Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-26 / 97. szám
Vasárnap,. 1970= ápr. 2Ö. ESZAK-MAQYARQRSZÄÜ 5 Asszonyok, lányok a termelő- sziYeÉkeseickben A falusi nők helyzetének mérlegelése ma is eltér a városiakétól, az iparban dolgozókétól. A női munkát falun a múlt makacsul továbbélő beidegződései miatt — általában kevesebbre értékelik a férfiakénál, annak ellenére, hogy az új termelőszövetkezeti törvény következetesen igyekszik érvényesíteni a nők egyenjogúságát. A gondolkodás fejlődése még mindig lassúbb, mint a társadalmi, gazdasági körülmények változása. A Sátoraljaújhelyi járási Tanács V. B. legutóbbi ülésén épp ezért tűzte napirendre a termelőszövetkezetekben, szakszövetkezetekben dolgozó nők helyzetének megvitatását, hogy meggyorsítsa a szükséges tudatbeli fejlődést is. Ebben a túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű járásban megkülönböztetett jelentőségű ez a probléma, mert itt a? összes önálló keresettel rendelkező nők 60 százaléka a szövetkezetekben dolgozik. S hogy nem csupán ímmel-ámmal, arra szép bizonyíték, hogy a szövetkezetekben mindenütt a nők a fő szószólói a szocialista versenymozgalomnak, s 1969-ben már 20 női brigád versenyzett a szocialista címért. Kevés a női vezető Még mindig aránytalanul kis számban találunk nőket a szövetkezetek vezetői között. Az újhelyi járásban egyetlen nő sincs tsz-elnöki tisztségben. A vezetőségi tagoknak is csupán 20 százaléka nő. Még kirívóbb, hogy a háztáji bizottságokban, annak ellenére, hogy mint már említettük, itt túlnyomó- részt asszonyok, lányok dolgoznak — sem nagyobb 20 százaléknál a nők aránya. Még legtöbben a szociális és kulturális bizottságokban tevékenykednek, ahol a nők aránya eléri a 40 százalékot. A tanulás gondjai Az utóbbi bizottságokban, különösképpen indokolt a nők nagyobb érdekeltsége, mert még igen sok a tennivaló a tsz-ekben dolgozó nők szakmai és általános továbbképzése érdekében. Je-, lenleg több mint 50 százalékuk nem rendelkezik még a nyolc osztályos általános iskolai végzettséggel sem. Középiskolát a tagsági jogosultaknak mindössze 0,6 százaléka végzett. Az alkalmazottak — tehát az adminisztratív beosztású nők között — találjuk inkább a felsőbb is- kolázottságúakat, bár az is elgondolkoztató, hogy a többség itt is beéri az érettségivel. A felsőfokú technikumot, szakiskolát végzettek aránya már csak 2,9 százalék, a főiskolából, egyetemről jöttéké pedig csekély 0,9 százalék. Gazdasági érdek A nők szociális és egészségügyi helyzetében leginkább szembetűnő a fejlődés. A gyermekgondozási segélyt például 1969-ben 82 szülő nő közül 59 vette igénybe. A termelőszövetkezetek erre a célra mindenütt megfelelő anyagi alapot biztosítottak. Az óvodák fejlesztése általáHegyaija kincse és a diákok Tokaj szőlővesszeje századok óta elviszi jó hírünket a nagyvilágba. Ám, a borok királyát csak akkor adja át az embernek, ha féltő kezek óvják, gondozzák, nevelik, sorsát figyelemmel kísérik szürettől szüretig. Egész éven át művelik a szőlőt a hozzáértő munkások. De midőn kezdődik az aszú- sodás, jön a szüretelés ideje, szinte minden kéz kevés. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság szőlődombjairól az elmúlt év őszén 81 ezer mázsát szüreteltek. Ugyanakkor az almáskertekben is bőven akadt munka: 500 vagon gyümölcs várt leszedésre. Több éves hagyomány Van annak már vagy 8— 10 esztendeje, midőn először jelentek meg a Hegyalján a szőlőszedő diákok. Ügyes lányok és fiúk lesték el a szüretelés minden mozzanatát, s egykettőre bebizonyították, kiváló szakmunkás válna belőlük. Lelkesedésüket igazán nem kellett fokozni, melyik diák nem örül, ha néhány napig nem kell beülnie az iskolapadba ... A sárospataki és az újhelyi gimnáziumokon kívül néhány miskolci középiskolával is jó kapcsolata alakult ki a gazdaságnak az elmúlt évek során. A kohóipar! technikum, a Herman Ottó és a Kilián Gimnázium növendékei mennek legtöbbször összegyűjteni Hegyalja kincsét. Nemcsak a gazdaság érdeke Amint azt beszélgetésünkkor Kapás Pál, a gazdaság igazgatója elmondotta: évente mintegy 120 millió forintos értéket termel az állami gazdaság, csupán a szőlőből. Ha egyetlen napot is késik a szüret, milliós károk keletkezhetnek. Az iskolák segítsége tehát felbecsülhetetlen értékű. Mondjuk el a mi véleményünket is: ez a segítség nemcsak a gazdaság érdeke, nemcsak az ottani hasznot biztosítja. Hiszen népgazdaságunk számára is számottevő devizalehetőséget jelent Hegyalja szőlő-, illetve bortermése. És ha hozzászámítjuk azt is, hogy a szerződés szerint a szüretelőknek fizetséget és jutalmakat is ad az állami gazdaság, elmondhatjuk: senki sem fizet rá a „boltra”. Már a szűreire gondolnak Tegnap délelőtt népes vendégsereg érkezett a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdaság tarcali központjába. Azokat a gimnáziumi igazgatókat és tanárokat ' hívták meg, kik eddig a legtöbbet segítettek a gazdaságnak. Kapás Pál igazgató rövid tájékoztatást adott a szőlőtermelésről, a gazdaság fejlődéséről, majd arról szólott, hogy már most az idei szüretre gondolnak, s az előző éviekhez hasonló munkát várnak a középiskoláktól. A gazdaság megjutalmazta egyébként a legjobb szervezőket, s a szüreteléskor élen járó gimnáziumok tanárait, igazgatóit. Kedves vendéglátásban volt része a mintegy 70 vendégnek, és megkóstolhatták természetesen Hegyalja „levét” is. Legalább meggyőződhettek róla: gyors és hatékony közreműködésük nélkül mennyivel szegényebbek lennénk, mily sok hordó konga- nn üresen ... Gyárfás Katalin ban még mindig nem megfelelő falun. Tavaly például a járásban a szövetkezeti tagok gyermekei közül mindössze 219 járhatott óvodába, holott a jelentkező ennek többszöröse volt. Átmeneti megoldásként sokat segíthetne az idényjellegű nyári, őszi napközi otthonok, óvodák szervezése. Ezek működéséhez a szövetkezeteknek elsődleges gazdasági érdeke is fűződik, hogy épp a munkacsúcsok idején a kisgyermekes anyák is dolgozhassanak. Mégis csak szórványos törekvés tapasztalható e probléma saját anyagi eszközökkel való megoldására. A járási tanács a mostani vita hatására szorgalmazza ezt a megoldást a legnagyobb népességű településeken: Cigánd, Tiszakarád, Riese, Olaszliszka, Tolcsva és Bodroghalom községekben. Bcrccz József Mítrágyázás - tői termés A különféle növényi kártevők évente 7—8 milliárd forinttal csökkentik a mező- gazdaság hozamát. A növényvédelem tehát mezőgazdaságunk egyik kulcskérdése. Az előrehaladás egyik nélkülözhetetlen feltétele, hogy a modern kémiai anyagokat célszerűen használjuk fel. Mezőgazdaságunk az elmúlt nyári szárazságot azért tudta nagyobb veszteség nélkül átvészelni, mert a nagyüzemek előbbre léptek a kemi- zálásban, és sok helyen bevezették a nagyadagú műtrágyázást. Kísérletek bizonyítják, hogy a szokásosnál nagyobb műtrágyaadag minden egyes mázsája búzából, kukoricából — morzsoltan számolva — 12, burgonyából 70, cukorrépából pedig átlagosan 90 mázsa többlettermést eredményez holdanként. Öntözésnél ez a többlet megkétszereződik. A Tisza—2. vízlépcső felépítése utón megyénkben is nagyobb lesz az öntözhető terület. Ezért célszerű a nagyadag műtrágya felhasználást kiterjeszteni. Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Szekér Gyula miniszterhelyettes és Huszár Andor igazgató társaságában a TVK makettjét nézi. (Fotó: Szabados) Építési hibák nyomában SOKSZOR büszkélkedtünk már vele, milyen gyorsan nőnek ki új, modern épületeink szinte a földből. Mindez a modern építéstechnika csodája. Ugyanakkor többször bíráltuk azokat az építési hibákat. amelyekkel a lakóknak, vagy intézmények üzemeltetőinek kell megküzdenie a húz birtokba vétele után. Van néhány olyan létesítmény, mint például az ede- lényi tüdőkórház, amelynek lassan irodalma lesz. Amikor a kórház elkészült, az első átvételkor 1200 tételes volt a hibajegyzék. Ez a szám lassan lecsökkent 900- ra, majd a hároméves garanciális idő elteltével még mindig 65 lényeges hiba kijavítását kérte az üzemeltető intézmény. A kórház első műszaki átadása 1965 decemberében volt. Az épületet a Középület Tervező Vállalat tervezte, a BÁÉV volt a kivitelező, a beruházó pedig a megyei beruházási igazgatóság. A kórház építési hibái ügyében a gazdasági döntőbizottság is tárgyalt már. A per 1969-ben kezdődött, s kötelezte a kivitelezőt a 65 hiba kijavítására. A BÁÉV hozzálátott a javításhoz, s a napokban bizottság látogatott el a kórházba. A bizottságban természetesen részt kellett volna vennie a beruházónak is. de sajnos, sem most, sem az előző két alkalommal nem jelent meg. A kórház gazdasági vezetői joggal panaszolják, hogy n beruházó nem törődik kellően a kórház ügyesbajos építészeti gondjaival. A garanciális időn belül pedig még mód van rá. hogy néhány hibát helyrehozzanak. . A LEGTÖBB vita a be> tegzuhanyo- zó körül zajlik. S ez a vita sok mindenre rávilágít az építészeti felelősség körében. A zuhanyozót ugyanolyan szobába helyezték, mint a többi, más rendeltetésű helyiség. A tervező annak idején nem gondolt rá. hogy egy kórházban milyen a fürdő üzemeltetése. Nyilvánvaló, hogy ott órákon út, egyfolytában veszik igénybe a helyiséget. Ennek következtében hatalmas gőz keletkezik, amely rövid idő alatt tönkretette a falakat. Szigetelést ugyanis nem terveztek sem ide, sem a nagy kapacitású konyhába. Ha a tervező gondatlan volt, a kivitelező, aki bizonyára nem egy közös fürdőt épített már, felfigyelhetett volna rá. Sajnos, nem jelezte észrevételét, s most már nem először hozzáír helyre a falakat a fürdőben. Ha így marad az épület, a garanciális idő teljes elteltével az üzemeltető nyakán marad a gond. Nem menthetjük a beruházót sem, aki szintén elmulasztotta megrendelni a szigetelést. Csúnya vitává fajult most már ez az ügy. tipikus példája lesz a felelősség egymásra tologatásának, csakhogy ez semmit sem segít a kórháznak. IDŐKÖZBEN forgalomba került egy páraelszívó berendezés. Vajon úgy gondolja a beruházó, hogy a közte, a tervező és a kivitelező közt évek óta zajló vitát az oldja majd meg, ha az üzemeltető kórház a saját költségén felszereltet ilyen berendezéseket a für(Ada movies) Nőtt a termelékenység, magasabb a bérezés A MEDOSZ elnöksége megvizsgálta, hogyan alakul a bérgazdálkodás a mezőgazdaság állami szektorában. A vizsgálat megállapításai szerint az állami és erdőgazdaságokban, valamint a gépjavító és a vízügyi üzemekben növekedett a termelékenység, ennek megfelelően a keresetek is emelkedtek. Az állami gazdaságokban tavaly 16 százalékkal nőtt a termelés, a létszám azonban csak 0,6 százalékkal lett nagyobb, így a bérek 6.5 százalékos növekedése reális. Különösen kedvező az a jelenség. hogy a fizikai dolgozók bére az eredmények alapján nagyobb mértékben emelkedett. A jó gazdálkodás, ezen belül a helyes bér- gazdálkodás eredménye, hogy a képződött részesedési alap 40 százalékkal volt magasabb az 1968. évinél. Megtalált századok ESŐ UTÁN rozsdásak, vörösek itt az alkalmi patakok. A víz kimossa a megbontott dombok érckristályait, s mint valami felkért hírvivő végigpergeti a völgyeken a legközelebbi patakig, folyóig. A történelem, a krónika 600 esztendeje már, hogy bányásztelepülést jegyzett itt. Igen, Rudabánya azóta ismert. Ma község, de volt város is. A kép, amely elénk tárul az utcákról vagy a dombról a panoráma most is városias. Kisebb mint a megszokott, de együttesen minden benne van. Közvetlen a község szélén ott van a bányászkolónia. Emeletes házak szoba-konyhával, most alakítják, tatarozzák, rendezik. Gondolatban azonban még látom bennük a régi bányásznyomort. Vannak közel százados villák. Valamikor a bánya urai laktak bennük. A Vörös kerámiatégla ma is frissen virít a falakon, alig látszik rajtuk az idő, de a mai lakók már teljesen mások lettek. Több mint négyezren élnek ebben a községben : kenyerüket az ország egyetlen vasércbányája adja. Fohobics Jánossal, a községi tanács vb-elnökével sétálunk végig az utcákon. — Mi csak most kezdjük igazán gyümölcsöztetni az ősi kincset, a vasércet. Az elnök nincs egyedül. A Hajdúszoboszlói gázosok megszállták a települést. Földgázt kap az ércdúsító, s ha már kéznél van a lehetőség, miért ne kapja meg a község lakossága is — így vélekedtek a község vezetői, és nagyon helyesen. Nos, ennek a kezdeti lépésnek voltunk tanúi. Az utcában a gázosok éppen a leendő vezeték helyét jelölték ki. — Még ebben az esztendőben a legfontosabb középületek megkapják a földgázt,. Egymillió-hétszázezer forintot költ rá a tanács. 1972-ben minden házban gázzal főznek, fűtenek. Biztató jövőt lát tehát maga előtt a tanácselnök. Tatarozzák, rendezik a régi bányászkolónia házait. Negyven lakás kap ott ebben az évben vizet. Üj köntöst öltenek a portálok, minden bányásznak, ottani lakónak lesz éléskamrája, és kinek- klnek ahogy az ősi otthon méretei engedik, fürdőszobája is. MÉG EBBEN az esztendőben épül itt egy 60 férőhelyes óvoda is: a tanács ad rá vágj- félmilliót, de a község lakossága is hozzáteszi a magáét. Szorgalommal, társadalmi munkával. A belső utak javítására, építésére hasonló összeget költenek. Rengeteg új húz épül minden esztendőben: tavaly az úgynevezett Kendcrfő-dűlő- ben 50 házhelyet osztott ki a tanács. Amikor évszázadokkal ezelőtt felfedezték itt a vas- ■ crcet, s olvasztásához a kezdetleges kohók még szénnel állították elő a szükséges hőfokot, ekevasat és kardot, kovácsoltak, aligha gondolták az ősök, ho©’ a kései utódok értelemmel kívánják felfedezni, megtalálni majd az akkori első pillanatok örömét. A bánya szinte napról napra fejlődik. Én ezúttal csupán a községről kívánok néhány szót írni. A jellemzéshez beszédes képlet ez is. így mondta az elnök. — Ebben a községben sok a fény. Valóban. Nyolcvan százalékban fénycső, higanygőz világít az utakon, utcákon. Egy éve, hogy megoldódott a legégetőbb gond is: új orvosi rendelő épült, és a két orvossal megfelelő az egészségügyi, orvosi ellátás. 650 gyerek tanul az iskolában. Ez a szám is magáért beszél. Az új művelődési ház 10 éves. Gazdag a község most, éppen ezért felújítják. Ráköl- tenek 2 milliót. Most épült új könyvtár: 12 ezer kötet könyv lesz benne. Igény van rá, ezt sokan tudják, ezért is áldoznak rá annyit A KÖZSÉGNEK 1378-ban Nagy Lajos király bányavárosi rangot adományozott. Az utódok is feltalálják magukat: naggyá, erőssé növelik Kudabányát. Cscngeri Ervin
