Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK A MAGYAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOK» MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 56. szám Ara: SO fillér Szombat, 1970. március 7. Befelezte munkásat az országgyűlés Beszámolók a bűnözésről, a közrendről és az igazságszolgáltatásról Dr. Szénási Géza legfőbb ügyész • Dr. Szakács Ödön. a Legfelsőbb Bíróság elnöke • Dr. Korom Mihály, igazságügy-miniszter mondott beszédet a parlament pénteki ülésén Pénteken délelőtt 10 órai kezdettel az országgyűlés folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Fock Jenő, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban a budapesti külképvi­seletek több vezetője foglalt helyet. Dr. Beresztóczy Miklós, az országgyű­lés alelnöke nyitotta meg az ülést, majd napirend szerint dr. Szénási Gézának, a Népköztársaság legfőbb ügyészének be­számolója következett. fiatalkorúak bűnözésében -- szaporodott a csoportos bűn- elkövetés. A nem nagyszá­mú, de a társadalmi tulaj­dont súlyosan károsító' bűn­tetteknél is bűnszövetségben való elkövetési mód az ural­kodó. Az ismertté vált bűntet­teknek mintegy 70 százalékát a vagyon elleni, és a közle­kedéssel kapcsolatos bűncse­lekmények tették ki a múlt évben. A vagyon ellem bűn­tettek kisebb jelentőségét mutatja az, hogy az esetek csaknem 60 százalékában az okozott kár nem haladja meg az ezer forintot. A legfőbb ügyész és a Leg­felsőbb Bíróság elnöke, vala­mint több felszólaló külön is aláhúzta: sok bűncselek­ményre az ellenőrzés pél­dátlan lazasága miatt nem derül kellő időben fény. Dr. Szórási Géza mondta el, hogy a Hatvani Cukorgyárban pél­dául egy bűnbands öt és fél vagon cukrot lopott el, so­káig háborítatlanul foszto­gatták a társadalmi tulaj­dont, sőt leleplezésük után a gyár azt közölte a nyomozó hatósággal, hogy nincs hi­ány. Az ilyen nem létező vagy csupán formális ellen­őrzés felbátorítja a tolvajo­kat. a sikkaszt ókat, s az em­berek jó részét közönyössé teszi a néptulajdon védel­mével szemben. A képviselők általános he­lyeslése közben mondotta el a legfőbb ügyész: az embe­rek jó része közönyös olykor a szeme előtt lejátszódó, nemegyszer súlyos bűncse­lekményekkel szemben. Az erőszakoskodók, a garázdák ellen az esetek többségében csak a helyszínen megjele­nő rendőrök lépnek fel. Amennyire szükséges, hogy az erőszakos, garázda bűnel­követőkkel szemben min­denki fellépjen, annyira in­dokolt. hogy a bűnüldöző és igazságügyi szervek megfe­lelő védelemben részesítsék az erőszakoskodókkal, ga­rázdákkal szemben fellépő­ket.. A két beszámoló feletti kö­zös vitában többször szóba került az ifjúság. Az előadók és a felszólalók egyöntetűen állapították meg: ifjúságunk, egy csekély töredéktől elte­kintve, beesöMes, törvény- tisztelő fiatalok serege. Ezt igazolja az a tény is. hogy az ország 14—18 éves lakos­ságának mindössze 1.1 száza­lékát teszik ki a fiatalkorú bűnelkövetők. 1969-ben az erőszakos szexuális bűntet­tek elkövetőinek 25,2 száza­léka volt fiatalkorú. A ga­(Folytatús a 2. oldalon) Az országgyűlés márciusi ülésszakának harmadik nap­ján dr. Szénási Géza legfőbb ügyész és dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnö­kének beszámolóját vitatták meg a képviselők. Az ügyészi munka, vala­mint. a Legfelsőbb Bíróság tevékenységének legutóbbi két évéről elhangzott beszá­molók igazolták: hazánkban a közbiztonság szilárd, a Magyar Népköztársaság ál­lampolgárai általában tör­vénytisztelők, becsületben élő és dolgozó emberek, a bűnözés országos statisztiká­ja évről évre javulást jelez. 1965 óta fokozatosan csök­ken. az ismertté vált bűn- cselekmények száma. A múlt esztendőben az összes bűn­tettek száma 6.5 százalékkal volt alacsonyabb, mint 196!’.- ban. A 10 ezer büntethető korú lakosra jutó bűnesetek száma 1965-ben 145. tavaly pedig kb. 195 volt. Némileg emelkedett viszont a bűnt el­Dr. Szénás! Géza, legfőbb ügyész a parlament pénteki ülésén részletes beszámolót tartott. követők száma. Ennek fő­ként az a magyarázata, hogy néhány esztendeje — főleg a iigpniszieriink ftrsia iáimat A magyar külügyminiszter vaszi utazási és tárgyalási ogramsorozálában ki emel - :dő helyet tölt be mostani n gy elorszá gi ' Iá toga lása. A magyar külügyminiszter yan időpontban utazik íngyelorszúgba, amikor ár megkezdődött a hivata- s véleménycsere Varsó és mn kormányképviselői kö­lt. Természetesen ez a vé- mánycsere nem az Odera— sisse-határról folyik, mint íogy azt az NSZK egyes pjai vulgárisán megfogal- azzák. Az Odera—Neisse- lyók ma már a végleges ngyel—német határt jelen­A Varsó—Bonn eszmecse­rét a lengyel fél nem azért kezdeményezte, mintha fél­tené a határvonal tartósságát, hanem abból a nyilvánvaló meggyőződésből, hogy a je­lenlegi rendezetlen helyzet nem tarthat a végtelenségig: az európai béke és biztonság érdekében Bonn-nak is a tar­tós békés együttélésre kell törekednie minden néppel, köztük a lengyel néppel is. Ez. az európai biztonság egyik feltétele. Ismeretes, hogy Péter Já­nos külügyminiszter tavaszi tárgyalássorozatának éppen ez. a kérdés a központi témá­ja. Pártunk és kormányunk azt vallja, hogy Magyaror­szág — amely annyit szenve­dett a második világháború­ban — mélységesen érdekelt a tartós európai biztonsági rendszer kialakításában. En­nek előmozdítása tehát sajá­tos nemzeti érdekünk. Az a körülmény, hogy az európai biztonsági értekezlet összehí­vását szolgáló kezdeménye­zés Budapestről, a Varsói Szerződés Folitikai Tanácsko­zó Testületének itt megtar­tott értekezletéről indult cl, egyben jelképes többlet­kötelezettséget jelent. szá­munkra. A magyar külpoliti­ka egyik központi feladata, előmozdítani ennek az érte­kezletnek a megtartását. Péter János lengyelországi Látogatása mindezen ^ túl a gyümölcsözően fejlődő ma­gyar—lengyel kapcsolatok ápolását kívánja szolgálni. Mai sx lmunkból Nagy írók Leninről <2. oldal) í * r azigorű mércéi állítottak (5. oldal) * i Kincs a végardói víz (5. oldal) * Rádió- és tv-műsor * (6. oldal) * Megállt az áradás (8. oldal) Március I0-én nyereségrészesedés a Lenin Kohászati Művekben 12 és léi nap a 3—4 százalékkal növelik a bérekei Két és fél millióval több az éjjeli pótlékra Tegnap délben döntött a Lenin Kohászati Művek szakszervezeti tanácsa az 1969-ben képzett nyereség osztásáról. Az eseményt nagy érdeklődés előzte meg és kí­sérte nemcsak a gyárkapun i btlüV banánt: kívül is. Ez ' érthető. A 209 éves gyár eredményei kihatnak az egész ország vérkeringésére, s a képzett nyereség, ennék elosztása — a gyár dolgozóit és a hozzátartozókat beleért­ve — közvetlenül is 50—60 ezer embert, érint. Mindenekelőtt el kell mon­dani, hogy a gyár jó bérpoliti­kát, folytat. Abból indulnak ki; a nyereségrészesedés csakis akkor hozza meg a kívánt, eredményt;, ha azt nemcsak az év végén és utó­lag, hanem évközben is ösz­tönzőként használják fel. Ez találkozik a dolgozók elkép­zeléseivel ús, hiszen kenye­ret, tejet mindennap kel! venni, minden hónapban kell lakbért, fizetni, s télen fűtő­anyagot venni. Az előző évi 2,1 százalékkal szemben ta­valy 3,4 százalékkal fejlesz­tették a béreket. A bérfej­lesztésre 1.7 millió forintot fordítottak, amely 11 napi nyereségrészesedésnek felel meg. Évközben célprémium, kiváló dolgozó kitüntetés, muniraverseny ösztönzés sfcb. címen ith millió .forintot ad­tak a gyár dolgozóinak, első­sorban az olyan tizemben, mint a hengermű, az acél­mű. ahol a munka méltán megérdemelte az anyagi el­ismerést. Az LKM-ben év végi nye­reségrészesedésként 26,6 mil­lió forintot fizethetnek ki. amely 12,5 napi bérnek fe­lél meg. Az összog 90 szá­zalékát bérarányosán, 10 szá­zalékát a vállalathoz való hűség alapján osztják Ki. A tanácsülés döntése alapján a gyárban öt éven felül ott dolgozó 13.1. 10 éven felír 13,7, 15 éven fejül 14.3, 20 éven felül ott dolgozó 15 na­pi bérnek megfelelő részese­dést. kap, amelyet március 10-én adnák át a dolgozók­nak. A tanácsülésen megtár­gyalták az ez évre esedékes bérfejlesztési irányelveket; Ennek alapján a munkások bérét. 3, megfelelő termeiét; esetén 4 százalékkal fejlesz­tik ebben az evben. az al­kalmazottak bérét 2 száza­lékkal növelik, ami a nem termelő dolgozók létszámá­nak csökkentése revén 3—4 százalékra emeíkddhet. A dolgozói! régi óhajának ele­get téve a háromműszakos és a folyamatos üzentekben dolgozol: éjszakai pótlékát 12 százalékról 15 százalékra nö­velik. Ez két és fél millió forint többletet igényel, amelyet a bérfejlesztésből fedeznek. Az önállóság nö­velése, a fokozottabb felelős­ség érdekében a termelés közvetlen irányítóinak — a művezetők, a főművezetők, az üzemvezetők — havi ke­resetét átlagosan 200 forint­tal növelik a munkától, a tevékenységtől függő diffe­renciáltság alapján. Ezen túlmenően a nyere­ségből év közben jelentős összeggel ösztönzik a fizikai és a műszaki dolgozókat. «'.HOBk»KcanaaaHUMB*' mklimvi tanácskozott a KISZ miskolci végrehajtó bizottsága A fiatalok lakónegyede lesz lassan a miskolci Gyula utca. Az ifjúsági mozgalom kezdeményezésére nagyará­nyú társadalmi összefogás­sal eddig már 112 család ju­tott arrafelé szép otthonhoz, most épül 56 lakás. Az elkép­zelések szerint a jövő év vé­gére újabb 140—150 KISZ- lakús felépítéséről és termé­szetesen elosztásáról kell gondoskodni. 2(i(t csatéit Az eddig befutott jelentke­zési lapok és a felmérések alapján a következő akcióba legalább kétszáz miskolci család szeretne bekapcsolód­ni. Amint azt a KISZ Mis­kolci városi Végrehajtó Bi­zottságának tegnap megtar tott ülésén az alapos és kö­rültekintő vita után határo­zattá emelték: új, az eddigi ­A tapasztalat szerint ug­rásszerűen megnövekedett e lakásépítési akció iránt a fia­tal házasok érdeklődése. Ezt segítette az a tény is, hogy a tavaly hozott kormányhatá­rozat szellemében ma már nem egy miskolci vállalat ka­matmentes, hosszú lejáratú kölcsönt ad e célra dolgozói­nak. jelenthexcti nél alaposabban mérlegelő, a családi és a szociális körül­ményeket elsősorban figye­lembe vevő elosztási rend­szerre van szükség. Eddig például az volt a gyakorlat, hogy a nagyobb vállalatok — Lenin Kohászati Művek. DIGÉP stb. — előre meghatározott keretszámot kaptak, s annak alapján tet­tek javaslatot. Így fordult elő nemegyszer az a visszás helyzet, hogy egy kis válla­lat sokkal inkább rászoruló dolgozója — aki talán társa­dalmi tevékenységével is job­ban kiérdemelte a lakást —, évekig hiába várta, nem ke­rült fel a listára. Ax at a c fixer vezet javas oí Az új alapelv szerint min­den harminc éven aluli fia­tal benyújthatja kérelmét KISZ-lakásépítésben való részvételre A helyi KISZ- szervezet vezetőinek, illetve a taggyűlés állásfoglalásának figyelembevételével, s az üze­mi négyszög javaslata alap­ián a KISZ városi végrehajtó bizottság állapítja meg kik részesülhetnek KlSZ-lakás­(Folyialás a 3. oldalon) A KISZ-iakások elosztásáról

Next

/
Thumbnails
Contents