek azt gondolják. hogy „magasabb megfonto­lásból” cselekszenek, és fel­áldozzák Führerüket — pfúj — micsoda csőcselék! Min­den becsületüket elvesztet­ték... A szövetségesek feltétel nélküli megadást követelnek tőlünk — ez a Haza elárulá­sát jelentené!” Miután a Führer-bunker már április 25. óta el volt szakítva a külvilágtól, csak rádión keresztül érintkezhet­tek a bunkeren kívüli világ­gal. A rádió április 28-án közli Himmler különbéke-javasla­tát. Bormann naplója: „A második nap pergőtűz­zel kezdődik. A külföldi saj­tó hírt ad Himmler kapitu- lációs ajánlatáról...” A bunkerben hisztérikus légkör lesz úrrá: — Már az SS vezetője, aki­re pedig a birodalom sorsát bízták — már ő is áruló. Éva Braun, a véget látva, arra ösztönzi Hitlert, hogy kapcsolatukat tegyék jogilag is megerősítetté. Kössenek házasságot. Következik: A Duce vég­zete J van értékelhető. A legtöbb vitát az év végi részesedés szabályozása váltotta ki. So­kan kifogásolták, hogy a nyereségjutalomban részesít­hetők között alig vannak, vágy egyáltalán nincsenek fi­zikai dolgozók. Élénk vitát váltott ki a részesedési alap felosztási arányainak, az év végi részesedés kifizetési fel­tételeinek a meghatározása is. Végül is általában azt rögzítették a kollektív szer­ződésekben, hogy a nyereség­prémiumokat és nyereségju­talmakat olyan feladatok el­végzéséért adják, amelyek a leghatékonyabban segítik a termelékenység növelését, a műszaki fejlesztést, a na­gyobb jövedelmezőséget. A módosított kollektív szerződések szerint egyre több vállalat támogatja dolgozóinak lakásépíté­sét, bár ez a folyamat egyelőre még lassú. A nagyarányú munkaerő- mozgás fékezésére egész sor vállalat anyagilag is foko­zottan igyekszik elismerni a törzsgárdatagok munkáját. Ennek legváltozatosabb for­mái alakultak ki: sok helyütt az év végi részesedés fel­osztásánál részesítik előny­ben a törzsgárdát, másutt, az év végi részesedés terhére ugyan, de év közben — pél­dául negyedévenként — meg­határozott összegeket adnak a törzsgárdatagolcnak. Gál László végül tájékoz­tatta a tanácsülést a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, s a kor­mány 1970. április 16-i együt­tes ülésén a lakáskérdésben hozott határozatról, s a SZOT elnökségének ezzel kapcsolatos' munkájáról, ál­lásfoglal ásáróL A tanácsülés a tájékoztatót elfogadta és jóváhagyta az elnökség tevékenységét. Második napirendi pont­ként szervezeti kérdésekkel foglalkozott a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa. tékelte. Alapjában véve jó­nak ítélte meg a telep áru­ellátását, de korántsem így az üzletek, kereskedelmi egy­ségek állagát. Az elmúlt 25 évben Borsodnádasdon egyet­len új üzlet sem épült, a meglevő boltok többsége pe­dig nem megfelelő a mai követelményeknek. Az egész községet érinti, hogy a tej- és a kenyérszállítások rend- szertelenek. Gyakori a késés. Az ózdi tejüzem biztosít­ja a szállítmányt, azonban az AKÖV ózdi üzemegysége nem tudja mindig időben megoldani a szállítást. Az AKÖV jelenlevő képviselője megígérte, hogy á jövőben a legjobb kocsikat bocsátják a tejüzem rendelkezésére, ezzel is igyekeznek csökkenteni a késedelmet. Bírálat érte a FÜSZÉRT ózdi telephelyét is, mert a községben már hetek óta nem lehet porcukrot és réteslisz­tet kapni. A rosszul értel­mezett konkurrenciát példáz­za a Heves megyei és az óz­di MÉK borsodnádasdi szak­üzleteinek taktikája. Ugyan­is a két üzlet versenye nem árcsökkenést eredményez, hanem esetenként egymáshoz emelik az árakat. Az ózdi járás kenyérellá­tását mennyiségi és minőségi szempontból lényegében jó­nak értékelték. A kifogást ebben az esetben is a szál­lítási késedelmek okozzák. Javulás várható majd a szál­lítási idő rövidítésében is, ha december 30-án az edelényi új-sütőipari egység megkezdi termelését. Az illetékesek ígéretet tel­tek a kereskedelmi állandó bizottság ülésén elhangzott kifogások, észrevételek or­voslására, s várhatóan a gya­korlatban is hamarosan ja­vulás mutatkozik a kereske­delmi ellátásban. T. L Napirendéin: a nádasdiak áruellátása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents