Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-12 / 60. szám
Csütörtök, 1970. márc. 12. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Határidő május 30 IlllMlltékéiíiIÉ!: A többi között az is a tavasz közeledtét jelzi, hogy — mint minden évben — tegnap tanácskozásra került sor a KPM Borsod megyei Közúti Igazgatóságán. Napirenden egyetlen téma szerepelt: milyen károkat tett a tel közútjainkban, s milyen intézkedéseket tesznek azok,kijavítására. Az utazó emberek lépten- nyomon tapasztalhatják a megye fő- és mellékútvonalain az elvonulóban levő tél „nyomait”, a nagy kátyúkat, gödröket. Amint az a tegnapi értekezleten elhangzott: a tavalyinál háromszorta több, mintegy harmincmillió forint értékű kár keletkezett, s ennek helyreállításához haladéktalanul hozzá kell kezdeni. Éppen az volt a tegnapi tanácskozás célja, hogy felmérjék: a megye különböző vállalatai milyen segítséget tudnak nyújtani ehhez, hiszen a rendelkezés értelmében a főútvonalakon május 30-ig, a mellékútvonalakon pedig június 30-ig el kell végezni a fagykárok kijavítását. Az eddigi felmérések szerint javításokra van szükség a 3-as Számú főútvonalon, több Miskolc környéki, alsóbb rendű útvonalon és minden eddiginél nagyobb mérvű károsodást szenvedett a líyélsládháza—Polgár, illetve a Miskolc—Sátoraljaújhely útvonal is. Az útjavítók. útfenntartók azonban — ahol erre lehetőség nyílott _ — máris hozzákezdtek a károk kijavításához, a kátyúk betöméséhez. Megkezdték a kátyúzást, a közlekedésre veszélyes nagy gödrök betömését Nyékládháza körzetében is. A nagy teherforgalom azffnban nem'csak nehezíti ezt a munkát, hanem késlelteti is. hiszen a frissen elhelyezett hideg bitument a sóderral. nagy teherrel megrakott teherautók, zetorok percek alatt kiverik. Sokfelé borítja még fagyos Választ várnak a Bogácsiak (Tudósítónktól.) A mezőkövesdi járásbeli bogács-i Uj Élet Tsz alapvető üzemágai: a növénytermesztés és a kertészet. Szinte az alakulástól gond a talajerő visszapótlása. Az állami támogatással megvalósított talajjavítás sem oldotta meg a problémát: gyökeres változás csalt az állattenyésztés fejlesztésétől várható. Bogácson nem is olyan régen még 350 fejőstehenet tartottak számon. Ma a tsz s zarvasmarha-á llománya 130 darab, s ebből osak 51 tehén, ezek is gyenge tejelők. A bogácsi Uj Élet vezetői felismerték, hogy a jövedelem fokozására az állattenyésztés fejlesztése az egyetlen. lehetőség. Csatlakoztak ahhoz a mozgalomhoz, amely sertéstelepet épít Mezőkeresztes és Mezőnyárád határában. A szarvasmarha- tenyésztésben azonban nem sikerült előre lépni. A tsz vezetői T009 elején bejelentették ugyan igényüket egy száz férőhelyes tehénistalló építésére, s elkészültek a be- j ruházási tervek is: istálló! azonban ma sincs. A beruházó visszamondta a mezőkövesdi járási építőipari szövetkezetnél bejelentett kapacitás-igényét, közben az állami támogatós mértéke is 70 százalékról 50 ■ százalékra csökkent. 1— A | kérelem elakadt valahol a bank adminisztrációs útvesztőjében — mondjak a tsz vezetői. Várható hogy a nemsokára közgyűlés elé kerülő 1070 tói terv tárgyalásakor a tagság «cwmonkén -•■■■ « —. írj a felelős. 'tókó József hó, jég is a megye északi részén az utakat; a teljes felmérés még nem készülhetett el. A KPM, Közúti Igazgatóságának szakemberei azonban a közeli napokban bejárnak minden útvonalat, szinte méterről méterre felmérnek mindent, s a vállalatok segítségével a javításra előírt határidőt remélhetőleg si-. kerül majd betartani. Uj akció Miskolcon Üj akció szervezésén dolgozik az Ady Endre Művelődési Ház mezőgazdasági szakköre. A városi tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a Növényvédő Állomás irányítása alapján meghirdették a mintakert-mozgalmat. Bárki részt, vehet ebben az akcióban. Március végéig eljuttathatják jelentkezési lapjukat a kerttulajdonosok az Ady Endre Művelődési Házba. Ez alkalommal a név és a lakhely feltüntetése mellett a Változások az ÓKÜ kollektív szerződésében telekszámra is szükség van. Az év folyamán két alkalommal szakértő bizottság látogatja majd meg a kerteket, gyümölcsösöket, s értékeli a terület hasznosítását, a talaj- és növényvédelmi munkák elvégzését, s természetesen azt is: esztétikailag milyen látványt nyújt a kert. A követelményeknek legjobban megfelelő területek elnyerik a megkülönböztető mintákért címet, s ezen kívül tulajdonosaik jutalomban is részesülnek. Építőipari helyzetkép (Tudósítónktól.) ___ _ ___ A Sátoraljaújhelyi városi Tanács gondosan összeállított, jól elemzett jelentés alapján a közelmúltban tárgyalta a városi tanács építőipari költségvetési üzemeinek 1969. évi működését. Már szóltunk róla, hogy Sátoraljaújhelyen az építőipari kapacitás hiánya akadályozza a beruházások megvalósítását. Ezt a gondot igyekszik enyhíteni a nevezett üzem, amely 1969-ben 22 százalékkal növelte termelési értékét 1968-hoz képest, de a tervezett termelési értéket így sem tudta biztosítani. A termelékenység növelését akadályozta a sok, egymástól távol levő munkahely. A gépesítés növelése ugyan kedvezően befolyásolta az egy személyre jutó termelési érték alakulását, de az üzem 1969. évi mérlegbeszámolója azt mutatja, hogy a meglevő állóeszközök amortizációja magas — az állóeszközök alapjának 79 százalékát teszi lei —, tehát az üzemeltetett gépek, járművek már régóta használatban vannak. A jövő fontos feladata korszerű, új munkaeszközök be*- '’•zése. Az építőipari üzem bizonylati fegyelme megszilárdult. de szükséges a jövedelmezőség elemzésének továbbfejlesztése. Takács Imre J4 förzsgárda megbecsülése. Nagy körültekintéssel készítették el a múlt év elején az Ózdi Kohászati Üzemek kollektív szerződését. Az év első hónapjaiban az ÓKÜ vállalati szakszervezeti tanácsa — az elmúlt év tapasztalatainak figyelembevételével — újra megvitatta a dolgozók jogait, kötelességeit meghatározó kollektív szerződést, s néhány módosítást hajtott végre. Molnár Lajost, a vállalati szakszervezeti bizottság szervező titkárát kérdeztük meg: — Mi változott meg a kollektív szerződésben, s mi telte szükségessé a módosítást'! Molnár Lajos elöljáróban elmondotta, hogy a múlt évben a vállalat kollektív szerződése kiállta a próbát, alapjában véve jónak bizonyult. A módosításokat elsősorban a kategóriák megszüntetése tette indokolttá. A változás továbbá az üzem törzsgárda- tagjainak fokozottabb megbecsülését szolgálja. A differenciálás fokozása A tavalyi kollektív szerződés is a nyereség felosztásánál pontrendszerek alapján juttatta kifejezésre az üzem régi dolgozóinak nagyobb megbecsülését. Minden öt év utón a dolgozók egy pontot kaptak, s 20 éves munkaviszony elteltével így már 4 ponttal rendelkeztek. A pont- rendszer ebben az évben is megmarad, azonban megváltozott a pontok értéke. Több pontszám esetén progresszi- ven emelkedik a pontokra jutó pénzösszeg. A hónap elején, n nyereségrészesedés kifizetésekor már a progresz- szív pontrendszert vették figyelembe. Az első pont — 5 év után — 100 forintot ért, a 2 ponttal i rendelkező dolgozók pedig kétszer 100 és még 50 forintot kaptak-. Aki teháí 20 évnél régebben dolgozik . vállalatnál. 4 pontra összesen 700 forintot kapott A tavalyt elosztási mód szerint ez az összeg csak 400 forint let1 volna. A módosított kollektív szei ződ^s nagyobb lehetőséget ad a ió munkát végző dőlgőzöli fokozottabb megbecsülésére is. mert 3 nyereségrészesedés differenciáltan felosztható részén felül nem határozza meg az egyéni részesedés alsó és felső határát. Mód van tehát a végzett, munka arányában nagymértékben differenciálni. Nyereség a nyugdíjasoknak A felmondási és felmentési időnek az egyik meghatározója korábban a kategória- rendszer volt A kategóriák megszüntetésével szükségessé vált ennek a módosítása is. Az új kollektív szerződés a felmondási időt a végzett munka fontossága, és a munkában eltöltött évek alapján határozza meg. (Húszéves munkaviszony után például 25 nap a felmondási idő.) Az Ózdi Kohászati Üzemek csaknem 100 nyugdíjas dolgozót foglalkoztat, havi 500 forintért. Az elmúlt években a nyugdíjasok sérelmezték, hogy nem kaphatnak nyereségrészesedést. noha ők is hasznot eredményeznek a vállalatnak. A módosított kollektív szerződés az idén már lehetőséget adott arra, hogy a vállalat nyugdíjas dolgozói is részesüljenek a nyereségből Ezzel az idős dolgozók megbecsülését és munkájúit fontosságát juttatták kifejezésre. Anyagi érdekeltség Az üzemek alsóbb vezetői, s a dolgozók korábban nem voltak megfelelően érdekelve a létszám- és a bérgazdálkodás ésszerűbb szervezésében, s legtöbb helyen ezért ez a munka a munkaügyi osztályra hárult. Akik jobban, alaposabban ismerték a lehetőségeket. nem segítettek ebben Az új kollektív szerződés szerint, ahol egy dolgozói létszámot átszervezéssel vagy ésszerűsítéssel megtakarítanak. évi 22 500 forint bért oszthatnak fel. Ebből elsősorban az érintett terület dolgozói részesülnek. A terhes nődolgozók részé- e már több évvel ezelőtt üzemi varrodát, vagy ahogy itt nevezik, „gőlyaüzemet” létesítettek. A törekvés az volt, hogy minden terhes nődolgozónak Itt adjanak munkát Sokan azonban szívesebben dolgoztak volna továbbra is a megszokott környezetben. Ebben az évben már az üzemorvos és a dolgozók kérése alapján döntik el. hogy a gólyaüzemben. vagy a munkahelyén esetleg könnyebb munkán foglalkoztatják-e a terhes dolgozót. Az új kollektív szerződés március 1-én lépett érvénybe. T. I. Formalitás helyett tartalmi minliát A munkavenseny-mozga- lom lcétévtizedes történetéből kiderül, hogy szinte két-hároméven- ként új formában és új módszerekkel újult meg. Ezekkel a változásokkal nyert mindig új erőt. Annak idején, amikor egyrészt az alapvető, és égető igények folyamatos kielégítése, másrészt pedig gazdaságpolitikánk tengelyében is a termelés mennyiségi növelése állt előtérben, a ver- semymozgalam lényegét a mennyiségi teljesítmény-felajánlások képezték. Ebből a megcsontosodott mennyiségi szemléletből először a szocialista brigádmoz- galom próbált kitörni. A munkáskollektívák több olyan, újszerű felajánlást is tettek, amelyek nem a közvetlen termelőmunkára vonatkoztak, hanem a szocialista módon dolgozó és élő embertípus kialakítását is célozták. A brigádmozgalom — új színével, új • módszereivel, új erőivel — nagy lendületet adott a munkáverseny-moz- galomnak. Gazdaságirányítási rendszerünk bevezetése óta mintha elerőtienedeít volna a szocialista brigádmozgalom, amely pedig a korábbi években népgazdasági- szín ten produkált lényeges eredményeket, A gazdaságirányítás rendszere a gazdaságosságot jelölte meg a vállalati tevékenység elsőrendű követelményeként A régi és az új gazdasági mechanizmus között éppen az a lényeges különbség, hogy jelenleg a nye- r«>ég-alapján mérik le a vállalatok munkáját. A nyereség elérésének megvannak az eszközei, gazdasági szabálya^ zói és közgazdasági ösztönzői. Lényegében ezt szolgálja az egész vállalati belső mecha-" nizmus is. A vállalati nyereség összege azonban nagyrészt a dolgozóktól függ. Es mintha egy kicsit elfelejtkeztünk volna a gazdasági tényezők tengerében arról a, legfontosabb tényezőről, amely nélkül értéket alkotó munka nem képzelhető el — magáról az emberről, a munkáskollektívákról. Pedig ,a nyereségérdekeltséget befő-. lyásoló gazdasági szabályozók alkalmazása, figyelembevétele önrr~ tóban nem hoz, nem hozhat létre érteket, így nyereséget sem. A dolgozó ember, a dolgozók kollektívája az, amely megteremti az értéket, létrehozza a nyereséget. Ha ebbol-aszemponí bál,vizsgáljuk a szocialista brigád- mozgalmat., megállapíthatjuk, hogy a vállalaton belüli munkaverseny korszerűsítésre szorul. A munkaverseny-mozgalomból mindenekelőtt ki. kell kapcsolni a ma még sok. helyen fellelhető formális jegyeket, mellőzni a formális felajánlásokat, vállalásokat. El kell érni, hogy a kollektívák ne tegyenek olyan vállalásokat, amelyek lényegében feladatuk, munkaköri kötelességük. Szakítani kell azzal a vezetési gyakorlattal is, amely a munkaversenyt az anyagi érdekeltség hatékonyság-hiányainak pótlására használja fel. Ne olyan feladatokat szolgáljon a szocialista brigádmozgalom, amely elsősorban a bérezés, az anyagi- ösztönzés feladata. A munkaverseny-mozga- lom, a szocialista brigád- mozgalom erősítése céljából korszerűsíteni szükséges a felajánlástípusok összetételét A vállalásoknak elsősorban a gazdasági célok megvalósítását kell szolgálnia. A gazdaságirányítási rendszer a vállalati nyereség felé fordította a figyelmet. Ma már mindenki számára világos, hogy a vállalati nyereség nagy óságától függ a béremelés. a jutalmazás és a részesedés. Ezért olyan felajánlásokra, vállalásokra, versenycélokra van szükség, amelyek az átlagosnál jobban hozzájárulnak a vállalati nyereség Növeléséhez, fgy elsősorban ú termelékenység növelésére! az anyagm egtakarításra, a gyártmánykorszerűsítésre, a munkaerő-megtakarításra, a selejt csökkentésére, a minőség javítására kell a niunkés- kollektivák figyelmét fordítani. A gazdaságirányítási rendszer, ebből fakadóan a vállalati belső mechanizmus változása szükségessé teszi a nagy tartalékokat rejtő munkaverseny, szocialista brigádmozgalom korszerűsítését. Ehhez elsősorban az szükséges,- hogy a formalitás helyett a tartalmi munkára, a gazdasági érdekek érvényre juttatására fordítsuk figyelmünket O. J. Legfontosabb élelmezési cikkünk: a burgonya Nem az árakat — a hozamokat kell növelni Ribárszki Pál, a Sajóvöl- gye Tsz elnöke elmondotta az országos burgonyatermesztési tanácskozáson, hogy közös gazdaságuk megerősödését a burgonyának köszönhetik. Több tsz-elnök is elmondhatja a megyében ugyanezt, hiszen a burgonya még ma is a legfontosabb népélelmezési cikkünk, állandó piaca van. Elegendő csak egy pillantást vetnünk a legfrissebb, március eleji fogyasztói áralakulásra. Budapesten, Kecskeméten, Győrött és Miskolcon is 3,70 forint körül alakult a gülba- ba kilója, ami — ha azt vesz- szük, hogy a burgonya népélelmezési cikk — nem mondható éppen olcsónak ... Éppen azt a célt szolgálta az országos tanácskozás is, hogy fellendítse a termelési kedvet, mégpedig úgy, hogy a burgonyalermesztő közös gazdaságok jelentősen növeljék a hozamokat. Változtatni kell azon a nézeten, hogy a burgonya csak akkor kifizetődő, ha magasabb pia- :i árakat szabunk meg, hiszen az alapvető élelmiszerekkel egybevetve a burgonya ara mar így is magas. De a hozamok növelésével ugyanolyan befektetés mellett lényegesen nagyobb jövedelem érhető el. Hogyan is mondta Ribárszki Pál? ,,1965-ben kezdtünk el nagyobb területen burgonyát termeszteni. Azóta minden évben cseréljük a vetőgumót. ötévi termésátlagunk 128 mázsa holdanként. Az elért jó eredményt az ideális talajmunkának, a korai ültetésnek, a kitűnő vetőmagnak köszönhetjük." Nem sajnáljak az istálló- trágyát és a műtrágyát sem, a munkákat teljesen gépesítették és vegyszeres gyomirtással védekeznek a kártevők ellen. Az elmúlt évben a Sajóvölgye Tsz, amely közismerten gyenge talajokkal rendelkezik a sajópüspöki határban, holdanként nyolcezer forintos tiszta jövedelmet ért el burgonyából. Mindaddig azonban, amíg csak néhány közös gazdaság foglalkozik nagyobb területen burgonyatermesztéssel, ellátási gondjaink lesznek. Az országos tanácskozás másik fő célja az volt hogy pontosan meghatározza azokat a területeket, amelyeken a talaj és az éghajlati adottságok megfelelőek a termesztésre. De előbbre kell lépni az értékesítésben is: a kereskedelemnek például hosszabb időre kellene termelési megállapodást kötnie a gazdaságokkal, A burgonya tárolásánál megyénkben is mindinkább előtérbe kerülnek a közös vállalkozásokkal létrehozott raktárak, a háztáji gazdaságoknak pedig kis csomagolású növényvédőszerekkel, műtrágyával kellene nagyobb lehetőséget biztosítani a termelés fokozására. Falun a házi szükségletnek megfelelő burgonyát megtermelik a zárt kertben, a háztájiban. De lényegesen többet termelnének belőle, ha a fentebb említett lehetőségeket biztosítanánk. A termelők éppen ezért azt kérik, hogy az ellátó vállalatok ezentúl fajtamegjelöléssel és kulturált csomagolásban hozzák forgalomba a fontosabb burgonyafajtákat, O. M.
