Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-02 / 77. szám
Csütörtök, 1970. április 2, ESZAK-MAGYARORSZAO 5 Egyszerűbben, gyorsabban Új hatáskör a községi tanácsoknál Negyedsxáxada a naposabb oldalon A lépcsők RBK Bürokrácia. Nemigen él. megyénkben sem ember, k: az elmúlt évtizedekben ne panaszkodott volna valamilyen illetékes, vágj' kevésbé illetékes fórumon a huzavo- nás, bonyolult ügyintézés miatt. Érthető, hogy ezeknek a panaszoknak legnagyobb része a közigazgatási szerveket, a tanácsokat illette, ahol még a nyilvánvaló jó szándék ellenére is hosszadalmassá válhatott valamely ügynek az elintézése, hiszen mindig a különböző rendeletek, szabályok értelmében kell eljárni, márpedig ezek a rendeletek, szabályok gyakorta tették próbára az emberek idegeit, türelmét. Vagy inkább teszik, hiszen még nem beszélhetünk minderről egyértelműen múlt időben, de tény, hogy ezekkel kapcsolatosan is rendkívül fontos változások születésének lehetünk tanúi. Közelebb a lakókhoz Köztudott ugyanis, hogy a járási tanácsok a rendelkezések értelmében egy sor hatáskört átruháztak, vagy átruháznak a községi és főleg a nagyközségi tanácsokra. A községi, a nagyközségi tanácsok most több olyan ügyben is illetékesek, melyekkel eddig a járási tanácsokra kellett elmenni. Hogyan fogadják az alsóbb szintű tanácsoknál az új hatásköröket, az ezekkel járó tennivalókat? — így fogalmazhatnám: mintha közelebb kerültünk volna a lakókhoz — mondja Ui'bán László, Edelény nagyközség vb-titkára. — Máris tapasztalható, ami különben nyilvánvaló is, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá vált az ügyintézés. Ehhez a tanácshoz többek között a szabálysértési, az építési, a kereskedelmi, a gyámügyi, a pénzügyi vonatkozású ügyek „kerültek le” a járási tanácstól. Hogy már ez is mennyi könnyítést hozott a lakóknak, arra egy példa Ha valaki eddig építési engedélyt kért, az eljött a községi tanácsra, itt felvették a szükséges adatokat, a nyomtatványt eljuttatták a járási tanácsra, onnan a harmincnapos határidő figy<?" lembevételével érkezett meg a válasz. Ezt az építtető rendszerint nem várta meg, jött a községi tanácsra a sürgetéssel, innen a járásira. Most csak a községi tanácsra megy —mint ahogyan az első lépcső előbb is ez volt — és itt, ha rendben levőnek találják az ügyet, perceken belül megkaphatja az engedélyt, többet nem is kell jönnie. Ide tartozik most már a fiatalkorúak házassági engedélyének kiadása is. Ez különösen sok utánjárást köveiéit, most viszont előfordulhat az is, hogy az engedélyéig jönnek és már mint házasok távoznak. A tanács hitele Kétségtelen, hogy a gyorsabb ügyintézés nagyban növeli a tanácsok hitelét, tekintélyét. Nagyobb bizalommal jönnek a lakók, hiszen •jtudják. tapasztalják, hogy Iegszükségesebb tennivalóiknál nem kell a több lépcsős hivatali ügymenet olykor eléggé hosszadalmas útját végigjárniuk. A községi tanács valóban a község gazdájává. ügyeinek intézőjévé válik, Szakmai tudás Persze, az átállás nem megy zökkenőmentesen, r.eni ~ történik simán, egyik napról a másikra. A községi tená- csok rangja, tekintélye növekszik, de valójában csak akkor, ha a megkapott hatáskörök ellátásához, az ügymenetek pontos lebonyolításához megvannak a képzett szakemberek is. Ez nyilván nemcsak az edelényi tanács gondja, hanem megyénk más községeiben is az. Törekszenek arra, hogy az itt dolgozó emberek kellő szakmai tudással rendelkezzenek, akik élni tudnak a kapott hatáskörök nyújtotta lehetőségekkel és munkájuk révén valóban gyorsabbá, egyszerűbbe vá- j lile az ügymenet. Természetes, hogy a járási tanács segít ebben. Edc- lényben például szinte nap nem múlik el anélkül, hogy ne menne a községi tanácsra a járásról egy-egy megfelelő szakember, vagy esetleg brigád is, hogy segítséget adjon a munkához. (Pt) Dédestapolcsány környékén már szelídül a Bükk erőteljes vonulata: inkább dombok húzódnak e tájon, s a község a Szilvás patak partján, két domb ölelte völgyben terjeszkedik. Borsodban a nagyobb, népesebb települések között tartják számon, A legutóbbi nép- számlálás szerint 1884 ember él a faluban. Érdekes hely. Nincs távol, nincs is közel a nagy ipartelepekhez és a lakossága mégis az iparból él. Mikor plrkad a hajnal, vagy műszakváltás van az ózdi üzemekben, a BVK-ban, vagy a környéken még működő, termelő néhány bányában, nagyobb Itt a forgalom, mint egy városi autóbusz-pályaudvaron. Munkába indulnak az emberek. majd kéielkedö. A község nem nagy és a számok sem nagyok, a hangsúly az arányokon van. Nem is idézem a 25 esztendő összes számait. Elég, ha például azt leírom, hogy 1962 és 1968 között 110 ii j családi ház épült, ami önmagában is egy tekintélyes kis falu. Legtöbb — hozzáteszem, hogy a hivatalos bejelentés szerint — kétszoba- összkomfortos, de sok közüSzőlészcii és borászati kutatók szaktanácsa: 3 szili metszése A szőlő évi munkai közül a legtöbb hozzáértést a metszés igényli. Szőlészberkekben gyakran elhangzik: „a metszéssel szüretelni lehet”. Sajnos, még mindig gyakran találkozunk helytelenül végrehajtott metszéssel, ami csak értéktelen hajtástömeget nevel. A metszést lejtős, vagy BokmiMés hosstóoopos metszése nem fagyzugos területeken késő ősztől végezhetjük a nedvkeringés megindulásáig. Fedett területeken csak a nyitás után kerülhet sor erre. Általában a korai metszés előnyösebb. Ha azonban lapos fekvésű szőlőben is korán metszünk, akkor több rügyet kell meghagyni az optimálisnál, mert számolnunk kell a rügyek elfagyásával. Késői metszésnél meg keli győződni a rügyek épségéről. Ennek legegyszerűbb módja a rügy hosszanti átvágása éles késsel. Az átvágott, egészséges rügyek mindig világoszöldek, míg a hibásak elbarnultak. A megyében levő borszőlő- fajták kevés kivétellel rövid és hosszú csapon is jól teremnek, de a kísérletek alapján elsősorban a 3—4 rü- gyes hosszú csapok meghagyása ajánlatos, mert mind a termésbiztonság, mind a fürtnagyság a nagyobb termés elérését teszi lehetővé. A szőlő hosszúra metszése sokak véleménye ellenére sem jele—í minőségi romlást. Az az igazság, hogy a vesz- szőn magasabban levő rügyek állal ában termékenyebbek, több fürtöt tartalmaznak, mint az alsók, s ezért hosszú csapon mindig biztonságosabb a termelés. A jól trágyázott, jó kondícióban levő szőlőt rendszeresen évente le kell terhelni, mert ez teszi lehetővé a rentábilis gazdálkodást, Általános elv legyen, hogy a szőlőterület minden négyzetméterére 10—12 rügy essen. A gyenge ültetvényen ennél kevesebbet, a nagyon erősen ennél többet szokás meghagyni. A metszés aranyszabályai közé tartozik, hogy minden művelési módnál a végrehajtott metszésnek egyenletesnek kell lenni, azaz a tőkén a csapokat egyenletesen és arányosan kell * meghagyni. (Jól, látható ez a mellékelt I-es és II-es számú rajzon Monográfiák a felszabadulás ünnepére Abból a lelkes munkából, amellyel Sárospatak társadalma készül hazánk felszabadulása negyedszázados jubileumának ünnepére, a Rákóczi Gimnázium ifjúsága is kiveszi részét. A különféle témájú szellemi vetélkedőkön, versenyeken kívül az iskolai KISZ-szervezet még a. tanév elején pályázatot hirdetett egy-egy Borsod megyei község, üzem, vállalat, termelő- szövetkezet, intézmény monográfiájának megírására. A pályaművekben azt kellett megörökíteni, hogyan indult meg a felszabadulást követő hetekben, hónapokban a politikai, gazdasági, kulturális élet. és milyen fejlődést ért el az eltelt 25 esztendő alatt a község, üzem, vállalat, termelőszövetkezet. Az első díjat a II. A osztály tanulóinak közössége nyerte el. Pályamunkájukban a fancsali termelőszövetkezet életét, fejlődését mutatták be kiemelve az országos viszonylatban is első kezdeményezésüket. amelyet az erózió elleni küzdelemben kifejtettek. A bíráló bizottság a második díjat a II. D, a harmadikat pedig az I. E osztály tanulóinak ítélte oda. is.) Minden művelési módra általános érvényű, bos' a hosszú csapok alatt úgynevezett ugarcsapot hagyunk, ami biztosítja a következő évi termést, és megakadályozza a tőkék felkopaszodását. Ha hosszú csapos metszést kívánunk folytatni, lehetőleg kétrügyes ugarcsapot hagyjunk meg. Gyakran előfordul. hogy sok vékony vesszőből is csapot hagynak, s az ezekből előtörő hajtások ■ clsöprűsítik a tőkét. Ezeket n vékony vesszőket tőből távolítsuk el. Sokan szálvesszőzik a szőlőt. Ez sem a bakművelésnél, sem a kordonművelés egyes formáinál nem jó, mert a tőkét nagyon legyengíti és emellett a szálvesz- szőn termett minőség általában gyengébb. Kivételt tehetünk, és alkalmazhatunk szálvesszős és félszálvesszős metszést, de csak igen jó táperőben levő és jó vizgaz- dálkodású területeken, vagy akkor, ha a téli fagy az alsó rügyeket tönkretette. Száraz területeken kerüljük e met- szósmódot. mert a szőlő nem fogja meghálálni. Brezovcsik László tudományos munkatárs, telepvezető Basiffi Termelőszövetkezet ninc^. A határban négyszáz hold szántó és mintegy 40 hold rét — ez az összes mező- gazdaság. Ennek gazdája pedig a Szilvásváradi Á. G. Különben a porták szépek és nagyok. Megterem minden bennük, ami a konyhára kell. Amikor ott jártam, kihalt volt a falu. A kertekben néhány öreg, nyugdíjas bányász, vágj’ kohász, s néhány fiatalabb, minden bizonnyal délutáni műszakos munkás szorgoskodott. A tavasz csalta ki őket a tenyérnyi földekre. Felkapaszkodtam a dombon. A rügyet bontó tavaszi erdő illatát hozta a szellő Szilvásvárad felől. öröm volt végigtekinteni a piros cserép- és szürke palatetős házakon, s megállapítani, bőgj- alig van régi ház a faluban. A legtöbb hajlékon még fehérük, vágj’ frissen bamálük a talapzat új köve. Ki öt, ki nyolc, vagy ennél több lépcsőre emelte az üveges verandát, ahogy módja és kedve volt. Magamtól kérdeztem, hogy vajon milyen lehetett e falu negyedszázaddal ezelőtt; s a válasz egyértelműen ott volt a szemem előtt. Még nem fakult meg ások új ház friss vakolata, sőt, építkeztek mindenütt. A faluszélen új utcák születését látni: belül nyári konyhát, vagy egyéb melléképületeket építettek. A porták módosak, tekintélyesek. Legtöbb akkora, hogy ásóval meg sem munkálható. Arra gondoltam, hogy kis „háztáji szocializmus” az, ami itt a Szilvás patak völgj'ében megvalósult. Amint leértem a tanácshá- zára és Ivanics Gyula tanácstitkárral beszélgettem, be is bizonyosodott, hogy megállapításommal nem fogtam mellé. — Jól élnek itt az emberek és van mit aprítani a tejbe — jelentette ki határozottan a titkár. A közhit sokszor az, hogj' a statisztika nem megbízható, a számok túlságosan lecsiszoltak. Nos, itt aligha marad lük még ennél is nagyobb. Százezreket érnek ezek a házak. Boldogság, elégedettség, további munka, többet- akarás: ez lakik bennük. A lépcsők mindig feljebb visznek. Az itt lakó bányászok, kohászok legtöbbje borsozó háttal gondol a 25 év előtti tarisznyás, szárazkenj’e- res, gyalogos, biciklis, és a munkalehetőségben bizonytalan múltra. Ma a munkáskézért szinte könyörögnek ezen a vidéken a hatalmas ipartelepek. És meg is fizetik a kérges tenyeret, a kemény, izmos karokat. Nézzük csak tovább a falut: 1968-ban új művelődést házat építettek; 250 ember szórakozhat a nagytermében, amelyben hetenként négyszer van filmvetítés. Minden évben kevesebb lesz a sáros utca; tavaly 800 méter betonjárdát. építettek. Most 600 ezer forintos költséggel folyamatban van egy új orvosi rendelő és lakás építése és ez már a második orvosi rendelő lesz. Iskolájuk körzeti, Mályinka község is ide tartozik. Mintegy 300 gyermek tanul benne, a korábbinál szervezetebben és magasabb fokon. A lépcsők mindig feljebb vezetnek. Arra gondolok, hogy szinte észrevétlenül, de kis villaváros alakult ki itt a Szilvás patak völgyében; s terjed, terebélyesedik, mint a domboldalon a fák, a fenyők, mint a sok bükk, és mint a patakparti nyárfaligetek. Mindig magasabbra húzza őket a nap. Dél van: a község közepén sorakoznak az Ikaroszok. Második műszakra indulnak a munkások. Barnára cserzette arcukat a téli nap, a szél, a hó. Nehéz léptű, ke- ményakaratú emberek. Amit megcsináltak 25 év alatt, arra korábban évszázadok alatt sem jutott idő. Nem ismerem őket, érzéseiket, gondolataikat. De láttam, mire képes teremtő akaratuk. Munkások. Amit a sok otthon külsejében mutat, szinte törvényszerű, hogj' azt a rendet, értelmet hordozza — gondolataiban, érzéseiben a gazda is. Cscngeri Ervin A tetteké a szó A Borsodi Vegyikombinát sikerei Unnepsegsoroza t a Sárospataki Tanítóképzőben Gazdag ünnepségsorozatra készül a Sárospataki Tanítóképző Intézet. Részben önállóan, részben pedig a városi pártbizottsággal és a városi tanáccsal közösen, [elszabadulásunk 25. és Lenin születése 100. évfordulója alkalmából megemlékezéseket, tudományos ülésszakot es hangversenyt. rendez. A felszabadulásra április 4-én délelőtt emlékeznek a Rákóczi moziban, majd ugyanott rendezik meg április 9-én az óvodai és alsó tagozatos nevelőmunka ankétját, amelyen a világnézeti nevelés legkezdetibb iskolai megalapozásának lehetőségeit vitatják meg. Az ankethoz kiállítás is kapcsolódik. A kétnapos tudományos i ülést 17-én és 18-án rendezik meg az intézet dísztermében. | Az első nap két témája nie- i gj'énk közoktatásügyének negyedszázados fejlődése, valamint Lenin és a nevelés. A második nap témája Sárospatak 25 éves fejlődése. Az ülésszak záróakkordjaként 18-án este az intézet irodalmi színpada műsort, énekkara pedig hangversenyt ad. Április 20-án rendezik meg az ifjúsági napot, majd 21-én 11 órakor, Lenin születésének 100. évfordulójára emlékeznek. Egymás után futnak be az adatok a termelési főosztályra, ahol Kaszai Sándor elvtárs gyűjti „egy kalapba”. Negj’edév vége lévén, ilyenkor szinte megállás nélkül szántja a papírt a ceruza, í működik a logarléc és sűrűn kopog az írógép. Minden adat. minden fel- j jegyzés a helyére kerül, de 1 még így is csak vázlatos képet lehet adni a BVK első negyedévben, de különösen az utóbbi napokban, a jubileumi évfordulóra való készülődés finisében J’égzett munkájáról. Olj'an eredményekről és tettekről van szó, amelyek önmagukért beszélnek. Mindenekelőtt az ammóniaüzem kerül szóba, amely magasan a legjobb eredmények birtokosa a vállalatnál. A siker nem mai keletű. A múlt évben végzett munka alapján ez az üzem és a hozzá kapcsolódó többi munkahely az élre került az üzemcsoportok közötti versenyben, ami vándorzászlót és 10 ezer forint jutalmat jelent az itt dolgozóknak. Töretlen utat jelez ebben az esztendőben is a grafikon az ammónia üzemben. Naponta, átlagban 420 tonna ammóniát termelnek, ami kiváló eredmény. Különösen szépen dolgozik a IV-es szintéziskor, amely egymaga napi 190 tonna produkálásá- « ra képes. A figyelemre méltóan magas ammóniatermelés a feltétele és biztositéka annak is, hogy a műtrágyaüzemben is zavartalan legyen a munka. Régén látott, nagyszerű teljesítményekről tanúskodnak az adatok. A műtrágyaüzem, különösen az utóbbi napokban átlagban 800 tonnát ad naponta műtrágyából, a „föld sójából”, de volt olyan nap is, amikor a napi termelés szintje elérte a 860 tonnát. Kiválóan dolgozik a karbamid üzem is, annak ellenére, hogy e héten kedden, az egyik kompresszor hibája miatt mintegy másfél napra szüneteltetni kell a munkát. Az így adódó kiesés — a kői rabban végzett jó munka eredményeként — nem te* kinthető olyannak, ami érző* kenjen befolyásolná a tonnákban mérhető teljesítményeket. Hasonlóan szép eredményekről számolhat be a kaprolaktám. valamint az ammonszulfát üzem is, de megnyugtató a helyzet az elektrolízisipari termékeknél is. Általában minden üzemben, amely végterméket ad. kielégítő a helyzet, de az egész gj'ár kollektívája derekasan dolgozva arra törekszik, hogj’ a múlt évi eredményekhez hasonlóan, ebben az évben is mindig, minden időben maradéktalanul eleget legyen feladatának.
