Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-07 / 56. szám
mmatm rz imtmmumtmßmammmmm SSZAJC-MÄGYARÖRSZÄG 2 »-——™ Szombat, 1970. március 7. Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) rázdaságnál ez az arány 13,2 százalék. A társadalmi tulajdont károsító betöréses lopások 42 százalékát, a személyi tulajdont károsító betöréseknek pedig 33,6 százalékát Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszédét mondja. követték el fiatalkorúak. Az Ilyen bűnök jó része a galerik tevékenységét kíséri. Az a körülmény, hogy ezek a galerik felszámolásukat követően újraszerveződnek, fo- kozottabb megelőző tevékenységre, nagyobb szigorra inti a társadalmi és a bűnüldöző szerveket. Mint dr. Szénási Géza és dr. Szakács Ödön beszámolójából kitűnt, fokozott védelmet nyújtanak a társadalomnak az élet és a testi épség elleni bűntettekkel szemben, s a kordbbinál szigorúbban sújtják az erőszakos nemi cselekményeket is. Több alkalommal is szóba kerültek tegnap a parlamentben a közlekedéssel kapcsolatos bűntettek. Ezek az ösz- szes bűncselekmények 16 8 százalékát teszik ki, s számuk minden erőfeszítés ellenére rendszeresen, s egyre erőteljesebb ütemben növekszik. Ezek többsége az ittasság miatt fordul elő. Az alkohol egyébként sok más bűncselekménynél is első helyen áll a kiváltó okok között. A közvádas bűntettek több mint 30 százalékát követték el alkoholos állapotban. Az emberölésnél, a testi sértésnél és a nemi erőszaknál az arányszám megközelíti az 50 százalékot, a garázdaságnál és a hivatalos személy elleni erőszaknál pedig a 70 százalékot is meghaladja. Mint a képviselők megjegyezték: ez a tény sok tennivalót ró nemcsak a bűnüldöző, hanem a társadalmi szervekre is. A legfőbb ügyész és a legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójában, valamint dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter felszólalásában is kiemelt hangsúlyt kaptak a gazdasági remim elveinek törvényes védelmével kapcsolatos feladatok. Szóvá tették: a vállalatok nagyobb nyereségre való törekvésének vannak bizonyos árnyoldalai is. Nem lehet szemet hányni olyan negatív jelenségek felett, hogy egyes személyek és gazdálkodó szervek néha a saját hasznukra, vagy egy szűkebb kollektíva hasznára spekulációs ízű ügyleteket bonyolítanak le. Az ilyen tevékenység nem egyszer a fogyasztók megkárosítását, az indokolatlan árfelhajtást segíti elő, a csoportérdeket a népgazdaság érdekei fölé helyezi, az „ügyeskedők” egyéni érdekeit szolgálja. Mint a beszámolókból kiderült, az igazságszolgáltató szervek fontos feladatuknak tekintik a társadalmi tulajdon hatékony védelmét, ugyanakkor azonban nagy gondot fordítanak a jogos egyéni érdek védelmére is. mert a törvényes egyéni érdek érvényesülése egyben az egész társadalom érdeke is. A társadalmi és az egyéni érdek összehangolásának problémáiról beszélt a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a kisajátítási, kártalanítási perek kapcsán. A beszámolókban és a felszólalásokban — köztük dr. Korom Mihály igazságügyminiszter beszédében is — szóba került, hogy a lakosság egy részének megítélése szerint egyes bűncselekményekben enyhe ítéletet hoznak a bíróságok. Ezzel kapcsolatban az igazságügy-miniszter elmondta, hogy a törDr. Korom Mihály Igazságügy-miniszter is felszólalt a pénteki ülésen. vény szigorának felelős alkalmazása mellett a szocialista büntető ítélkezés nem szorítkozhat a paragrafusok puszta alkalmazására. A bíróságok gondosan mérlegelik a bűnök elkövetésének körülményeit, a törvény megsértőjének emberi, és családi helyzetét is. A miniszter után felszólaló Pázsit Árpád, budapesti képviselő a garázda bűntettek elkövetőinek, s a társadalmi tulajdon megkárosítóinak szigorúbb felelősségre vonását kérte. Varga Gáborné felszólalása Varya Gáborné (Borsod, Ö. vk.) a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese elöljáróban arról szólt, hogy hazánkban szilárd a törvényesség, s a jogalkalmazók tevékenysége is megfelel a követelményeknek. A bűnözés alakulása még akkor sem aggasztó, ha az egyes bűntettkategóriákban aránylag magas a fiatalkorú elkövetők .száma. A legfőbb ügyész beszámolójából kitűnt, hogy az összes bűntetteknek csupán 1,1 százalékát követik el fiatalkorúak, s ez az arány már öt-hat éve nem emelkedik. Igaz, nem is csökken, ezért a fiatalkorúak bűnözésének megelőzésére komoly társadalmi összefogásra van szükség, (A krimin áls táti sztika nemzetközi adatait összehasonlítva sem kell megkondí- tanunk a vészharangot, hiszen Japánban például a bűntettek 27 százalékát követik el fiatalkorúak.) Elgondolkoztató viszont —* emelte ki a képviselőnő —, hogy az elkövetők száma emelkedést mutat. Ennek okait kutatva nem lehet figyelmen kivül hagyni a felnőtt társadalom felelősségét, hiszen a felnőttektől származó információk, magatartási formák alakítják a fiatalokat Kétségtelen tény, hogy minden generációnak más és más az alapélménye. A mai generációban, a mai fiatalokban Is megvan a mozgalmasabb, színesebb élet Iránti vágy. Sok esetben a vélt forradalmiság abban nyilvánul meg, hogy szembeszegülnek a kialakult társadalmi normákkal. A felnőtt társadalom feladata, hogy az ifjúi lobogásí,. energiát nagy társadalmi céljaink megvalósítására „irányítsa”. Sokkal figyelmesebben kell meghallgatnunk a fiatalok véleményét több szeretetet kell kapniuk — érezniük kell, hogy törődnek velük. A képviselőnő felvetette, hogy a mainál jóval hatékonyabb ifjúságvédelmi tevékenységre van szükség, s létre lehetne hozni egy olyan szervet, amely kormányszintű irányítással tevékenykedne az ifjúságvédelem területén. A vita lezárása után az országgyűlés, mind a legfőbb ügyész, mind pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját elfogadta. Ezt követően került sor az interpellációk tárgyalására. Először az országgyűlés mező- gazdasági, valamint szociális és egészségügyi bizottsága-) nak együttes jelentését hall- > gatták meg a képviselők, dr. ? Guba Sándor képviselő múlt < év decemberében előterjesz- í tett interpellációja ügyében, i Dr. Guba Sándor az idős tér- t melöszövetkezeti tagok öreg- ) ségi járadékának alacsony; volta miatt interpellált akkor ! a munkaügyi miniszterhez, akinek a válaszát azonban sem az interpelláló képviselő, sem az országgyűlés nem fogadta el. Az országgyűlés két bízott- < sága ezért januárban meg- ! vizsgálta a munkaképtelen és egyéb jövedelemmel nem J rendelkező termelőszövetke- ; zeti járadékosok ügyét, s jo- ■ gosnak ítélte, hogy azok az! idős, keresőképtelen tsz-jára- dékosok, akik semmiféle j természetbeni, vagy pénzbe- < ni támogatást nem kapnak, < munkaképtelenségük folytán j pedig a háztáji gazdálkodás- \ bó! sem juthatnak kiegészítő jövedelemhez, életük végéig tartó rendszeres segélyben részesüljenek. Az or- í szággyűlés két bizottsága? ezért azzal a jasVaslot'al for- j - dúlt a kormányhoz, hogy erre a célra évente mintegy 18> millió forintot, 1970-re lőj millió forintot bocsásson a j tanácsok rendelkezésére ez; év március 1-től kezdődően. < A kormány a javaslatot el- 1 fogadta, s úgy határozott, { hogy különleges méltánylást { érdemlő esetekben, egyéni elbírálás alapján a tanácsok í rendszeres szociális segély- í lyel egészíthetik ki az egyes? mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok járadékát. j Molnár József Komárom megyei képviselő az építőipari munkák szavatossági idejének meghosszabbítása ügyében interpellált Bondor József építésügyi és város- fejlesztési miniszterhez. A miniszter elismerte, hogy a képviselő aktuális problémát vetett fel; az építkezési munkák megszaporodása, az új technológiák, új anyagok alkalmazása az építőiparban jelentős mértékben előtérbe helyezi a minőség kérdését. Nagyon sokrétű problémát kell megoldani ahhoz, hogy az építőipar hosszabb szavatossági időt adhasson. Jelenleg alkalmatlan szolgáltatás esetén egy évig, rejtett hiba esetén pedig három évig kötelesek kijavítani a hibát az építők. A miniszter szerint jelenleg nincs lehetősége annak, hogy a szavatossági időt felemeljék. Az interpelláló képviselő csak részben, az országgyűlés 9 ellenszavazattal fogadta el a miniszter válaszát. Riss Jenő képviselő azt kérte interpellációjában a közlekedés- és postaügyi minisztertől: adjanak engedélyt a gazdasági vezetőknek, hogy aki kívánja, maga vezethesse a rendelkezésére bocsátott állami gépkocsikat. Külföldi országokban ez már bevált gyakorlat. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter az interpellációra válaszolva bejelentette: jelenleg is biztosítva van, hogy a megfelelő állami szerv vezetője engedélyezze beosztottjainak állami kocsi veze- j lését. Gondoskodni kívánnak j azonban arról, hogy ezt a j módszert kiszélesítsék. A kormány Gazdasági Bízott- ! sága megbízta a pénzügymi- j nisztert, gondoskodjék ennek ■ olyan kiterjesztéséről, amely ■ gazdasági szempontból jelen- : tősebb megtakarításokra ad lehetőséget, s elősegíti, hogy az így felszabaduló gépkocsi- 1 vezetők nagy részét az autó- 1 busz-közlekedésben és az | áruszállításban használhas- j sák fel. Az interpelláló kép- ; viselő és az országgyűlés a j miniszter válaszát egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés idei első ülésszaka ezzel befejezte munkáját. A nőmozgalom legjobbjainak kitüntetése A nemzetközi nőnap al- 5 kaiméból pénteken a Paria- ] ment kupolacsarnokában a ? nőmozgalomban kifejtett < eredményes munkássága el- \ ismeréséül 100 nődolgozót 5 tüntettek ki. < Losonezi Pál, az Elnöki Ta- ji nács elnöke, az MSZMP Köz- i ponti Bizottsága, az Elnöki ( Tanács és a forradalmi mun-< kás-paraszt kormány névé- ( ben köszöntötte a magyar \ nőmozgalom legjobbjait. t A Népköztársaság Elnöki ( Tanácsa a nemzetközi nő- í nap alkalmából, eredményes ? munkásságuk elismeréséül a S munkaérdemrend ezüst fo- \ kozata kitüntetést adoma- < nyozta özv. Boly ki Dezső né-j nekj az Özdb Kohászát! Ozc- j mek raktárvezetőjének, az j üzemi nőbizottság tagjának, j Tatár Bélánénak, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Általános Iskola igazgatója-j nak. A munkaérdemrend > bronz fokozatával tüntették í ki Jeszán Sándornál, a Szak- \ szervezetek Borsod megyei ? Tanácsa munkatársát. í AZ IDÍSN LENINRE ernte- kezik a haladó világ, születésének 100. évfordulóján. Közismert Leninnek az a sokoldalú elméleti-gyakorlati munkássága, amelyet kora if- . jóságától élete végéig a nemzetközi munkásmozgalomban kifejtett. Ma mar milliók.ismerik őt, úgy is, mint Marx és Engels tanításainak következetes védelmezőjét és továbbfejlesztőjét; úgy is mint az új típusú forradalmi marxista párt megteremtőjét; úsy is, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ihle- tőjét — a világ első szocialista államának megalapítóját. Lenyűgöző forradalmi tevékenységéről és kivételes egyéniségéről se szeri, se száma a nyilatkozatoknak, véleményeknek, tanulmányoknak. Szóltak éí írtak róla közvetlen szerettei és harcostársai, államférfiak, tudósok, nagy írók és költők — barátai és politikai ellenfelei. Színesek és sokrétűek ezek a nyilatkozatok, s meglehetősen gazdag a Lenin forradalmi tevékenységét, életművét és kivél etes egyéniségét érintő és méltató memoár-irodalom. Ahány kortársa, harcostársa, .ahány államférfi, vagy tudós, vagy éopen politikai ellenfele nyilatkozott is róla az mind-mind mást tartott fontosnak hangsúlyozni — ahány író. vagy költő, ahány esszéista kísérelte is mev lerakni a maga emlékezésének virágait mauzóleumának márvány talapzatára, mind mást és mást tartott megörökítésre méltónak. Lenin egész forradalmi tevékenységét, tudomásunk szerint még senki sem kísérelte meg ábrázolni, s ez hallatlanul nagy feladat is. Viszont az eddigi memoár-irodalom is — éppen sokoldalúságánál fogva — lassacskán kialakítja az egész páratlanul gazdag lenini életmű képét. Abban máris találkoznak a vélemények, hogy Lenin a nemzetközi munkásmozgalomnak messze kimagasló egyénisége volt. Tanításaival, útmutatásaival az ma is. Talán Gorkij fogalmazta ezt1 meg legméltóbban Lenin halála után. amikor azt írta: „Lenin ma már testi valóságban nem létezik, de hangja egyre harsányabban, diadalmasabban cseng a világ dolgozóinak fülében, s nincs a Földnek már olyan zuga, ahol ez a hang ne ébresztette volna fel a munkásnépben a forradalomnak. az új életnek, az egyenlő emberekből álló világ építésének vágyát. Lenin tanítványai, eszméjének örökösei egyre biztosabban. szilárdabban, eredményesebben végzik nagy munkájukat.” Gorkijnak e mélyértelmű szavait hitelesíti korunk egész forradalmi gyakorlata, az egész változásban levő, forrongó, szül "tő úi világ. IGEN TANULSÁGOSAK és nálunk még kevésbé ismertek a külföldi irodalomnak a Lenin forradalmi tevékenységét és kivételes egyé- • níségét méltató írások. A „Nagy írók Leninről” című sorozatunkban — amelyet lapunk holnapi számában kezdünk el — ezekből nyújtunk át olvasóinknak egy csokorra való szemelvényt. Csépányl Lajos A KISZ-lakások elosztásáról (Folytatás az 1. gidairól) ban, mely igények a legjogosultabbak. A családos emberek szociális helyzetének fi- gy «fehl bevét él én ‘ki vűí térmé- szetesen sokat nyom a latban az is: ki milyen régi KISZ-tag, s milyen konkrét, bizonyítható munkát végzett már eddig a mozgalomban. A reális Igények felmérése után tehát a mozgalom városi választott testületé hosz- szas mérlegelés után adja majd le voksát arra, hogy a kétszáz jelentkező közül kik lesznek a leendő, boldog lakástulajdonosok. Többen tették szóvá tegnap, a vb-illésen: a KISZ nem lakáshivatal, s a kisajátítás, a tervezés, a beruházás ügyintézését csak elvileg inj- nyíthatja, segítheti, ellenőrizheti. A lakásépítésre társulok intéző bizottságának feladata, hogy az intézkedéseket figyelemmel kísérjék. E feladatuk segítésére a tervező, a kivitelező vállalatok KISZ-alapszervezete vállaljon védnökséget — foglalta ezt is határozatába a városi végrehajtó bizottság. A KTSZ-lakás egyébként öt évig nem cserélhet gazdát. /is emberebb emberekért Színjátszók Országos Bemutató Színpada A Népművelési Intézet és a Borsodi Szénbányák szak- szervezeti bizottsága közös rendezésében tegnap, március 6-án este megnyitották a Színjátszók Országos Bemutató Színpadát. A Borsodi Szénbányák székhazában megrendezett ünnepi nyitáson ott voltak a megye és a város kulturális életének irányítói. Eljött Ács Miklósnc, ,a Népművelési Intézet igazgatója is. Dr. Pál László, a Borsodi Szénbányák igazgatóhelyettese köszöntötte a találkozó részvevőit; a Borsodi Bányász. a Borsod megyei Rónai ^Sándor Művelődési Központ, a Tatabányai Bányász színpadát, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem „Silány Kínpad”- át, a soproni ELZETT gyár és a miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Otthon színjátszó ' csoportját, valamint a szolnoki Kőtövis együttest. A találkozóra elküldték képviselőiket a megyek népműve-, lési intézményei is. Dr. Poszter György, a Művelődésügyi Minisztérium; osztályvezető-helyettese a színjátszó-mozgalom és az irodalmi színpadi tevékenységnek a közművelésben betöltött szerepét méltatta. Napjainkban a művészeti nevelésben nagy feladat hárul az öntevékeny művészeti csoportokra. — A színjátszó csoportok és irodalmi színpadok tagjai egyszerre adnak és kapnak az alkotó és reprodukáló tevékenység folyamán — mondotta. A művészet emberibb emberré formálja őket is és környezetüket is. Tapasztalhatjuk, hogy a művészetek fejlődésének üteme és a művészeteket befogadó képesség fejlődése között feszültség van. E feszültség feloldását segíthetik és segítik is az öntevékeny csoportok. A továbbiakban szólt róla, hogy az öntevékeny mozgalomnak mindig is legfőbb erénye volt az, hogy képes volt szüntelenül megújítani önmagát, ki tudta kísérletezni azokat a formákat, amelyekkel meg tudta hódítani a közönséget. S ez nagyon lényeges, hiszen a művészetet oda kell elvinni, ahol a kö- zohség él. A színjátszó és irodalmi színpadi mozgalom legnagyobb erénye, hogy megtalálja azokat a korszerű formákat, amelyekkel szólhat a ma emberéhez. Ez a találkozó is kísérletezés, útkeresés a felmérés mellett. Külön öröm számunkra, hogy ehhez a Borsodi Szénbányák nyújt segítséget. Mert ez azt is jelenti, hogy a bányászok tíz éves múltra visszatekintő központi irodalmi színpadának tevékenységét is megbecsülik. Az ünnepélyes megnyitó után a Borsodi Bányász színpad, a tatabányai együttes ^és a Gárdonyi Géza Művelődési Otthon csoportja mutatta be műsorát. Este 9 órai kezdettel podig a soproniak látogattak el Erenyő- aknára, ahol a leszálló bányászok részére rendeztek kis bemutatót. Ma Saj őszen tpéteren és Lyukó-aknán folytatódik a Színjátszók Országos Bemutató Színpadának programja. Az előadások melleti szakmai vitákra és író—olvasó találkozóra kerül sor. Az író—Olvasó _ találkozó vendége Ratkó József, Józsei Attila-díjas költő. Cs. A. lan írál LséhI
