Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-26 / 97. szám
Vasárnap, 1970. ápr. 26. ESZAK-MAGYARORSZÁG 9 Tudomány — technika Gyümölcsvirágzás — terméshozam Szépek a tavasz virágba borult fái. Sok festőt, költőt megihlettek a fehérbe, vagy rózsaszínbe öltözött gyümölcsfák, de az igazi érdeklődést mégiscsak a kertészekben váltjak ki. Aggódva nézik a virágzó gyümölcsfák ágait, kutató szemük már ilvenkor keresi a választ a nagy kérdésre: milyen lesz a termés? S valóban, a legtöbb gyümölcsfa virágzásakor, sőt már korábban is — jogosan — megindulnak a találgatások, hogy milyen termésre számíthatunk. Sokszor azonban a vérmes reményeket csalódás váltja fel, vagy a gyenge kilátások helyett meglepően jó termés következik. Termésbecslés— tévedésekkel Időrendi sorrendben már ősszel, a lombhullás után, amikor láthatóvá válik a fa koronája, becsülhetjük meg először a jövő évi termést. Ilyenkor már láthatók a gyümölcsfák — különösen az almafák — termőrügyei. Számuk, és fejlettségük támpontot ad a jövő évi termés megítélésére, — de lehetőséget ad az első csalódásra is, mert nem minden termőrügy tar-, talmaz virágkezdeményeket. A vizsgálatok szerint a virágot tartalmazó termőrügyek százaléka évjáratonként és termőhelyenként változik. A termésbecslések másik tévedési lehetősége a virágzás ideje. 1 kg almában átlagosan 8 db gyümölcsöt lehet számítani, ezért egy fán iOOO db gyümölcs 250 kg-os termést eredményez, ami egy 15—25 éves fa esetében jónak mondható. Ebből következik, hogy egy középkorú fa 2—3 ezer virágcsokorja elég lehet a nagy terméshez. Ennyi virág pedig egy középkorú fánál látszatra nagyon kevésnek tűnik. Sok vagy kevés? Ahhoz, hogy a kötődés sikeres legyen, igen nagy mennyiségű tápanyagra van szükség, ezért ha túl sok a virág, ezeket az anyagokat egymás elől vonják el, és így kevesebb virágnak jut szabályszerű megkötődeshez szükséges mennyiség. A túl nagy virágzás is oka lehet tehát a kisebb termésnek. Különösen igaz ez a hűvös ződést elősegítő, hanem a túlzott vjrágképzést gátló anyagokkal ,is rendelkeznünk kell. Beleszól íiz, időjárás Ha kedvező a virágok száma fáinkon, még mindig sok bajt okozhat a kedvezőtlen időjárás. Hűvös, szeles időben rossz a kötődés, a rovarok beporzása akadályozott. A Virágpor gyűjtése mesterséges beporzás számára. tavaszű években, amikor ezek az anyagok lassabban jönnek létre. A mérések szerint az egyik évben az erős virág- zású fák 150—200 kg termést hoztak (közepes termésnek felel meg), a gyengén virágzó fák termése pedig fánként 297 kg volt. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy az erősen virágzó fákon hátrányos volt a sok virág. A közepesen jó virágzás nagyobb esélyt jelent tehát a jó termésre, mint a nagyon erős, vagy gyenge virágzás Ezért nemcsak a virágképMélyfúrás — rakétával AMIKOR AZ ŰRREPÜLŐTÉREN a „Vosztok—6”, ..Vosztok—7” és a „Vosz- t >k—8” indításához készülőd- . k, rakétakísérletet készítetek elő a Moszkva melletti gyakorlótéren is. Ugyanúgy számolták vissza az időt: kilenc, nyolc, hét, hat, öt, négy, három, kettő, egy..; Start! fülsiketítő robajjal törtek elő ■ • gázok a fúvékákból. A rata azonban nem emelkedett 1 levegőbe, hanem köveket és földet szórva szerteszét — eltűnt a föld mélyében ... Alig halkult el a hajtómű, még szállongott a por, ami- ■>r a kutatók már a mintegy i. ‘teres átmérőjű, messze a fö d mélye felé húzódó nyílást vizsgálgalták. A földalatti rakéta létrehozásának ötlete még a háború éveiben született meg a haditengerészet egyik fiatal mérnökkapitányának fejében, aki zúzótöltetes robbantásokat hajtott végre az Északi fronton. Alig hallgattak el a fegyverek már a tervezőasztalnál találjuk, majd 1948-ban hozzálátott a kísérletekhez. A legkülönfélébb ötletek száguldoztak fejében: szénfejtőgép, favágó pisztoly, hordozható iégvágó készülék, amely utal nyit a hajóknak a jégben. Mégis a feltaláló figyelmét legjobban a fúrás ragadta meg. A MAI FÜRÖBERENDEZÉSF.K körülbelül 8—9 kilométeres mélységbe képesek lehatolni. Elméletileg az általuk elérhető legnagyobb mélység 12 kilométer. Bármely, hasonló méretű, felfüggesztett fémkötél már saját súlyától elszakadna. Pedig még nem is vettük figyelembe a végére erősített bonyolult fúrómechanizmust. Hosszú évek során tökéletesítették a számításokat és a konstrukciót, míg végül megszületett a reaktív fúrószerkezet „felújított” változata. A szerkezet égésterében a nyomás két és félezer atmoszféra. A néhány nyílásból kilövellő fölhevített gázsugarak borotvaéles pengeként hatolnak a kőzetbe, az irányítófej el fordításával pedig az össz- nyomás hatására nagy darabok válnak le a „vájatban”, majd hamarosan apró kőtörmelékké zúzódnak. A fúrószerkezetet az átmérője mentén fúrt tangenciális fúvókából kiáramló gaz reakcióereje forgásba lendíti. Ugyanez a gázáram tisztítja meg a furatot a törmeléktől. A számított fúrási sebesség közönséges talajban 250 méter, míg gránitban körülbelül 5 méter percenként. A fúrószerkezet egy feltöltéssel három és fél ezer kilométert képes haladni, ami még a legtökéletesebb mechanizmusok számára is csak álom. Fantasztikusan alacsonyak a fúrási költségek is. A furat minden métere — a legkedvezőtlenebb körülmények között sem kerül többe 5 rubelnél, míg a mai fúrási módszerekkel ez u szám eléri a 200 rubelt. KUTATÓINTÉZETEK egész sora érdeklődik a találmány iránt. A rakéta még ott is alkalmazható, ahol már a gyémántból készült fúrófejek is csődöt mondanak. virágok zöme ilyenkor rövid időn belül lehullik. Ha mégsem, a későbbi hűvös idő tartogat újabb kellemetlen meglepetéseket. A kötődés és az azt követő életfolyamatoknak ugyanis nagy a hő- igénye. Hűvös időben ezek a folyamatok — akkor is, ha jó volt a beporzás —, csak vontatottan haladnak. Egyenletes terméshozam A jó termés érdekében történő beavatkozások közül a legjobb minden eszközzel megszüntetni a termésingadozásokat, kialakítani az évenkénti egyenletes termést. Ez természetesen ma még kissé utópisztikusnak tűnik, de a kísérletek biztatóak. A jelenleg leginkább bevált módszer a gyümölcsrilkító- szerek használata. Ez azt jelenti, hogy a fa átlagos teherbíró képességét meghaladó gyümölcsmennyiséget időben eltávolítjuk, és így biztosítjuk a kővetkező évi jó termést is. A kísérletek szerint az egyik legjobb szer az alfa-naftilecetsav. Hatása — azon túlmenően, hogy a gyümölcskezdemények egy részét eltávolítja — az is, hogy a töménységtől és az alkalmazás időpontjától függően a kötődést is fokozza. A sziromhullást követő héten kissé töményebb oldata ritkító, a sziromhullást követő második héten hígabb oldata kötődést fokozó hatású. Üzemi használata esetén egy középkorú fa permetezési költsége nem haladja meg az 1 Ft-ot, s a várható többlettermés 20—150 kg — fánként. Kétségtelen, hogy a kutatások előrehaladásával közeledik az idő, amikor a természeti körülményektől bizonyos mértékig függetlenebből becsülhetjük meg a várható termést és folytathatjuk a termelést, Regnek kell lenni — SZÍVESEN MEGTENNÉM URAM — hajlongott az udvarias pályaudvari borbély —, de a szabályzat szerint csupán olyan személyeket bo_ rotválhatunk, akiknek birtokában érvényes menetjegy van. — De hiszen a műhely egészen üres — hangoztattam én éppoly udvariasan. — Talán mégis tehetnének egy kivételt. A borbély hajthatatlan maradt. — Ez az előírás, uram. Nekünk tartanunk kell magunkat. a szabályokhoz, csupán utazókat borotválhatunk — és a nyomaték kedvéért még sóhajtott is egyet. — Szeretnék egy menetjegyet — szóltam kicsit később a jegypénztárban ülő ifjú hölgyhöz. — Hova parancsolja? — Az mindegy. A hölgy energikusan szólt rám: — Hagyja kérem a vicceit! — Nekem ez egyáltalán nem vicces — jegyeztem meg —, de talán adjon egy jegyet a legközelebbi állomásra. Az biztosan elég lesz. — És. mégis, melyik állomásra gondol? — Kedves kisasszony, már mondtam, hogy nekem teljesen mindegy. Az ifjú hölgy ekkor már láthatóan ideges lett. — Mégiscsak tudnia Miene, hova akar utazni! — Nem akarok elutazni; Az ifjú hölgy ebbe már be^ lepirult — Ha nem akar elutazni, akkor ml az ördögöt kezd a menetjeggyel? — Borotválkozni akarok. Ebben a pillanatban hangos csattanással bezárult a pénztárablak. — Kedves kisasszony — kopogtattam szerényen egy kis idő múlva —, adjon nekem mégis egy Jegyet Olyan pillantást vetett rám, mintha kfsértetet látott volna. Aztán szórakozottan belelapozott a menetrendbe. — A borbély kívánja, én nem tehetek róla mondtam clhalóan. Erre már felfigyelt. — Mit kíván a borbély? — Csupán azokat borotválja meg. akiknek jegyük van. Ügy látszott, most már érti. Fogott egy jegyet, átnyújtotta nekem és azt. mondta: — Tessék, itt egy jegy, Reb- nitzbe. Hatvan pfennig! — Kérem, itt a jegy — lobogtattam büszkén újdonsült tulajdonomat a borbélynak. — Most már megborotválhat. Am a borbély nem hagyta magát félreveztni. — De hiszen ön nem utazik! — Mindégig van egy érvényes menetjegyem Reb- nitzbe. Remélem ez elég? — Szó sincs róla — erősít- gette a borbély. — Számomra semmi jelentősége annak, hogyha ön borotválkozás céljából menetjegyet vált. Én csupán a menetjeggyel rendelkező utazókat borotválhatom, ön viszont egy menetjeggyel bíró nem-utazó! Hagyja el kérem a műhelyt! — Kisasszony — tértem vissza a jegypénztárhoz. — Sajnos, ez sem használt Kérem, vegye vissza a jegyet — Az nem megy — felelte az ifjú hölgy, és megvonta vállát. — De miért nem? — kérdeztem kétségbeesve. — Hiszen végül is az utazásra nem került sor. — Ha ön a jegyet utazási célból váltotta volna — magyarázta a kisasszony —, visszatéríthetném a menetdíjat ön azonban a leghatározottabb formában kijelentette, hogy egyáltalán nem akar utazni. Ezért a visszatérítési követelése semmisnek számít. A borbélyhoz kell fordulnia. Miatta váltotta a jegyet; nem? — Visszafizeti a jegyem arát. vagy nem? — kérdezem most már erélyesen az udvarias pályaudvari borbélyt. — EGY PILLANAT — szól ez és a telefonhoz lépett. Azután visszajött és szívélyesen fordult felém: — Minden rendben van. Önt meg lehet borotválni. — Végre! — sóhajtottam és leroskadtam egy székbe. — De nem nálam — tette hozzá a borbély. — Csak Rebnitzben! Fordította: Zilahi Judit Meglepetés Nagy András rajza Alig szereztem be Elektro* nicát az Univerz-Impcx vállalattól, máris rádöbbentem, hogy kitűnő titkárnő, okos, művelt és áramvonalas. Homlokán megnyomom a piros gombot, s a fülébe súgom: — Még van egy feladat„ számtanból. Meg kellene szorozni 21 454-et 66 593-mak Már háromszor számoltam, de mindig más jön ki. Bácsi, számolja ki nekem. —* Ugyan, én? Itt van Elektronica — Elektronica, kapcsold nekem a Vizio-telefonon ABF—1265-48-as barátomat. Halk búgás, és máris befut a fényjel a vizio-telcfo- non. A készülék kivilágosodik, s rámmosolyog barátom kislányának, Lidikének arca: — Apu még alszik — mondja —, mert éjjel jött vissza a Kisszojuzzal a Marsról. De jó, hogy itt van a bácsi, mert házi feladatnak kengurut kellene rajzolnom. Tessék a telefon képernyőjére rajzolni egyet. — Lidikém. én nem tudok kengurut rajzolni... De várj csak, hátha tud. rajzolni Elektronica. Itt van mellettem ... Elektronica, rajzolj csak Lidikének egy szép kövér kengurut. (Elektronica tip-top kengurut rajzol.) — Gyönyörű, máris lemásolom! — kiáltja ragyogva Lidiké. (A gyerek hűen lemásolja a kengurut.) Elektronica, majd ő kiszámolja. (Megnyomom fején a piros gombot, fülébe táplálom a két számot.) — Hallo. Lidiké: 1 408 041 392!! — Köszi. De hogy bírta Elektronica ilyen hamar kiszámítani? — Tudod kislányom, ö nagyon okos szerkezet, és kiváló titkárnő. Szorgalmas és biztonságos. Nem felesel, nem rángatja a vállát, reggel nem pletykálja cl, mit mondott Lizi a Manóinak, és nem tv- pirozgatja a haját fél óráig munkakezdés előtt. És tudod, éppen az benne a nagyszerű, hogy nem idegesíti fel az embert ' szúrós szemével, mini szoknyájával, mint az eleven titkárnő, aki sírásával mindig kihozott a sodromból. Ö sose sír. — Ez nagyszerű, bácsi. Nagyon köszönöm. Majd megmondom apunak, ha felébred, hívja fel. Attra buci! •— Attra buci! — s ahogy elköszönök, mindjárt diktálni kezdek. Elektronica gépel. Oly boszorkányos gyorsasággal, hogy előbb leírja, mint kimondanám. Már a gondolatomat is leírja. A gépelt sorok fényírással megjelennek a képernyőn. Hirtelen fclsi- kolt a telefon. Elektronica felkapja a kagylót, s máris intézkedik: — Nem ér rá, csak fél hétkor — mondja, és felsorolja, mi mindent kell egész nap elvégeznem. Határozottan megismétli: — Csak fél hétkor, de. aklcor ott lesz. Már el is felejtettem. Tényleg, csak fél hétkor érek ra. Milyen jó, hogy Elektronica memóriája csalhatatlan. — Diktálok tovább, Elektro... — de itt megakadok. Elektronica sir. Éppen 6 sír. Potyognak fényszeméből a könnyek. Sir, fogja hasinkó- ját. Megsimogatom acél homlokát: — Mi baj van, kis leukám, Elektron-lcukám? összegörnyed, jajgat, s kiböki: — Kis Elektronicám leszl Boldogan átölelem, de ahogy jéghideg acéltestéhez érek, megdermedek. Hiszen baj van. Elektronica elmegy 6 hónapi szülési szabadságra. — Keveset gondoltál — mondja —, mert igénybe veszem a három év gyermek- gondozási segélyt is. — Es kajánul rámnéz. Az ember már a géptiikár- nöben sem bízhat. Dénes Géza
