Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

Csütörtök, 1970. április 16. ESZAK-MAOVARORSZAG 5 Az első szintnél tartanak Lesz kulcsátadás augusztusban Csak május végén less sfi'dborso Késnek a primőrök A két toronydaru már lát­szik, de még jó 10 percig tart, amíg Eperjesi József­fel, a járási KISZ-titkárral meszesgödrök és téglaraká­sok között elbukdácsolunk az építkezés színhelyéig. — Mezőkövesd is bekap­csolódott a KISZ lakásépí­tési akcióba — magyarázza a KISZ-titkár. A kavicsos tó melletti kopár, kihasználat­lan területen jelöltük ki a hat új, háromszintes KISZ- bérház helyét. A lakásépíté­si terv a múlt év decemberé­ben készült el. összesen 96 kétszobás, összkomfortos la­kást építünk. Még három lépcsőfok a deszkából tálcolt létrán, és máris fenn vagyunk a járási építőipari szövetkezet üzem­csarnokának a tetején, ahon­nan jól látjuk az egész terü­letet. Az építőbrigád még csak az első épület földszin­ti részén dolgozik. — Sokan' kinevettek, ami­kor azt mondtam, hogy augusztus végére a két bér- ház kulcsait átadjuk — mondja Eperjesi József. — Nézze, ehhez az épülethez kedden kezdtek hozzá, és egy hét alatt felhúzták az első szintet. Három hét alatt ké­szen lesz a kétemeletes bér­ház. Gyorsan haladunk és a gyorsaság nem megy a mi­nőség rovására. A házakat a járási építő­ipari szövetkezet építi. A szövetkezet -KISZ-szervezete védnökséget vállalt felette. A nyugdíjak felemelésével kapcsolatos kormányhatáro­zat során a SZOT Nyugdíj­folyósítási Igazgatósága az új nyugellátási összegek megál­lapításáról határozatot küld az érintett nyugdíjasoknak. (Az ilyen felemelt összegű nyugdíjakat különben már márciusban folyósították.) A határozatokat a postahi­vatalok a jövő héten, április 21. és 23. között kapják meg. — Reméljük, így augusz­tusra, a határidőre elkészül­nek, amikor két épületet, azaz 32 lakás kulcsait szeret­nénk átadni a boldog tulaj­donosoknak. A hátralevő négy KISZ- bérház építését szeptember­ben kezdik meg. Ez utóbbi 64 lakás átadását 1971 augusztu­sára tervezik. — Mennyibe kerül egy épület? — Egy 16 lakásos bérház, mintegy két és fél millió fo­rintba kerül. A közművesí­tés költségeit a községi ta­nács vállalta. A KISZ a ta nácsnak ezt a segítségét tár­sadalmi munkával viszonoz­za. Egy férfi integet felénk, de hangját elnyomja az építke­zés zaja. — Az egyik leendő tulaj­donos — magyarázza kísé­rőm. — Már most kijárnak ide. Kíváncsi szemlélői az építkezésnek. Ez érthető is. Azután a „kezdet kezde­tére” fordítja a szót: — Amikor az akció elkez­dődött, sokan jelentkeztek. Bizony, nehéz volt igazsá­got tenni. De úgy érzem, hogy igazságosak voltunk, hiszen a lakásokat a kiemel­kedő munkát végző fiatalok kapják. Az elsőként felépülő két házban 30 év körüli fia­talok laknak majd. A kö­A Posta-vezérigazgatóság utasította a postahivatalokat, hogy a határozatokat a hiva­talhoz való beérkezéstől szá­mított két napon belül vala­mennyi nyugdíjasnak kézbe­sítsék. Néhány nap alatt egymillió 140 ezer ilyen ha­tározatot kézbesít a posta. A határozatban megállapított összeggel kapcsolatban a kézbesítéstől számított 15 na­pon belül lehet felszólalni. vetkezőben még fiatalabbak, 20—24 évesek. — Mit fizetnek a tulajdo­nosok? Fiatalokról lévén szó, bírja-e majd a pénztár­cájuk? — Természetesen mindez nem kis összeg, de aki egy kicsit is gyűjtött, annak nem nehéz kifizetni a 30 százalékot. Kapnak OTP-hi- telt is, mintegy 80 ezer fo­rintot, két százalékos keze­lési költséggel. Sőt, vannak olyan fiatalok is, akiket jó, munkájukért a vállalatuk is segít. A gépjavító vállalatnál például négyen kapnak sze­mélyenként 10—10 ezer fo­rintot. PARÁNYI KIS IRODA a miskolci Zsolcai-kapuban. Mostanában e kis helyisége­ket is legtöbbször üresen ta­lálni. A Gyapjúforgalmi Vál­lalat miskolci kirendeltségé­nek dolgozói már hajnalon­ként „kirajzanak” a megye juhászataiba. Ellenőrzik a szállításokat, szaktanácsokkal látják el a juhászától«t. A kirendeltség 11 dolgozójához jóval több, mint száz juhá­szat tartozik, s ezekben két­százezernél is több juhot gondoznak. A juhászatokban pedig már tavaszi csúcsidény van. Béres József, a kirendeltség vezetője elmondja, hogy ha­marosan megkezdődik az egyik legnagyobb munka, a birkanyírás. Az elmúlt év­ben 85 vagon gyapjút vásá­roltak fel a megyében. Az idén mennyiségben keveseb­bet, de minőségben sokkal jobb eredményt várnak. Ma már nemcsak Miskolc környékén, hanem a város­tól távolabb eső termelőszö­vetkezetek is nagyobb terü­leten foglalkoznak zöldség- termesztéssel. Az idei terv- tárgyaló közgyűléseken sok­helyütt határozták el a ker­tészet bővítését. A jelekből arra következtethettünk, hogy az idén nagyobb lesz a felhozatal, olcsóbb lesz a pi­acon a primőráru. A szép elképzelésekbe azonban ala­posan beleszólt az időjárás: a palánták nagy része még mindig a meleg­ágyakban van, s az is, amit a földbe kiültet­tek, alig-alig erősödik, növekszik valamicskét. A hideg, esős, szeles időjá­rás még inkább emlékeztet a télre, mint a tavaszra. A múlt év tavasza is hű­vös volt, de korántsem ilyen, mint a mostani. A zöldségellátásban mégis éreztük hatását, még a má­sodik félév elején is. A Szö­Ncmrégiben rendezték a gyapjú árát. Az ipar számá­ra értékes fésűs gyapjú drá­gább lett, a többinek. csök­kent az ára. Ez arra kell ser­kentse a juhászatokat, hogy sokkal több ilyen értékes, fé­sűs gyapjút adjanak. Ahol na­gyobb figyelmet fordítanak a tisztaságra, a szálhosszúságra és a finomságra, ott nem járnak rosszul az árrendezés­sel. AMI A BIRKANYÍRAST illeti, a mezőcsáti járás juhá- szataiban látnak munkához elsőnek a nyíróbrigádok. Saj­nos, a nyírógép továbbra is kevés. Pedig kifizetődő lenne nyíróberendezéseket vásá­rolni. A nagyüzemi juhásza­ink így sokszor ki vannak szolgáltatva a más megyék­ből érkező nyíróbrigádoknak, így azután a nyírás ideje is elhúzódik sok helyen. A Gyapjúforgalmi Vállalat szakembereinek másik fontos vetkezetek Borsod ’ megyei Értékesítő Központjában ka­pott tájékoztatás szerint csak a tárolt készletekből gazdál­kodhatunk. Szerencsére, január elsején 20 száza­lékkal nagyobb készlet állt rendelkezésre, mint az előző évben, de az máris kérdéses, hogy az ennyire elhúzódott kita­vaszodás miatt ez a több- letkészlct biztosítja-e a folyamatos ellátást? A MÉK felmérései szerint burgonyából és gyökérzöld­ségfélékből elegendő tartalé­kunk van, sőt, sárgarépából országos feleslegek mutat­koznak. Más a helyzet az úgynevezett főzelék zöldség­félékkel. A fejes káposzta, karalábé, kelkáposzta készle­tek már teljesen kifogyóban vannak. A jelenlegi helyzetben szá­mítani kell rá, hogy szinte minden szabadföldi korai cikk 3—4 héttel később je­lenik meg a korábbi évek át­lagánál. Máskor Mohács környékéről az áttelelő kel­káposzta április végén már megjelent. Most május köze­pénél hamarabb nem szá­míthatunk rá. Ugyanúgy megjelent a legkorábbi zöld­borsó május 10—15-e táján. Az idén — legjobb esetben is — csak május végén, június elején találkozhatunk vele a piacon. Nagyobb gondot okoz azonban az, hogy megyénk területén a zöldborsót még el sem tudták vetni, holott feb­ruár végén, március ele­jén eddig mindenütt » földbe került. Tavaszrárás Tiszta, friss levegő árad a hegyekből, néha erős szél csap végig a tájon, a kissé magasabbra emelkedő foci­labdát is eltéríti. Az overál- los fiatalokat azonban ez nem zavarja, legfeljebb ki­csivel többet futnak a bőr után, a lényeg mindenképp az, hogy már futhatnak. Nincs hó a gyepen, jó a le­vegő és most az ebédszüne­tet ki lehet használni egy teendője az élőállat-felvásár­lás és az export lebonyolítá­sa. A tejesbárányok exportja az idén minden eddigi esz­tendőnél előbb kezdődött. Már eddig 14 ezer bárányt exportáltak főleg Olaszor­szágba. örvendetes, hogy az élőállat-szállításban már megszűnőben van a szezon­jelleg. Az olasz, görög, fran­cia, libanoni és líbiai keres­kedők nemcsak húsvét előtt, hanem az év minden szaká­ban hajlandók átvenni bárá­nyokat. Az elmúlt évben a miskolci kirendeltség 75 ezer darabot továbbított külföld­re. Egyre több juhászaiban elletnek már kétévenként há­romszor, s így nemcsak több, de szinte egész éven át van bárányhús BELFÖLDNEK IS JUT a borsodi bárányok és juhok húsából. Az elmúlt évben 20 ezer darabot vásároltak fel hazai szükségletre. Ebben természetesen az úgynevezett „mustra”, a vágásra kiselej­tezett öreg tenyészjuhok is szerepelnek. Ezeknek pótlá­sára mintegy ötezer tenyész- juhot is forgalomba hoz a vállalat miskolci kirendelt­sége. A legkorábbi újburgony» május utolsó, június első napjaiban már az asztalun­kon volt, most még el sem tudták ültetni. De nem tud­ták elvetni a termelő gazda­ságok a gyökér-zöldségfélé­ket sem. Nem egyszer hivatkoznak bágyadtságra, fáradtságra az emberek is, ha két-három napon keresztül felhős ax égbolt, nincs semmi nap­fény. A hideg, fénytelen na­pok, a nyirkos, nedves ta­laj rendkívül megnehezíti gazdaságainkban a palánta­nevelést is. A szabadföldi paradicsom és paprika is késve jelenik meg a piacon: a termelőszövetkezetekből egvre-másra érkeznek a MÉK-hez az akadályközlő levelek, sőt, a hidasnémeti termelőszövetkezet máris a szerződés felbontását kérte. Termelő gazdaságaink, kü­lönösen ott, ahol nagy ta­pasztalatokkal rendelkeznek a zöldségtermesztésben, a kedvezőtlen, hűvös idő ellenére is mindent elkövetnek, hogy végre. beállítsák kertészeteiket. Helyenként úgynevezett te­rületátcsoportosítást hajtot­tak végre c a szél védettebb, naposabb részekre ültetik az előcsiráztatott burgonyát, a borsó vetése is általában mindenütt befejeződött. Az üzletek polcain azonban ma még csak a hajtatóházak­ban és a fóliasátrak alatt nevelt primőrárut kínálják, ami viszont nemcsak drága hanem kevés is. a gépeknél gyors meccsre is. Csak úgy. munkaruhában. Nem „igazi” meccs ez per­sze, de itt, Abaújszántón. a;: állami gazdaság gépjavítójá­ban a-katonás rendben sora­kozó gépeknél is várják mar a tavaszt, és különben is ezek a fiatalok mindig mo­zognak, ha egy kis idejük van rá. Nemcsak most, tél után, hanem mindig. Ho- ranszky László, al műhely KISZ-titkára bőségésen tud­ja sorolni a példákat, mely között olyan is szerepel, hogy zimankós, kemény tél­ben vasgyűjtés. Mert ez is volt. Azután szellemi vetél­kedők, klubdélutánok, nem­csak saját magúknál, otthon, hanem a község iskoláival közösen is, mert jó kapcso­latot próbálnak kiépíteni mindenkivel. Különösen az iskolákkal, hiszen itt náluk is vannak tanulók, akikre nagy gonddal, szeleteitől vi­gyáznak. Felelősük az ugyan­csak fiatal Kardos László a szerencsi iskolában is gy ak­ran érdeklődik előmenetelük, magatartásuk iráni De a példáknál maradva: a fiatalok vállalták az üzem parkosítását, sportpálya el­készítését is. A jó időben gyakran rendeznek kirándu­lást a közeli, szépséges Ara­nyos-völgybe. Persze, tudjak, hogy a gazdaság vezetősége nagy figyelemmel kíséri tevé­kenységüket. gyakran jutal­mazza is őket. (Igazgatói ju­talom is volt már, újabban meg a szakszervezet kéthe­tes jutalomüdülést ígért meg a legjobb eredményt elérő tanulónak.) Sok a munka, a tennivaló ebben a már inkább üzem­nek, mint műhelynek tűnő egységben. És ebből a tenni­valóból a fiatalok is igyekez­nek megfelelő részt vállalni. Feletteseik mondják: ered­ménnyel. (pt) fl kövesdiek árudája Budapesten Budapesten a Ganz- MÁVAG területén tsz-áruda nyílt. A mezőkövesdi Búza­kalász Termelőszövetkezet, amelynek sokezres sertéshiz­laldája és külön vágóhídja van, a gyár egyik régi épü­letében üzletet rendezett be. Az árudához a helyiséget cse­kély bérleti díj ellenében a gyár biztosította, az üzlet fel­szereléseit, a hűtőpultokat, raktári berendezéseket pedig a közös gazdaság vásárolta meg. A tsz-áruda bejárata az utca felőli oldalon van, azon az útszakaszon, ahol a mun­kába indulók és az onnan ér­kezők naponta többször Is elhaladnak. A tsz-árudát hetente két­szer Mezőkövesdről látják el áruval, füstölt hússal, sonká­val, szalonnával, házikol- bás’szal, zsírral, hurkával, te­pertővel és fejhússal. Latinul Mind gyakrabban olvashaiunlc mostanában rovidebb lélegzetű kifalcadásokat az ellen, ‘hogy éppen wost, amikor gimnáziumainkban erősen háttérbe szorult a latin nyelv tanítása, egyre sűrűbben használunk be­szédünkben és írásunkban latin szavakat. S ami bosz- szantó, sokszor nemcsak a meglévő, jó magyar szava­kat szorítjuk ki velük, hanem ráadásul még helytele­nül is használjuk őket. Amint ez nem is olyan regen íz egyik főiskoláról megjeleni cildcbev is megesett. A főiskola ugyanis a hosszabb idő óta ott tanító oktatók jutalmazására szép kitüntetést alapított — latin el­nevezéssel. De hamarosan kiderült, hogy a háromsza­vas lat-in kitüntetésben két szó nyelvtani alakja telje­sen hibás. Egyszóval túlteng nálunk a latin szavak használata. Hiszen ma már nemigen hallunk irodistá­ról, irodatisztről, hanem csakis adminisztrátorról. Ér­tekezletre. megbeszélésre, gyűlésre is ritkán járunk, annál többet konferenciára, kongresszusra, sőt. parla­mentre is. Itt sem előadást vagy beszámolót tartanak, hanem a felkért referensek referátumot olvasnak fel, i akik azt kiegészítik, azok sem hozzászólók, hanem korrefcrcnsek, a maguk hosszabb-rövidebb korreferá­tumával. Lehelne a végtelenségig tovább sorolni a bántó példákat, el egészen addig, hogy ma már a fa­lusi tsz-ekben is agroriómusok és agrármérnökök dol­goznak. és nem mezőgazdászok. S ha rosszmájúnk akar­nánk lenni, akkor azt mondhatnánk: talán ez az oka. hogy az utóbbi években sajnálatos módon visszaesés tapasztalható nálunk — például — a hústermelésben... (hej) Nyugdíjasok figyelem ! (Albert) Élelmiszerek ellenőrzése Ismeretes, hogy a légköri szennyeződés a csapadék útján a növényekbe, ezen keresztül élelmiszereinkbe kerül. Ezért szükséges, hogy állandóan ellenőrizzék, nehogy a szennyező­dés meghaladja a megengedett minimális szintet. Kaposvá­rott, a megyei Élelmiszer Ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet végzi ezt a munkát, a már két éve felszerelt radiológiai labo­ratóriumában. Tavaszi csúcsigény a juhászatokban — Megkezdődik a birkanyírás — Többet ér a fésűs gyapjú — 75 ezer bárány exportra

Next

/
Thumbnails
Contents