Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 WBHBS&Bt 3PWÍ «*$»srs Csütörtök, 1970. mere. 12, Oct örökös nyár van Klubest Kubáról Borsod megj e 1969. évi eredményeiről — Ott nincs tél, nincs hi­deg, ott örökös nyár van és jelenleg nem esik az eső, mert novembertől májusig tart a száraz évszak, és má­justól novemberig az esős évszak. Ezeket a szavakat tegnap este jegyeztem fel a TIT me­gyei szervezetének miskolci Kazinczy klubjában, ahol a társulat agrárszakosztálya és a megyei KISZ-bizottság klubestet rendezett. A klub- estre azokat a fiatal mező­gazdasági szakembereket hívták meg, akik több mint egy évig Kubában dolgoz­tak. A 104 tagú magyar me­zőgazdasági szakember-bri­gád vezetője Misi Sándor, a MÉM osztályvezetője volt. Tegnap este ő foglalta össze kubai élményeiket, tapaszta­lataikat. A 104 tagú brigád­ban hét borsodi fiatal mező- gazdasági szakember is Ku­bában dolgozott. A klubes­ten ők is ott voltak. Az élmény gazdag, színes és életre szóló. A beszámoló végighallgatása is élmény volt Kuba szigetország és „szigetvilág”, hiszen 1600 sziget tartozik az országhoz és csak a tengeri partvonal hosszúsága több, mint 3600 kilométer. Az évi átlagos kö­zéphőmérséklet plusz 25,4 Celsius-fok. Az országot 1902-től 1959-ig az Amerikai Egyesült Államok gazdag urai bitorolták, kizsákmá­nyolták, sötétségben tartot­ták. Kuba népe és mezőgazda­sága elmaradott. A szántó- terület 63 százalékán cukor­nád terem — ez az ország fő terméke. A terület 60 száza­lékán óriás, átlagosan száz­ezer hektár területnagyságú állami gazdaságok gazdál­kodnak. A többi területet ökörvontatású faekékkel még 'egyénileg művelik. Van egy krokodiltenyésztő állami gaz­daság is, ahol az ország mo­csaraiból összefogdosott, ösz- szesen 8000 krokodilt tarta­nak. Ezek tojásait összesze­dik és mesterségesen kelte­tik ki. A krokodilbőrt ex­portálják. Az ország még szegény és az imperialisták gazdasági blokádja miatt a cukor és a cigaretta kivételével mln­Pétervárról elsősorban azért mentem Moszkvába, hogy lássam Lenint, és be­széljek vele. Nagyon kíván­csi voltam rá, emellett a be­állítottságom inkább ellensé­ges volt vele szemben. Ami­kor találkoztam vele, kide­rült, hogy egészen más. mint amilyennek valaha is gon­doltam ... Jövetelemkor azt vártam, hogy egy doktriner marxis­ta ellen kell majd küzde­nem. A doktriner marxistá­ból azonban semmit sem lát­tam. Ügy mondták nekem, hogy Lenin oktató hangon beszél az emberekkel. Ez al­kalommal biztos, hogy nem így történt/.. Leninnek kedves, gyorsan változó, barnás arca van, mosolya élénk, és az a szo­kása (talán valami összpon­tosítási zavar folytán), hogy mondanivalójának szünetei­ben felfelé fordítja egyik szemét. Nem nagyon hason­lít fényképeire, minthogy azok közé az emberek közé tartozik, akiknél az arckife­jezés változása nagyobb je­lentőségű, mint arcvonásaik. Beszéd közben kissé geszti­kulált kezével a felhalmo­zott iratok felett. Gyorsan beszélt, nagyon érdekelte mondanivalója. nem volt benne semmi mesterkéltség, képmutatás, vagy tartózko­dent jegyre lehet vásárolni meghatározott, korlátozott mennyiségben. De jegyre vá­sárol a miniszter, a minisz­terhelyettes, a főosztályve­zető és minden más vezető is. Ugyanannyit kapnak, mint a munkások. Kubában megvetik az anyagi ösztön­zés elvét, az öntudatot hir­detik és senki sem élvezhet előnyöket. Egyenlősdi elve­ket hirdetnek. A beszámolóból azt is megtudhattuk, hogy Kubá­ban jelenleg 78 magyar csa­lád él, az 1930-as években vándoroltak ki és telepedtek le a szigeten. Érdekesség még. hogy 1849-ben egy ez­redes vezetésével 327 magyar szabadságharcos katona ment Kubába és ott beáll­tak a kubai szabadsághar­cosok közé, akik éppen a spanyol hódítók ellen har­Tegnap Sátoraljaújhelyen, a járási pártbizottság és a járási tanács vb-titkárságá- nak szervezésében, a járás idei áruellátásáról tanácskoz­tak az általános fogyasztási szövetkezetek vezetői. A ta­nácskozáson részt vettek a közvetlenül érdekelt megyei nagykereskedelmi vállalatok, valamint a MÉK és a Sátor­aljaújhelyi Sütőipari Válla­lat képviselői is. Dr. Szabó István, a járási tanács vb-titkára bevezető­je után szövetkezeti körze­tenként értékelték a múlt évi áruellátás tapasztalatait, s részletesen foglalkoztak az idei kereskedelmi feladatok­kal. Az új gazdaságirányítási rendszer Irányelveinek he­lyes értelmezését bizonyítja, hogy az ÁFÉSZ-ek az elmúlt esztendőben túlnyomórészt a forgalom növelésével töre­kedtek nyereségük gyarapítá­sára, s csak minimális mér­tékben, az országos átlagnál kisebb arányban változtathat­tak az árszínvonalon. A járásban tovább korsze­rűsítik a bolthálózatot, a dás, úgy beszélt, ahogy egy jófajta tudós beszél. Beszélgetésünket két — hogy is nevezzem? — motí­vum fonta át és tartotta ösz- sze. Az egyik tőlem irányult őfelé: „Mit gondol, mi lesz Oroszországból? Milyen álla-, mot próbálnak megteremte^ ni?” A másik tőle irányult énfelém: „Miért nem kezdő­dik meg a társadalmi forra­dalom Angliában? Miért nem dolgozik a társadalmi forradalom érdekében? Mi­ért nem semmisítik meg a kapitalizmust, és miért nem hozzák létre a kommunista államot?” Ezek a motívumok egymásba fonódtak, kölcsö­nösen hatottak egymásra, megvilágították egymást. A második újra visszahozta az elsőt: „De mit csinálnak ma­guk a társadalmi forrada­lomból? Sikerre fog vezet­ni, amit csinálnak?” Ebből pedig ismét visszajutottunk a másodikhoz azzal, hogyt „A siker eléréséhez szükség van a nyugati világ bekapcsoló­dására is. Miért nem kapcso­lódik be?” • Lenin, akinek őszintesége miatt tanítványainak időn­ként kapkodniuk kell a lé­legzet után, a legutóbbi idő­ben az utolsó igényt is elve­tette az irányban, mintha az orosz forradalom bármi más volna, mint a végtelen kísér­letezés korszakának kezde­cottak. Mind a 327 magyar elesett a harcokban, de ma is emlékeznek rájuk és em­legetik őket. Kubában az ifjúság tanul és tanít. A pedagógusok 18— 20 évesek, de felszámolták az analfabétizmust. A lakos­ság 41 százaléka volt analfa­béta. És éppen ez a tanuló- és tanító ifjúság a biztosí­téka annak, hogy Kuba népe a jelenlegi nehézségek elle­nére is felszámolja az elma­radottságot és akár egy év­tizeden belül a világ egyik leggazdagabb országa lehet. A jelenlegi szegénységre, ne­hézségekre az emberek ezt mondják: — Legyünk inkább tízszer- te szegényebbek, mint ami­lyenek vagyunk, csak ame­rikai zsarnokot ne lássunk többé Kuba földjén. Tolcsva és vidéke ÁFÉSZ, az idén székhelyén, Tolcsván lát hozzá üzlethálózata megújí­tásához. Cigándon új önki- szolgáló rendszerű vegyes­bolt épül, s rádió-, tv- és ház­tartási gépjavító szolgálatot terveznek. A piacij igényekhez jobban igazodó áruellátáshoz a sze­zon jellegű, nagyobb keres­let kielégítéséhez szükséges készletek idejében való be­szerzéséhez azonban rugal­masabb, hitelpolitikát kérnek a banktól a szövetkezetek. Sürgető a nagykereskedelem munkájának további javítása is. A megyei tanács kereske­delmi osztályának képvisele­tében megjelent Sánta Lász­ló arról tájékoztatta a szövet­kezeti vezetőket, hogy most lé­nyegesen kedvezőbb a keres­kedelem árukínálati lehetősé­ge. mint az előző év hasonló időszakában volt. A járási pártbizottság titkára. Kocsis János összegezte a tanácsko­zás tapasztalatait. te. „Azoknak, akiknek az a szörnyű nagy feladat jutott osztályrészül, hogy leküzd­jék a kapitalizmust — írta a legutóbb —, fel kell készül­niük arra, hogy egyik mód­szert a másik után próbálják ki mindaddig, amíg meg nem találják azt a módszert, amely céljuknak legjobban megfelel.” Beszélgetésünket azzal kezdtük, hogy megvitattuk a nagyvárosok jövőjét a kom­munizmusban ... Oroszor­szágot gyökeresen át kell építeni. Oroszországnak va­lami egészen új dologgá kell lennie... És az ipart — ugyanolyan gyökeresen át kell alakíta­ni? Tudom-e én, hogy máris mi folyik Oroszországban? Oroszország villamosítá­sa?... Amint mondotta, két kísérleti kerületben már megtörtént a villamosítás. A magam részéről képtelen va­gyok arra, hogy Oroszország sötét kristályában bármi ilyesmit lássak lejátszódni, ez a kis ember a Kremlben azonban képes erre; látja, amint a rossz állapotban le­vő vasutak helyét új villa­mos szállítási eszközök fog­lalják el; látja, amint új utak hálózata lepi el az egész országot; látja, amint új és szerencsésebb formá­ban újra megkezdődik az iparosodás, megszületik a Jelentés A megye gazdasági fejlő­désének egyik jellemző mu­tatója, mennyivel emelkedik évenként a munkahelyek száma. Az ágazatok közül a múlt évben elsősorban az építőiparban emelkedett a létszám. Az átlagosnál na­gyobb növekedés tapasztal­ható a kereskedelemben és az 1968. évi visszaesés után — a közlekedési ágazatban is. A megye legjelentősebb ágazatában — az iparban — éves átlagban 5 ezer fővel dolgoztak többen. Az év vé­gén foglalkoztatottak száma — a mezőgazdaságon kívüli ágazatokban — 3,7 százalék­kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A mezőgaz­daság állami szektorában a létszámnövekedés közel 400 fő. a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek taglét­száma pedig több mint 500 fővel gyarapodott. Átlagos tendencia a foglalkoztatott női ~ munkaerő arányának növekedése. A munkaerővándorlás min­den eddiginél nagyobb mé­reteket öltött. Az inarban a munkások 30 százaléka, az állami építőiparban több mint 50 százaléka váltotta egymást.' Jövedelem — A megye lakosságának készpénzbevétele 10 száza­lékkal emelkedett és ez meghaladja az 1958-ban és 1967 évben tapasztalt növe­kedési ütemet. A jövedel­mek indexe ez évben is magasabb a mezőgazdasági dolgozóknál, mint a bérből és fizetésből élőknél. Míg 1968-ban a munkabérek összegének emelkedését nagy­részt a létszámbővülés ha­tározta meg, addig 1969-ben Inkább az átlagkeresetek nőttek. Az Iparban 2.3 szá­zalék a növekedés mérteke a tavalyi 1.2 százalékkal szemben. Az átlagbérek az építőiparban 4 7 százalékkal, a kereskedelemben 9 7 szá­zalékkal. a közút? közleke­désben 6,0 százalékkal emel­kedtek. A lakossági vásárlóerő I960 évben csaknem AP() millió forint hitelfelvétellel egészült ki. A hetetek mint­egy 40 százalékét lakásszer­zési céllal vették igénybe, kommunista ipar. Amíg be­szélgettem vele,, majdnem meggyőzött engem is, majd­nem én is részese lettem a látomásának. Nemcsak a társadalom anyagi szervezetét kell fel­építeniük — fejtegetem —, hanem az egész nép észjá­rását át kell alakítaniuk ... Lenin megkérdezett, mit lát­tam az általuk végzett nép­nevelési munkából. ' Egy s más dolgot dicsértem a lá­tottakból. A válaszomra örömmel bólintott és mo­solygott. — Jöjjön vissza és nézze majd meg, mit csináltunk Oroszországban tíz év alatt — felelte. Benne megértettem, hogy a kommunizmus végül is igen nagy teremtőerő kifej­tésére lehet képes. A kom­munisták között az osztály­harc sok fárasztó fanatiku­sával találkoztam, emberek­kel, akik csak formulákban tudnak gondolkozni, olyan terméketlen formulákban, mint a kavics ... Mindezek után igen üdítő volt a talál­kozás ezzel a meglepően ér­dekes kis emberrel, aki őszintén elismerte, mennyi­re hatalmas méretű és bo­nyolult az a terv, amelyet a kommunizmus meg akar va­lósítani, és aki egyszerűen sáriás címén folyósították. A lakossági pénzbevételek reál­értékét némileg csökkentet­te a fogyasztói árak emelke­dése. A fogyasztói árak áru- főcsoportonként eltérően ala­kultak. A lakosság, által vá­sárolt fontosabb élelmisze­rek árai lényegében nem változtak. Az iparcikkek kö­zül a ruházati termékek mintegy 3 százalékos ár­emelkedése a legszámotte­vőbb, az egvéb iparcikkek­nél hozzávetőleg 2,5 százalé­kos az áremelkedés. A szol­gáltatásokért 2—3 százalék­kal fizetett többet a lakos­ság. ugyanakkor a fűtés, vi­lágítás árszínvonala 4 száza­lékkal csökkent. A lakosság rendelkezésére álló vásárlóerőt a kereske­delem nem tudta teljes mértékben lekötni, ezért a pénztartalékolások tovább nőttek. Év végén a lakosság takarékbetétállománya a me­gyei OTP-nél 1638 millió fo­rint volt. csaknem 300 mil­lióval több, mint eev évvel korábban. A betétallománv- növekedés mellett a lakosság fogyasztása — mint azt a forgalmi adatok is bizonyít­ják — évről évre folyama­tosan emelkedik. A megye kiskereskedelmi forgalma 10 százalékkal emelkedett és éves szinten megközelítette a 8 milliárd forintot. Mind­ezek ellenére a lakoss-úg el­látása nem volt zavartalan. Élelmiszereknél elsősorban a sertéshús, iparcikkeknél fő­ként az alacsony árfekvésű cikkek csekély mennyisége és a szélesebb körű válasz­ték hiánya okozott problé­mát. Lakásépítés A lakosság életkörülmé­nyeinek javulása, a város- és községfejlesztés színvonala szorosan kapcsolódik a la­kásépítések alakulásához. Az év folyamán 4083 lakás épült — miközben 826 lakás i megszűnt — a megye terü­letén. Az állami- és magán­erőből énűlt lakások 46 százalékát vízvezetékkel, 44 százalékát csatornával, 33 százalékát pedig vezeté­kes gázzal is ellátták. Ezzel megvei szinten a vízhálózat­ba bekapcsolt lakások sz.á- ma 58 ezer. a csatom a háló­zatba bekapcsolt lakások ennek a tervnek a megvaló­sítására összpontosította minden erejét. Mikor Leninnel beszél­tem, a témánk sokkal job­ban érdekelt, mint mi ma­gunk. Elfelejtettem, hogy alacsony volt-e, vagy magas, öreg-e, vagy fiatal. Fő be­nyomásom az volt akkor, hogy termetre kis ember, másrészt, főleg szellemi élénksége és célkitűzéseinek egyszerűsége hatott rám. De most, ahogy újra átnézem ti­zennégy év előtti könyve­met, és felelevenítem emlé­keimet, más, ismert szemé­lyiségek mellé állítom az ő alakját, akik szintén döntő fontosságú pozíciókban vol­tak, most kezdek csak rá­jönni, milyen kiemelkedő és fontos alakja ő a történe­lemnek. Vonakodom elis­merni a történelem „nagy ember”-felfogását, de ha ar­ról van szó, kik a legna­gyobb emberek a világ fo­lyása óta, azt el kell ismer­nem, hogy Lenin legalábbis a nagyon nagyok közé tar­tozik ... 1920-ban, mikor én talál­koztam vele, egy ifjú ener­giájával tanulmányozta Oroszország villamosításának ' lehetőségeit. Az ötéves terv j gondolata — az 6 terve sze­rint, azonban egymás után • következő provinciális tervek , lettek volna —, az orosz út- j hálózat, a Dnyeprosztroj ha- ' talmas eredményei mind az ő aevában alakultak ki. Er­jesztő hatása még jóval ha­lála után is tartott. Még ma is tart és talán erősebben, mint valaha. száma 41 ezer. A háztartási gázfogyasztók száma megkö­zelíti a 21 ezret, 40 száza­léka gázzal fűti a lakást is. Miskolcon jó ütemben halad a földgázra való átkapcso­lás. A 15,5 ezer háztartási gázfogyasztóból ma már csupán 2400 háztartásnak szolgáltatnak városi gázt. Berni Ifaázásök A megyében folyó beru­házási' tevékenység mintegy 10 százalékkal meghaladta az 1968. évi teljesítés korri­gált értékét. Némileg emel­kedett a kommunális és a mezőgazdasági beruházások aránya, de az 1969-ben vég­zett beruházások kétharmad da így is az iparban reali­zálódott. Megtörtént az Ózdi Kohászati Üzemeknél áz acélmű átépítésének és a Tiszai Vegyikombinát nit­rogéngyári bővítésének tel­jes üzembe helyezése. Befe-. jeződött az LKM Elektro- acélmű és-a Borsodi Ércelő­készítőm ű beruházása. Be­fejezéshez közeledik a Bor­sodi Veg.vikombinát két nagy beruházása és a Mis­kolci Házépítő Kombinát építése is. A Borsodi Regio­nális Vízmű és a Borsodi Sör- és Malátagyár, kivitele­zése megfelelően halad. Termepés Az iparvállalatok termelé­se az országos átlagot meg­haladó mértékben 3,3 száza­lékkal emelkedett. A köz­vetlen minisztériumi irányí­tás alá tartozó vállalatók közül a könnyűiparban ta­pasztalható a legnagyobb fejlődés. Az átlagnál vala­mivel jobban nőtt az élelmi­szerek termelése is. E két iparfőcsoportban a kiszállí­tás meghaladta a termelés volumenét, így a készáru készletek szintje számottevő­en mérséklődött. Kiemelke­dő a tanácsi iparvállalatok termelésének 12 százalékos növekedése és a kisipari szövetkezetek 7 százalékot megközelítő fejlődése. Az ipar fontosabb termékei kö­zül a szén. a cement, nyers- vas és a műtrágya termelé­se meghaladta az elmúlt évi szintet. A termelékenység mutató­ja — az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés mennyisége •— ágazatonként differenciál­tan változott, megyei szinten azonban gyakorlatilag válto­zatlan maradt. Pl. a köny- nyűipari és élelmiszeripari vállalatoknál 7—7,5 száza­lékos csökkenés, míg a szö­vetkezeti iparban 9,1 száza­lékos növekedés volt. A mezőgazdaság eredményei Az 1069-es esztendő az előző évinél is jobb eredmé­nyeket hozott a növényter­melésben, ugyanakkor az állattenyésztésben továbbra is kedvezőtlen jelenségek ta- tapasztalhatók. A kenyér­gabona-termesztés fejlődé- 'Sének legfontosabb jellem­zője, hogy a terméshozamok több év átlagában biztonsá­gosan emelkednek, emellett növekedett az egyéb kalászo­sok, a kukorica, cükorrépa, burgonya termésátlaga is. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szarvas- marhaállománya 2 ezer 'da­rabbal gyarapodott. ugyan­akkor a sertésállomány 14 ezerrel csökkent. A háztáji és egyéni gazdaságok állat- állománya szintén csökkenő tendenciát jelez. A növényi termékek fel­vásárlása általában emelke­dett. a kenyérsabnna 13 szá­zalékkal, a felvásárolt bor pedig 21 százalékkal. Az ál­lat és állati termékek közül visszaesett a vágósertés- és a tojásfelvásárlás. A vágó­marha-értékesítés 6 száza­lékkal. a tejé p“dtg 12 szá­zalékkal emelkedett a me­gyében Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatósága «— CZ további 40 százalékát ámvá­Nagy írók Leninről H. G. Wells: A (Sz. J.) Az áruellátásról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents